Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-17 / 7. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1040. február 17. Egy havi közigazgatás a városnál Komárom thj. szab. kir. város közigazgatási bizottsága február 13-án tartotta Nagy Nándor főispán elnöklete mellett rendes havi ülését. A bizottság tagjai, dacára az egész nap dühöngő hóviharnak, szép számban jelentek meg és élénk érdeklődéssel figyelték a jelentéseket. Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester jelentésében megemlékezett a nagymennyiségű hóról, melynek eltakarítása újabb terhet jelent a városnak. Szükségmunkások takarítják a havat és a katonai állomásparancsnokság jóindulatú támogatása folytán katonai tehergépkocsik szállítják el az utcákról Tekintettel a szénhiányra, a polgármester intézkedett, hogy a bányatársulatok haladéktalanul szállítsanak szenet Komáromba. Jelentette a polgármester, hogy a Duna jobbpartján álló s évtizedek óta szünetelő selyemgyárat Kertész Sándor textil mér - mérnök bérbevette és nemsokára megindul a munka. Az adózásról szólva, bejelentette, hogy az adóhátralékok nem apadtak, sőt növekedtek. A hátralékosok ellen kénytelen lesz a város erélyesebben fellépni Január hóban 00 iparengedélyt váltottak Komáromban. A polgármester jelentése kapcsán felszólalt ifj. dr. Mohácsy János biz. tag és kérte az adófellebbezések mielőbbi jóindulatú elintézését, mert sokan várnak arra, hogy a csehszlovákok által jogtalanul kivetett horribilis magas adókat, legalább is részben töröljék. Balogh Miklós biz. tag kérte, hogy a törvényt megkerülő Régi törekvése Érsekújvárnak, hogy a komáromi törvényszék rovására törvényszékhez jusson. Már a cseh uralom alatl kivetették hálójukat a komáromi törvényszékre, ami papíron meg is valósult, gyakorlatilag azonban mégsem volt keresztülvihető. Felszabadulásunk után ismét megindították a mozgalmat, hogy törvényszéket kapjanak s ezt a magyar kormány kilátásba is helyezte. Ugyancsak mozgalmat indított Ipolyság is, hogy a csehek által megszüntetett törvényszékét visszaszerezze, ami teljesen jogos kívánság. Ugvlátszik, hogy a két terv döntéshez közeledik, mert az igazságügyi kormány az errevonatkozó tervezetét megküldte a komáromi ügyvédi kamarához is véleményezés céljából. A komáromi ügyvédszövetség szintén foglalkozott a tervezettel és arra vonatkozó észrevételeit memorandum formájában terjesztette fel az igazságügyminisztériumhoz. Ez a memorandum részletesen foglalkozik a kérdéssel s kiterjed minden egyes olyan momentumra, mely a kérdés elbírálására befolyással lehet. A memorandum többek között a következőket tartalmazza: Alulírott komáromi ügyvédek az ipolysági törvényszék visszaállítását örömmel vesszük tudomásul, őszintén örülünk annak, hogy Ipolyság mindig hazafiasán érző polgársága a csehek által méltánytalanul elvett régi törvényszékét az igazság szellemének megfelelően visszanyeri, s ezáltal hazafiasságának elismerését megkapja. Teljesen más azonban a komáromi ügyvédi kar véleménye az érsekújvári törvényszék felállítása tekintetében. Ez esetben ugyanis nem régi jog visszaállításáról van szó, hanem a régi, bevált törvényszéki területek megcsonkításával újonnan felismándi keserttvlz.i»i ... 3 ujjnyi Ki Igmándnak vizét issza, Életét meghosszabbítja. és kijátszó emberek elten a törvény szigorával járjanak el. Mivel igen nagy számban forduLnak elő ipari kihágások, a büntető bíró képtelen az ügyeket gyorsan elintézni, miértis egy segéderő Leállítását kéri. R aló vies Ödön törh. tiszti főorvosnak a város egészségügyéről tett jelentésénél Balogh Miklós szintén felszólalt és megemlítette a sajnálatos tényt, hogy a városi közkorház állami hozzájárulását januárban az eddigi 16.000 pengőről 6.000 pengőre szállították le. Mivel ezt a szegény betegek sínylik meg, kéri a főispánt éSj polgármestert, hogy az illetékes helyen járjanak el a régi segélyösszeg kiutalása végett. Nagy Nándor főispán és Alapy Gáspár polgármester kijelentették; hogy mihelyt értesültek az államsegély redukálásáról, azonnal megtették a szükséges lépéseket a régi összeg folyósítására. Remélik, hogy a belügyminisztérium illetékes osztálya teljesíteni fogja a kérelmet. A kir. tanfelügyelő jelentéséből kitűnt, hogy a komáromi iskolákba járó tanulók száma 2269, akikből 21 szlovák nemzetiségű. A gazdasági főfelügyelő jelentésében rámutatott arra, hogy a bányavidékeken nem szegődnek el mezei és gazdasági munkára a munkások, hanem inkább a bányákban vállaltak foglalkozást, mivel ott többet keresnek. A jelentések befejezése után N a g‘y Nándor főispán meleg köszönetét fejezte ki a bizottság tagjainak, hogy a rossz idő dacára is oly szép számban jelentek meg. állítandó törvényszék létesítéséről. Ezt azonban nem tartjuk méltányosnak és igazságosnak. A cseh impérium alatt Komárom a megalkudni nem tudó magyarság fészke volt s bár határszéli várossá lett a cseh uralom alatt, innen indult ki majdnem minden magyar mozgalom. Nem csoda tehát, hogy a csehek Komárommal szemben más városokat részesítettek előnyben. Kitűnik ez abból is, hogy a cseh uralom alalt Komáromban egy középületet sem emelt s állami támogatás hijján a város lassan sorvadozott. Ily körülmények közöli azután Érsekújvár város akkori vezetőségének nem volt nehéz dolga, amikor kijárta, hogy Komáromtól vegyék el régi törvényszékét s adják Érsekújvárnak. Hiába küzdött a komáromi hazafias sajtó, a Komáromi Lapok« az egyetlen magjai' törvényszéknek a szinmagyar területről való elvitele ellen, hiába mentek tiltakozó iratok és küldöttségek, a komáromi törvényszék megszüntetését kimondó javaslat törvényerőre emelkedett. De mert a csehszlovák államnak nem volt meg az áthelyezéshez szükséges pénze, így nem tudta a törvényi végrehajtani. Ezen előzmények után sérti magyar érzésünkéi az. hogy amit a csehszlovák állam magyarellenes politikai intézkedésből akart keresztülvinni, azt most a magyar állam vélt gyakorlati szempontból megvalósítsa. < Ez esetben a komáromi törvényszék te« rülete sokkal kisebb lenne, mint volt a cseh megszállás előtt. Hiányoznék területéből Esztergom megye és a Komárom megyéből leszakított és az érsekújvári járásbírósághoz csatolt leggazdagabb rész, a legmódosabb falukkal. Hiányoznának tehát az esztergommegyei járásbíróságokon kívül Kamocsa, Szímő, Udvard, Kürt Für Csúz, Kolta. Komáromszemere, Komáromcsehi, Jaszfalu és Baromiak, a régi Komárom megye legmódosabb községei. Nem hisszük, hogy Komárom dacos magyar viselkedésével kiérdemelte volna ezt a nagy7 csapást. Mi azt hisszük, hogy Komárom lakossága a cseh mesterséges sorvasztás után támogatást érdemel, nem büntetési! De az általános magyar érdekek szempontjából sem tartjuk helyesnek az érsekújvári törvényszék-felállítását. A csehek szinmagyar vidékről el akarták vinni a törvényszéket, mert úgy találták, hogy a szinmagyar városba érkező felek itt kénytelenek magyarul beszélni s ez útjába állt az ő szlovákosító politikájuknak, ebből tehát visszafelé arra lehet következtetni, hogy a magyarság érdekében áll, hogy a vegyesajkú lakosság hadd járjon esnie a komáromi törvényszékre, nem árt neki, ha itt magyar szót hall mindenfelé. Különösen sérelmes a végrehajtási rendelet tervezetének az a része, amely az I esztergomi és párkányi járásokat, de még Komárom megyének leggazdagabb községeit is elcsatolná a komáromi törvényszéktől. A párkányi és esztergomi járásbíróságnak elcsatolását semmi sem indokolja. Ezek a járásbíróságok megalakulások óta a komáromi törvényszékhez tartoztak. Elcsatolásukat a közlekedési viszonyok nem indokolhatják, legfeljebb az, hogy nélkülük az érsekújvári törvényszék területe nem lenne elegendő egy törvényszéki területnek, legfeljebb csak egy törvényszéki kirendeltség területének. Ez azonban nem elég ok a régi, bevált rendszer megváltoztatásához. Még sérelmesebb ránk az ősi Komárom megyéhez tartozó községek elcsatolása az érsekújvári járásbírósághoz. Kamocsát és Szímől közlekedési útjai és lakosságának évszázados összeköttetései teljesen Komáromra utalják. E kél község zöldségtermeléssel foglalkozik. Komáromban terményeikkel úgyszólván versenytárs nélkül állanak, míg ha ezen községek Érsekújvárhoz csatoltatnának, erős versenytársakat nyernének Negyed és Earkasd stb. községekben. Ugyanilyen méltánytalan és sérelmes az ógyaitai járás községeinek: Udvardnak, Kottának, Baromiaknak, Csúznak, Kürt-A város törvényhatósági bizottsága pénteken, február 16-án, délután 3 órakor N agy Nándor főispán elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott több halaszthatatlan ügy elintéz zése céljából. A közgyűlés első tárgyál Szijj Ferenc dr. és társainak ama indítványa képezte, mely Gidró Bonifác m. kir. tanügyi főtanácsosnak, Szt. Benedekrendi házfőnöknek Komárom' város díszpolgárává való megválasztását javasolta. Az indítványozó tör-1 vényhatósági bizottsági tagok beadványukban rámutattak azokra az érdemekre, amelyeket Gidró Bonifác komáromi negyven esztendei tanári és igazgatói működése alalt e város kultúrája érdekében kifejtett s legfelsőbb helyen is elismerést nyert munkálkodásával szerzetl s amelyek a vá-, ros egész közönségét hálára kötelezik iránta. A közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta és Gidró Bonifácot Komárom város díszpolgárává választotta. D r. B a döcs ay László m. kir. igazságügyminiszter és v i t é z J a - ross Andor felvidéki miniszter köszönő iratait tudomásul vették. KoJ marom vármegye közgyűlésének a szénárak leszállítása és szállításának szabaddálétele tárgyában, valamint a cukor fogyasztási árának leszállítása tárgyában hozott határozatát hasonló határozattal támogatja a közgyűlés. A csehszlovák reálgimnázium céljaira a volt csehszlovák kormánybiztos által vásárolt Gazda-uceai ingatlanra vonatkozó ügyletet a közgyűlés ismét hatálytalanította és a kifizetett vételár-részlet visszatérítése iránti intézkedést elrendelte. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés, kisgyűlés és a városi hivatásos tűzoltóság szervezetéről szóló szabályrendeletekel elfogadták, majd a város kegydíjasainak illetményét állapították meg egy évre a pénzügyi bizottság és a kisgyűlés javaslata alapján. Több fizetési pótlék és munkabér megállapítása után a közgyűlés kimondotta, hogy a községi óvónők illetményeit mindaddig, amíg a minisztérium részéről a 80 százalékos hozzájárulás biztosíttatik, a város fognék, Fürnek az érsekújvári járásbírósághoz való csatolása. Nem számítva azt, hogy ezen évezred óta Komárom megyéhez tartozó legmódosabb községek elcsatolása történelmi jogokat sért, ezenfelül még életképtelenné tenné az ógyallai járásbíróságot. A Komárom megyéből elcsatolandó községek egy része vegyes lakosságú. Nem hisszük, hogy a magyarosodás terjedésének hasznára lenne az, hogy ha ezen községek az érsekújvári járásbírósághoz csatoltatnak, ahova már több más vegyesajkú község is tartozik. Az érsekújvári törvényszék felállítása sok új költséget jelent az államnak, már« pedig ez a mai nehéz helyzetben nem kívánatos s a gyakorlati szempontok sem indokolják ezen felesleges kiadásokat. Érsekújvárnak nincs feltétlen szüksége az új törvényszékre, viszont Komáromra törvényszékének megcsonkítása második Trianont jelent.« A komáromi ügyvédi kar memorandumában foglaltakat minden fentarlás nélkül magunkévá tesszük Komárom közönsége ezek után feszüli figyelemmel várja a fejleményeket. ja teljes összegében fizetni. Herez egh István volt városi számvevőségi főnök nyugdíját a közgyűlés a törvény keretei közölt állapította meg. A városi tisztviselők és alkalmazottak illetmény csökkentésének mérséklése ügyében kiadót! kormányrendeletei tudomásul vették, a közs. polgári fiúiskolánál működő hitoktatók óradíját a törvényes rendelkezés értelmében állapították meg. Megállapította a közgyűlés a jobbparti városrészben működött Vermes Lajos főpénztáros nyugdíját is és egyben buzgó szolgálataiért köszönetét mondott neki. A borellenőrző bizottság tagjaivá K a 1 i c z a Sándort és L a k y Nándort, a csatornázási szabályrendelet 7. §-a alapján megalakítandó becslőbizotlságüa Csizv Istvánt és Langsádl Lajost, az adófelszólamló bizottságba id. Lüssy Kálmánt, Torn a n ó c z y Ödönt, Z echmeister Sándort, Czibor Gézát, dr. Frank Kiss Jenőt, Kovách Tihamér! rendes tagoknak, Sárai Ferencet, Szenczy Mihályt, dr. B a n g h a Dezsőt és Czike Imrét póttagoknak választotta meg a közgyűlés. A m. kir. belügyminiszter leírt a városhoz, hogy7 a város pénzügyi egyensúlyának helyreállítása céljából pénzügyi ellenőrt küld ki. A leiratot tudomásul vették. A Duna-johbparti városrészben lakó 24 városi alkalmazott részére hét hónapra közlekedési segélyt szavazott meg a közgyűlés* ami személyenként havi 8 pengőt tesz ki. A Jókai Egyesületnek ez évi segélyét 600 pengőben állapította meg. a közgyűlés, mely a szeinétfuvarozási díj kulcsát 1940. évre a nyers házbérjövedelem 1 százalékában állapította meg. Megállapította a közgyűlés az aulótaxi-viteldíját és a lófogatú bérkocsi díját. A Fazekas-ucca rendezésére vonatkozólag az építészeti bizottság javaslatát elfogadták, az építési szabályrendelet kiegészítését elhatározták s végül a honvédelemről szóló 1939. II. t.-c. 129. §-a alapján alakítandó bizottságba Ács Lajost és Páti Nagy Mihályt választották meg. A napirend kimerülvén, a közgyűlést Nagy Nándor főispán egynegyed öt órakor bezárta. DKW, BMW autók. DKW. Mié. Tornax, Horex motorok körzetképviselete Posztói és iipsriier gépműhely Komárom. Megye u. 18. Tel. 177. Érsekújváron és Ipolyságon új törvényszékeket készül a kormány felállítani A komáromi ügyvédi kar tiltakozó felirata Rendkívüli közgyűlés a városnál Gidró Bonifácot díszpolgárrá választotta a közgyűlés Kegydíjak, pótlékok és munkabérek megállapítása
