Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-10 / 6. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940. február 10 rOe*kcr receptkönyv j alperes is. amikor alaptalan kifogások­kal a per elhúzására törekszik és a hitelező kárál még tetemes perkölt­séggel is növeli. A vázolt behajtási nehézségek miatt egyes szudétanémet gyárak panasszal fordultak a budapesti német követség­hez és egyúttal ennek közbenjárását kérték az iránt, hogy illetékes helyen az áldatlan állapotok sürgős megszün­tetése végett hathatós intézkedés tör­ténjék. Dr. Gerényi J. Jónás. Szeretetvendégség A komáromi (balparti) református egyház nagysikerű szeretelvendégsé­­get rendezett vasárnap, február 4-én a Kollégium nagytermében. A szere­­telvendégségnek különös értéket adott az. hogy Bőd ás János székesfehér­vári ref. lelkipásztor, a kiváló költő tartott előadást. A nagytermet meg­töltő közönség a 153. dicséret két első versét énekelte el, majd Galambos Zoltán lelkipásztor mondott magas­­szárnyalású imát, melyet ismét a gyü­lekezet éneke követett. Bódás Jánost a helyi lelkipásztor üdvözölte bensőséges szavakkal és felkérte őt előadásának megtartására. Előbb költeményeiből adott elő a ki­váló papköltő, aki legszebb verseit mutatta be a közönségnek. A hallga­tóság ahg tudott betelni a szebbnél­­• szebb költeményektől, melyeket nagy elismeréssel fogadott és forró tapsai­val ünnepelte a nagy tehetségű, kiváló költőt. Bódás János tartotta a biblia­­magyarázatot is. Témája a megtérés volt, melyet az evangélium alapján fejtegetett s a gyakorlati életből vett példákkal világított meg. Közvetlen, a szíveket megindító értékes előadása megragadta a lelkeket s mély hatást keltett. A szeretelvendégség műsorán Pán­­czél Lvvia megkapó zongorajátékkal Grieg: Solveig dala), Nagy Sándor evang. kántor két vallásos ének szép előadásával működött közre, mindkét előadót lelkesen megtapsolták. Az énekszámot zongorán Banai Tóth Erzsiké kísérte ügyesen. Imádság és közének fejezte be a sikerült szeretet­­vendégséget, melynek rendezésén a Ref. Leánykor vezetősége, élén G a­­lambos Zoltánnéval dicsére trem éltó buzgalommal fáradozott. — A Komáromi Jótékony Nőügyiét feb­ruár 2-i teaestjén felülfizetlek: Dr. Kállay Endre 10 pengőt, Friedter János 6.40, Nagy Nándor 5.20, Kovách Tihamér 5, Reviczky István 5, Braun Andor 5, dr. Soós Imre 4, dr. Sztrázsik Andor 3, özv. Petrogalli Gézáné 3, özv. Csepy Dá­­nielné 2.60, Matuss Elemér 2.50 pengőt; dr. Aranyossy Endréné, Papp-Kovách Elemérné, Fried Ernő, Szabó Lajos, dr. Barta Lajos, Juhász Gyula, Széles László, Erdős Vilmosné 2—2; dr. Mohácsy János 1.80, dr. Hinléder Fels Jenő 1.60, Németh Ferenc 1.60, N. N., 1.60, N. N. 1.30, dr. Szijj Ferencné 1.20, Schwarczer Károlyné 1.2Ö, özv. Turchányiné 1.20. Martini Ró­bert 1, dr. DütSch Ottó 1, dr. Barta György 1 pengőt; N. N. 90 fillért, S. A.; Hődy őrnagy, Balcó Miklós, X. Y., Név­telen, N. N., N. N., dr. Lakv Ferenc, N. N 80—80 féhért; X. N. 70. dr. Stiffel Ignác 60, N. N. 60, Nets Jenő 40, X. 30, N. N. 10, N. N. 10, X. Y. 10 fillért. — E nemeslelkű pénzadományokon kívül so­kan természetbeni adományokkal járul­tak hozzá a szép anyagi eredményhez. — Az egyesület lelkes' hölgygárdája pedig fáradságot nem ismerő buzgalommal mun­kálkodott a teaest nagy sikerén. Az egyesület vezetősége ezúton fejezi ki leg­melegebb köszönetét és háláját vatameny­­nyi jótevője iránt. 160-200 munkás takarította naponta Komárom uccáiról a havat Súlyos ezreibe kerül a városnak a hó Az Európaszerte uralkodó különle­gesen erős téli időjárásból a Csalló­köz is kiveszi a részét. Legutoljára 1928—29. telén s 1931-ben volt hason­ló nagy hó Komáromban s vidékén. Ami nálunk a nagy hideget szokta je­lenteni : beállt a Duna, akár or­szággyűlést is lehetett volna tartani rajta, mint egykoron, Mátyás királlyá választása idején. A komáromi kikö­tőbe számos uszály és gőzös menekült be, a különböző nemzetek hajósai Ko­máromban rekedtek s velük a régi, hajós-Komárom színei tértek vissza, Mr fakulton. Az uccán csellengő, kék­kabátos hajósok, a kocsmákban bo­­rozgató kormányosok jelentik most Komárom idegenforgalmát a csopor­tokban ballagó lengyel katonákkal együtt. Jegyezzük fel az eljövendő idők komáromi krónikása számára, hogy karácsony óta szigorú telünk van. a tél szigora csak szerdán enge­ded. Egyvégtében fagyott, hullott a hó, csikorgó hideg volt. Régi történetek­ben, K r u dy-regénye kben, nagyanyá­ink megyebálos, farsangi meséiben volt ilyen csillogó havazás, fülfagyasz­­tó hideg. Jégpályánk évek óta nem volt ilyen jó helyen s nem volt ilyen tágas, ilyen alkalmatos, ilyen sima, célszerű. (S furcsa, hogy Komárom­ban ily kevés a korcsolyázó s a kor­csolyázók között még kevesebb az iga­zán jól. mesterien korcsolyázó.) Síe­lőket láttunk baktatni az almási he­gyek felé, szánkó csilingeli, az uccá­­kon hóhegyek tornyosullak. * ... Néhány hajókormányos, szerb, román beszéddel; a nemzetközi szín határozottan fakó volt ezidén, a há­ború Komáromra, mint kikötővárosra is, rányomja bélyegét. Ám ,a háborús Európa színét megadták nálunk a len­gyelek: a khakiszinű, táboriszürke, sö­tétkék, pilótakék lengyelek, változatos sapkáikban, — a táborisapkákban, a négyszögletes díszcsákóban, az egysze­rű ^kimenőben s a már megszerzett ci­vilben ... A lengő, ősz-szakállú len­gyel liszt immár jó ismerőse a Nádor uccának, valóban komor télbe illő alak. S az ügyes konfliskocsisok a csilin­gelő szánokkal! A kegyetlenül forgó autók, az elakadt forgalmi rend, a ké­sedelmes vonatok s a megrekedt ko­csik. Komáromnak egyébként is hihe­tetlenül szűk belvárosi uccáiban az egyirányú forgatom kérdésessé vált, az autóbusz megváltoztatta menetirá­nyát, a kerékpárok — az autósok örö­mére — egyidőrc eltűntek, a katonák lábdobbanása nem visszhangozhatott, Jókait s Klapkát belepte a hó. (Két erretévedt idegen, nem tudni, milyen emlékek hatása alatt, a hóba temetett Jókait Shakespeure-nek, Klapkát meg éppen Jellasich-nak nézte vasárnap.) Némely iskola szénszünetet rendelt el a nebulók határtalan örömére. A vonatok késtek s volt idő, amikor a csallóközi expressz órákig vánszorgott egyik állomásról a másikig. Minden száz méternyire meg kellett állnia s a személyzet havat lapátolt. A vonat fűtőcsövei pedig befagytak. * Csak a farsang nem szünetelt: rö­vidre szabták a naptárcsinálók, a far­sang minden napjára jutott az öröm­ből, táncból, még Partosújtelepen is farsangoltak, szépségversennyel s vi­­lágpostával egybekötve. Hogy a far­sangnak milyen sikere volt, azt majd később az eljegyzési krónikából fogjuk megállapítani. * Komárom hóhegyek közé jutott. A várost súlyos kérdés elé állította a hó eltakarításának kérdése. Százhatuan­­kétszáz munkás dolgozott naponta a hó eltakarításán. Főképen inségmun­­kásokat állítottak be s ide osztották be azokat a munkásokat is, akik egyéb­Tigrislarka (barna alapszín, sötéfebb harántcsíkokkal) tompaorrú német box@r kutyám elveszett. Megtalálója jutalomba részesül! Értesítést a huszárlaktanyába, vagy a kiadóhivatalba kérek. ként az első számú várerődöt bontják. A város saját, szerződéses munkásait is hólapátolásra rendelte ki. így is kétséges, győzni fogják-e a munkát. A hét elején megindult olvadás — ha lassú is — sok új veszélyt rejt magá­ban. Félős, hogy a város alacsonyan fekvő területeit elönti majd a víz. A jobb- s balparti városrészben február elejéig 21 bh pengőt fizettek ki a hó eltakarításáért s így legalább ötezer pengőjébe kerül a városnak a hatat_ más mennyiségű hó. A város vezető­sége mindent megtosz, hogy a havat eltakarítlassa. A kisebb uccákból ki­­hordatni mégsem fogja tudni s az ered­mény tavasszal: hatalmas sár lesz. Pénteken megkezdték a főbb uccák­­ról a hó elszállítását, katonai autókon fuvarozzák el a havat, melyet az Er­­zsébet-hídról a Duna jegére ön lenek. A Duna még mozdulatlan. Dr. Kosa Kálmán vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztályfőnök Komáromban Tárgyalás a város aktuális iskola­­kérdéseiben. Dr. Ivósa Kálmán vallás- és köz­­oktatásügyi miniszteri osztályfőnök dr. Balassa Brúnó vallás- és köz­öld. osztályfőnök és több magasrangú tisztviselő kíséretében Komáromba ér­kezett és megszemlélte a komáromi kii-. tankerületi főigazgatóságnak a Hősök terén levő hivatali helyiségeit és a hivatal ügymenetét is megvizs­gálta. A tankerületi kir. főigazgató hi­vatali helyiségei a legnagyobb mér­tékben megnyerték a kultuszminiszter kiküldötteinek tetszését, úgyszintén a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel ►nyilatkoztak az ott talált példás, min­taszerű rendről és az ügyek intézésé­ről. Este a Központi szálloda külön­termében Csaplovics József kir. tank. főigazgató vacsorát adott a mi­niszteriális urak tiszteletére. A vacso­rán a kultuszminisztérium és a kir. tankerületi főigazgatóság tisztviselőin kívül A1 a p y Gáspár m. kir. kormány-; főtanácsos, polgármester, Gidró Bo­nifác tanügyi főtanácsos, bencés-ház­­főnök, Dobrovich Ágoston főgim­náziumi igazgató és vitéz Szabó Ist­ván kir. tanfelügyelő vettek részt. A vacsorán számos felköszöntő hangzott el. Folyó hó 6-án, kedden délelőtt Kosa Kálmán osztályfőnök, Balassa Brúnó osztályfőnök és vitéz Szabó István tanfelügyelő kíséretében látogatást tett polgármesterünknél és egy órás meg­beszélés keretében letárgyalták váro­sunk aktuális iskolakérdéseit. A ta­nácskozás tárgya volt a főgimnázium kibővítése, városunkban egy leány lí­ceum létesítése és a községi polgári fiúiskola tanárai fizetéséhez való hoz­zájárulás kérdése. — Becsületes megtaláló. A mai világ­ban ritka becsületességről tett tanúbizony­ságot Ropják József üzleti szolga. A na­pokban a Betegsegélyző Intézet folyosóján gazdátlan irattáskát talált, benne iratok­kal s 860 pengővel. A táskát azonnal be­vitte a rendőrségre. Néhány percre rá a táska gazdája, — egy vidéki gazda­tiszt, — jelent meg a rendőrségen s je­lentette be ijedten »tartalmas« irattáská­ja eltűnését. Nagy volt a meglepetése, amikor az értékes táskát átadta máris neki a rendőrség. A becsületes megtaláló 30 pengőt kapott jutalmul. Megérdemelte! — A Mezőgazdasági Kamara érle­li czlele. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara 1940. évi február hó 13-án, kedden délelőtt fél 11 órakor Komá­romban, a Kamara tanácstermében értekezletet tart. Az értekezlet tárgy­­sorozata: 1. Mezőgazdasági munkabé­rek, valamint az aratási és cséplési szerződések tekintetében állásfoglalás. 2. Megbeszélés a Vármegyei ’ (Ihj. vá­rosi), Járási (megyei járási) mezőgaz­dasági bizottságok működését illetően. 3. Mezőgazdasági cselédek családi mun­kabére. 4. A doborgazi hídépítés ügye. 5. A mezőgazdasági bizottságok támo­gatására költségvetésileg biztosítod ösz­­szegek felosztása. Késműves, műköszörűs, acéláruk szaküzlefie SASCHEK JÓZSEF Komárom, Kórház-tér 6. (A katonai kórházzal szemben) Korcsolyák homorú élesítése! AZ EGYSÉGES KENYERET EVŐ MEGSZÓLAL. Rend z repítették lehál az egységes kenyeret, néhány nap óta asztalunkon van. Az egységes kenyér, mint sok más hasonló, az ál­lami gazdálkodás megfontoltságát mu­tatja s arról tesz tanúbizonyságot, hogy a készletek jó s ügyes elosztásúi hozzáértők in'ézik. Magyar ember ke­nyere ez, Isten keity érkéje. Sokan örülnének Európában, ha ilyet enné­nek e szűkös, háborús hónapokban. Nem vagyunk pékszakértők. így a ke­nyér összetételének bírálatába nem bocsátkozunk. Bizonyosan ügyesen gondolták ki, akik ezt az összetételt megalkották. Mi csak fogyasztók s így »élvezők« vagyunk. Mint fogyasztók azonban rájöttünk már arra, hogy az egységes kenyérnek is más-más az íze, valahány pék süti. Más az illata, más űz íze, más a tartóssága. Az egy­séges kenyerekben is van egyéniség. Ezért aztán megállapíthatjuk, hogy a kenyerek prömierje nem egyformán sikerült. Az egységes kenyerek íze, sü­tés utáni első napon általában jó volt. A sűrűbélű, csupán miniatűr lyukacs­­kákkal ellátott kenyér jósága a máso­dik napon derül ki. Most tehát izga­tottan vásároljuk a különböző egysé­ges gyártmányokat, megízleljük első nap s fogyasztjuk a másodikon. Az ám, csakhogy némelyik kenyér a má­sodikon is megtartja — bár kissé szik­kadton — frissességéi, míg más egy­ségesek másriapra úgy portának, mint a negyednapos száraz zsemle. Hát itt adódik aztán a feladat, amellyel a ko­máromi sütőmester urakat meg bíztat­juk. Méltóztassanak az egységes ke­nyér alkotási módját, tartósságának feltételeit, sütési kívánalmaiI kitanulni, hogy jó, megelégedésünkre szolgáló Istenkenyérkéje kerüljön belőle. Nyu­godtan uraim, van idő, próba szeren­cse. Csak egyet nem szeretnénk: azt, hogy a kenyér másnapra kiszikkadjon, kiszáradjon s önmagától morzsákra ömöljék. Tanácsot adni nem tudunk, sütéshez nem értünk s magunk is úgy véljük, varga, ne tombb a kaptafánál. Az egységes kenyeret azonban köz­­megelégedésre kell megoldani. Ügy, hogy az ne csupán az első tizenkét órában legyen élvezhető. Jusson az ízességből a második napra is. S ne­­csak morzsalék legyen. Vagy nincsen igazunk? — A Komárom— Eszlergominegyeí Gyümölcstermelő é,s Értékesítő Egye­sület folyó évi február hó 11-én (va­sárnap) délelőtt 11 órakor tartja ko­máromi helyiszervezetének alakuló gyűlését Komáromban a Városháza nagytermében, amelyre a gyümölcs­­termesztés iráni érdeklődőket ezúton tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Megnyitó. 2. Előadás: »Téli fagyká­rok a gyümölcsösben«, tartja: Rayman János. 3. Vezetőség megválasztása. 4. Tájékoztatás a rézgálicbeszerzéssel kapcsolatban. 7. Esetleges indítványok. Ha betegség környékezi, Igmándi-víz megelőzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom