Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-28 / 52. szám

2. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1940. december 28.

Életrajza

Fülöp Zsigmondi 1878. március 30-án született régi komáromi iparos családból. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban és Budapesten végezte, majd hazatérve szülővárosába, a Révkomáromi Önsegélyző Egylet (Népbank) szolgálatába állott, ahol előbb főkönyvvezetővé, 1920- ban pedig igazgatóvá választották. E minőségében elévülhetetlen érdemeket szerzett avval, hogy intézetét, a legkritikusabb időben, a cseh megszállás kezdetén súlyos válságból vezette ki és helyezte biztos alapokra.

A háború kitörésekor nyomban hadbavonult s mint népfölkelő hadnagy részt vett Premysl hősies védelmében, majd orosz fogságba került, ahonnan 1920- ban szabadult ki szökés által. Útközben, súlyos betegségen ment keresztül, amikor sokáig élet-halál között lebegett.

Egyháza életében ifjú kora óta cser lekvő részt vett. 1904-től 1921-ig a

komáromi református egyházközség aljegyzője, 1925-ig főjegyzője, azóta pedig főgondnoka volt haláláig és mindeme tisztségekben megfizethetetlen szolgálatot tett egyházának. Az ő főgondnoksága alatt nyert a komáromi református templom új külsőt és épült fel a temetői ravatalozó, valamint a fef. árvaház. De különösen szervező ereje érvényesült egyházközsége szolgálatában több egyesület életrehívásával. A re}, egyházmegyénél 1922. óta tanácsbírói tisztséget töltött be, míg a ref. egyházkerület pénzügyi bizottsági elnökké, majd tanácsbíróvá, utóbb pedig zsinati taggá választotta. A komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület 1897. évi alapításában mint alapító tag tevékenyen fáradozott, az egyesületnek jegyzője, a műkedvelő csoportnak elnöke lett, 1922. óta pedig az egyesület örökös tb. elnöke. A Komáromi Ref. I. Énekkarnak előbb főjegyzője, 1932. óta elnöke volt. Az énekkar átszervezése és fejlődése az ő elnökségéhez fűződik. Értékes vallásos tárgyú tanulmányai jelentek meg a Református Világszemle c. folyóiratban. 1931-ben megírta a komáromi református templom történetét, majd utóbb (z komáromi ref. egyházközség történetét. A Prot. Jótékony Nőegyletnek tiszt, titkára volt s ezért az egyesületért is igen sokat áldozott.

Közírói pályáját már 19 éves korában elkezdte, amikor a Komáromi Hírlap kötelékébe lépett. 1902-ben ő szerkesztette a Komáromi Friss Újság c. napilapot, majd munkatársa és felelős szerkesztője volt a Komáromi Lapoknak 1913-ig, amikor a Komáromi Újság tulajdonjogát megszerezve ennek főszerkesztője lett a világháborúba történt hadbavonulásáig. A hadifogságból viszszatérve ismét a Komáromi Lapok főmunkatársa, majd 1936. óta felelős kiadója lett és e minőségben igen nagy és értékes tevékenységet fejtett ki városa és a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekében. Első megjelent elbeszélő kötetének címe: Asszonyok és leányok — Komárom—Budapest, 1899. 1922-ben pedig a »Csokonai vitéz Mihály szerelme« című írói körökben is elismert értekezését adta ki.

Politikai szereplését izzó magyar fajszeretete jellemzi. A háború előtt a) munkapártnak volt vezető tagja, a cseh megszállás alatt az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Pártnak, majd az ebből alakult Magyar Nemzeti Pártnak országos pártvezetőségi tagja és a komáromi körzet elnöke volt, a magyar pártok egyesülése után pedig az Egyebütt Magyar Párt országos pártvezetőségének és központi végrehajtó bizottságának tagja s a .komáromi járási pártszervezet elnöke lett, felszabadulásunk után pedig az Egyesült Magyar Párt jnegszüntévéi a M. É. P. újonnan meg-< alakított komáromi törvényhatósági szervezetének tiszteletbeli elnöke. Rázgha Károly vármegyei elnök iménti lemondása folytán az országos pártvezetőség Fülöp Zsigmondot szemelte ki erre a tisztségre, elfoglalásában azonban a halál meggátolta.

Pártja képviseletében 1923. óta tagja volt a városi képviselőtestületnek és 1932. óta a városi autonómia felfüggesztéséig, vagyis 1935-ig a város helyettes bírája volt. Az autonómia viszszaállításával 1938-ban megtartott városi választáson ismét bekerült a képviselőtestületbe, amely 1938. június 25-én. tartott alakuló közgyűlésén városbíróvá választotta. E minőségében már ő üdvözölhette reményteljesen a komáromi tárgyalásokra ideérkező Kánya Kálmán külügyminisztert, majd pedig november 6-án a bevonuló felszabadító hadsereg élén a Kormányzó urat. Evvel a beszédével egy csapásra meghódította az egész ország szimpátiáját, a beszéd alatt együtt sírt vele nemcsak a Kormányzó, úr és a jelenlevők hatalmas tömege, hanem az ország rádiónál ülő egész magyarsága. A felszabadulás után Komárom város polgármesterévé nevezte ki a belügyminiszter s e tisztségét bámulatra méltó önfeláldozással töltötte be a két város egyesüléséig, amikor saját kérelmére felmentették. Érdemei elismeréséül a (Kormányzó úr m. kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki. 1

Társadalmi és kultúrális téren szintén nem volt nélkülözhető az ő bámulatos munkakészsége és szervező képessége. Mint a magyar dal rajongója teljesen szívébe zárta a Komáromi Dalegyesületet, melynek már kora ifjúságá-Legszebb újévi ajándék

Olcsó árak 1 Kiváló minőség ! Pontos kiszolgálás!

rum és likőr

PUHR TIVADAR

rum és likőrgvárábol

617

Komárom. Ferencz Józsei-rakparl 21.

1926-ban alelnökké, 1931 -ben pedig ügyvezető elnökké választották, mely tisztségét haláláig a legáldozatosabb munkássággal töltötte be s az egyesületi élet egyik legbuzgóbb irányítójának és mozgatójának bizonyult. A Jókai centennárium alkalmával Alapy Gyula dr.-ral együtt szerkesztette a Jókai Emlékkönyvet, 1937-ben pedig az egyesület kiadásában megjelent az egyesület 25 éves történetéről szóló rendkívül nagyértékű munkája.

A komáromi Iparos Ifjúsági Egyesületnek már 42 évvel ezelőtt titkára, majd elnöke s e minőségben az egyesület - lelke volt, de nem szűnt meg tevékenysége akkor sem, amikor az egyesület a mai Iparoskörré alakult át, melynek éveken keresztül főtitkára volt.

A már megszűnt Komáromi Kereskedők Testületének előbb jegyzője, majd titkára lett a testület . megszűntéig. A Baromfitenyésztő Szövetkezetnél pedig a felügyelő bizottság elnöki tisztét töltötte be haláláig.

Részt vett a Komáromi Football Club alapításában is 1900-ban és azóta mint egyesületi ellenőr, főjegyző, választmányi tag, 1936. óta pedig mint társelnök önzetlen odaadással szolgálta a magyar testnevelés fontos ügyét. Tagja volt a

Barsmegyei Népbank r. t. fiókja

Telefon-. 120 Komárom, Nádor-uica 31.

(a volt Komárom Vidéki Hitelbank helyén)

Tele}i

'on: 120

Fiókok: »

Aranyosmarót, Ver ebélv, Zsarnóca, Selmecbánya, Zseliz, Ipolyság, Párkány, Érsekújvár, Oszlány.

/laptöke és tartalékok:

2,000.000 ar. P. Betétállomány : 15 millió ar P. Alapittatott mint szövetkezet 1882, részvénytársasággá alakult 1891.

Sz. M. K■ E. országos igazgatóságának, ügyvezető elnöke a felszabadulásunk után alakult Magántisztviselők nyugdíjbizottságának és még számos más társadalmi és kultúrális egyesületnek is választmányi tagja, de ki tudná felsorolni egy ilyen gazdag, csodálatos élet minden megnyilvánulását ?

A halálhír

Érthető tehát, hogy a hirtelen bekövetkezett halál híre mily leverő hatással volt az egész városra és az elhalt országosan kiterjedt ismerőskörére. Halálhírére a ref. egyházi épületeken, a városházán és a városi középületeken, a Dalegyesület házán, a vármegyeházán, a Kaszinón, a Komáromi Lapok szeri kesztőségén, a Jókai Egyesület kultúrpalotáján megjelentek a gyászlobogók, hirdetve, hogy az egész életén át előzékeny és tapintatos Fülöp Zsigmond gyászosan fekete karácsonyt szerzett Komáromnak.

A ref. egyházközség, a Népbank, a Dal egyesület, a Jókai Egyesület vezetőségét és a Komáromi Lapok szerkesztőségét Alapy Gáspár polgármester a gyászesettel kapcsolatos teendők megbeszélésére összehívta és bejelentette, hogy a nagy halottat Komárom város saját halottjának tekinti és így temetéséről is a város gondoskodik. A temetés megrendezését Jgó Aladár tanácsnokra bízták. A város, a ref. egyházközség, a Népbank, a Jókai Egyesület és a Komáromi Dalegyesület külön gyászjelentést is adtak ki.

Fülöp Zsigmond nővéreinél az egyesületek és magánszemélyek, barátok és tisztelők hatalmas sora jelentkezett részvétlátogatásra, de sok részvétnyilatkozat érkezett a ref. egyházközséghez is, köztük a többi helybeli egyházak részvétátiratai.

tói lelkes működő tagja és választmányi tagja volt. 1921-ben a hadifogságból visszatérvén újból bekapcsolódott az (egyesület életébe, amikor is ügyvezetőt elnökké választották, 1932. óta pedig ő töltötte be haláláig az egyesület elnöki székét. Elnökségéhez a Dalegyesületnek sok sikere és felvirágozása fűződik. 1923-ban megírta az egyesület 60 éves történetét, majd 1933-ban az egyesület 70 éves jubileuma alkalmából az Orsz. Magyar Dalosszövetség bevonásával hatalmas méretű dalosünnepélyt rendezett városunkban, amely a magyar kisebbség egyik legimpozánsabb kultúrális megmozdulása volt. Fel nem értékelhető az a sok szolgálat, melyet az egyesületnek tett halála pillanatáig. A cseh megszállás alatt az Országos Magyar Dalosszövetség egyik létrehozója! és országos társelnöke volt mindaddig, míg ez a Dalosszövetség felszabadulásunk után be nem olvadt a budapesti Országos Dalosszövetségbe, ahol nyomban alelnökké választották, i Ott állt a Jókai Egyesület bölcsőjénél is 1911-ben, amikor főjegyzővé, majd

Fülöp Zsigmond utolsó útja

Ne törje fejét.

hogy karácsonyra mit vegyen, meri a legszebb ajándékot segítünk kiválasztani gyönyörű karácsonyi ajándéktárgyaink közül.

DOBOS

I i/fut szertár fotoszakúz ^b

Komárom, Vármegye-utca 9. (Centrállal szemben)

Csütörtök, szentkarácsony második ünnepe, délután 2 óra. A református templom zsúfolásig tele van. Némán, meghatott lélekkel, fájdalommal tele szívvel gyülekezett össze Komárom közönsége, társadalmi és vallási különbségre való tekintet nélkül, hogy utolsó istenhozzádot mondjon annak az embernek, akit igazán, őszintén szeretett.

Minden szem a templom közepén álló, virágbaborult ravatalon csüng. Ezer meg iezer arcon pereg a könny, néha felfelhangzik egy zokogás ...

Egymásután érkeznek az előkelőségek. Itt van már vitéz Nagy Nándor főispán, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester, Reviczky István alispán, Koczor Gyula Bars-Hont megye főispánja, vitéz Jaross Andor és Füssy Kálmán országgyűlési képviselők, Jgó Elek dr. miniszteri osztálytanácsos, Tériké Lajos ezredes népes tisztiküldöttség élén, Szijj Ferenc dr. m. kir. kormányfőtanácsos, Soós Imre dr. a törvényszék) elnöke, Dobrovich Ágoston dr. gimn. igazgató, Hajdú Lukács és dr. Kállay Endre a kath. egyház képviseletében, Belcsák Sándor kir. közjegyző, Keszthelyi János cégvezető, az Országos Központi Hitelszövetkezet képviseletében, Kristóff Sándor min. biztos, Csukás István főjegyző, Friedrich János számv. főtanácsos, Igó Aladár dr. és Vizkelety Sándor dr. tanácsnokok, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, a sajtó részéről dr. Baranyay József, Patkó Gyula, Nehéz Ferenc, Mészáros L. János és sokan mások. Megjelentek a megye és város törvényhatóságának tagjai, itt vannak a Tűzharcosok, a különböző társadalmi és kultúrális intézmények képviselői. Itt van már a gyászoló család.

Két óra után néhány perccel bevonul a templomba Galambos Zoltán lelkész segédletével, felbúg az orgona s kezdetét veszi a gyászszertartás. A 18.

dicséret és a XC. zsoltár első két versének el éneklése után Galambos Zoltán, jelenik meg a szószéken. Imát mond, majd a Komáromi Ref. Énekkar gyászdala után beszédének jeligéjéül Pál apostolnak Timóteushoz írt 2. levele IV. részének 7—8. verseit idézi:

rAma nemes harcot megkarcoltam, futásom elvégeztem, a hitem megtartottam ...«

Szíveket megindító szavakkal alkalmazza Galambos Zoltán az Igét Fülöp Zsigmond életére. Valóban, nemes harcos volt ő, — mondja — aki sohasem küzdött földi, anyagi érdekekért, mert tudta, hogy az ő célja, az ő futása az égben végződik. Egyformán szolgált a két édestestvérnek: hitének s magyarságának. Nemes harcot harcolt a világháborúban, nemes harcnak látta a fogságot is, de nemes harc a cseh elnyomatás alatti élete is. '

Fülöp Zsigmond nemcsak a mát és a holnapot látta, de megtanította az elnyomott magyart álmodni. Álmodni a reményről, a felszabadulásról ...

—- Fülöp Zsigmond a legnagyobb komáromi magyar volt, a felvidéki gondolat megtestesült valósága. Ezért fog élni emléke örökké közöttünk/

Szem nem marad szárazon a gyönyörű beszéd után, amelyet a Komáromi Dalegyesület pompás gyászéneke követett.

S most egymásután vonulnak a ravatal elé azok, akik szóval is búcsút akarnak venni Tőle. Vitéz Nagy Nándor főispán a dunántúli ref. egyházkerület s a komáromi ref. egyházközség nevében vesz búcsút Fülöp Zsigmondtól, a szeretet emberétől. Alapy Gáspár polgármester Komárom város közönsége képviseletében mond istenhozzádot »Ko-