Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-21 / 51. szám

1940. december 21. KOMAKOMI KAPOK 11. oldal. KOMÁROMI w r m ELSC 1 TMMEKPENZTAR a Magyar Nemzeti Bank meliékhelye vármegyénk legrégibb pénzintézete JUapíXiaiott 1845-bext ♦ • KÖLCSÖNÖKET nyújt váltóra, kötelezvényre jótállás vagy bekebelezés mellett • BETÉTEKET a legmagasabb kamatláb mellett gyümölcsöztet s azo­kat felmondás nélkül fizeti vissza O ' Foglalkozik a banküzlet minden ágával 1 SAFE DEPOSITS i JT1 11 s\ (I SARGARIGÖFÉSZEK Erdélyi Mihálynak ez a legújabb eresz­­fésű operettje vezet'e be a Vértes-lársulafc elmúlt heli műsorát, — amely különben ma dnem te jesen az Erdélyi-darabok je­gyében állí.ódott össze. A Sárgarigófészek tipikus Erdélyi-operett, kevés tartalom­ma’, annál több vidámsággal, egészen jó, néhol ismerős zenével. Az előadásban fő­leg a színészek játékát élveztük. Pécsi Irén nekivaló szerepet kapott, szépen éne­kelt, ruhái is megfelelőek voltak. Sass Imre meggyőző erővel játszotta a Csor­­tosnak írt szerepet, a »Nem vagyok én már az, aki voltam...« című dalt megható­an, ta áló hangon s áíérzéssel énekelte, kár, hogy ének közben mindig egyforma mozdu'atokat használ. Szabó Sándor is­mét e e.nében volt, hogy a darabot élvezni lehe ett, ebben neki van a legnagyobb ér­deme, Egészséges, eilená lha'allan humora megfogott mindenkit. Károlyi Jutka já'éka s láncai most is tetszettek, öltözködésében azonban ezúttal némi túlzást tapasztal­tunk. Öroszy Lászlóról az idén kiderült, hogy egész jó táncoskomikus, fontos tit­kári á'lása me'lett. Pintér Rózsi régi ked­vencünk, vérbeli, természetes komikuma megmentett egy pár rossz, vontatottan megírt je'enetet. Vértes Klári szimpatiku­sán alakította szerepét. Dékány törekvő színész, Fodor István, mint rendszerint, most is tetszett kisebb szereoében. Kon­­-dacs Andor s Tábori Erzsi szintén jól ját­szottak. MIT SUSOG A FEHÉR AKÁC - ZIMBERI-ZOMBORI SZÉPASSZONY -A fenti című két Erdélyi-darab közül az elsőről már elmondtuk véleményünket, az utóbbit csaknem ilyen szereposzlásban már tava’y láttuk Vérteséktől. Pécsi Irén játszotta a címszerepet, kedvesen. Vértes Ne ly szerintünk jobb volt most, mint ta­valy. Kedvesen’ fiala’os csapongással ját­szott, * szinte maradéktalanul kihozott sze­repéből mindent. Szabó Sándor, Károlyi János, Károlyi Jutka, Oroszy, Pintér, Vér­tes voltak még főrészesei a sikernek. Csak egy körülmény ha'ott rendkívül zavarólag most is, mint általában minden előadáson: a színészeket folyton látjuk akkor is, mi­kor — kimen'ek a szinről: Az oldalkulisz­­$za mögül mindig kilátszik egy kar, láb­szár, vá I, de néha fej is. Ha már olyan jó fa'melléki széket kaptunk, izé... hát persze! TOKAJI ASZÚ ' Ismét megnéztük ezt a kitűnő darabot. Uj véleményünk: hibátlanul megy már, a kisfiú nagyszerűen tudja már szerepét, Vértes Ne’.ly, ha lehet, még meggyőzőbb nehéz, de szép szerepében s nagyot emelt az előadáson az a lény, hogy Dömsődy szerepét Sass vette át. Várady komolysá­gában, szép orgánumában megint gyönyör­ködtünk. LUXEMBURG GRÓFJA Dicséret jár ezért a darabért az igazga­tónak is, a színészeknek is. Bár magát a darab szövegéi, tartalmát, régi mivolta mi­att nem nagyon élveztük, de a játékot, amivel adták s a gyönyörű, feledhetetlen Lehár-me ódiákát őszintén élvezni tudtuk. Pécsi Irén, Sass Imre, Vértes Károly, Sza­bó Sándor, Pintér Rózsi, Károlyi Jutka, Várady és Károlyi János vitték sikerre i darabot, amelyet, sajnos, meglehetős kis­számú közönség nézett végig. Pedig a ko­máromi közönség úgv ünnepelhette volna meg legméltóbban földijének, Lehár Fe­rencnek he yenéves szü e.ésnapját (ha kis­sé utólag is), ha a Víg özvegy mellett ezt az igazán szép s örökbecsű zenével ren­dé’ kező Lehár-darahot megtekintette s vé­gighallgatta volna. Pénteken este a Májusi vihart adták Is­mét, minden megtekintőjének igaz örö­mére. (ni) ——SZÍNHÁZI MŰSOR---- * * 3 4 Szombat, vasárnap délu'án, vasárnap este: Budapest premier újdonsága, Tisz­tességes Anna, operett sláger 3 felvonás­ban. Hétfő, 23.: Luxemburg grófja, operett 3 felvonásban. Olcsó filléres előadás, 20— 100 fillér. Kedd, 24.: Délután 3 órakor. Olcsó fil­léres előadás: Mágnás Miska. Este nincs előadás. Szerda, 25.: Ünnepi előadások. Délután 4 órakor és este fél 8 órakor rendes hely­­árakkal magyar huszár-operett: Szép élet a huszár élet, énekes, táncos nagy operett 4 felvonásban. Csütörtök, 26.: Délután 4 órakor és teste fél 8 órakor, rendes helyárakkal. Buda­pest nagy újdonsága: Bécsi gyors, sláger, énekes-táncos operett 3 felvonásban. Péntek, 27.: Olcsó filléres előadás, 20— 100 fiiéiig, a nagysikerű Sárgarigó fészek, operett 3 felvonásban CsAngó-magyar életsors A regá't magyarság legelhagyatot­­tabb magvarjai azok, akik a márama­­rori hegyek túlsó oldalán élnek. Ál­talában bukovinai csángók gyűjtőnév alatt szokták emlegetni őket, bár magukat nem nevezik csángóknak és másoktól serp veszik éppen szívesen, ha így hívják őket. őseik Csík megyé­ből való széke'yek voltak, akik a Sicu­­!i idium ide én, a mádé"alvi veszede­lemkor Moldván át Bukovina lerüle­­lé'e menekültek és ott megalapították Andrásfalva, Józse'íalva, Islensegíls, Fogad is'en és Hadikfalva köz égeket. Az Andrásfalván élő ö száz re"ormá!us 1 i é e'ével a húszezer le ket szám'á’ó bukovinai c'ángóság ka'o’ikus vallású. Legnagyobb részük mint fuvaros, nap­számos vagy mezőgazdasági munkás heve i meg mindennapi fekete kenye­rét. Ér ettségüket mindenki kihasz­nálja, fő eg azonban a román nagybir­tokotok, akik a szorgalmas, nagy mun­kakapa i'á~ú csángő-megyarokat fél­annyi fize'éssel fogadják fel, mint má­sokat. A nagy szegénység miatt egész­­ségügvi hetyzelük annvira rossz, hogy majdnem minden második csángó-ma­gyar gvermek tüdőbeteg, sőt a tracho­­más megbetegedés is igen nagyarányú. Egy-egy családban nem megy ritka­ságba a 8-r 10 gyermek. Beszédjük ré­gies, mert irodalmilag nem igen fej­lődhettek. Sorsuk sok te’ ip'etben azonos ama magyarok so~sávaÍ, akik a Mi kó, Ká­­szon, Ojloz, Tatros, Sóstázló, Beszter­ce, Uz, Moldva, Szeret és Prut folyók partján élnek és akiket moldvai csán­gó-magyaroknak szoktak nevezni. A bukovinai cángók, illetve székelyek és a moldvai csángó-magyarok között a kü’önb ég az, hogy amíg az előbbiek csak be'elepedelt magvakok, a moldvai magya-ok ő »lakók. Elmagyaro odolt húnok ivadékai, akiknek ősei már 1200 ele én felve'tck a keresztény hi'et. Meg­­kü önt özle i őket továbbá a bukovi­­nri iktól az is, hogy amig ezek a ro­mán néplenger közepében egységes magyar szigelet alkotnak, addig a moldvri c ángó-magya"ok szétszórva, íe'epeken tiknak és ennek követ kézié­ben könnyebb eszközei a román asz­­szimilációs folyamatnak. A c ángó-magya'ok elnemzetlení’é­­sét különben tudatosan segfli elő a román kormányzat azzal, hogy szá­mukra román isko’ákat léledt, ahol a tani á i nyelv kizárólag román, o'yan paookat küld közéjük, akik egyetlen szót sem tudnak magvakul és az egy­házon keresztül végzik romanizáló ak­ciójukat. A román kormányzat ugyanakkor te’jesen díjmen'esen bocsát a c ángó­­magvarok rendelkezésére román fo­lyóiratokat, újságodat és ima könyve­ke', csakhogy románul olvassanak és idő éi elfele’tsék drága ma.gvar anya­nyelvűt el. Eme effyháznou ika ered­ményeképpen a 96 060 tőiket számláló crángó-msgvarok kö~ül ma már csak 65.010 beszél magvaml, de a mag' a 'ul tudók is e’ég rossz magyarsággal be­szélnek, sőt nagvon sokan a magyar szavakat már román szavakkal keve­rik. Igen sajnálatos jelen~ég az, hogy ha a moldvai csángó tanult emberré vá­lik', a rorrán propaganda e^e ’m’énye­­képnen letagai ja és szégyen i szárma­zását és menthetetlenül beolvad a ro­mánságba. Hogv a csángómagvnrzág léiekszáma a nagymére’ü beolvadás el’enére sem c ökken, ennek mag- alá­zata a rendkívü i szaporaságban re’ ik. Miként a bukovinai magyarok, ők is nagyon szegénvek és kulturális szem­pontból vis^z^maradottak. Közénosz­­tályuk egyáltalán nincsen. Igen érde­kes az, hogy a moldvai csángó-mágya­­rok sem nevezik magukat csángóknak, hanem magyaroknak vagy katoliku­soknak. A csángó-magyarok telepei belenyúl­nak egészen Bes^za^ábiába, ahol jelen­leg is 12.325 katolikus magvar é’. Ezek felkutatására eddig még senki sem vál­lalkozott. Sorsukról a romáp ura’om alatt semmit sem tudtunk, most pedig, hogy Románia ezt a területet vissza­adta jogos tulajdonosának, O roszor­­szágnak, még kevesebbet hallunk ró­luk. Elsőrangú nemzeti feladat lenne eze­ket a bukovinai székelyeket és a mold­vai csángó-magvarokat, valamint a becszarábiai magyarokat a Székely­földre visszatelepí’eni. Ezen a téren nem szabad mindent csak az államtól várni. A kezdeményezésnek a magyar társadalom köréből kell kiindulni és az államra csak azt a feladatot szabad hárítani, hogy ezt az akciót támogassa, elősegítse, de a csángó-magvar prob­lémát elsősorban társadalmi úton kell megoldani. Nem holnap, vagv holnap­után, hanem még ma, amíg nem késő. P. Jl IRODALOM hágar a pusztában Dánielné Lengyel Laura regénye Én, aki a fiatalkori »ÁImok«-tól és »Dénes Olga házasságáétól kezdve szere­tettel figyel Lem Dánielné Lengyel Laura pályafutását, mindig szerettem írásainak előkelő, kultúrált hangját, tiszta, és nemes erkölcsi felfogását — de tudomásul vet­tem egyszer és mindenkorra, hogy alak­jai a Gorneille-hősök desztillált világá­ban élnek, valahol kívül a mi világunkon; bizonyos emberi gyöngeségek nincsenek meg bennük, vagy ha megvannak, azt ön­maguknak sem vallják be és hősiesen le­győzik. Újabb könyveiben (most már lá­tom) feltűnhetett volna az az érett böl­­cseség, amely meglátja és meg is bocsátja; az emberi gyöngeségeket. A »Hágár a pusztában* meglepett. Nem azért, mert a szokottnál is nagyobb gond­dal megkomponált, bölcs gazdálkodással megstilizált s a »mesterség« szempont já­­' ból kifogástalanul megírt regény, hanem azért, mert Álsné történetében, aki a mennyország kapujában kezdi keresni a maga éleiét — az írónő visszatalált és beléhelyezkedett az eleven életbe. Atsné, á festőművésznő, a »Hágár a pusztában« alkotója, aki művészetét, fiatalságát, egész életét odaadta másokért s az életlel küzd­ve mindvégig kívül maradt az életen: utol­só áldozalával, amikor egyetlen megma­radt kincsét, ifjúságának legszebb emlé­két áldozza fel gyermeke Iroidogságáért, ennek a gyermeknek oldalán testtel-lélek­­kel belékerül a mai magyar fiatalság nehéz életének küzdelmeibe. Nem tudja magáról, de mi már tudjuk: most végre élt. Mert gyermekünkért harcolni: élet A mai fiatalság különböző típusainak ábrázolásában Dánielné Lengyel Laura emberrajzoló művészete, bölcs megértése és finom iróniája, új világításban jelenik meg előttünk (B. M.) — Falusy Nándor: Az Élet beszél. A vaskos könyv első-része novellákat, a má­sodik része verseket, a harmadik rész pe­dig magyar városok színes leírását tartal­mazza. Á novellák tárgya érdekes, stílusa vonzó, a költemények mindegyike hazafias. Városképei a jóhiszemű riporlert bizonyít­ják. A sokoldalú Ló harmadik könyve is méltán tarthat számot a közönség érdeklő­désére. — Több mint dupla terjedelemben je’enl meg a Színházi Magazin karácsonyi szá­ma, A 160 oldalas lap egy teljes regényt, három teljes színdarabot tartalmaz," me­lyek közül egyik a Vígszínház óriási sikert aratott zenés vígjátéka, a »XIV. René«. Neves írók: Bókay János, Hunyady Sán­dor, Babay József, Ignácz Rózsa, Orbők At­tila, Liszt Nándor stb. cikkei és novellái, kiváló művészek: Batthyány Gyula gróf, Hermann Lipót, Komáromi Kacz Endre, Krusnyák Károly, Molnár C. Pál, Udvary Pál, Zádor István rajzai és illusztrációi dí­szítik a tartalmas számot, amely a Színházi Magazin és a Metro-Goldwyn-Mayer 1000 pengős »Boldogság szLee« pályázatának eredményét is közli. Két sláger-kolla, ki­tűnő karácsonyi konyharovat, kézimunka­­minták.. és a Kis Magazin egészítik ki a Színházi Magazin vaskos kai ácsonyi szá­mát, amely nagyobb, mint a rendes szám kétszerese, ára mégis csak 1 pengő.-- ELADÓ Add Index jegyű szala­gos ÖSSZE A Dó-GÉP. Spielberger Bé­la Komárom, Halász-u. 4. (614) Apróhirdetés Orvos 3—5 szobás lakást keres. Közvetí­tőt díjaz. Cím a kiadóhivatalban. (615) Varrónő iparengedéllyel társat ke rés vagy elhelyezkedne konfekcióhoz. Boross Mária, Gúla, Templomtér. (629) 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom