Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-21 / 51. szám

1940. december 21. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A meghallgatott imák árvaháza Timólheus árvaház Komárombani Felsőmagyarországi Hitelbank r.t. komáromi fiókja. Telefon 161. fComSFOITl Nádor-utca 10. S^klrelv : K Ä S S A Fiókok: BEREGSZÁSZ, DUNASZERDAHELY. ÉRSEKÚJVÁR, LOSONC, MUNKÁCS, ROZSNYÓ. TORNALJA, UNGVÁR 6.33 Foglalkozik mindennemű bakügylet lebonyolításával. j Két évvel ezelőlt a Vágdunán túl kanyarodó érsekújvári út mentén eme. fetes házat építettek. Vasbeton alap­zatára vörös téglából húzták föl a fa­lakat és szorgos munkáskezek több hónapi kitartó akarata, hűséges oda­adása meleg szíveknek imádságos ál­mát valósította meg. Mert valóban a szeretet és könyörület égbeszálló for­ró fohászait hallgatta meg az Isten és teremtette meg az ő csodálatos kegyelméből. A harmincas évek elején a megszál­lás alatt sínylődő balparti református •egyház kebelében megalakult Timo­theus ifjúsági és belmissziói alakulat tagjainak körében vetették fel azt a gondolatot, hogy ebben a központi fekvésű városban a vallásos ifjúsági •munka céljaira egy épületet szereznek vagv építenek. Mikor azután 1934-bcn a Timőlheus-munka bekapcsolódott az akkor már virágzó kiskoszmályi evangéliumi mozgalomba, új feladat tárult a Timótheus-munka elé: részt­­vénni abbán az áldásos szeretefmuh­­kában, melyben Kiskoszmály az ott fentartott árvaházával fölemelő példát mutatott. Vagyis az eredetileg misz­­sziói iskolának, tanoncotthonnak, in­­ternátusnak terveit épület árvaházzá bővült és megtették a lépéseket az cgvmás között tréfásan »Timótheus palotának« nevezett épület fölépíté­sére. Az árvaház tulajdonképen már 1937- ben megkezdte működését, amikor a Vágdunasoron megnyílt mint a kis­­koszmálvi árvaház fiókárvaháza 10 gyermekkel és 3 felnőttel. De mivel még igen sok árva élt elhagyottan, anyátlanul, apátiamul/ a Timótheus jnunka buzgó vezetője és lelkes tagjai mindent elkövettek, hogy saját épüle­tükben helyezkedjenek el. Komárom Yárosá két hold telket adott az árva­ház céljaira a Vágdunán túl, az érsek­újvári út mellett elterülő volt kincs­tári csereterületből, amely ugyan ak­kor sekély fekvésénél fogva vizenyős talaj volt, de az építtetők feltöltöttek s a talajvíz sem tör már keresztül rajta. A telek megvolt, azonban hiányzott a Szükséges pénz, aminek segítségével az építést végrehajtják. A Vágduna soron elhelyezett ideiglenes árvaház­ban buzgón imádkoztak, az árvák és felügyelőik ajkán egyforma áhítattal szállt a magasságba az imádság és a kegyelem és szeretet Ura segített... Egy becsületes, vallásos érzületű, egyszerű magyar földműves ember ne­mes cselekedetében nyilvánult meg az isteni kegyelem. Tóth Zsigmond kávái földműves eladta házát, föld­jét és ingóságait és az értök bevett 32.006 koronát fölajánlotta az árvaház céljaira. De ennél többet is felajánlott. Fölajánlotta a maga és családja mun­kaerejét, további állandó segítségét és beköltözött az árvaházba, hogy ott fáradhatatlanul dolgozzék az árvákért és ezzel együtt az Isten országáért. Ugyanezt teszi felesége és két nagyob­bik fia is... Kétségkívül ez a jó szív­vel adott összeg volt elindítója az építkezésnek. Mások is felajánlották adományaikat, de nem sokkal több gyűlt be ilyenmódon. Az építkezést hitben erős lelkek végezték Isten jó­voltából, s munkájukon áldás volt, mert az árvaház felépült és fokozott mértékben szolgálja nemes célját... Meglátogattuk az árvaházat, mely­ben ezidőszerint 45-en laknak, akik közül 35 az árvagyermek, a többiek vezetők és néhány tanítóképző növen­dék lakik az internátusbán. Meleg szeretette] fogad Tóth Kál­mán lelkipásztor, az árvaház igaz­gatója, s felesége: a Nagytiszteletíí Asszony, akik az árvaházat vezetik. Az árvaház megépítésében elévülhe­tetlen érdeme van a derék lelkipász­tornak, aki komáromi segédlelkész ko­rában szervezte meg a Timótheus­­munkát, majd a feketeardói ref. hí­veknek volt szeretett lelkipásztora, de az elhagyott árvák szent ügyéért kész volt feláldozni rendes lelkészi állását és a barsi egyházmegye által megindí­tott árvaházi lelkészi szolgálatot el­vállalni. Hivaíoltabb, önzetlenebb ve­zető nem kerülhetett volna az árva­ház élére, aki szerénységével, nemes­célú odaadó munkálkodásával és buz­­golkodásával mintaképe az igazi re­formátus lelkipásztornak. Nagy örömmel kalauzolnak az ár­vaház földszintjén. Tágas, világos te­rembe lépünk, amely az ebédlő, s amely egyúttal a nappali szoba is, ahol a gyermekek tartózkodnak, ta­nulnak, szórakoznak. Délután van, csak három tanuló tartózkodik ott­hon, a többiek még nem jöttek haza az iskolából. Szép eleven arcú, nyílt tekintetű, mosolygó kis fiúk ezek, akiken meglátszik a rend, de meg­játszik az a gondos szeretet is, mely őket körülveszi. Gaál Zoltán volt or­vostan hallgató az egyik nevelő, »Zoli bácsi« mutat meg Valamilyen új tár­sasjátékot a fiúknak, akik nagy figye­lemmel hallgatják. Az egyik szöszke fejű árvát megkérdezzük, hogy mint érzi magát az árvaházban s az mo­solygó arccal feleli: — Nagyon jól. A teremben több szekrényt helyez­tek el, ezekben vannak az árvák tan­szerei. Minden egyes fiúnak van fiók­ja, melynek rendbentartásáért fele­lős. Téglából rakott, ügyesen elkészí­tett kályha ontja a meleget a szobá­ban, mely igen barátságos, tiszta. A szomszéd terem a háló, köröskörül igen ízlésesen készített ágyakkal. Nem a megszokott, rideg vaságyak ezek, hanem szép, halvány rózsaszínűre festett ágyak meleg dunnákkal, ame­lyek tél idején biztos meleget nyújta­nak a fiúknak. A következő szobák az iritemátusé, ezekben tanítóképzősök laknak, ezek is szép, egészséges helyiségek. Majd a Nagytiszteletes vezet be lakásába, mely két szobából áll. Mellette van az iro­da, ahol az árvák ügyét intézik. Meg­tekintjük a tágas konyhát is, amely­ben a szakácsnő éppen a délutáni uzsonnát készíti elő a gyermekeknek. Fönt az emeleten még nincsenek bevakolva a termek és szobák, amint­hogy az egyébként impozáns épület külsejét is csak a tavasszal fogják bevakolni. Az épületbe bevezették a villanyt is. Az árvaház mögött terül el a veteményes kert, mely konyhai növényeket termel, de több gyümölcs­fát is ültettek bele. A kert végén van a »halastó«, melyet a fiúk ástak és kezeltek. A jövő évre egy húsz méter hosszú és öt méter széles halastavat akarnak berendezni az árvaház kis lakói. Végül is Tóth Kálmán igazgató szo­bájában pihenjük ki a fáradalmakat, aki még a következőket mondja: — Az építkezésre Tóth Zsigmond kávái földműves adott 32.000 koronát s ez összeghez több nemesszívű em­berbarát ajánlott fel adományt. Az építésnél segédkezett a komáromi egy­ház több diakónusa, a fuvart komá­romi és szentpéteri gazdák adták díj­mentesen, a napszámos munkát hívő lelkek végezték. 2000 napszám-mun­kát végeztek, ezek közül 700-at telje­sen ingyen. Úgy a komáromi, mint a barsi egyházmegyékből voltak nap­számosok. A szakmunkát természete­sen s az anyagot megfizettük, de ha a vállalkozó jó emberek nem lettek volna, nehezen épült volna fel az árvabáz. Az Isten velünk volt. — Mit nyújt az árvaház lakóinak?-— kérdezzük az igazgatót. — Az árvák teljes ellátást, ruhát kapnak, vannak teljes és félárvák kö­zöttük, a gondozott gyermekek elemi, polgári iskolások, 10 pedig gimnázi­umba jár. A legtöbb iparosnak készül, tanonckorukban is bent maradhatnak az árvaházban. Több árvát a vidé­ken már el is helyeztünk, s megvan­nak velük elégedve. A vezetésben se­gítségemre vannak Gaál Zoltán és Szűcs András, akik a gyermekek köz­vetlen nevelését végzik, tanítják, ok­tatják őket s bibliai szellemben, vál­tásos alapon készítik elő őket az élet­re. Az árvaház fentartásához a ne­messzívű emberbarátok pénzbeni és természetbeni adományokkal járul­nak. Az anyagiakat elősegítik azok a vallásos estélyek, amelyeket az ár­vaház növendékei rendeznek időnként a' különböző egyházakban, melyek nagy szeretettel fogadják őket. Az a célunk, hogy az evangélium szerint élű embereket neveljünk, akik az egy­­tóznak és a magyar hazának hasznos és derék polgárai legyenek. Arra tö­rekszünk, hogy az árvaház gondozott­jai itt családias otthont találjanak, s ne nélkülözzék az édesapa jóravaló tanítását és az édesanya szerető, gyen­géd szavát... — Mi a vezetőség legközelebbi ter­ve és gondja? — Legközelebbi teendőnk az épület­nek befejezése. Az emelet helyiségei­nek rendbehozatala, a külső falak be­vakolása, szóval mielőbbi t élj es elké­szítése, hogy minél több árvát helyez­hessünk el benne. A gyermekek neve­lése mellett szeretnénk többféle házi­ipari munkát bevezetni. Koszmályon szövőszéket állítottak fel, mi haris­nyakötő gépet akarunk beszerezni, ezenkívül meg akarjuk honosítani a házinyúl tenyésztését, méhészetet és más alkalmas, hasznos házi foglalko­zást fogunk bevezetni. Az árváknak ezzel csak hasznára lehetünk. Imád­kozunk, hogy Isten megsegítsen ben-; nünket. Annyi meggyőződéssel mondja ezt a derék lelkipásztor, hogy valóban mf is megerősödünk abban a hitben, hogy ahol az Isten jelen van, ott az áldás nem maradhat el. Ennek leg­ékesebb bizonysága a meghallgatott imák Timótheus árvaháza. <lö) ÜZLETI KÖNYVEIT átnézem és díjtalan felvilágosítást adok. Spiel­­lierger Béla. Halász u. 4. Telefonszám 200. (575) Késműves, műköszörűs és acéláru szaküzleí Irnschek József Komárom, Kórház-tér 6 (» katonai kórházzal szemben) Nagy választékban beszerezhetők: ollók, kések, borotvák stb Szakszerű köszörülések. Korcsolyáik szakszerű köszörülése! 500 Ne TÖRJE FEJÉT. hogy karácsonyra mit vegyen, meri a leg­szebb ajándékot segítünk kiválasztani gyö­nyörű karácsonyi ajándéktárgyaink közül DOBOS Komárom« Vármegye-U. 9. (Lentróllaf szembeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom