Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-12-21 / 51. szám

Haivancgyedik évfolyam Karácsonyi szám. ára 30 fillér. 51. szám Szombat, 1940. december 21. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 18 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.5* Pengő. Egyes példány 8.20 Pengő.- POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARA NY A Y JÓZSEF DR. Főnnrakatársafe: FÜLOP ZSIGMOND és SZOMBATID VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 28. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Szeretet és béke Komárom, december 21. A lelkek feszültsége közölt várjuk szent Karácsony ünnepét, a világ Meg­váltójának születése évfordulóját, aki! kétezer évvel ezelőtt angyalok kara üdvözöli a pásztorokkal s a keleti királyokkal egyetemben. Lelkűnkben felidézzük a szent legendát, mely cso­dálatos eseményeivel, misztikus han­gulatával elénk varázslódik az évez­redek ködén keresztül, hogy a mai súlyos és kiszámíthatatlan időben oda­vesse ragyogó fényéi azokra az arcok­ra, amelyeknek sápadtsága a megpró­báltatások nehéz szenvedéseit nmlaf­­fák. Mert a mai idő a megpróbáltatá­sok ideje, válságos korszak, melyben irtsak az erős bit s a remény biztató sugara elleti az emberiséget. Isméi mérlegre tétettünk s majd elválik, hogy könnyűnek vagy súlyosnak ta­láltattunk-e? Abban a nagy harcban, melyet világba tolin ak folytainak egy­mással, könnyen megrendülhetne a hit, fia azok. akik életük feláldozásá­val harcolnak az igazságért, uein len­gnének meggyőződve arról, hogy az el­jövendő új világrend az emberiség boldogabb és biztosabb létét fogja megteremteni. A drága vér. mely elfo­lyik a. háborúban, nem hiába festi üteg az étel színével a harctereket, a kitűzött eél tudata a bősök százezreit avatja szentté, mert amiért" küzdenek, a legszentebb eél: az élei. A betlehemi kis Jézus az életet hoz­ta le a földje s az élettel együtt a szeretetek a tiszta szív végtelen sze­retet ét, mely békét és boldogságot áraszt a földön mindazokra, akik az ö -életének példáját követik. Ha az em­beriség az ő ólain járt volna minden­kor s az fi örökéletű tanításai szerint élt volna, csodálatos harmóniában, örök egységbe n, testvéries megértés­ben tölthette volna napjait. De nem követte a legnagyobb keresztény ide­ált, hanem továbbra is hamis búivá uyok után szaladt, alantas ösztönei­nek lett rabja és önző céljainak meg­valósítására törekedett. Nem elégedett meg azzal, amit a keresztény hit ta­nított, hanem új istent és új megvál­tót keresett s ebben a törekvésében feláldozta az egyetlen örökkévalót. Ezért jutott az emberiség lejtőre s ezért él az ember a saját embertársá­val idegenül, sőt ellenséges viszony­ban, ezért kell végigszenvedni a vér­­zivataros idők minden megpróbálta­tását! A mennyei seregek sokasága dicsőí­tette óz Istent a szent éjjelen: Dicső­ség a magasságos mennyekben az Is­tennek, és e földön békesség az emberekhez jó akarat! Az angyalok éneke, mely a jámbor pásztorok lel­két f(‘lrázta, azóta megszámlálhatatlan alkatommal zendült föl az ajkakon a templomokban, de lélekformáló ereje mai napig sem hatotta ál az egész emberiséget. Pedig a lelki megnyug­vásnak, az áldott békének boldog vi­lágát teremthetné meg maga körül az. iaki elfogadná a Jézust. Vele hit köl­tözne a csüggedő szívbe, melynek ál­dása egész életére kihalna és megter­mékenyítené azt. Nehéz időkben, ami­dkor a lét vagy nemiéi súlyos kérdése nehezedik az embereire, ideje volna a uiagábaszáilásra mindenkinek. Orszá­gok és nemzetek sorsa dől el a fék­telenül dühöngő háborúkban, mindén Iriemzet. minden ország a maga igazá­ért száll síkra, pedig csak egy az igaz­ság, arai nem lehet más, mint az Isten Uj Európa szellemének megfelelő alkotmányreformo! készít elő a kormány Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszéde a íelsőházban A felsőház csütörtöki ülésén felszó­lalt gróf Teleki Pál miniszterelnök és hosszabb beszédben reflektált az el­hangzóit felszólalásokra. Rendkívül nagy érdeklődés és figyelem közben vázolta a jövő feladatait, köztük az alkotmányreformo! és az ezzel kap­csolatos kérdéseket. Beszéde elején a miniszterelnök fe­szült figyelem közben megállapította, hogy a felsőház egyértelműkig- elfo­gadta a költségvetési. Ez az. egyén telniüség és bizalom, úgy érzi. áj fiiak szól. hogy ezekben az időkben *n.p jöjjön változás. j Éppen ezért ő és kormánya á !■ legkomolyabban megszívleli a bí- ! r álatokul. — A felszólalások — mondotta ez­után — főként az alkotmáiiyreforni és a gazdasági kérdések körül forog­lak. Felvetették azt . a kérdést, bőgj alkalmas-e az idő az ulkotmáiiyny formra. Tegyük fel, hogy a kíván I alkalmas idő csak Iizeitől év múltán érkezik meg. Eddig semmi esetre seiú várhatunk. A kormány a • inai hely­zetben is vállalja ennek a problémá­nak a megbeszélését. Az áíkotmány,­­reíonn kérdésének napirendre fűzésé­ben semmiféle jelszónak nem volt szerepe. Megmondottam, bogv a . nemzet vezetőinek kötelessége ezzel az ügy­gyei foglalkozni. A magyar nemzet és Budapest a történelem, '•eseményei! szívesen nézi mozinak. Ebben a do­logban azonban szánjanak magukba Gondoljanak a nemzet múltjára és jövőjére, váljanak a közvé­lemény tagjaiból a nemzet tag­jaivá és az alkotmány kérdéseit ne alaesonyítsák le. Felvetették a kérdést, hogy az or­szággyűlési vagy pedig a közigazga­tási reformot kell-e előbb megvalósí­tani, melyiké az elsőbbség. Előkészü­letekben nincsen elsőbbség. Egyszerre keli átgondolni őket, nem előzetesen végleges helyzetet teremteni az egyik, oldalon, mielőtt a másikat átgondoltuk volna. Hogy milyen lesz az országgyűlési tárgyalási sorrend és milyen a végre­hajtás sorrendje, az éppen ezeknek a tárgyalásoknak az eredményétől függ. A nemzet évszázados fejlődését nem szabad a háborús világ két-három esztendejének szempontjából meg­ítélni. KÖZIGAZGATÁSI REFORM Kijelentette a miniszterelnök, bogy az érdekképviseletek kérdésével már foglalkozott és az ezzel kapcsolatos tervezetei a karácsonyi szünet alatt kidolgozza. A közigazgatási reform igazsága. S aki az igazságkeresésben elfeledkezik az Istenről, váratlanul fájó meglepetés érheti. Mindenkinek a békére keli töreked­ni, aminthogy a háborús felek küz­delmének végcélja sem lehet más, mint a béke. fisak a béke hozhat ál­dást a világra, csak a béke adhat biz­tos és boldog életet. A nagy harci zajban, mely körülöttünk zúg, rá kelt eszmélni a küzdő feleknek, hogy a pusztító viharban összeomlik a vi­már munkában van, az előkészületek is folyamatban vannak. Kétségtelen, hogy áttekinthetőbb, világosabb törvé­nyek szükségesek, amelyek mara­dandóbbak. A deeeiilraiiznció sok vonatkozásban máris megvalósult, amennyiben ez a mai viszonyok közölt lehetséges volt. A közigazgatási reformot a községek adminisztrációjának reformjával kell kezdeni A reformmal kapcsolatban szem előtt kell tartanunk,’hogy min­den nemzet, minden nép és ország á maga jellege és karaktere szerint ala­kítja sorsál. , Felvetették., a kérdést foly­tatta a miniszterelnök elég önér­zetes-e a kormány barátainkkal szem­ben és elég erélyes-e ellenfeleinkkel szymhen? És megállapították, hogy küzködik a kormány a belpolitikai csatatéren.: Minden kormány küzkö­dik, ez hozzátartozik az alkotmány­hoz, Csak a keretek és a formák má­­’so.kt.es mások.- .- A bürokrácia tubáit csak átfogó, szerves i jközigázgatási reformmal le­het kiküszöbölili. Minden más csak tüneti kezelés Ez a kérdés tárgyi oldata. Van egy széinélyi oldala is: a feíelösség vállalása és a pártpoliti­kai beállítottságok. Az úgynevezett 3100-as.rendelet abban a pillanatban, amikor hoztuk mondotta Teleki Pál gróf - talán nem volt szerencsés, talán nem is volt jó, azonban súlyosabb következmé­nyei nem voltak, mint ahogy valószínűleg később ta­nulságul és tanításul fog szolgálni az embereknek arra. hogy ne igyekez­zenek biztosítás és viszontbiztosítás szerzésére, hanem maradjanak ma­gyarok. Általános helyeslésé Magánalkalmazottak fizetésének szabályozása A kormány rendelettel szabályozta a magántisztviselők fizetéséi, megálla­pította a legkisebb fizetést és elren­delte, hogy a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottaknak 1910. no­vember I. napja után teljesített szol­gálatért a munkaadó külön fizetési jvótlékol is köteles fizetni. A pótlék annál a tisztviselőnél, akinek évi fi­zetése a 0000 P-t nem haladja meg, a fizetési időszakra járó fizetés hét százaléka, akinek fizetése évi 6000 P- nél több, de évi 8500-nál kisebb, évi 428 I* s akinek évi fizetése 8500 P-nél több, de az évi 8920 P-t nem éri el, a pótlék az az összeg, inelv a fizetési évi 8920 P-re egészíti ki. tág s az Istenen kívül nines erő. mely helyreállítaná azt. A nagy történelmi időkben a betlehemi jászolból kisu­gárzó fény arra int bennünket, hogy keressük a szereletet, hogy a régóla vágyott béke végre valahára felra­gyogjon. A ránkvirradó Karácsonyt ezzel az óhajtással és szívünkben a testvéri szeretet, őszinte érzésével vár­juk és köszöntsük, hogy legyen e föl­dön békesség és az emberekhez jó­akarat! A szegedi gondolat ünnepe Százezer ember vonult fel vasárnap Budavárába, hogy hódoljon az egyet­len vezér, az országmentő és ország­­gyarapító legelső magyar ember előtt. Százezer tűzpróbát kiállott öreg le­gény jelent meg a vártáin, ahová 22: esztendővel ezelőtt kiáltott, őrizni a hazát, őrizni a nemzeti gondolatot És százezer emberhez szólóit a szegedi gondolat magvetője, az országgyara­­píló, aki mindnyájunk örömére és Isten kegyelméből ma is ott áll tö­retlen szent akarattal és erővel a leg­főbb vártán. Boldog tudat, hogy in­nen tarthatott seregszemlét régi le­génysége és tisztikara felelt. Boldog és bíztató tudat és ebben a tudat­ban gyökerezik minden magyarnak a boldogabb jövőbe vetett reménysége! Eljöttek hódolni az egyetteh vezér elé, akik nem rajzoltatlak maguknak új keresztet, megelégedtek a legendás turulmadár kiterjesztett szárnyai aiatl tündöklő kettőskereszttel. Eljöttek, hogy bizonyságot tegyenek a szegedi liűségeskű melletti kitartásukról, el­jöttek erőt mutatni, amellyel megtud­ják akadályozni, hogy bárki is el­kótyavetyélje húsz esztendő 'eredmé­nyeit. így beszéltek oda fönt a Várban a vártára kiáltott régi gárda szónokai. Ám. hogy mit jelent ez a kiállás, azl Teleki Pál gróf, mint a régi szegedi kormány volt külügyminisztere fej­tette ki minden magyar szívben élénk visszhangol keltve. Szólod Teleki Pál gróf az 1919-os ellenforradalomról. Azért gyűltek ősszé most, — mon­dotta — a régi gárda katonái, hogy bizonyságot tegyenek arról, hogy az I9Í9. évi ellenforradalom, amely, a nemzetet visszaadta önmagának és amelynek élére Horthy Miklósban ta­lálták meg a vezért, ma is él és állja a vártál. Eljöttek, mert 1919-ben meg­esküdtek a véráztatott földre és a maguk boldogságára, hogy ennek a földnek szolgái lesznek. Az esküt áll­tuk — kiállód fel Teleki Pál gróf — itt vágjunk. Alijuk tovább mind­halálig. magunk és utánunk gyerme­keink és unokáink. " 1 Arról beszéli ezután, hogy az az es­kü, amelyet Szegeden letettek. Horthj' Miklós kezében erővé és munkává lett. A hajnalból nappal, fényesed» és dol­gos nappal lelt és ma inár a vissza­tért részek Ilii fiai is eljöhettek bi­zony ílani, hogy ők is állják az esküt, és a vártát. Valóban úgy van, ahogyan a mi­niszterelnök mondotta: csodálatos ma­gyar forradalomban jegeeesedett ki az a szegedi gondolái, amely alapjá­ban ikertestvére a szentistváni ái­­laineszincnek. A szegedi gárda öreg legényeinek hitvallása egy betűnyit nem változott. Ma is azt hirdetik, hogy • nem magyar az, aki a jövőt építve, nem hű a múlthoz, nem magyar az, aki törvényt szabva nem igazságos, aki szólva vagy cselekedve nemegje­­ncs. aki gondolatban vagy cselekvés­ben kegyetlen. Nem magyar, mert különben nem lehet fia egy népnek, amelynek történelme nem ismer or­gyilkosságot, nem ismer Szent Ber­talan éjszakát, égj’ népnek, amely a bál or ellenséget is barátként tiszteli. Azok a tűzpróbát kiállód maggru- Irok jöttek hódohii a tegelső magyar ember elé, akik a szegedi hítruUá* hitvallói. Nem szoktunk velük tMzbfi* Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom