Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-30 / 48. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1040. november á4< ÉRTESÍTÉS* Telefon szám: 255. A mélyen tisztelt vendéglős és kereskedő urak szives tudomására adom, hogy Komáromba, Jókal-ulca 27. szám alatt (a főpostával szemben1 rum*, likőr- és szeszáru-üzemet nyitottam. Amidőn a m. t. uraknak legfigyelmesebb kiszolgálást biztosítom, ké­­. rém szives támogatásukat. Teljes tisztelettel MOROCZ JÓZSEF jHnaammnH-----------------------------------------------------------------------------­Ha kellemesen akarja eltölteni estéjét, Minden szombat és vasárnap tánc! keresse fel özv. HORVÁTH ISTVÁNNÉ Komárom, Ferenc József rakpart 9 sz. alatti és ahol kitűnő konyha, elsőrendű italok állanak ren­delkezésére. - Naponta cigányzene. - Tiszta és kényelmes szállodai szobák. - Mérsékelt árak. Gondos kiszolgálás, 310 — Bezárult a Zöldmező Szövetség tanfolyama. A Kisalföldi Zöldmező Szövetség Nagyigmándon 8 napos r Zöldmezőgazdasági tanfolyamét« tar­tott Reviczky István alispán er­kölcsi és anyagi támogatása mellett. A tanfolyamnak, az elmaradt gazda­sági munkák ellenére is, 39 hallga­tója volt, kik a november hó 21-én Nagyigmándon megtartott vizsgán nagy szorgalomról és eredményes munkáról tettek tanúbizonyságot. A vizsgán dr. Kálmán Rudolf, a gesz­­tesi járás főszolgabírája elnökölt, az alispán képviseletében. A vizsgán Ko­máromból a különböző gazdasági ér­dekképviseletek kiküldöttei és a kör­nyék és Nagyigmánd vezetői szép számmal jelentek meg. A tanfolyam sikeres vizsgájának végén a hallgatók megkapták a bizonyítványokat és minden hallgató ériékes gazdasági vo­natkozású könyva jándékban részesült, melyet a Kisalföldi Zöldmező Szövet­ség elnöksége osztott ki. A vizsga a Himnusz eléneklésével ért véget. Utá­na a községi vendéglőben bankett volt, melyen a megjelent vendégek is resztvettek. Az alispánt, aki egyéb el­foglaltsága miatt a vizsgán nem je­lenhetett meg személyesen, táviratilag üdvözölte a hálás hallgatóság és kö­szönetét fejezte ki, amiért anyagi tá­mogatásával lehetővé tette, hogy gaz­dasági tudásukat gyarapíthalták ezzel a 8 napos tanfolyammal is. — A MAGYAR VASÁRNAP: a Szé­chenyi Magyar Kultur Egyesület (SZMKE) lapja ismét megjelent Ko­máromban, az UNIÓ nyomda szép kiállításában. A SZMKE nem szűnt meg, központjával a fővárosba költö­zött s a régi céllal s új erők bekap­csolásával küzd a szebb magyar jö­vendőért. Fegyvere: a nemes magyar gondolat, a műveltség, a hagyomány. A Magyar Vasárnap most megjelent új száma nagyobb alakban s a régi­nél is gazdagabb tartalommal jelent­kezik nemcsak a SZMKE tagok előtt, hanem bekopogtat minden házba, ahol a SZMKE gondolat barátokra talál. A SZMKE elnöke, Schubert Tódor s alelnöke, gróf Révay István vezető cikkei adnak irányt a SZMKE gondolatnak. A lap tartalma igen vál­tozatos, falun s városban kedvvel for­gatják. Nevel és szórakoztat, s hírt ad a SZMKE őszi megmozdulásairól, je­léül annak, hogy a SZMKE ma is él, tagjai s vezetői serényen dolgoznak, most már tágabb határok s szilár­dabb lehetőségek között. A felvidéki intézmények közül a Hanza mellett a SZMKE került ki maradandónak s diadalmasnak, hiszen nőm lehet olyan európai vész, amelyben ne lenne szük­ség a magyar összetartás fokozására, a nemes hagyományok művelésére s a magyar kultúra ápolására. Ezért adja ki a SZMKE Szombathy Vik­tor és S i n k ó Ferenc szerkesztésében országos lapját s ezért küld havonta igen érdekes előadás-sorozatot, félol­­vasási anyagul a falusi vezetőknek. Minden felvilágosítást megad a Szé­chenyi Magyar Kultur Egyesület köz­pontja: Budapest, VIII., Mária ucca 34. II. Fc hívom a nagyérdemű közönség szives f igyelmét, hogy kályhák rakását 46ö Hartmutii rendszerű soeci­­ális faj üléses valamint uj kályh k rakását vallulom úgy helyben, mint vidéken. Kiváló tisztelet el: Hdiupka István kályliasmester, Komárom 4.. Gyár-nica 41. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara javaslata a törlesztő részietekkel hátráiékban maradt visszacsatolt területi kisgazdák megsegítésére A volt csehszlovák uralom alatt a földi­­birtokreformból kisemmizett magyar kis­gazdák hosszúlejáratú kölcsönök felvételé­vel igyekeztek ellensúlyozni az államha­talom kisebbség-ellenes földbirtokpolitiká­ját. Hosszúlejáratú kölcsönök felvételével vásárolták össze a szabad forgalomban értékesített mezőgazdasági ingatlanokat. A különböző hitelintézetek ezeket a kölcsö­nöket a Hypotecsná Banka Cseszká prá­gai központjára ruházták át. A visszacsatolás után a törlesztő rész­letek fizetése lehetetlenné váll. Most azután a Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank kapott megbízást az elmaradt négy-öt félévi hátralékos törlesztő rész­letek behajtására. A bank fiókjai egymás-, j után szólítják föl az adós kisgazdákat, j hogy hátralékaikat december hó végéig rendezzék a behajtással felmerült költsé- i gekkel együtt. A legrosszabb időben, la leg­kritikusabb termés után érte ez a felszó­lítás a gazdákat. A mostani helyzetben még az esedékes törlesztő részlet megfi­zetése is gondot okoz és az önhibájukon kívül hátráiékban maradt törlesztő részle­teket pedig vagyoni állaguk veszélyeztetése nélkül képtelenek megfizetni. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara nem nézhette sző nélkül ezt a jelenséget. 1 Javaslatot dolgozott ki. melyben rámu­tat arra, hogy a gazdák megsegítése ér-) dökében feltétlenül szükséges a kölcsö­nök lejártának legalább három évvel való meghosszabbítása. A javaslatot a Tiszajobbparti és a Kár­pátaljai Mezőgazdasági Kamarák [Kivoná­sával egy küldöttség fogja átnyújtani 0 pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter uraknak. 1 Barsmegyei Népbank r. t. Telefon: 120 Komárom, Nádor-uca 31. (a volt Komárom Vidéki Hitelbank helyén) fiókja Telefon: 120 Fiókok: Aranyosmarót, Verebélv, Zsarnóca, Selmecbánya, Zseliz, Ipolyság, Párkány, Érsekújvár, Oszlány. Székhely: LÉVA Alaptőke és tartalékok-. 2,000.000 ar. P. Betétállomány : 15 millió ar P Alapíttatott mint szövetkezet 1882, részvénytársasággá alakult 1891. IRODALOM Népies iroda ml kiadványok A napokban a képviselőházban felállt egy képviselő s a kultuszminiszterhez in­tézett szavaiban megdicsérte a kultuszmi­nisztériumot új kezdeményezéséért. A Ma­gyar Népművelek Társasága ugyanis régen időszerű gondolatot váltott valóra s 'meg­indította az úgynevezett »nemes ponyvák« sorozatát. A cél ismeretes: az egyre job­ban cl burjánzó ponyvaregények s olcsó rémtörténetek lassanként kiölik az izlésl a jő s (nemes olvasmányok iránt, a Coll re­volverrel száguldozó bandita, a bankrabló arizonai cow-boy, a rettenthetetlen angol­szász detektív alakja nemcsak a városban lett népszerű, hanem már veszedelmesen ismerős a magyar falvak népe közölt is. Nincsen a magyar társadalmi osztályok között különbség a tízfilléres ponyvák kedvelésében: a tanult eml>er éppúgy elol­vassa loppal a pesti íróasztalon kiagyalt rémregényt, mint a pékinas, vagy a gazda­­legény. S hamis képzete tárnád idegen or­szágok felől. Nincs ezeknek a könyveknek közük irodalmi ízléshez, való élethez, Ame­rikához, Európához: Pesten kitalált regé­nyek ezek, hetenkint ontja őket a rotációs­gép. Elveszi a kedvet a komoly könyvek vásárlásától, kiszedi a garast a zsebekből s haszna semmi, legfeljebb a morál lassú omlása, ha ezt ugyan haszonnak lehet ne­vezni. A Magvar Népművelők Társasága a ponyva ellen ponyvával küzd. Tíz fillérért »ponyvát« ad, érdekes, izgalmas olvas­mányt, amely magyar mégis, tanulságos, történelmi levegőjű, vagy ha kell, mai kor­ban játszódó. Áz Érdekes Regények: kisér- Iet. Kísérlet, amely Olaszországban, Né­metországban s más európai államban is jievált; olcsó pénzen nemzeti irányi! ol­vasmányt adni s így nevelni népet, így szoktatni hatalmas tömegeket jobb ízlés­hez. Más ilyen népszerű kiadvány is megjele­nik: az olcsó magyar klasszikusok sorozat­ban Petőfi, Tompa, Kisfaludy, Zrínyi, Madách, Vörösmarty stb, stb. gyűjtemé­nyes kiadása 24 fillérért. Hogy végre va­lóban a vásári ponyvára is kerüljenek klasszikusaink, a nép széles rétegei is ol­vassák. Ez az igazi jó kultúrpolitika! De hasonló gyűjteményt adott ki a Franklin Társu’a! i.s, negvvennégv fillér­ért: Vörösmarty .Tampa. Gvul»i Pál, Vaj­­dió. János írásai,, réprarsék, bordáink, nén­­<fd »k: — a cél semmi más, mini eljutni a legszebb magyar versekkel s legjobb magyar mesékkel a falu népéhez, kisiparo­sához, a rbákhofz s a munkában megfá­radthoz. Mi'ven özöne a magyar klassziku­soknak. milyen virágzása a szellemnek, s mily reneszánsza az irodalmi szépségek­nek! Mintha mindent újra kezdenénk, még múltunk megbecsülését s a régi nagyok szereletet is! Ugyanakkor azonban a komolyan érdek­lődő nagyközönség is megkapja a maga táplálékát, akár magyarságludomány le­gyen az, akár a környező népek ismerete. Most jelent meg Bonkáló Sándornak a ru­ténekről írt Id tűnő tanulmánykötete. Tu­dományos irodalmunk rendszeres áttekin­tésben még alig ismertette a rutének éle-, tét. Kell, hogy ismerjük a velünk együtt élő néptörzs szokásait, településtörténetét, mondáit, — a kárpáti medencében közös parsunk lévén. Úgyis az a vád ellenünk,. hogy nem jól ismerjük a szomszéd népe­ket. A másik érdekes tanulmánykötet Lajos Árpád könyve a Magyar Nép Játékai cím­mel. A falusi élet kedves oldalát, a pá­­rasztgyermekek régi eredetű táncjátékait, dalait, verseit ismerteti a könyv. Nélkü­lözhetetlen mindenki számára, aki gyer­mekekkel foglalkozik: óvónők, tanítók for­gathatják elsősorban haszonnal. Sok Ivo­­márom-környéki gyermekjátékot is megis­merünk belőle, s forgatván, örömmel gyer­mekkorunkra emlékezünk. (sz.) A NÉPI ÍRÓK KÖNYVEI: Kodolányi János: Suomi titka. Északi rokonaink, a hős finn nép küzdelmes életét mutatja be az író. Feltárul a váro­sok, falvak, tanyák világa, Finnország belső berendezése, múltja, hagyományai: a titok, mely Finnországot életben tar­totta. Ára fűzve 2.50, kötve 3.50 pengő. Sinka István: Az élők félnek. Szenvedé­sek, a népi sors keservei a pásztor ősök versekben daloló és küzdő unokájában. Ara 50 fillér. Kádár Lajos: Cigányok. A falu életétói szinte elválaszthatatlan cigányság titokza­tos, számunkra örökké idegen világukat rajzolja elénk a maga Ízes, zamatos népi magyar kifejezésmódjával. Ara kötve 6.50 pengő. Muhnray Elemér: Magyar Játékszín. A csaknem elfelejtett ősi múlt, hagyomány, rég mondott mesék szólalnak meg a mai magyar ember hangján. Nemcsak keu­­ves olvasmány, hanem színpadi előadásra is alkalmas játékgyüjtemény. Ára 2.— pengő. □ Uj Idők, a magyar középosztály nép­szerű hetilapja. Előfizetési díja negyed­évre 6.40 P, egyes szám ára 50 fillér. A Magyar Lányok, leányaink kedvelt hetilapja. Előfizetési díj negyedévre az Otthonunk melléklettel együtt 4 P. Az Én Újságom—Tündérvásár, a gyer­mekek hétvégi öröme. Előfizetési díj ne­gyedévre ajándékkönyvvel együtt 2 P. Mindhárom lapból díjtalan mutatvány­­számot kívánatra küld a kiadóhivatal: Bu­dapest, VI., Andrássy út 16. Pk. 16.981. sz. 1940. 1940. vghtói 287. sz. 082; ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Neumann László galántai ügyvéd által képviselt, Adler Ervin galántai lakos javára 400 P tőke és több követelés járu­lékai erejéig az ó-komáromi kir. járásbí­róság 1940. évi 16.981. sz. végzésévei elren­delt kielégítési végrehajtás lolytán végre­hajtást szenvedőtől 1940. évi október hó 15-én lefoglalt 1100 P-re becsült ingósá­gokra a kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XL1. t.-c. 20. §-a alapján a fent megnevezett s a foglalási jegyző­könyvből ki nem tűnő más foglaltatják javára is az árverés megtartását elren­delem, de csak arra az esetre, ha kielé­gítési joguk ma is fennáll és ha ellenük! halasztó hatályú igénykereset folyamatba nincs, végr. szenv. lakásán, üzletében, Ko­márom, Klapka-tér 2. szám alatt leendő megtartására határidőül 1940. évi decem­ber hó 6. napjának délután 2 'órája tűzetik: ki, amikor a bíróilag lefoglalt motorke­rékpár, kerékpár és egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, esetleg becsáron alul is el fogom adni. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egyezer pengőn felül van, az 5.610—931. M. É. számú rendelet értelmében csak azok árverezhetnek, akik a kikiáltási ár egytized­­részét bánatpénzül leteszik. Komárom, 1940. évi nov. hó 16. Olvashatatlan alárírás kir. bír. végrehajtó, mint bír. kiküldött. Pk. 4848. sz. 1940. 1940. vghtói 514. sz. (576?; ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Gerényi Tibor ógyallai ügyvéd által képviselt dr. Nagy Barnabás és Nagy Ist­ván javára 500 P tőke és több követelés járulékai erejéig az ógyallai kir. járásé bíróság 1940. évi 3578. sz. végzésével el­rendelt kielégítési végrehajtás folytán vég­rehajtást szenvedőtől 1940. évi október hó Í4-én lefoglalt 2770 P-re becsült ingó­ságokra a kir. járásbíróság fenti számúi végzésével az árverés elrendeltetvén, an­nak az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a alapján, a fent megnevezett s a foglalási jegyző­könyvből ki nem tűnő más foglaltatok ja­vára is az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési jo­guk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatba nincs, végr. szenv. lakásán, üzletében, Ógyalla, Fő-uccán leendő megtartására batáridőül 1940. évi december hó 3. napjának délután 1 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag le­foglalt bútorok, Pk. 3624—1940. sz. jkvben 1—3 tétel alatt lefoglalt ingóságok 2770 P becsértékben s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, esetleg becsáron alul is el fogom adni. Azon ingó­ságokra, amelyeknek a kikiáltási ára egy­ezer pengőn felül van, az 5.610—931. M. E. számú rendelet értelmében csak azok ár­verezhetnek, akik a kikiáltási ár egytized­­részét bánatpénzül leteszik. Ógyalla, tűit), évi nov. hó 11. Porcsalmy Miklós kir. bír. végrehajtó, mint bír. kiküldött. — A in. kir. rendőrség komáromi kapitányságához az alább felsorolt ta­lált tárgyakat szolgáltatták be: t drb. pecsétgyűrűt, 1 drb. karkötő-órát. Iga­zolt tulajdonosa a rendőrkapitányság­nál az áttételért jelentkezzék. Késműves, műköszörűs és I». acéláru szakiizlef 5 raschek József Kom s om, K >rít4»-tér 6 (a katonai kórházzal szemben) Nagy választékban beszerezhetők oltók, kések, borotvák stb Szakszerű köszörülések. Ernyők javítását vállalom. 5./6

Next

/
Oldalképek
Tartalom