Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-11-23 / 47. szám

1Í140. november 23. komáromi Lapok 3. oldal. Erdélyi ünnepély a balparii református templomban Nagysikerű ünnepélyt rendezett a balparti református egyház, Jókai uccai templomában, az erdélyi akció­javára. A november 17-én este 6 óra­kor tartott ünnepélyen igaz testvéri öröm érzésével találkozott Erdély és Komárom az erdélyi magyarság ki­váló képviselőjének, P á 1 f f y Károly ákosfalvi ref. lelkipásztor és orszgy. képviselő megjelenése és közreműkö­dése folytán, aki az erdélyi lélek ere­jével tett bizonyságot a teljesen meg­telt templom hallgatósága előtt. A magas színvonalú művészi műsor min­den pontja az erdélyi mozgalmat szol­gálta és maradandó emlékkel gazda­gította mindazokat, akik az ünnepé­lyen megjelentek. Az ünnepélyt a gyülekezet éneke vezette be, mely után Antal Gábor ref. hitoktató lelkész imádkozott áhí­tattal és olvasott bibliát. Majd F ü­­löp Zsigmond kormányfőtanácsos, főgondnok üdvözölte bensőséges sza­vakkal az erdélyi ‘ testvérek érdemes képviselőjét, Pálffy Károlyt és a köz­reműködőket s utána dr. Ujfalus­sy né Mándy Margit énekművésznő adott elő Bach műveiből mély hatás­sal. Virágh Vince ref. s. lelkész egy erdélyi költeményt adott elő, melyet Pálffy Károly lelkipásztor előadá­sa követett. A kitűnő előadó a székely népről szólt fordulatos előadásban, rámutat­va arra, hogy az elszenvedett huszon­két esztendő alatt a székelység sok tapasztalatot szerzett, mit fajának fenntartására és jövőjére hasznosít. Ismertette az erdélyi magyarság hely­zetét a román kormányzás alatt, mély korrupt államrendszerével, so­viniszta közigazgatásával teljes elnyo­matásban tartotta a kisebbségi ma­gyarságot. Az egyház, a templom, az (i)ge s az iskola tartotta meg a magyar­ságot hitében és önbizalmában s a mindennapi élet megpróbáltatásai kö­zött ezekben talált vigasztalást és lel­ki enyhülést: Az erdélyi lélek tánto­ríthatatlan hűsége, kitartása és ereje működött az erdélyi és a székely ma­gyarságban s bár leszegényedett, meg­tépázott, de mint a történelem folya­mán minden viharos időben, a ro­mán iga alatt is megmaradt magyar­nak. Az erdélyi magyarságnak meg­van a sajátos törekvése, életcélja és rendeltetése, most, hogy felszabadult és visszatérhetett a régi édes magyar hazába, arra törekszik, hogy az or­szág építésének munkájában részt ve-, gyen és közreműködésével a haza jó­létét előmozdítsa. A megragadó hatású előadás után a Ref. Első Énekkar adta elő Telek y Miklós vezetése mellett Huber: Nemze­ti zászló c. hazafias műdalát szép kidol­gozással. Majd Árokháty Béla lel­kész, orgonaművész csillogtatta mű­vészetéi Bach: Óh irgalmas kegye; Isten ... kezdetű klasszikus művének precíz interpretálásával. Sári Imre jobbparti ref. lelkipásztor a LIX. zsol­tárt énekelte el megindító hatással, érces baritonján a zsoltár eredeti dallama szépen érvényesült. Rákóczi imáját és vitéz Igyártó József: Szé­kelyföld c, művét énekelte ezután dr. U j f a 1 u s s y n é M á n d y Margit, akinek iskolázott szép hangja és mű­vészi előadása elragadta a hallgató­ságot. Az énekszámokat Árokháty Béla orgonaművész kísérte művészi simulékonysággal. G a 1 am b o s Zol­tán lélekemelő bibliamagyarázata és szárnyaló záró imája után a Ref. Ta­nítóképző vegyeskara Nagy Sándor igazgató vezetése mellett a Magyar Hiszekegyet adta elő sziveket elrúgan­dó áhítattal, mellyel a feledhetetlen ünnepély véget ért. Látogatás az ácsi cukorgyárban Az eddiginél 60 0/?-kal nagyobb lesz a gyár idei cukor­termelése — 950—1000 munkást foglalkoztat a gyár — A munkabéreket átlagban 20 0/°-ka 1 telemeliék Ácson járlomban a vasúti állomás szom­szédságában levő cukorgyár mellett nem', tudtam ebben a cukorjegyes, szomorú vi­lágban elmenni anélkül, hogy a legilletéke­sebb helyen, a cukorgyárban ne érdeklőd­jem a cukortermelési viszonyok iránt. Ez annyival is inkább érthető, mert á szélté­­foen-hosszában hangoztatott kitűnő cukor­répatermésünk nyomán olyan reménysé­gek sarjadtak bennem,.Jiogy rövidesen a múlté, lesz életem egyik' keserűsége, a 12 dekás; cukorjegy. Sz. Tóth Józsefet, a cu­korgyár intézőjét egy kedves munkáslány kalauzolása mellett hosszas keresés után a különböző gőzgépek egész gárdáját ma­gába záró üzemi helyiségben találtam meg. A derék intéző, értesülve jámbor szándé­kaimról. nyomban az irodájába vezetett, phot is a Icukorfrontról az alábbiakat tud­tam meg tőle: — A cukorrépa termésünk a reményein­ket nem váltotta mindenben valóra. Elő­ször is helyenként az esődús időjárás miatt jelentékeny területek maradlak beve­tetlenül s így a Tervbevett vetésterületünk összezs ugorodott. A bevetett terület azonban azért mégis jelentékenyen, kb. 60 százalékkal na­gyobb a réginél. A cukorrépa termést nem lehet rekord­­termésnek minősíteni, hanem csak jó kö­zepesnek. Ugyanis az idei tavasz és nyár esőben annyira bővelkedett, hogy azt még a nedvességgel szimpatizáló cukorrépa is megsokalta. Azonkívül a katonai bevonu­lások miatt hiány volt a gaz clhatalmaso'­dását megakadályozni hivatott munkás­kézben. Már pedig arra a sok eső hatására az idén erősén fejlődött gazzal szemben I fokozott mértékben szükség lett volna. A. i répára tapadt sok gaz egyébként a fel­dolgozási munkánkat is erősen akadályoz- I za. De eddigi tapasztala Iáink alapján meg- J állapíthatom azt is, hogy a cukorrépa cu­kortartalma. az idén kitűnő, úgy hogy bel- 1 jesen jogosultnak tartom azl a ívmémysé- j glinkel, hogy a cukortermelésünk legalább 60 száza­lékkal nagyobb lesz az eddiginél. A feldolgozás, az úgynevezett kampány, j zavartalanul folyik és körülbelül 60 szá- j kátékkal hosszabb lesz az idén. A cukor- i gyárak kampányának zavartalan menetét , a“ szállítási nehézségek két irányban is kellemetlenül gátolják. Több cukorgyá- ! runk, különösen az alföldiek (Sarkad, Mezőhegyes, Szolnok) a szállítási nehéz­ségek folytán előállott répahiány miatt időnként szünetre kényszerülnek. Értesü­lésem szerint a hatvani cukorgyár is csak napról-napra tengődik. Pedig ez úgy nem­zetgazdasági szempontból, mint különösen a gyárak érdekei tekintetében igen súlyos károkat jelent, mert a cukorrépa, ha hosz­­szabb időn át prizmázva —i a mezőn ösz­­szerakra és elföldélve — áll, sokat veszít a cukortartalmából. Minálunk eddig ilyen zavarok nem voltak. A másik zavaró kö­rülmény, mely ugyancsak a szállítási ne­hézségeknek tudható be, a szénhiány. Ne- j j künk még G napra van szenünk. Ha addig ; nem kapunk utánpótlást, le kell állnunk. Tündéri fényben jár, és legolcsóbb zseblámpákat veszi DOBOS-nál Vármegye-utca 8. (Centrál kávéházzal szemben.) — Egyébként a kampányi munka két (urousban folyik éjjel-nappal és a külső munkákat végző alkalmazottakkal együtt 950—1000 között váltakozik a munkása­ink száma. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy munká­saink megelégedettek, jókedvűik. Ez ter­mészetes is, mert jól keresnek. A minden szakképzettség és munkagyakorlat nélküli munkásaink heti keresete 30—35 pengő között van. A munkabérek általában 20 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Ezek a kézzelfogható valóságon alapuló értesülések örömmel töltöttek el, mert megerősítették a 12 dekás cukorjegy ha­lála iránt táplált édes reményeimet és lelkileg megnyugodva hagytam el az édes­ség gyári helyiségét. ~ (d. f.) A Magyar Fogorvosok Országos Egyesületének díszközgyűlése Komáromban A Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete december hó 8-án dél­előtt fél 11 órakor a városháza nagy tanácstermében a közigazgatási, egy­házi és katonai hatóságok, valamint az orvosegyesületek és szervezetek képviselőinek bevonásával országos jellegű díszközgyűlést fog tartani. A díszközgyűlésen meg fognak je­lenni az összes budapesti és vidéki egyetemek fogorvos professzorai, akik közül dr. Mát hé Dénes egyetemi nyilvános rendes tanár, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai klinikájának igazgatója és dr. Landgráf Ervin budapesti egyetemi magántanár tart előadást. Ez alkalommal fogja dr. Hübner Béla ezredorvos, a Magyar Fogorvo­sok Országos Egyesülete felsődunán­túli fiókjának elnöke nagy érdeklő­déssel várt beszámolóját megtartani. Komárom kulturális múltja, társa­dalmának az irodalom, a művészetek és tudományok iránti fogékonysága, mély szociális érzéke indította az or­szág legnagyobb szakorvos egyesüle­tét arra, hogy díszközgyűlését váro­sunkba hívja össze. Komárom város Örömmel üdvözli ez alkalommal a Magyar Fogorvosok Országos Egye­sületét és annak európai hírű tudó­sait, munkájukhoz pedig sok sikert kíván. — A Katolikus Akció nagytanácsa szokásos havi ülését nem november 24-én, hanem december Inén d. e. 11 órakor tartja a Majlálh-iskola nagy­termében. — A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete komáromi fiókjának meg­alakulása alkalmából díszebéd volt a Központi szállóban. Az ebéden több pohárköszöntő hangzott el, Orsós Ferenc dr. egyet, tanár az orvosi hi­vatásról beszélt, Kelety József dr. egészségügyi főtanácsos Komáromot, mint szülővárosát köszöntötte. A nagy számban megjelent orvosok meleg ünneplésben részesítették Mester Gábor dr. kolozsvári főorvost, aki a visszacsatolt Erdély üdvözletét s ba­ráti kézfogását hozta a Felvidék or­vosainak. — Előadás a Katolikus Körben. Dr. Radnai Mikes nov. 7-én a hivatásszer­vezetről elhangzott, a korszerű szo­ciális kérdéseket biztosan kezelő, szép előadása után csütörtökön, nov. 21-én dr. Weszelovszky János adott igen tartalmas és hasznos útmutatásokat a lakbérleti jogról. A legközelebbi elő­adást a Kör dec. 12-én rendezi meg, amikor dr. Pálos Ferenc főtitkár a család mai kérdéseiről fog előadni. Az előadások este 8 órakor kezdőd­nek. Érdeklődőket szívesen vár a Kör vezetősége. — Népművelés a vármegyében. A Vár­megye és a Népművelési Bizottság- rende­zésében november hónapban nyílik meg Tatán a nyolc hetes Népfőiskola», melyen a Hat járás gazdaifjai nyernek szakszerű kiképzést a hasznos és észszerű gazdálko­dásról, valamint kulturális oktatást kap­nak. Ezen if jakból nevelődnek a falvak ve­zető emberei. — Bagota község iskolánkí­­vüü népművelési előadásait nov. 7-én kezd­te meg. Az első előadás a »Hiszékeny«-el, kezdődött. »Magyar katona« címmel tar­tott előadást Ordódy István. Felolvasás, ének és szavalat tette a műsort változa­tossá. A műsor a Himnusszal ért véget. — Martos község helyi iskolánkívüli Népmű­velési Bizottsága nov. 10-én tartotta év­nyitó előadását. Hiszekegy hangjai után Vecsey V. ref. lelkész »Édesanya szerepe a jellemnevelésben« címmel tartott elő­adást. A közönség Sok szép lelki benyo­mással távozott az előadásról. — Somorjá község helyi népművelési bizottsága no­vember 3-án tartotta évnyitó előadását. A megnyitó beszédet Gáspár Jenő főjegyző mondta. Változatos műsor keretében a közönség sok értékes ismeretet kapott. A többi előadásokat vasárnaponkint tartják. — Levente alapismereti tanfolyamok no­vember hó 15-én indultak meg ä vármegye 40 községében. A tanfolyamok célja ha­zánk igazi értékeinek, gazdagságának is­mertetése, valamint a helyesírási, fogal­mazási és irodalmi ismeretek mélyítése. Ezen tanfolyamok nagyban hozzájárulnak az önérzetes magyar lelkiség kialakításá­hoz és az ifjúság szellemi fokát emelik. Szabadegyetemi előadások a Jókai Egyesületben A komáromi Jókai Egyesület, mint a múltban, az idei kulturális idényben is megrendezi szabadegyetemi elő­adássorozatát a Kultúrpalotában. A szabadegyetemi előadásoknak mindig nagy sikere volt, az egyes előadások utján tartalmas és értékes viták fej­lődtek; amelyekben minden hallgató résztvehetett. Az előadásokat az idén is úgy rendezi meg a Jókai Egyesü­let, hogy lehetővé teszi a hozzászólá­sokat, amelyek jegyenként tíz percig tarthatnak. . Az első szabadegyetemi előadás holnap, vasárnap, november 24-én, délután 6 órakor lesz a Kultúrpa­lota emeleti képtártermében, ami­­koris Hídvégi János dr. városi t. or­vos tart előadást Komárom szociá­lis feladatairól. A tárgy rendkívül érdekes és idősze­rű, minden bizonnyal több hozzászó­lás fog elhangzani. Belépődíjat nem szed az Egyesület az előadásra, csak önként lehet adakozni kulturális cél­jaira. A rendezőség fűtött teremről gondoskodik s minden Jókai egyesü­leti tagot, valamint az érdeklődő kö­zönséget szívesen látja s várja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom