Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-16 / 46. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam____________________46. szám_________________Szombat, 1940. november 16. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatórsak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Komárom vármegye egy hónapja Kisgyülés Komárom vármegye törvényhatóságának kisgyűlése nov. 12-én d. e. 9 órakor ült össze havi tanácskozására vitéz Nagy Nándor főispán elnöklésével. Napirend előtti felszólalás hiányában a kisgyűlés nyomban a 122 pontból álló tárgysorozat megvitatását kezdte meg s ennek során javasolja a közgyűlésnek, hogy Esztergom vármegye felirata támogatásául írjon fel a kormányhoz a zsidó árusoknak vásárokról és piacokról kitiltása tárgyában egységes és általános rendelkezés kibocsájtása iránt, mert a mai viszonyok között, amikor egyik törvényhatóság kitiltja a zsidókat a vásárokról, a másik pedig nem, a legnagyobb zavar uralkodik a vásárokon. — Ugyancsak Esztergom vármegye kezdeményezésére oly értelmű feliratot javasol a kisgyűlés, hogy a kisegítő szolgai állások végleges betöltését engedélyezze a kormány. — Feliratot javasol a kisgyűlés a közmunkaváltság pótlása tárgyában is, mert a boletta-alap és a tényleges közmunkaváltság között jelentékeny különbség mutatkozik a törvényhatóságok kárára. Tata nagyközség a Kossuth-teret rendezi. E téren vonul át a törvényhatósági út is, amely átkelési szakasz rendezése az általános rendezéssel kapcsolatosan kívánatos. Ezért a kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy a kérdéses útszakasz rendezésére 50.000 P hitelt szavazzon meg. Egyben Tata községnek a Kossuthtér rendezése tárgyában hozott határozatát és az erre előirányzott 17.000 P községi hitelt a kisgyűlés jóváhagyta. A komáromi vitézi székház építési költségeihez a kisgyűlés 10.000 P-vel járult hozzá, majd a Kisbér—császári és Felsőgalla—tarjáni közutak átépítésének felülvizsgálati eredményét tudomásul vette és az útépítés vezetőinek a felmentvényt megadta. Nem járult hozzá a kisgyűlés Csép nagyközségnek kisközséggé visszafejlesztéséhez, valamint ahhoz, hogy Szentmihály puszta Kisigmándtól Nagyigmándhoz csatoltassék, ellenben Kocs község vásártartás iránti kérelmét pártolóan terjeszti fel a kormányhoz. Az alispán jelentette, hogy a közgyűlés határozata alapján megbízta Berecz Gyula szobrászművészt a komáromi tárgyalások emléktáblájának megtervezésével. A többféle tervezet elbírálására szűkebbkörű bizottság kiküldését kérte. A kisgyűlés e bizottság rendes tagjaiul Patzenhoffer Herbert és Káitay Endre dr., póttagjaiul pedig Mihályi Endre és Ordódy István bizottsági tagokat választotta meg. A bizottság az alispán elnöklete alatt áll. Mint ismeretes, a közgyűlés elhatározta, hogy a vármegye nagy szülöttei közül négynek elkészítteti a mellszobrát s a további években fokozatosan további egy-egy mellszobrot készíttet a vármegyei székház részére. Az első négy Szobor költségeire 2000 P-t már meg is szavazott a kisgyűlés, most pedig elhatározta, hogy a további szobrok céljára újabb 1000 P-t állít be az 1941. évi költségvetésbe s feljogosította az alispánt, hogy az összegből a komáromi tárgyalások emléktáblájával kapcsolatosan szükségesnek mutatkozó falkiképzés költségeit is fedezze. Ezután segélyeket is szavazott meg a kisgyűlés és felülvizsgálta a községektől jóváhagyás céljából felterjesztett határozatokat. Közigazgatási bizottság Ugyancsak november 12-én, d. e. 11. órakor tartotta havi ülését a vármegye közigazgatási bizottsága is, melyen szintén vitéz Nagy Nándor főispán elnökölt. Az alispáni jelentést vitéz Hunyadi László dr. főjegyző terjesztette elő. A jelentés az októberi közigazgatási ügymenetet kielégítőnek látja. — A vármegyei székház átalakítási munkálatai közelednek a befejezéshez. — Rőváry Kálmán dr. vármegyei aljegyzőt szolgabíró minőségben Tatára, Lalák Kornél dr. aljegyzőt pedig ugyancsak szolgabírói szolgálattételre Somorjára rendelte ki az alispánomig Sebe somorjai volt szolgabírót vm. aljegyző minőségben a központba osztotta be. — Fegyelmi ügy nem fordult elő. — Az alispáni jelentést Eszterházy Móric gróf és Löké Kálmán biz. tagok felszólalása után jóváhagyólag tudomásul vette a bizottság. Vitéz Hunyadi dr. főjegyző ezután ismertette a földművelésügyi miniszter leiratát a szénellátás és tüzifaellátás tárgyában hozzá intézett bizottsági feliratra, amelyet tudomásul vettek. Majd a szabályszerű elbánás alá vonó bizottság rendes tagjaiul Löké Kálmán és Pálláy Endre dr., póttagjaiul RéhiiUg Béla és Bittó Kálmán biz. tagokat választották meg. A közig, bizottság elhatározta, hogy felirattal fordul az igazságügyminiszterhez a két Idomáromi járásbíróság egyesítése s a tatai és komáromujvárosi járásbíróságok területén gyakorlatot folytató ügyvédeknek a komáromi ügyvédi kamarához leendő beosztása iránt. Hagyárossy dr. h. árvaszéki elnök örömmel jelentette, hogy az árvaszék már beköltözött átalakított végleges otthonába és így az ügymenet immár zavartalanul folyik, annál is inkább, mert a bevonult tisztviselők már viszszatértek. Jánossy Károly dr. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbehajtás az elmúlt hónapban is jóval kedvezőbb volt a tavalyinál, csupán az illetékeknél mutatkozik csekély visszaesés. Javaslatára a bizottság több behajthatatlan régi adót törölt s a késedelmes községi elöljárók személyes felelősségét kimondta. A szabadságon levő gazdasági f-eliigyelő jelentésit Thüringer Béla dr. aljegyző olvasta fel. Ezt a jelentést lapunkban másutt ismertetjük. Vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tanítás már mindenütt zavartalanul folyik. Némelyik iskola néhány napi szénszünetet volt kénytelen tartani. Az iskolánkívüli népművelés munkássága megyeszerte megindult. Deme Sándor dr. kir. főmérnök jelentette, hogy az útfenntartási munkálatok októberben kevesebb nehézséggel folytak, mint az előző hónapokban. Az állami közutak állandó burkolatainak javítása befejezést nyert. — Az etei állomási út és az jzsai bekötő út elkészült. A fedanyag leszállítása vaggon- és szénhiány miatt alig haladt. — Az izsapi híd újjáépítése megkezdődött. Bajor László dr. főállatorvos jelentéséből sajnálattal értesült a bizottság, hogy a ragadós száj- és körömfájás ismét több községben felütötte a fejét, a betegség lefolyása azonban enyhének látszik. Szórványosan jelentkezett sertéspestis és sertésorbánc is. — Megtörtént az ebek veszettség elleni beoltása is. — Az állatkereskedelem forgalma gyenge volt s az export is visszaesett^ Vitéz Rády Ödön dr. tiszti főorvos az egészségi állapotot kedvezőnek jelenti. Októberben 523 egyén született s 237 meghalt. A természeets szaporulat tehát figyelemreméltó. A gyermekhalandóság átlagosan 10.13 százalék volt, legnagyobb az ógyallai és somorjai járásban (14.2 o/o), legalacsonyabb a gesztesi járásban (6.8 ®/o). —, A zöldkeresztes tejakcióra 31.092 P, a cukorakcióra pedig 18.200 kg cukor állami támogatás érkezett az utolsó negyedévre. — Az iskolafogászat működik, a Zöldkereszt és Stefánia Szövetség védőnői feladatukat pontosan végezték. Ezután az albizottságok tárgyaltak. A vármegye gazdasági helyzete októberben Elekes Imre gazd. főfelügyelő jelentése Az időjárás október hónap első harmadában esős és enyhe volt, a hónap többi részében pedig száraz, napsütéses, de hű-* vösebb időjárás uralkodott, időnkint és helyenkint erősebb éjjeli lehűlésekkel és dér képződéssel súlyosbítva. Az időjárás általában kedvezett a vetési és betakarítási munkálatok teljesítésének, a termények beérésének és az őszi vetések fejlődésének. Az őszi vetési munkálatok elkésetten még mindig folynak, főleg a későn beért és leszedett kukorica-földeken. Az őszi gabona vetésterülete a vármegyének Dunabalparti részén ez évben 15—20 százalékkal kevesebb lesz a szokásos vetésterületnél, egyrészt azért, mert a gazdák áttérnek, a Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Két magyar beszéd Komárom, — november 15. Az állami költségvetés tárgyalása során két értékes magyar beszéd hangzott el a képviselőházban. Az egyiket gróf Csáky István külügyminiszter mondotta a külügyi költségvetés vitájában, a másikat pedig Bartha Károly honvédelmi miniszter tartotta a honvédelmi tárca tárgyalása során. Mindakét beszéd miniszteri expozé volt s mindakettő magyar nemzeti szempontjainknál fogva maradandó értéket jelent országkormányzatunk életében. A külügyminiszter nagyszabású beszámolójában Magyarország eddigi eredményes külpolitikáját ismertette és megállapította, hogy a háborút nem viselő országok között Magyarország az egyedüli, amely nemcsak hogy megtarthatta Szent István birodalmából, amije volt a trianoni megaláztatás elején, hanem azt »sokesztendős, kitartó, türelmes és elsősorban hűséges politikája gyümölcseként a legutolsó időkben hatalmasan tovább kiegészítette a német és olasz nemzet támogatásával.« A mai helyzet azt követeli, hogy minden erőnket a nemzeti felkészültségre fordítsuk és azt parancsolja, hogy minél szorosabban tartsunk ki azok melleit a hatalmak mellett, amelyeknek célja a háború lokalizálása és minél gyorsabb befejezése. Rámutatott azokra a kapcsolatokra, amelyek Magyarországot a tengelyhatalmakhoz fűzik és figyelmeztette a meggondolatlan egyéni akciók és a felelőtlen külpolitizálások hangoskodó irányítóit, hogy bűnös cselekedetükkel mennyire megnehezítik annak a középeurópai feladatnak teljesítését, melyet a mi kezünkbe tett le a sors. Hangsúlyozta a külügyminiszter a szomszédos államokkal való legjobb viszony elérésére való állandó törekv ést s ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy hajlandó Magyarország kezét Romániának becsületes., közös munkára újból kinyújtani s amint a magyar-román tárgyalások ismét megindulnak és velünk szemben Romániában erre alkalmas atmoszféra keletkezik, kész a kormány kisebbségi szerződést kötni Romániával. Megemlékezett a magyar-jugoszláv és a magyar-szlovákiai viszonyról, valamint a magyar-szovjelorosz viszonyról, majd rámutatott Magyarország történelmi hivatására és arra, hogy a középhatalommá fejlődött Magyarország újra elég erős arra, hogy évszázados délkeleteurópai szerepét eredményesen betöltse. A kormány a nemzetnek a Duna völgyében való eisőszülötl jogának teljes érvényesülése mellett lovábbfűzi a szálakat a régi baráti nagy nemzetekhez, mert a magasabb európai érdek is megköveteli, hogy az erős Magyarország rendíthetetlenül álljon ;i minél hatalmasabb tengely melleit. Távol kívánja ezután is tartani az országot minden megrázkódtatástól, de sohasem felejti el, hogy mivel tartozik önmagának, ha nemzeti életet akar élni. A külügyminiszter záró szavaiban hangoztatta, hogy mennyire szükséges az országnak az erős, ütőképes hadsereg és a következő napon Bartha Károly honvédelmi miniszter megragadó beszédben vázolta fel a magyar hadsereg hatalmas fejlődésé! és minden eshetőség ellen! felkészültségét. Két év óta folyik 'hadseregünk rendszeres és céltudatos kiépítése, a legmodernebb harcieszközökkel való felszerelése s e rövid idő alatt is meggyőződhettünk arról, hogy ez a vitéz hadsereg visszaadta a nemzet önbizalmát s jövőbe vetett hitét megerősítette. Kárpátalja visszahódításánái átment a tűzkeresztségen s az erdélyi bevonuláskor már bebizonyította, hogy csak az az igazság diadalmaskodik, amely mögött erő ali és csak az erős népnek vannak igaz barátai.,. Á honvédelmi miniszter beszéde folyamán kijelentette, hogy 'á'hadseregnek a magyar nemzeti gondolat iskolájánek kell lenni, hogy aki a katonai szolgálatot befejezi, nemzeti érzésben megerősödve térjen haza. A hadsereg politizálása ellen erélyes szavakkal kelt ki és óva intette a politikai pártokat, hogy ne kíséreljék meg pártérdekeik érvényesítését a hadseregnek a politikába való bevonása útján elérni. Ha kísérletek merülnének fel ilyen irányban, akkor kíméletlen erővel fog elfojtani minden ilyen törekvést, mert jól tudja, hogy a hadsereg politizálása az állam pusztulását jelentené. A honvédelmi miniszter e felfogásával az egész ország egy, amely hadseregével akadályozna meg minden ilyen kísérletet. Nagy lelkesedés fogadta ama kijelentését, hogy hadseregünkre a nemzet nyugodtan építhet, mert ez a hadsereg komoly, belső értékekkel bíró, erejének tudatában lévő zárt tömb... Mindakét beszéd mély érzéseket vésett a telkekbe, mert a nemzet és az ország meg van győződve, hogy sorsa a mai kormányzatnál a legjofeü kezekbe van letéve. —
