Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-10-12 / 41. szám
Lapunk mai száma a fövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 41. szám Szombat, 1940. október 12. KOMAROMI LAPOK Alapította: «thai TUBA JÁNOS. - POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Ä magyar kormány ffémeftország és Olaszország közbelépését kérte a romániai üldözések ügyében A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Erdély a képviselőházban Komárom, október 12. Erdélyi testvéreink képviselői csütörtökön jelenlek meg első Ízben a magyar törvényhozás házában, hogy elfoglalják helyüket az ország képviselői között, akikkel együtt részt- Vesznek abban az építő munkában, pnely új életet van hivatva teremteni hazánkban. Ünnepi ülés volt ez, az egész Ház ünnepi ülése, melyen a testvéri szeretet minden közvetlenségével, boldog örömmel fogadták az új törvényhozókat, akik a huszonkét évi megpróbáltatás alatt egy percre sem lehettek a maguk urai, mert elnyomóik a szolgaság jármát rakták reájuk, s akik most nemcsak a saját sorsnak intézésében közreműködsorsnak intézkedésében közreműködhetnek. A képviselőháziján kitört nagy lelkesedés mutatta legfényesebben, hogy milyen kivételes történelmi eseményt jelent az erdélyi testvérek megiérkezése s a meghatottság könnyes perceiben milyen maradéktalanul nyilatkozóit meg az egymás iránti testvéri szeretet és megbecsülés. Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke üdvözölte őket, a »férfiakat, akiket két évtized szenvedései próbállak meg, s akik megtanultak lemondani mindenről, csak a magyarságukról nem s arról, amit a magyarságukkal járó kötelességeik előírtak számukra.« Vlalóban magyar lelkűk volt az, ami megtartotta őket s ami egész életér ben vezette, irányította valamennyi erdélyi magyart. A képviselőház ünnepi ülésén elhangzott az első beszéd, Erdély szólt h megnagyobbodott országhoz, a magyar testvérekhez, akikhez visszatérpi leghőbb vágyuk volt. Pap Gábor kzékely képviselő köszönte meg az elnöki üdvözlést, s a beszéd, melyet negyvenhárom képviselő nevében mondott el, nemcsak a szenvedések és megpróbáltatások rövid megvilágítása volt, hanem az erdélyi magyar szellem megnyilatkozása is, hazafias lélékből feltörő vallomás és egyben szent elhatározás és bátor elkötclezés a (miagyar közösségért való munkjavállaMsra. Az utolsó években szenvedett nemzetüldözés alatt sok mindent elvesztették, de egyet a hatalom semmiféle eszköze sem volt képes elvenni tőlük: a nemzeti öntudatot. A nemzeti öntudatot, melyet féltve és gondosan ápoltak minden magyar lelkében a (kicsinytől a nagyig a magyar kisebbség minden egyes tagjában, hogy az b nemzedék, mely balsorsának minden súlyát kénytelen volt hordozni, erős maradjon és a feltámadásba veted! hitében meg ne inogjon. Húsz évvel ezelőtt azt jósolgatták a román vézelők, hogy két évtized alatt nem lessz magyar Románia keleti részén, de a Mindenható megsegítette testvéreinket s most újra együtt élünk velük. A véresen komoly elhatározásnak pieggyőző erejével hirdette az egész Világ előtt a szónok: »Itt vagyunk, élünk! Leszegényítve és meggyötörve, de azzal a halálos elszántsággal, hogy többé nem juthatunk rabszolgasorsba, inkább az utolsó szálig elpusztulunk.« Ha nem is szólt volna Pap Gábor a szenvedésekről, ebből a kijelentéséből ország-világ meggyőződhetik arról, hogy micsoda sorsnak A magyar kormány folyó hó 10-én egy emlékiratot kapotl kézhez a budapesti román delegáció vezetőjétől, amelyben Pop Valér követ azt ajánlja, hogy vegyes magyar-román bizottság vizsgálják ki a magyar és román kisebbségek sérelmeit. A magyar kormány 22 éves tapasztalatai alapján egy ilyen bizottsági eljárástól eredményt nem vár, sőt attól tart, hogy ez csak incidenseknek le-Komárom thj. szab. kir. város közigazgatási bizottsága f. hó 8-án tartotta rendes ülését vitéz N agy Nándor főispán elnöklete mellett. Alupy Gáspár m. kir. kormányfő tanácsok, polgármester jelentésében megemlékezett dr. Breyer István megyéspüspök szeptember 26-i elhalálozásáról. A gyászszertartáson a város közönségének képviseletében polgármesterünk jelent meg. Bejelentette továbbá, hogy az egyik Erdélyből visszaérkező tüzér alakulatot előzetes értesítésre a Klapka-téren ünnepiesen fogadta. Mivel a többi csapattestek hazatérése előre pontosan meg nem állapítható időben történik, így az állomásparancsnoksággal történt megállapodás értelmében csak akkor fogja a város közönsége nevében a csapatokat üdvözölni ünnepélyesen, amikor már mind visszatértek. Ezen az ünnepségen azután az öszszes alakulatok képviseltetik magukat. Hogy azonban addig is, amíg az ünnepség megtartható lesz, viszszatérő honvédeink érezzék a város közönségének meleg szeretetét, gondoskodott arról, hogy a déli pályaudvar megfelelő díszben — zászlók-Voltak osztályosai az erdélyi magyarok. S amint a beszéd izzó magyarságnak, szívós akaratnak és hősies elhatározásnak volt visszatükrözésc, az emberi nemes gondolkozásnak adott kifejezést akkor, amikor így szólt: »Sok keserűséget okoztak nekünk. de azért minket nem vezet a bosszú érzete, ami összeegyezhetctlen a magyar jellemmel«. Ezeknek a szavaknak mély értelme és nagy súlya van éppen a mostani időkben, amikor a határokon túl maradt véreinket a legembertclencbb üldözésnek teszik ki a román zöldingesek, akik a kormány hallgatólagos beleegyezése melléit házukból, állásukból és munkahelyükről űzik cl a magyarokat és teszik át mindenükből kifosztva a határon őket. Milyen nagy ellentét a két gondolkozás között! Az erdélyi lélek tárult fel a szónok beszédéből s akik hallgatták, mélyen mcgindullan fogadták minden szavát. Ha nem ünnepi alkalommal hangzott Volna is el a beszéd, akkor is Igen (értékes lett volna, mert abból a béliéi forrása. Ezért a bécsi döntőbírósági ítélet alapján felhívta a két nagyhatalom figyelmét a mindinkább elmérgesedő helyzetre és rámutatott arra, hogy ezt a helyzetet milyen okok idézték elő, a két nagyhatalom közbenjárását kérte. A magyar kormány reméli, hogy a normális állapotok mielőbb helyre fognak állíttatni a két szomszéd állam között, amely célt Magyarország sohasem tévesztette szem elől. kai felékesítve — várja a hazatérő csapattesteket. Általános megnyugvással és örömmel vette tudomásul a közigazgatási bizottsági ülés polgármesterünk azon bejelentését, hogy sikerült a helybeli főgimnázium koedukációs rendszerét átmenetileg biztosítani. Ez ügyben polgármesterünk személyesen járt el a m. kir vallás- és közoktatásügyi miniszternél, a pannonhalmi főapátnál, a hercegprímásnál és több Ízben a pápai nunciusnál. Az eredmény úgy a szülők, mint a tanulóifjúság körében nagy megnyugvást és általános örömet keltett Azóta a leánytanulók inár szorgalmasan látogatják a főgimnázium I. osztályát. Bejelentette, hogy a katonai szolgálatra behívott tisztviselők és egyéb alkalmazottak fokozatos leszerelése folyamatban van és a behívások következtében előállott átmeneti zavarok lényegesen csökkentek. Az ügyforgalom ismertetése után a közigazgatási bizottsági ülés a polgármesteri jelentést tudomásul vette. A polgármesteri jelentésben említett déli pályaudvar feldíszítésével kapcsolatban dr. Kun Árpád kb. becsületes magyar gondolkozás, a tisztult magyar erkölcsi felfogás és a történelmi hagyományokon alapuló világnézet csendült ki, férfias Ígéret, lelkes vállalkozás, hogy a magyar kör fzösség érdekeiért készen áll a munkára. — Nincs az a nélkülözés é|s szenvedés, amelyet türelemmel el ne Viselnénk azért, hogy az ősi magyar hazába visszakerültünk, — mondotta az erdélyi magyarok szónoka. Ez lolyan kijelentés, amelyre épíleni lehet s amelynek értelmét a jövő leilei igazolni fogják. Nagy öröm volt a magyarság részére, hogy Erdély északi része és a keleti országrész Székelyfölddel fegyütt újra mienk lett, de most fokozott örömmel látjuk, hogy nemcsak területet kaptunk vissza, hanem derék, tettrekész, hazát szerető férfiakat is, akiknek jövő munkájukból sok ál- Idás fakadhat a nemzetre és a hazára. A szeretet és megbecsülés, a megértés és egység vezérelje őket, minden gondolatukban, minden cselekedetükben! zollsági tag szóváteszi azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek a déli pályaudvar bejáratánál tapasztalhatók. Az úttesten hatalmas mélyedések vannak, amelyek esős időben megtelnek vízzel, úgyhogy a közönség az autóbuszokat és egyéb járműveket nem tudja megközelíteni anélkül, hogy cipőjét, ruháját be ne szennyezné. Polgármester a felszólalásra kijelentette, hogy ennek az úttestnek a rendbentartása nem a város, hanem a MÁV feladata. ígéretet tett arra, hogy a MÁV-val érintkezésbe lép az úttest rendbehozatalára vonatkozóan, a maga részéről pedig intézkedni fog, hogy az állomáshoz vezető út fásíttassék. Dr. Vizkelety Sándor v. tanácsnok, árvaszéki elnök a városi árvaszék 1940. III. negyedévi tevékenységéről számol be. Jánossy Károly m. kir. miniszteri tanácsos, kir. pénzügyigazgató jelentéséből megállapítja a bizottság, hogy a házadó, földadó, általános kereseti adó, jövedelem és vagyonadóra vonatkozólag a kivetést befejezték. A társulati adó kivetése folyamatban van. A behajtási eredmény kedvező. Vitéz dr. Rády Ödön m. kir. tiszti főorvos jelentése a város szeptember havi közegészségügyi — általában kedvező — állapotát ismertette. Vitéz Szabó István királyi tanfelügyelő a város szeptember havi közoktatásügyéről számolt be, majd a gazdasági felügyelő részletes, mindent felölelő S' a vármegye mezőgazdasági helyzetét megvilágító jelentését hallgatta nagy figyelemmel a bizottság, inajd a m. kir. főállatorvosnak az állategészségügyre vonatkozó jelentését tudomásul vette a közigazgatási bizottság. A póttárgysorozatban Balogh Miklós bizottsági tag három indítványát tárgyalta a közigazgatási bizottsági ülés, még pedig: • 1. A Start autóbuszvállalat jogosítványának elvonása; 2. A tűzifa és petróleum forgalombahozatalától zsidó kereskedők eltiltása; 3. A zsidó árusoknak eltiltása a búcsúkon és vásárokon való árusítástól. Az indítványokat tárgyaló közigazgatási bizottsági ülés úgy határozott, hogy a Start autóbuszvállalat jogosítványának elvonása tárgyában feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez és olyan vállalkozó kijelölését kéri, aki pontosabban tesz eleget a kötelezettségének, mint a Start. A tűzifa és petróleum forgalom bahozatalára feljogosított kiskereskedők kijelölését a m. kir. keresk. miniszter a polgármester hatáskörébe utalta, aki a kijelölésnél az illetékes szakminiszter által kiadott rendeletben lefektetett elveket, illetőlég utasításokat fogja szem előtt tartani. Mivel a közig, bizottság a polgármester intézkedése iránt teljes bizalommal van, így az indítvány felett napirendre tért. A harmadik indítvány a piaci rendtartásról alkotott szabályrendelet módosítására vonatkozik, ezért az indítványt a közigazgatási bizottsági ülés a törvényhatósági bizottsághoz tette át. Ha nem az álmok országa lenne, Magyarország álom ország lehetne Városi közigazgatás
