Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-03 / 5. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK-------------------------------------------*—ÍTT Keserűvíz, ha Igmándi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg 1.- pengő „ kis üveg -.65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogadéi. kor az országos elnökséget tántoríthatatlan bizalmáról biztosítja, egyben a megoldandó teljes nemzeti egység előmozdítása érdekében felhatalmazást ad az országos elnökségnek, hogy Hadviselés télen A felületes szemlélő azt hiheti, hogy a hadviselés egyszerűen a fegyverek mérkőzése. Pedig korántsem az. Sikere számtalan tényező függvénye. Befolyásolják a földrajzi tényezők, a katona-politikai lehetőségek, a népben rejlő erkölcsi erő, a kultnrnívó, az anyagi felkészültség, a katonai kiképzés foka, a néprajzi adottságok, a közegészségügyi viszonyok, a terep, a közlekedés-hálózat és nem utolsó sorban az időjárás. Hogy mit jelent az időjárás, a tél befolyása, azí a legjobban az oroszfinn háború bizonyítja. A tél, a nagy hideg és a hó általában akadályként hat a hadviselésre. Néha egészen megbénítja azt. A régi időkben rendszerint nyáron háborúztak. A 30 éves háborúban pl a hideg idő beáltával az ellenfelek téli szállásokra« vonultak vissza és tavaszig egymást nem bántották. A világháború négy tele is viszonylag csendesen telt el. A hadviselő felek erősítették állásaikat és erőt gyűjtöttek. A mostani »nyugati hadszíntér« eseménynélküliségének is valószínűleg lényeges indoka az, hogy a felek a telet nem tartják alkalmasnak nagyobb hadműveletek megindítására. Ml A TÉL GÁTLÓ EREJE? Korántsem az, hogy »a katonák fáznak«! A katonák a háborúban sokat fáznak, éheznek, szomjaznak, szenvednek, sőt véreznek is, mégis van háború. A tél nem ampára az egyes embert küzdi le, hanem a vezetést. A hó megbénítja a közlekedést. Ezzel a nagyobb egységek mozgatását, szállítását és ellátását problematikussá teszi. A vezetés nem képes terveit számítása szerint végrehajtani. A csapatok nem érnek el idejében helyükre, a szállítóvonalakon torlódások állnak elő, a csapatmozgatások rendszere megbomlik és az anyagi utánszállítás megbénul. Már pedig az erők tervszerű, időben összhangba hozott öszszevonása époly nélkülözhetetlen fel-Elveszett Ó-Komároniban, a posta környékén egy másokra nézve teljesen értéktelen 45 — jeligére elhelyezett betétkönyv Megtalálója jutalomba részesül a kiadóhivatalban. a Magyar Élet Pártjával folyamatban levő tárgyalásokat folytassa és befejezze. !, 4. Miután az országban fennálló' gyűléstilalom nem teszi lehetővé a pártkongresszus egybchívását, az országos pártvezetőség megbízza az országos elnökséget, hogy más módon és formában gondoskodjék arról, hogy a párt szervezetei, és tagjai egyetemlegesen nyilváníthassák akaratukat. Az ülésen Komáromból Nagy Nándor főispán, Püssy Kálmán oszággy. képviselő, Fülöp Zsigmond járási pártelnök, dr. Kállay Endre, Kollányi Miklós, Galambos Zoltán, Kristóf Sándor, Furdanics Aladár, Czibor Géza, dr. Kathona Tibor, Páti Nagy Mihály és Fog] Károly orsz. párlvezetőségi tagok vettek részt. tétele egy-egy hadművelet megindításának, mint az, hogy az anyagi ellátás, az élelem, a lőszer, az üzemanyag és kötszer utánpótlás folyamatossága biztosított legyen. De a tél nemcsak a csapatmozgást és utánszállítási gátolja, hanem beleszól másba is. Befolyásolja a hadseregszervezést, a harceszközök alkalmazását és a csapatok felszerelését is. A nagy hóban a kerekes járművek nem jutnak előre. A kocsik helyett szántalpak kellenek. A gyors előrejutás érdekében pedig a csapatok egy részéből síosztagokaí kell szervezni. Jellemzően domborodik ki a tél hatása a jelenlegi háborús finn hadseregnél. A finnek, amikor tavaik befagytak, nagy leleményességgel siclő és korcsolyázó zászlóaljakat állítottak fel. Ezzel a hóban és jégen legjobban kihasználható mozgékonysághoz jutottak. A tél korlátozza a gyors csapatok alkalmazását. Megbénítja a lovasságot és leállítja a motoros alakulatokat. A nagy hóban a lovasság nem tud mozogni és így alkalmazás szempontjából ériéktelenné válik. A motoros alakulatok pedig — melyek a modern háború egyik legfélelmetesebb harceszközét képezik sokszor ugyancsak menetképtelenné válnak. A nagy hóban elmerülnek és motoruk (hűtővizük) befagy. A nagy hidegek a hadsereg felszerelésénél is kiegészítéseket tesznek szükségessé. A csajjalok téli felszerelést« kapnak. Ki ne emlékezne a világháború szvettereire. érmelegítőire, fülvédőire, »Jäger alsóruháira, meleg kesztyűire, amelyeket itthon kötöttek az asszonyok és küldtek szeretet-csomagként a harctérre? A fehér havon minden mozgás jobban szembe tűnik. Ezért a téli felszerelés kiegészítéseként, a hótól elütő színű egyenruhák fölé, fehér vászon köpenyeket, lepedőket borítanak. Az időjárás mint a finnek esetében látjuk sokszor egészen valószínűtlen sikerek forrása lehet. A tél fokozottabb követelményeket támaszt a vezetővel és a csapattal szemben. Fölénybe az erkölcsileg erősebb kerül. Erre a fölényre azonban a csapatokat állandó neveléssel, szoktatással és edzéssel elő kell készíteni. A magyar katonai vezetés a téli háború különleges szempontjait szintén számbaveszi. A hadseregen belül intenzív síkiképzés folyik. Ennek a lehetősége a Kárpátalja visszatértével nagyban fokozódott. Az eddig éven-OKW, BMW autók, DKW. Ardie. Tornax, Horex motorok körzetképviselete Dosziál és Lipscher gépműhely Komárom. Megye a. 18. Tel. 177. 1940. február 3. kent Mátraházán megtartott katonai síversenyek ennek a munkának termékei. A honvédség edző és kiképző munkája azonban egymagában nem elegendő. A téli hadviseléshez a népet is hozzá kell szoktatni. Honvédelmi érdek, hogy a polgári lakosság, főleg a fiatalság a hideggel szemben edzett és a téli sportokban jártas legyen. Meri csak ezzel, az egész nemzet előkészítésével érhetjük el, hogy hadseregcsapalaink — ha arra alkalom adódik — minél nagyobb részét foglalhassa össze gyors és ügyes síosztagokba és a maga számára is kihasználhassa a tél meglepetéseket tartogató lehetőségeit. Új házok utáni adómentességet és Komáromnak a II. lakhérosztályha való sorozását kéri a város Küldöttség a pénzügyminiszternél Reményi Schneller Lajos m. kir. pénzügyminiszter január 30-án, délben 12 órakor fogadta városunk küldöttségét, amely két memorandumot adott át a pénzügyminiszternek. Az egyikben a város törvényhatósági bizottsága nevében városunk polgármestere Komárom városának a II. lakbérosztályba leendő sorozását leérte, a másikban pedig 30, illetőleg 20 éves adómentességet kért az ezután épülő új házakra vonatkozólag. A küldöttséget, amelyben Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármesteren kívül Fülöp Zsigmond, Gyalókay Kálmán, Királyi Miklós, dr. Kun Árpád, dr. Szijj Ferenc és Zechmeister Sándor törvényhatósági bizottsági tagok vettek részt, dr. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, a komáromi választókerület országgy. képviselője mutatta be a pénzügyminiszternek. Alapy Gáspár polgármester előadta a város két kérelmét, rámutatott arra a lakásínségre, amely Komáromiján van és amelynek felszabadult részét a cseh impérium céltudatosan elnyomta és gazdaságilag tönkretette, rámutatott arra, hogy új házak építése egyedül és kizárólag csak akkor lehet rentábilis, ha az építtető az új épületekre hosszabb időre adómentességet kap. Ezenkívül a városnak a II. lakbérosztályba való sorozásával lehetővé válik, hogy a katonatisztek és a közalkalmazottak magasabb összegű lakbért kapván, az általuk bérelt lakás után magasabb lakbért tudnak fizetni. A pénzügyminiszter igen szívesen fogadta a küldöttséget, megígérte, hogy a város kérelmét a lehető legnagyobb jóindulattal fogja kezelni annál is inkább — és ezt külön is hangsúlyozta —, hogy közvetlen tapasztalata alapján jelentheti ki, hogy a küldöttség vezetője a komáromi választókerület országgyűlési képviselője, Komárom hűséges és nagy fia: dr. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár mindig szívén viselte városa érdekeit. „CORSO” " ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ KOMÁROMUJVÁROSBAN, Nagyigmándi-ut 13 Gyönyörű kerthelyiség, modernül berendezett éttermek . és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Mérsékelt polgári árak! Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene- Gondos kiszolgálás! Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. — Községi iletőség a visszacsatolt őrületeken. A Községi Közlöny írja : Vita merült fel, hogy a visszacsatolt i erőieteken az illetőség megállapításánál an-e jelentősége a néhai csehszlovák állam törvényeinek. E tárgyban kiadott endeletében kimondja a belügyminisz;er, hogy a községi illetőségnek egyrészt állampolgársági, másrészt egyes közigazgatási vonatkozásokban v§m jelentősége. Az 1920. évű április hó 9-én kelt 236. sz. csehszlovák törvény 13—15. szakaszai a trianoni szerződéssel átcsatolt területeken a községi illetőség megszerzésére vonatkozóan hatályban volt magyar jogszabályokat több irányban megváltoztatták, egyebek közt az 1896. évi 222. számú osztrák törvény hatályát e területekre is kiterjesztették. Ezek a rendelkezések az említett területek visszacsatolásával mind állampolgársági, mind közigazgatási vonatkozásban hatályukat vesztették. Az állampolgársági egyezmény értelmében a visszacsatolt területek lakosai közül csak azok szerzik vissza magyar állampolgárságukat, ille öleg válnak magyar állampolgárokká, akik a trianoni szerződés életbelépésének időpontjában, 1921 július 26-án az akkor érvényes magyar jogszabályoknak megfelelően magyar állampolgárok voltak, illetőleg ilyen felmenőktől származnak. A trianoni szerződés hatálybalépése idején állampolgársági vonatkozásban érvényes magyar jogszabályok alatt az 1879. évi L. tc.-et, továbbá az 1921. évi XXXII1. te. állampolgársági rendelkezéseit, községi vonatkozásban pedig az 1886. évi XXII., az 1896. évi XXVI. és az 1903. évi V. te. megfelelő szakaszait kell érteni. Mindezek alapján — dönti el a vitát a miniszter —, a visszacsatolt felvidéki területeken az állampolgárság megállapítása terén úgy a csehszlovák, mint az osztrák törvény rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni. A fentebbiekben foglalt álláspont vonatkozik a kárpátaljai területek lakosainak állampolgárságára is. Közigazgatási jogi vonatkozásokban, amelyekben a községi illetőségnek gyakorlati jelentősége van, minők a gyámügy, anyakönyvi illetékesség, toloncügy stb., a felvidéki területeken 1938 december 22-től, a kárpátaljai területeken 1939. évi július 7-től kezdődően újból kizárólag a magyar jogszabályok irányadók. (295.320 -1939. B. M.) ÓRAKÖNYVELÉST, mérlegkészítést, könyvfelfektetést, betanítást vállal, díjtalan felvilágosítást ad Spielberger Béla, Komárom, Halász-u. 4. (17) Ki köteles a befagyott vízvezetéki csöveket kiolvasztani? A téli hideg idő miatt igen sok lakóházban befagyott a vízvezeték. Ez a körülmény sok vitára ad alkalmat a háztulajdonosok és lakók között. Azon vitatkoznak legtöbb esetben, hogy a háztulajdonos, avagy a lakó köteles-e a befagyott vízvezetéki csövek kiolvasztásának költségeit viselni. Illetékes helyen úgy informáltak bennünket, hogy a városi vízművek a csőhálózatot a telekig tartják fenn. Ha tehát a nagy hideg miatt a csőhálózat utcai része fagy be, úgy annak kiolvasztásáról természetesen a vízművek gondoskodnak. Más a helyzet, ha a telken belül, illetve a lakóházban történik a befagyás. Ha a csőhálózat a lakáson kívül fagyott be, úgy a kiolvasztás költségeit a háztulajdenes köteles megtéríteni, míg ellenben, ha a befagyás a lakásban történik, úgy ennek költségeit természetesen a lakó viseli. Más az eset azonban akkor, hogy ha valamelyik lakás üresen áll, nem fűtik és emiatt fagy be a vízvezetéki csőhálózat. Ebben az esetben a kiolvasztást a háztulajdono« köteles elvégeztetni saját költségén.
