Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-28 / 39. szám
1940. szeptember 28. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A Dózsa VIGADÓ ÉTTEREMBEN Magyar konyha, kitűnő fajborok. —0-Pénfieken halászlé! —o— „Erdélyi flecken." Komárom várod címere Budapest uj református templomában A budapesti szabadságtéri református egyház gyönyörű új templomát múlt vasárnap szentelték fel nagy ünnepélyességgel. Az Urnák e megszentelt házát 1938. őszén kezdték építeni s az egyház presbitériuma egyik azonévi őszi ülésén Viktor János dr. lelkipásztor kezdeményezésére elhatározta, hogy az új templom a »Hazatérés temploma« nevet fogja viselni. A templom a gyülekezet áldozatkészségéből s az egyház vezetőinek fáradhatatlan buzgalmából felépült s Budapest legszebb terén mint hatemeletes palota, közepén csillagos tornyával egyik ékessége a modern építőművészeinek és méltó dísze a fővárosnak. A templom neve hirdetője annak a történelmi eseménynek, mely két évvel ezelőtt zajlott le a Felvidék magyar területének felszabadulása alkalmával. A templom belsejében az üvegfestésű ablakok közepén huszonöt táblát helyeztek el az elszakított területeken lévő magyar városok szájújára. s e táblák egy részén a visszatért városok címerét festették be. Olt díszlenek már Kassa, Komáróm, Ungvár, Munkács, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat címerei s nenn sokára elhelyezik Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szalmár és más visszatéri erdélyi városok címerét is, megható emlékezetéül annak, hogy ezek a derék magyar városok kemény évek súlyos megpróbáltatásain mentek keresztül, mígnem a magyar igazság napja kiragyogott felettük és boldogan térhettek vissza az imádott édesanya kebelére. A templom üvegfestésű ablakai váriák a magyar városokat, várják a szabadságtéri gyülekezet nemes elgondolásának maradéktalan beteljesedését: a még ezután felszabaduló többi városok címereit. Boldogok azok a városok, ^amelyeknek címerei ott ra-/ gyognak az Istenházában, ahol áj latos magyar lelkek imádkoznak a még idegen uralom alatt szenvedő magyar testvérek mielőbbi hazatéréséért... A Hazatérés templomát Szabó Imre budapesti esperes szentelte fel megragadó hatású beszéddel, utána ünnepélyes presbiteri ülés következett, melyen Csilléry Béla dr. főgondnok és Viktor János dr. lelkipásztor ismertette a templomépítés történetét, melynek sok kedves és szép részlete tárult a hallgatóság elé. Öntsünk életet a Baross Szövetségbe! »Gyarmati sorsban él az a nemzet, amelynek gazdasági élete idegen kezekben van!« — mondotta Kossuth Lajos. Azóta közel száz év telt el, de még mindig nem akarunk ennek a súlyos, kemény igazságnak a tudatára ébredni. A társadalom keresztény nemzeti alapon álló tagjai is megelégednek annyival, hogy komoly fejbótintgatások között ismételten megállapítják ezt a tényt, de sajnos*, tetteket nem igen látunk. Valahogy azt várja mindegyikünk, hogy a másik kezdjen hozzá a munkához. Pedig eredményt elérni csak akkor lehet, ha az egyéni kezdeményezések megértésre, megfelelő támogatásra találnak. Néhány lelkes ember, aprólékos, fáradságos munkával táborba kezdte tömöríteni azokat, akik hajlandók voltak a kezdeményezést vállalni. Így alakult még a Baross Szövetség. A keresztény magyar társadalom bűne, hogy vannak még ma is keresztény mágyarok, akik nem akarják megérteni, hogy sem a kormány, sem egyes emberek nem fogják tudni megoldani egyedül, külön utakon a gyarmati sorsból való felemelését a nemzet gazdasági életének. Vitatkozunk azon, hogy hol is kellene kezdeni. Mindenki a másiktól várja a kezdeményezést. Amikor pedig van kezdeményező, amikor a kormány lehetőséget nyújt a társadalom vezetőinek ahhoz, hogy életet öntve a rcndeletek és törvényekbe, kihúzzák az Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. nos idegen-fajú tőke hínárjában fuldokló nemzeti vagyont, nincsen erős kéz, nincsen felelősségvállalás a rendeletnek keresztülviteléhez. Ezért nem elegendő, ha csak az őstermelő, az iparos és kereskedő igyekszik megvalósítani a Baross gondolatot. Igenis szükség van arra, hogy a társadalmunk keresztény rétege át legyen hatva minden ízében, minden cselekedetében a Baross eszmétől. A kisember, aki csak mint a fogyasztó közönség tagja, tud a Baross-mozgalomba bekapcsolódni, elég, ha filléreit keresztény iparos, kereskedő műhelyébe, üzletébe viszi. A hivatalok elöljárói, a vezetők pedig ne elégedjenek meg azzal, hogy elolvassák az általuk végrehajtandó rendeleteket, hanem vegyék észre azt is, hogy azt a rendeletet a kor mindjobban diadalmaskodó eszméi hívták életre, azt nem olvasni kell, hanem annak szellemében gyorsan, határpzoltan cselekedni kell! Ne próbáljuk sí lelkiismere-Ciroklermelők figyelmébe! Ipari célra alkalmas cirokkalászt minden mennyiségben megvesz.Minőségi árban, Heimler Jenő seprűgyár Komárom, Nádor utca. tünket minduntalan megnyugtatni, hogy kérem, hát én igazán nem tehetek többet, minthogy igazat adok magamban a Baross Szövetségnek, mert én olyan kis pont vagyok, akinek az egész havi jövedelme is csak pár pengő. Hogy abból jut esetleg valami a nem keresztény kereskedőnek is, nem olyan nagy dolog, azzal nem ártok senkinek. Ismételten csak azt kell mondanom, hogy az a sok-sok, lebecsült, nemszámító kis összeg teszi valójában a nemzeti vagyont. Az utóbbi napokban megjelent és a kereskedelmi életre kiható rendeletek mindegyiké alkalmas arra, hogy azok, akik azt végrehajtani hivatottak, segítő kezet nyújtsanak a kormány elgondolásainak megvalósításához azzal, bog}' a közszükségletet szem előtt tartva szem előtt tartják azt is, hogy ha bizonyos cikkeket csak a keresztény kereskedők árusítanak. akkor bizonyos, hogy legalább ezekért a cikkekért kiadott minden fillér keresztény kereskedő kezébe jut. Bízom abban, hogy a város vezetősége ebben a szellemben fog cselekedni. És ha netán attól tartana valaki, hogy nem lesz meg a szükséges üzleti érzék és cselekvőképesség a keresztény kereskedőkben, most mutassák meg a keresztény kereskedők, hogy minden tekintetben kiállják a versenyt örménnyel, göröggel egyaránt. Legyen a keresztény kereskedő és iparos mozgékony, üzletileg hajlékony, áldozatkész, előzékeny, hogy szívesen járt út legyen minden vevő számára az üzletéhez vezető ,út. Legyen példaképe a megbízhatóságnak, figyelemnek és fogadja a vevőközönségef olyan szívesen, hogy az mindenkor örömmel keresse fel üzletét és vegye igénybe szolgálatait. Attól sem kell tartania senkinek, hogy a szükséges anyagiakat nem fogja tudni előteremteni, mert ma már van olyan pénzintézet a Baross Szövetség háta mögött, amelyik legszentebb kötelességének tartja, hogy a fejlődő keresztény kereskedelmet támogassa. Nem fogad el tehát a Baross Szövetség semmiféle kifogást senki részéről a Baross elv ellen, mert valamennyire előre megadta a cáfolatot. Az a maroknyi magyar, ha a népek vándorlásában, tatárjárás, török hordák eltipró törekvéseivel szemben, sőt az áldemokráciák könyörtelen megsemmisítő tevékenységével szemben is ki tudta harcolni a feltámadást, ki fogja tudni harcolni gazdasági téren is. Csak ember l;ell hozzá, meg nem alkuvó vezetők és meg nem hátráló közkatonák. A vezetők megadták az irányt, a kormány kiadta a rendeletét, a közlegénynek, nincs más dolga, mint megtölteni a rendeletalkotta teret élettel, magyar élettel. R. L. Kneipv eml »A kenyér a legfontosabb« ezt vallotta Kneipp, a modern táplálkozás tudományának legnagyobb előharcosa, »azonban héjastól kell megőrölnünk az egész kenyérmagot. Csak akkor tartja meg jó ízét és tápláló erejét A héjában rejlik a legtöbb erő1« Halljátok 1 Az egész magot! Úgy, ahogyan maga a természet adja nekünk. A malátakávé készítésénél is az egész árpaszemet sértetlenül teljes keményítőtartalmával kell gondozni és kezelni hat napon át. Ezalatt rostálják, tisztítják, mossák mindig újra meg újra, duzzasztják mindaddig, I míg belseje jóízű, egészséges és édes malátává nem változik. Azután sütik, pirítják, karamellizálják, zamatosítják és végül impregnálják. Igénybe veszik a korszerű technika legsajátosabb segítő eszközeit, a gépeket, de csakis azokat, amelyeknél , a természet erői: a víz, a levegő és a tűz játsszák a főszerepet. így lesz az árpából finom, egészséges j Kneipp malátakávé, melyet Kneipp maga adott még nekünk gazdagon megáldott élete vége felé. Ez a malátakávé olyan természetes és tiszta kávéital, melynek nyersanyaga hazánk földjén terem. Hasonlatos a folyékony kenyérhez, olyan, mintha kenyér lenne a kávéscsészében, Ügyünk Kneipp malátakávét! íii iíneififi maga adta az emfxhittgnek.
