Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-03 / 5. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam______________________5» szám__________________Szombat, 1940. február 3 Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkalársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Az Egyesült Magyar Párt országos pártvezetősége egyhangú határozattal kimondta az egyesülést a Magyar Élet Pártjával A pártvezeiőség meghatalmazta Jaross Andort és az elnökséget a két párt közötti tárgyalások befejezésére Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. A nemzeti egységért Komárom, február 2. A felszabadult területek magyarsága elérkezett ahhoz a sorsdöntő fordulóponthoz, amelynél választania kellett jövő politikájára és magatartására nézve. Az a páriáikolmány, melyet a mull év januári komáromi kongresszus magáévá tett, a felszabadult országrésznek az anyaországgal való egyesülésének végrehajtásánál teljes mértékben érvényesült s most, amikor az unifikáció nagy és fontos munkája befejezést nyer, gondoskodni kell arról, h ogy a visszatéri magyarság megfelelő keretek között teljes erejével résztvehesscn abban az építő munkában, melyet a haza joggal elvár fiaitól. Az Egyesült Magyar Párt elvégezte feladatát, közbecsülésben álló vezére: vitéz Jaross Andor tárcanélküli miniszter minden nehézséget teküzdő, pihenést nem ismerő, fáradhatatlan odaadással végzett munkájával eredményessé tette a teljes unifikációt s ma már nemzeti egységben vállalja a felszabadult területek magyar népe a felelősségteljes együtlinunkálkodást. A párt országos vezetősége keddi ülésén történelmi döntési hozott. Elhatározta, hogy szorosabb és intézményeset)!) kapcsolatot tereint a Magyar Élet Pártjával és ennek keretein belül vesz részt az országépítő munkában. Ezzel az elhatározással az Egyesült Magyar Párt teljesen beolvad a kormány pártjába és végre forma szerint is egyesül azzal a párttal, amelyet eddig is támogatóit. Teszi pedig ezt a nemzet iránti felelősségérzetből és abban az erős meggyő ződésben, hogy a nemzeti egységet saját erejével is szilárdítsa és vállvetve dolgozzék a hazáért. Ezzel megszűnik a hibásan használt tájelnevezés is, melyet különösen azok éleztek ki, akik a felszabadított magyarságnak faji és nemzeti öntudatát félreértették. Az Egyesült Magyar Pártnak és vele együtt a visszacsatolt magyarságnak leghőbb óhaja volt a régi testvéreivel való együttműködés, sohasem gondolt arra, hogy különálló területként kezeljék, csak arra törekedett, hogy vezetőitől el ne szakítsák, hanem az ő lelkiségét Ismerő s vele együtt szenvedett bajlársait állítsák azokra a helyekre, amelyeken az ő sorsát intézik, ügyes-bajos dolgait végzik. Ezt a kívánságát a kormány is honorálta, mert felismerte annak jogosságát és az ország szempontjából helyességét. Az országos pártvezetőség a legnagyobb elismeréssel viseltetik a végzett nagyhorderejű munka eredménye iránt és hálával adózik Jaross Andornak működéséért, aki emberfeletti odaadással fáradozott az egyesítésen. Az országos elnökségnek erre Vonatkozó határozata megy teljesedésbe a párlvezetőség döntésével, amelyet értékessé lesz az a körülmény, hogy a döntést egyhangú lelkesedéssel hozták. A felszabadult területek magyarságának nagy többsáségét képviselte a pártvezeiőség, midőn döntését meghozta s így biztosította azt a közös szent akaratot, hogy a visszatért magyarság, ennek a hazának boldogulását kész előmozdítani s dolgozni és építeni akar. Húsz éven át a nemzeti érzés ébrentartása volt ennek a magyarságnak egyik feladata, az elnemzeüeuítes — február 2. Egy évvel ezelőtt Komáromban tartotta az Egyesült Magyar Párt országos kongresszusát, amelyen tízezrekre menő lelkes tábor ölelkezett össze a felszabadulás örömében. A katonai lovardában és az előtte elterülő, hatalmas térségen egybesereglctt mintegy harmincezer magyar egyhangú lelkesedéssel fogadta el a párt nagyszabású, új magyar életet jelentő programját, mellyel belekapcsolódott az anyaország politikai életébe s amelynek irányadó elvei szerint végezte el a párt az átmeneti időben az unifikáció fontos munkáját. A párt vezére és vezetősége elvégezte a vállalt feladatot s elérkezett ahhoz a döntő lépéshez, bog}' szorosabb és intézményesebb kapcsolatot teremtsen azzal a párttal, amely eleitől fogva a legnagyobb megértéssel és készséggel segítette és amellyel teljes egyetértésben dolgozott eddig is a párt. A Magyar Élet Pártjával megteremtett szorosabb kapcsolattal megtalálja a párl azokat a végleges kereteket, melyekben kiveheti méltó részét a magyar építő munkából. Az Egyesült Magyar Párl országos pártvezetősége kedden, január 30-án Budapesten, a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében ülést tartott, melyen a felszabadítóit országrészekből kétszáz pártvezetőségi tag jelent meg. A történelmi nevezetességű ülésen egyhangú lelkesedéssel határozta el a párt, hogy egyesül a Magyar Élet Pártjával és megbízta vitéz Jaross Andor minisztert, a párt.elnökét és az elnökség tagjait, hogy az egyesülésre vonatkozó tárgyalásokat folytassák és fejezzék be. Az ülésen vitéz Jaross Andor miniszter, a párt vezére elnökölt, az elnöki emelvényen mellette foglaltak helyet: dr. Szilassy Béla államtitkár, gróf Révay István ügyv. elnök, dr. Rozsinszky László orsz. igazgató és Müller Rudolf főtitkár. Megjelentek a párthoz tartozó főispánok, felsőházi tagok és országgyűlési képviselők, valamint az országos pártvezetőségnek tagjai. JAROSS ANDOR BESZÁMOLÓJA. Vitéz Jaross Andor nyitotta meg az ülést, majd megtartotta két órás, részletes és kimerítő beszámolóját, melyet az ülés tagjai feszült figyelemmel hallgattak. A miniszter közvetlen hangon ismertette azt a munkát, melyet a párt, illetve a tárcanélküli miniszter szervei a fölszabadult terület érdekében végeztek. Rámutaveszedelmével szemben egységes magyar frontot keltett alkotnia, nemzeti érzésben és akarásban válaszlhalatlanut összeforrott s megtanulta, hogy csak az egységben van az erő. Mikor beolvad az Egyesült Magyar Párt a Magyar Étet Pártjába, magával viszi legkiválóbb vezéreit és azokat á lőtt arra, bog}' mialatt az elnyomatás húsz esztendeje alatt a felvidéki magyarság történelmi föladata mindenkor az elnyomó állammal szemben való ellenzékiség, az állam destruálása volt, a visszacsatolás óta föladata éppen ennek az ellenkezője: az építő munka. Az építő munka a teljes nemzeti egység visszaállítását célozza. A visszacsatolás pillanatában hiba lett volna a felvidéki pártkeretet nyomban megszüntetni. A tábort — úgymond — együtt kellett tartani, mert szükség volt arra, hogy a fölszabadult. területen minden körülmények közt fenntartsuk a húszeszlendős harcokban gerinceseknek bizonyult becsületes emberek uralmát. TELEKI MINISZTERELNÖK ÉRDEMEL A miniszter rámutatott azokra az eltérésekre, amelyek a magyar és a csehszlovák jogrendszer közölt fennállottak s amelyek miatt a törvényegyesítés munkája nem volt könnyű feladat. Azonban a felszabadult terület e tekintetben teljes megértést talált úgy Imrédy, mint Teleki kormányánál. Gróf Teleki Pál személyében olyan ember került a kormány élére, akivel az elszakított magyarságnak sok közössége volt. A revízió gondo-. latának talán senki sem tudott annyi lendítő erőt adni, mint ő, amikor a béketárgyalásokra elkészítette a Teleki-féle térképeket. Teleki már akkor mondotta, hogyha Versaillesben nem is hajlandók elolvasni érveit és tekintetbe venni térképeit, majd eljön az idő, amikor majd újból előveszik. És Teleki abszolút geográfiai tudása biztosította a magyar sikert. Természetes, hogy ehhez kellett a német és az olasz birodalom nagy diplomáciai fölénye is, de a saját személyes tapasztalata alapján győződött meg arról, hogy a részletkérdésekben a komáromi, majd a bécsi tárgyalásoknál Teleki abszolút földrajzi tájékozottsága, hallatlan tudományos fölénye és diplomáciai ügyessége harcolta ki a felvidékiek számára az új északi határt. AZ UNIFIKÁCIÓS munka BEFEJEZÉSE. Teleki kormányának tizenegy hónapja alatt az átépítés munkája erélyesen és töretlenül haladt. Rengeteg probléma nyert megoldást. A tárcanélküli minisztérium unifikációs munkája befejezés előtt áll s ma már csak a szakminisztériumoktól függ, mikor jelentheti, hogy az utolsó felnemzeti erényeket, amelyeket tagjai az elnyomás szomorú éveiben állandóan ápoltak és gyakoroltak s bizalommal tekint a magyar jövőbe, melynek kiépílésében mindenkor készen áll résztvenni. A nemzet egységéért, a boldog Nagymagyarországért! (• —) adatot is elvégezte. Ez nem politkai, hanem csak technikai kérdés. Tavaly a komáromi kongresszuson azt mondta, hogy az Egyesült Pártra szükség van, hogy ez segítsen! a felvidéki problémákat megoldani és a köpönyegforgatókkal szemben, akik a kisebbségi sorsban a cseh kormánypártokkal kacérkodtak, — biztosítsa a becsületes, gerinces harcosok vezető szerepét. Most a problémák megoldása után nincs létjogosultsága semmi földrajzi jelzőnek. Teljes nemzeti egységre van szükség. Hogy a jövőben a visszacsatolt területen kik lesznek a nép vezetői és kik fogják tájékoztatni Budapestet, ez nézete szerint morális kérdés, amelynek a még kisebbségi sorsban levő magyarok felé is vau vetülete. Meg kell mutatnunk, hogy a kisebbségi sorsban becsületesen harcolt ijgyenek a magyar államban méltó sorsot nyernek el. Továbbra is szükség lesz arra, hogy ezt az erkölcsi’ frontot fenntartsuk. A miniszter a továbbiakban bejelentette, hogy a földreform revíziója, amely dr. Szilassy Béla államtitkár, mint kormánybiztos vezetésével folyik, a felvidéki minisztérium megszűnle után is tovább fog folyni a probléma teljes megoldásáig. Jaross miniszter végül elemezte a magyar pártok rendszerét s pártja részére egyedül járható öncélú magyar nemzeti út gyanánt az adott nemzetközi viszonyok közt a Magyar Élet Pártjával való legszorosabb nemzeti egységet jelölte meg. Végül javaslatot tett a Magyar Élet Pártjával való tárgyalások további folytatására. A miniszter nagyszabású, tartalmas expozéját a pártvezetőség tagjai szünninemakaró tapssal fogadták. AZ EGYESÜLÉS EGYHANGÚ KIMONDÁSA. Varga Gyula kisgazda, Letocha József szentszéki tanácsos, Tost Barna pápai prelátus, felsőházi tag, Fekete Ferenc, Pápezsik Andor kisgazda, Tonhaizer Mihály .esperesplébános, dr. Gregorovits Lipót kanonok, gróf Révay István és Füssy Kálmán kisgazdaképviselő lelkes helyeslő fölszólalása után Rázgha Károly földbirtokos indítványára a pártvezetőség egyhangúlag a következő határozatot fogadta cl: 1. Az országos pártvezetőség, mérlegelve a belpolitikai és a külpolitikai helyzetet, azonosítja magát a párt elnöki tanácsának január hó 10-én nyilvánosságra hozott határozatával, amely az Egyesült Magyar Párl és a Magyar Élet Pártjának szorosabb és intézményesebb együttműködését tartotta szükségesnek. 2. Teljes egészében helyesli és jóváhagyja azt a munkát, melyet ebben ben az irányban az országos elnökség, valamint a kiküldött bizottságok a pártprogram és szervezeti kérdések összeegyeztetése céljából végeztek. 3. Az országos pártvezetőség, ami-