Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-28 / 39. szám
Lopunk oci szántó a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam____________________39. ssám___________Szombat, 1940. szeptember 28. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Előfizetés: évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő K ALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmimkatársak: FLLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. KOLOZSVÁR UTAM Irta: Vitéz JAROSS ANDOR ny. miniszter, orsz. képviselő A nemzet pedig társadalmában él, erői a társadalom erőiből táplálkoznak. A munka terepe tehát a magyar társadalom. Kisebbségi nemzeteink valószínűen egymásután ki fogják akarni építeni nemzeti szervezetükéi. Ezt nem lehet és nem szabad megakadályozni. Múlhatatlanul szükséges, nem ezért, hanem abszolút értelemben, hogy a politikai pártokra szaka d t, számos kis és Magy társadalmi egyesületbe szét szervezett magyarság megalkossa a miaga átfogó, leh e tői eg mindé n magyar családig elnyúló nemzetszervezetét. Természetes, hogy ennek több előfeltétele van. Politikai és társadalmi egyaránt. Meg kell szüntetni a hasadást a nemzet testén, mely a szegedi polgári nacionalizmus és a nemzeti szocializmus gondolatvilágát állítja egymással szembe. Itt ma már az alkotó, építeni akaró magyarság érdekében új cselekedetekre van szükség. Uj társadalomszemléletnek kell diadalmaskodnia, mely az osztályválaszfalak lebontásával a magyar vérsejteket együtemű vérkeringésbe tudja foglalni. Történelmi napjaink, melyekét oly felemelő örömmel éltünk át, melyek bennünk az erő és öntudat új buzgását indították cl, hatalmas erkölcsi értékek, melyeket a nemzet érdekében kamatoztatni kell. Legyünk lélekben, öntudatban s a minden magyar értéket elismerő emelkedett felfogásban a kolozsvári naphoz méltó, történelmet tényleg formálni tudó: Magyarok! A Kormányzó gróf Teleki Pál miniszterelnököt a Szent István-rend nagy keresztjével tüntette ki Az egész világon óriási szenzációt keltett szerződés a következő pontokat foglalja magában: 1. Japán elismeri és tiszteletiben tartja Németország és Olaszország vezető szerepét Európa új rendjének megt er em lésében. 2. Németország és Olaszország elismeri és tiszteletben tartja Japán vezető szerepét Nagy-Azsia területén, az új rend megteremtésében. 3. Németország, Olaszország és Japán megállapodik abban, hogy a fent ismertetett alapon való törekvéseikben együttműködnek. Azonkívül kötelezettséget vállalnak, hogy egymást minden politikai, gazdasági és katonai eszközzel kölcsönösen támogatják, ha a szerződést kötő három állam egyikét olyan hatalom támadná meg, amely nincs belekeverve a mostani európai háborúba vagy a kínaijapán viszályba. 4. A jelen szerződés végrehajtására haladéktalanul technikai bizottságok ülnek össze, amelyeknek tagjait Németország, Japán és Olaszország kormányai nevezik ki. 5. Németország, Olaszország és Japán kijelenti, hogy a fenti megállapodások semmiképpen sem érintik azt a politikai állapotot, amely jelenleg a három szerződést kötő fél mindegyike és Szovjet-Oroszország között fennáll. 6. A jelen szerződés az aláírással' azonnal életbelép és az érvénybelépés napjától számított tíz esztendőn át marad érvényben. E határidő letelte előtt a szerződés aláírói — ha valamelyik szerződő fél ezt kérné —• idejében tárgyalásokat kezd a szerződés meghosszabbítása tárgyában. Akik oü lehetlek Erdély szívében, vagy akik a rádióközvetítés benyomásain keresztül alkottak maguknak képet az új magyar Kolozsvárról, érezhették: e naptól kezdve erősebb lelkű, nagyobb fantáziájú, keményebb elhatározáséi és következetesebben előrenéző magyarok lettünk. A trianoni nyomottság, melyet észak és északkelet felé enyhített az első belvederi döntés, majd a benyomulás Kárpátaljára, úgy éreztük: ezen a napon szűnt meg. Reggel még óhnos fellegek vándoroltak a Királyhágótól kelet felé és eső verte a lobogódíszbe öltözőit várost, de mire kivirágzóit az ünnep, a szivek inelegéhez úgy csatlakozott az égi napsugár, mintha a keltő között tökéletes technikai összeköttetés lett volna. Édes, melengető napsugár csókolt végig rajtunk, a felvonuló ezer meg ezer honvédsisakon, a huszárlovak fényes szőrén, az ágyúóriásokon, a gépfegyverek fekete csövén és a felettünk elzúgó repülőgép pék acélszárnyain s mir e f elszáradlak az örömkönnyek, úgy néztünk egymásra volt trianoni és kisebbségi majgyarok, hogy a tekintet többet mondóit minden szónál: Erősek vagyunk, önbízók vagyunk, leráztuk a trianoni kicsinységünkéi, nincs megállás, csak előre mehetünk! A hiányérzet, melyet a még távollevő magyarok jelentenek, most már máskép oldódik fel bennünk. Eddig valami fatalista sorsszerűségben kellett bíznunk, melyben több volt az üres esélyvárás, mint az önön, épülő erőnkben való hit, — ma nyugodtan indulunk a holnapnak, mert érezzük, hogy kedvező politikai körülményeken innen és túl, magunk is vagyunk olyan erősek, hogy sorsunkat és még idegen uralom alatt élő magyar testvéreink sorsát magunk is tudjuk irányítani, befolyásolni és védelemben részesíteni. Békésen helyezkedünk cl Európában, nincsenek hódító terveink s mindazt, amit lélekben kitermelünk, csak magunknak szánjuk, kinyújtani karunkat soha nem fogjuk idegen tulajdon után, csak az ősi juss örök, legyőzhetetlen tudata feszít és ösztönöz addig, míg nem tudjuk teljesíteni történelmi hivatásunkat: a Kárpátok védelmét és a D u n a m e d e n c e b é k é j é t. így jöttünk vissza Kolozsvárról. Erősen, lélekben gazdagon és végtelen önbízóan. De az erő, a lelki gaz?dagság és önbizalom nem hathat a tisztánlátás rovására. A tűző kolozsvári napsugár nem voll délibábot ringató fényözön, hanem való körvonalakat, igazi arcokat és hamisítatlan képet nyúj tó megvilágítás. Ezt is látnunk kelleti, akik a magyar élet felszínén túl annak mélyét is vizsgáljuk és szeretünk szembenézni olyan kérdésekkel, (melyek nem fakasztanak pillanatnyilag teljes derűlátást, de derülátó lélekkel kezelve és munkálva, elháríthatnak olyan veszélyt, melyet talán csak borúlátó magyarok vesznek észre és érzékelnek. A török hódoltság óta a Kárpátokövezte teret több nép színfoltja tarkítja, melyeket gazdasági és társadaími érdekeik idekapesolnak és szinte kényszerítenek a magyarokkal való modus vivendire. Ma, a nacionalizmus virágkorában, ezek a népek, mélyek a nemzet rangjára emelkedtek, — vegyük ezt is tudomásul, — a saját, öncélú nemzeti érdekük szerint gondolkoznak, írnak és beszélnek. Nincsenek meggyőződve róla, hogy a Kárpát okövezte térben a magyar államiság az egyetlen lehetséges védelmi és létfenntartó keret, melynek fennmaradása tehát múlhatatlanul az ő érdekük is. Kormányunk toleranciát hirdet és megbékélést hangsúlyoz, ez nem is lehet máskép, de végtelenül fontos, hogy mindez i e r ő öntudattal történjen. Az egyforma gazdasági és szociális elbánás a legtöbbetérő eszköz, mert naponta jelentkezhet, ismétlődő cselekedetekben. Viszont a magyar államiság elsősorban a magyarság, azaz a magyar nemzet kérdése. István király, ha élne, ma másként fogalmazná meg fiához intézett intelmeit. Ma az egynyelvű á!lam az erős, melyben minden állampolgár nemzeti és állampolgári törekvéseit tökéletes kongruenciában találja meg. Soha, egyetlen pillanat ban sem feledkezzünk meg róla, hogy a Kárpátokövezle térben csak egy erős magyar nemzet lehet a célunk és a fokozat nem: erős állajm, hogy erős lehessen a magyarság, hanem1 erős nemzet, hogy erős, ellenálló legyen a m agyar állam. A nemzet az örök érték, melynek divinális a léte, az áljaim1 a következmény, az döbbeni emberi alkotása. A MTI jelenti: Magyarország: Főinéltóságú Kormányzója Gödöllőn 1940. évi szeptember hó 21. napján a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatolt dr. gróf Teleki Pál ni. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökhöz intézni: Kedves gróf Teleki: Abból az alkalomból, hogy Kelet-Magyarország és Erdély egy részének a Szent Koronához történt visszatérése befejezést nyert, újból megemlékezve a hazának tett rendkívüli szolgálatairól, önnek kimagasló érdemeiért a Szent István-rend nagykereszljét adományozom. Kelt Gödöllőn, 1940. évi szeptember hó 21. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Magyarország miniszterelnöke ama rendkívüli érdemek megjutalmazásaképen kapta a legfelsőbb helyről a — szeptember 28. A berlini birodalmi kancellári palotában pénteken, szeptember 28-án délben' Németország, Olaszország és Japán között politikai, gazdasági és katonai szövetség jött léire. Az erre vonatkozó szerződést Ribbentrop birodalmi külügyminiszter. G'i a n o legmagasabb kitüntetést, amelyeket az ország határain messze túlterjedő kimagasló közéleti és tudományos munkásságával szerzett. A nemzeti gondolatnak és a revíziónak minden időben egyik első és törhetetlen harcosa volt. A magyar igazságért folytatott küzdelmének az egész ország tanúja s a kiváló tudósnak híres néprajzi térképe európai hírnévre tett szert. Ügy a Felvidék magyar területének viszszacsatolásánál, mint Kárpátaljának visszatérésénél elévülhetetlen érdemeket szerzett, de eme kivételes érdemeit tetézte a hazának tett azokkal a rendkívül kimagasló szolgálataival, amelyekkel a keletmagyarországi és erdélyi részek hazatérésének előkészítésében vett részt. Gróf Teleki Páf miniszterelnök a nemzetnek tett kivételes szolgálatait jutalmazta meg a Kormányzó, amikor a Szent Istvánrend adományozásának felújítása óta első ízben őt tüntette ki a nagy érdemrenddel. gróf olasz külügyminiszter és a berlini japán nagykövet írta alá. Majd Hitler vezér és kancellár lépett a terembe, aki előtt Ribbentrop hosszabb beszédben méltatta a megkötött szövetség jelentőségét. Utána Ciano gróf mondott olasz- és a japán nagykövet japánnyelvű beszédet. Vitéz Jaross Andor avatta fel Érsekújvár országzcszlaját Nagyszabású ünnepség keretében lavatta fel Érsekújvár közönsége a pestvidéki pénzügyigazgatóság tisztviselőkara, a Nyitravármegyei Egyesület és a Turchányi család által ajándékozott országzászlót. Jans o n Jenő vármegyei főlevéltáros a Hiszekegyet szavalta, utána Szathmáry István kormányfőtanácsos átadta a lobogókat, melyeket Jaross Vilmos ny. főispán vett át a város közönsége nevében. Majd vitéz Jaross Andor v. miniszter, m. kir. t. tan., orszgy. képviselő mondott mélyenjáró, eszmékben gazdag avatóbeszédet. Három gondolatra esküszünk, — mondotta, — Horthy Miklós a mi vezérünk, a szegedi gondolat alapján állunk és óhajtjuk az új magyar gondolat győzelmét. A nagyhatású beszéd után földelte el Jaross Andor az emlékmű talapzatában az ezeréves hazát képviselő ereklyeföldet. Széli Sándor ny. főszolgabíró, az ereklyés országzászlóbizotlság alelnöke iktatta "he az ország többi emlékművei közé az új »nemzeti őrfát« s az érsekujvári diákok a Hiszekegy hangjai mellett felvonták az új lobogót. A város közönsége nevében Rézler Gábor dr. polgármester vette gondozásba az emlékművet, melyet £i különböző testületek koszorúkkal halmoztak el. Németország, Olaszország és Japán politikai, gazdasági és katonai szövetséget kiüllek