Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-14 / 37. szám
194Ö. szeptember 14. KOMAROMI LAPOK 5. oldal. A komáromi és keszthelyi múzeum Hévízi fürdőzés tudományos kirándulásokkal Rádiózni szórakozás, pihenés és így joggal követelhetjük meg a kényelmet. Az ORION 166-os nagyszuper rövid-, közép- és hosszúhullámon a világ majd minden adóállomását veszi, 13.8 és 1950 méter között. A kiválóan szelektív és érzékeny készülék hangolását varázsszem teszi kényelmessé, a ,,fading"-ot pedig önműködő szabályozó küszöbölt ki. A hangerősség és hongszinezet tetszés szerint állítható be © műsor karakterének megfelelően. A készülékhez gramofon is kapcsolható. Állomás-skálája hosszú, vízszintes fekvésű és úgy helyezkedik el, hogy ülő helyzetben is minden állomás jói látható és beállítható. ' A kényelem igazi készüléke az ORION 166-os nagyszuper, melynek szekrényét a térhatású (plasztikus) hang követelményeinek megfelelően képeztük ki. Kaphatók minden rádiókereskedőnél. «RBQBiatfe; llEli Beszerezhető: MÓROCZ PÉTER műszaki-, rádió szaküzietében Komárom, Nádor-u. 13. Telefon: 44. A csodálatos hatású hévízi gyógyfürdő tíz katasztrális holdat kitevő tava állandóan frissen fölbuggyanó víztömegével mindig tiszta vízzel fogadja a fürdőzőket, hiszen naponta 26 ezer hektoliter meleg vizet lövel ki a kifogyhatatlan ősforrás kráterszerű tölcsére. Itt nemcsak gyógyulni lehet, de sportolni, úszni és napozni is. A napi programmom az volt, hogy délelőtt hosszú ideig lubickoltam a csodálatos vízben, délután pedig rendesen berándultam Keszthelyre, a régi emlékek hazájába, hiszen ott végeztem nemcsak a főgimnáziumot, hanem még a negyedik elemit is. Minden része eimek a kedves városnak tele van kedves diákköri emlékekkel Festetits herceg hatalmas, fejedelmi kastélyától kezdve a Fenék pusztai kis csárdáig. Az osztálytársakból hármat találtam életben: Fülöp Viktort, Hűk vies Bélát és Wáginger Gyulát. Bukvics Béla a legélénkebb köztük, jóízű humora még hű kísérője, pedig már unokája is van. Valahányszor a keszthelyi múzeumba beléptem, mindig irigység szállta meg a szívemet. Talán hatszor akkora, mint a mi komáromi Kultúrpalotánk. Micsoda hatalmas termek! Olt még nem ismerik, hogy megtelt, nincs már hely, szűkén vagyunk, nem férünk el és a hasonló, szomorú kifejezéseket. A múzeum felépítésénél Festetits herceg bőkezű adománya nagyon előrevitte a kultúra ügyét, ő adta a gyönyörű hatalmas telket a város egyik legszebb helyén, közel a vasútállomáshoz. A keszthelyi múzeumot egy másik nagy szerencse is érte. A kultuszminiszter odahelyezte dr. Dornyay Bélát, az ismert nevű régészt, aki Tatán, Tóvároson, Veszprémben, Magyaróvárolt, Mosonban, Salgótarjánon végzett ásatásokat, régészeti kutatásokat és rendezte az ottani múzeumokat. Igazi, vérbeli régész, aid a szakirodalom terén is sok, sok elismerést szerzett cikkéivel és külön munkáival, amelyek száma már túlhaladta az ötvenet. Sokat írt Tatáról, a tatai hévvizekről és forrásokról. Főgimnáziumi tanár és tanári fizetéssel Salgótarjánról most a keszthelyi múzeumhoz helyezték, ahol a múzeumot rendezi az ő szakavatott tudásával. A keszthelyi múzeumegyesületnek nem kerül egy fillérbe se. Ilyen szerencse érhetné a mi komáromi múzeumunkat is. (Folytatás) Részletezve a rajztanítás célját, elsősorban említésre méltó az, hogy a rajzolni tudással az írás, a hang-, beszéd- és arcjátékon kívül egy új, hatalmas kifejező eszköz birtokába jutunk. Nagyon találó közmondás, hogy ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Nos, ha a rajzbeii kifejező képességünket a keltő tökélyre fejlesztjük, akkor az felér akár 10 nyelv tudásával is. Szíveskedjenek gondolatmenetemet követni és eltűnik a látszólagos túlzás. A gesztikulálás nem egyéb, mint levegőbe való rajzolás. Mikor fordulunk ehhez a kifejező eszközhöz? Nemde akkor, mikor nem találunk kellő szavakat, vagy ha nem tudjuk mondanivalónkat kellő rövidséggel kifejezni. Egy kifejező gesztus, taglejtés többet mond, rövidebben, találóbban fejezi ki a lényeget, mint akár egy órai magyarázat. Szükségszerűen és önkénytelenül használja is mindenki, ha a szavak nem elegendők és természetesen minél nagyobb szókinccsel rendelkezik valaki, minél fejlettebb a beszélőképessége, az értelme annál kevésbé szorul erre a kifejező eszközre, és minél szűkszavúbb, minél nehezebben tudja a gondolatait szavakba önteni, annál homályosabb lesz a beszédje, annál többet gesztikulál. De teljesen kiküszöbölni nem tudja senki, többé-kevésbbé mindenki kénytelen gesztikulálni, vagyis a levegőbe rajzolni. Mert tiszteletbeli állásokkal nem igen lehet eredményes munkát elérni, amikor az illetőknek más a főfoglalkozásuk és a száraz kenyeret más pályán kell megkeresniök, hát nincs is módjuk összes idejüket a gyűjteményeknek szentelni. A keszthelyi múzeum irigylésre méltó helyzetbe került. Egy szaktudóst kapott, aki minden idejét a múzeumnak áldozhatja. Dr. Dornyay Bélát még tatai tanárkodása idejéből ismerem, sokat írt akkori lapunkba, a Komáromi Újságba. Ezekről külön lenyomatokat készíttetett. Drága idejéből egir egész délutánt elraboltam. Felejthetetlen kedves délután volt ez. Megmutatta az értékes múzeális anyag egy részét. Micsoda értékes, ritka dolgokat láttam ott. Kérdeztem, hogy eljött volna-e Komáromba, a mi múzeumunk vezetésére? Nagyon szívesen — felelte —, bár ide, Keszthelyre a szülőföld iránti szeretet is vonzott. — Hát nem tatai születésű? — kérdeztem. — Nem, csak a szüleim korán Tatára költöztek, de én itt születtem »a kék Balaton partja virányin«. Még salgótarjáni tartózkodása alatt egy csomó értékes művét küldte meg nekem egy volt tanítványával, aki itt volt bevonulva Komáromban. Hálásan megköszöntem most szóval is. Ismét megtisztelt pár munkájával, amelyeket én, mint értékes zsákmányt raktam aktatáskámba. Megígérte, hogy Komárom város közkönyvtárának is fog küldeni a munkáiból, csak állapítsam meg, hogy mi nincs meg nekünk. Ennek persze még jobban megörültem. Hiába, mindig kitör belőlem az őskönyvtárosi ösztön és lelki gyönyörűséget érzek, ha könyveket tudok szerezni könyvtárunknak. A velem volt Fülöp Viktor volt osztálytársam, nyugalmazott postatiszt, Keszthely város krónikása és levéltárának rendezője is adott pár kötetet könyvtárunknak. Szóval, onnét se jöttem meg üres kézzel. Többek között megszereztem Keszthely leírását írásban és képben. Most már eggyel több vonzerő csalogat a keszthelyi, hévízi nyaralásra: a régi diákköri emlékeken, a Hévíz csodálatos vizén kívül, a Keszthelyi múzeum, ahol egy tudós ismerős réndezi a gazdag anyagot. Dr. Baranyay József. Innen aztán a tényleges rajzoláshoz már csak egy lépés. Vagy bottal a homokba, vagy ujjheggyel az ablaktáblán, vagy ceruzával a papíron: az már mindegy, lényegében minden esetben a beszéd, a szó kiegészítője, vagy akár teljes pótlása. Több a gesztusnál, tehát még kevésbbé nélkülözhető a beszéd kiegészítésénél, a magyarázat mindenféle fajtájánál. (Tessék csak megpróbálni zsebretett kézzel valakinek egy lakásberendezést vagy egy fotöj vonalát megmagyarázni!) De nem csak a köznapi beszédben, hanem tudomány, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem stb. — igazán nem lehetne szellemi életünknek olyan ágát találni, amelynél a magyarázó rajznak ne volna pótolhatatlan nagy fontossága. El sem lehet képzelni pl. egy tankönyvet, sőt az egész pedagógiát rajz nélkül. Értelmetlenül állna egymással szemben az iparos, a tervező, a mérnök a vevővel vagy rendelővel és viszont, — ha nem nyúlnának minduntalan a lineáris rajzhoz, mint közvetítő eszközhöz, ehhez a tömör érintkezési formához. Költők, írók, vagyis a szó mesterei, a stilizálás művészei, hányszor, de hányszor kénytelenek a magyarázó rajzot igénybevenni, mert még ők sem képesek oly tömören beszélni, írni, mint a rajzolt vonal. Dosztojevszkij, E. F. A. Hoffmann, Molnár F., Jókai, Ágai Adolf és számtalan társuk, Nansen, Haeckel, Darvin és majdnem minden tudós kéziratai tele vannak rajzokkal. Ezek a hevenyészett, odavetett vonalak pedig mindenki által érthető nyelven beszélnek. Világnyelv a legideálisabb értelemben véve, internacionális értelmű, hatalmas, nagy kifejező eszköz. Ezt az univerzális kifejező eszközt pedig akkor alkalmazhatjuk eredményesen, ha nemcsak gügyögni tud unk vele, hanem értelmesen beszélni is, ebbeli formanyelvünk bővül, ha manueí képességünket fejlesztjük és lia le tudjuk szűrni mindennek a lényegét. Ez, a lényegnek a kihámozása az, amit a rajztanítás másik életbevágó feladataként említek. Ismét egy merész kijelentéssel kezdem. Szerintem ugyanis nincs a középiskola tantárgyai között egy sem, amely behatóbban foglalkozna a lényeg megismerésével, jobban fejlesztené a megfigyelőképességet, mint a rajz. Ez a megfigyelőképesség és vele párhuzamosan a helyes kritikai érzék pedig a boldog élet egyik összetevője. A privát és üzleti élet napról-napra próbára teszi a megfigyelőképességünket, gyors és helyes kritikai érzékünket. Életünk kellemes és kellemetlen hullámai mind visszavezethetők arra, hogy az adott alkalomkor vagy helyesen ragadjuk meg a dolog lényegét, vagy elhagytuk magunkat téríteni a semmit sem érő, mellékes részletektől. Hogy helyesen tudjunk disztingválni, az egyenesen létfeltételünk. Ez a képességünk is megvan ab ovo, de fejlesztenünk és művelnünk kell életünk fogytáig. A középiskolai rajzoktatás ennek a fontos stúdiumnak kezdő fokán bőségesen ad alkalmat. Mert, ha a gyerek éveken keresztül 100 és 100 rajz elkészítése közben arra lesz figyelmeztetve, hogy lássa meg a lerajzolandó tárgy lényegét, konstrukcióját, velejét és ne zavarják a helyes megítélésben a lényegtelen részletek .és ha ennek magyarázása közben a tanár mindunlalan párhuzamot von a reális élettel, akkor a növendék jó megfigyelő lesz nemcsak rajzolás közben, hanem az élet legkülönbözőbb viszonyaiban is, akkor előbb-utóbb szokásává válik, hogy mindenben elválassza a fontosat a feleslegestől, a' lényegest a mellékestől. Ez pedig nagy kincs. Hiszen természetes, hogy uborkás üveget, vagy lókoponyát nem azért rajzoltatunk, mintha az élet folyamán nem lehetnénk meg egy ilyen csendéleti részlet rajza nélkül, hanem amellett, hogy kézügyesítő gyakorlatot végzünk, tanulunk megfigyelni, helyesen látni, észszerűen szemlélni és mindennek a lényegét felismerni. Ellenérvként felhozhatná valaki azt a látszólagos ellentétet, hogy: »Hát a művészek, akikben a rajztudás és vele kapcsolatban a lényeg kihámozása tökéllyé, művészetté fejlődött, miért oly ügyefogyottak az élet reális területén?« Erre az a válaszom, hogy éppen azért nem anyagiasak ők, mert a boldog életnek nem ez a lényege. A lelki élet az, ahol ők a harmóniát, az egyensúlyt hajszolják és nem futnak oly' eszeveszetten a guruló arany után, ahogy a mai világ egyedül üdvözítőnek tartja. Csak külsőleg szegények ők, a lényeg annál gazdagabb. A rajz tehát, mint nélkülözhetetlen kifejező eszköz megismerése és a jó megfigyelés, helyes kritikai érzék fejíesztőjeként szerepel a középiskolai tantervben. (Folyt, köv.) Az erdélyi induló szövege Erdély fölszabadulásakor született gyújtó, tüzes »Erdélyi induló« a rádió révén villámgyorsan terjedt el mindenütt, ahol magyar szívek dobognak. Ma már széles ez országban mindenütt éneklik, de szövegét még kevesen tudják ennek a gyönyörű indulónak. Közóhajnak teszünk eleget, amikor az »Erdélyi induló« szövegét itt közöljük: Elhangzott a szó, Zeng az induló, Győztesek megint Régi zászlóink. Nézd: a gúnyba tár Szétliporva már, S várnak újra mind Ősi bérceink ... Édes Erdély itt vagyunk. Éried élünk és halunk! Győz a szittya förgeteg, A rohanó sereg! Lépteink nyomán, Fönt a Hargitán, Völgyeinkben lent Tornyok hangja zeng. Már semerre sincs Atkozott bilincs! Énekeljetek Völgyeik és hegyek! I ' ' í I , Édes Erdély itt vagyunk, Éried élünk és halunk! Győz a szittya förgeteg, A rohanó sereg! Német és francia nyelvoktatást haladók és kezdők részére vállal Siodola Emma Komárom. Magyar u. 5. sz. — A m. kir. rendőrség komáromi kapitányságához az alább felsorolt talált tárgyakat szolgáltatták be: egx darab női pénztárcát — kisebb összegű pénztarlalommal és 1 drb. férfi kabátot. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságnál jelentkezzék. Gyógynövényeket, 1 borókát, édesköményt, konyhaköményt, mustár- raj magot, borkövet, borsep őt $Sá a legmagasabb napiáron vásárol! Or. Miklós gyógynövény-nagykereskedés § Budapest, V. Vilmos császár-út 6, Telefon 380-577. fl W U SM U ii Nagyíttussa szép nyári felvételeit Dobos foiószaküzleiben Vármegye-ucca 9.sz. Modern fotólaboratórium. BRISTOL SZÁLLODA Budapest, Dunaparton MIÉRT TANÍTUNK RAJZOT? Irta: Harmos Károly. Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 6'- P-től, kétágyas szoba már 12 - P-tőt. Kitűnő étterem és kávéház. Előzékeny kiszolgálás. —
