Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-14 / 37. szám

1940. szeptember 14. KOMAROMI LAPOM 3, oldal. A város közigazgatási bizottsági ülése Városunk közigazgatási bizottságai, bő 10-én, d. u. 4 órakor tartotta rendes ülését, Nagy Nándor főispán elnök­lete alatt. A polgármester havi jelentésében megemlékezett az ORLE és a Refor­mátus Országos Presbiteri Szövetség Komáromban tartott közgyűléséről és bejelentette, hogy az ORLE közgyű­lését a református templomban a vá­ros közönsége nevében ünnepiesen üdvözölte. Az Országos Presbiteri Szövetség közgyűlésén pedig a város közönsége nevében dr. V i z k e 1 e t y Sándor városi tanácsnok mondott üd­vözlő beszédet. Jelentése további fo­lyamán rámutatott azokra a nehéz­ségekre, amelyekkel a petróleumutal­ványok szétosztása és beváltása jár. Ebben a tárgyban felterjesztést in­tézett az illetékes minisztériumhoz. Az ülés foglalkozott a mindjobban érezhető és jelentkező zsírmizériával s a polgármester indítványára a bi­zottság elhatározta, hogy feliratot in­téz a földmívelésügyi miniszterhez és a közönség érdekében ennek a kér­désnek gyökeres rendezését kéri. A kir. pénzügyigazgató bejelentette, hogy a kivetés, a földadó, a házadó, ál­talános kereseti, jövedelem és vagyon­adóra vonatkozólag befejeződött. A társulati adó kivetése pedig folyamat­ban van. Majd a behajtásról számolt be részletesen. A kir. ügyészség elnöke a felügye­lete alatt álló fogházak állapotáról tett jelentést, a városi m. kir. tisztjfő­­orvos jelentéséből pedig megállapítot­ta az ülés, hogy a város közegészség­­ügye általában kedvezőnek mondható. A kir. tanfelügyelő a város népokta­tásügyét, a gazdasági felügyelő a vá­ros mezőgazdasági helyzetét ismer­tette, majd a m. kir. főállatorvos szá­molt be a város kielégítő állategész­ségügyéről. A közigazgatási bizottság az összes jelentéseket tudomásul vette. Néhány szó a Baross Szövetségről ügy vélem, a köznek szolgálok akkor, ha röviden szólok a Baross Szövetség cél-. ' kitűzéseiről. A Baross Szövetség az ország iparos és kereskedőinek érdekszövetsége, melynek jelszava: Minden fillért keresztény kéz­ből keresztény kézbe!« Óriási jelentősége van ennek a megmozdulásnak, ha figye­lembe vesszük, hogy kereskedelmi életünk­ben a nem magyar és nem keresztény faj hét milliárddal van értékelve. Ennek az összegnek keresztény kézbe való juttatása olyan komoly feladat, amelyhez szükség van minden magyarul érző ember támoga­tására, korra, nemre, politikái pártállásra való tekintet nélkül. A Baross Szövetség vállalta ezt a feladatot, amelyet azonban csak akkor tud teljesíteni, ha nemcsak a közvetlenül érdekelt kereskedő és iparos tagja, hanem mindén keresztény magyar, pap, tanár, tanító, orvos, ügyvéd, tiszt­viselő, földmíves, munkás, szóval minden­ki, aki átérzi ennek a feladatnak a ko­molyságát, szükségét és sürgősségét, és fel­ajánlja támogatását az ország, a nemzet és gyermekeink jövője érdekében. A nagy történelmi példákból láthatjuk, hogy a szer­­vezeltség nélkülözhetetlen előfeltétele min­den megmozdulásnak. .Szükség, van ezért arra, hogy minél előbb minden keresz­tény magyar tagja legyen a Baross Szö­vetségnek. Célja a Baross Szövetségnek az üzleti tisztesség helyreállítása és ennek érdeké­ben a kereskedelmi szakoknak képesítés­hez való kötése, hogy ne fordulhasson elő, a múltban oly gyakran, a kereskedelem szégyenére meghonosodott gyakorlat, hogy aki ma tollal kereskedik, holnap vassal, holnapután pedig kész ruhával keresked­hessél:. Ezért követeli a Szövetség a kereskede­lemnek képesítéshez való kötését, ami a rövidesen megjelenő rendeletben elintézést is nyer. Célja a Baross Szövetségnek, hogy minél több önálló exisztenciát teremtsen, jól kép­zett, megbízható, versenyképes és erős aka­ratú kereskedő és iparos nemzedéket ne­veljen és fokozott tekintélyt adjon ezek­nek az életpályáknak. Segítséget nyújt a tagoknak a hatóságok és közhivatalok előtt. Ügyeikben eljár és erkölcsi támogatást nyújt. Küzd a vasárnapi munkaszünet to­tális bevezetésén, hogy ezzel az ország ke­resztény jellegét kidomborítsa. Törődik a munkaadók és munkavállalók érdekeinek összeegyeztetésén. Dolgozik a kereskedelmi hitelnyújtás kiszélesítésén, rendelkezésére áll tagjainak az áruellátás' terén. Mind TELEINKEN Beszerezhető: MÓROCZ PÉTER ' műszaki-, rádió szaküzletében Komárom, Nádor-u. 15. Telefon: 44. ezt azonban csak akkor tudja megvalósítani, ha az eszme támogatására meg tudja nyer­ni a keresztény társadalmat. Mert a keres­kedelmi életben, mondhatni a legszámot­tevőbb tényező a vásárló közönség, amely pótolni tudja a tőke hiányát is. És itt kap­csolódik bele a Baross Szövetség mun­kájába a magyar nő. A bevásárlások leg­nagyobb részét ő végzi. A magyar anyák­nak meg kell érteniök, hogy a Baross esz­me támogatásával gyermekeik jövőjét épí­tik. Ha visszapillantunk történelmünk küz­delmes óráira, mindenkor ott látjuk a fér­fiak fegyvere mellett a magyar anya, a magyar hitves áldozatkészségét, lelkességét, önfeláldozó hűségét, amellyel mindenkor győzelemre segítette férje, fiai küzdelmét. A gazdasági életnek ebben a harcában is számítunk a magyar nők segítségére. Ha megértik, hogy az ő kezükben van a küz­delem eldőltél jelentő eszköz és a maguk és férjeik munkájának eredményével a ke­resztény iparost és kereskedőt támogatják, a Baross eszme győzedelmeskedni fog! Minden fillér, amely keresztény kézből ke­resztény kézbe jut, a keresztény Magyar­­ország gazdasági életét építi, de minden fil­lér, amely nem magyar kézbe kerül rom­bolja, gyengíti gyermekeink jövendő1 érvé­nyesülési lehetőségét. Az akadályok nem lekicsinyiendők. Ke­rékkötője a Baross-munkának. a keresz­tény társadalom sajnálatos közömbe. Eb­ben valamennyien hibásak vagyunk. Ennek a leküzdésére csak akarat kell. Nagy hibá­ja ifjúságunknak, hogy nem törekszik a ke­reskedelmi pályán való elhelyzekedésre. Nem szereti a gyakorlati pályákat. Azok a kevesek pedig, akik mégis kísérletet tesz­nek, hogy gyakorlati pályára lépjenek, a legtöbb esetben jól dotált vezető pozíciót szeretnének betölteni és mert ehhez sem gyakorlatuk, sem tapasztalatuk nincsen, természetei:ca nem is alkalmasak a vezető szerepre. Minden pályát alulról kei! kez­deni. A legváltozatosabb és a legnagyobb körültekintést igénylő pályák közé tarto­zik a kereskedelmi vagy ipari vállalat ve­zetése. Sehol nem szükséges annyira az egyén találékonysága, ügyessége, mondhat­nám lélekjelenléte, mint épen a gazda­sági életben, Sokan azt vetik ellen, hogy a mi ifjúságunknak nincs tehetsége a ke­reskedelmi pályán való működésre. Ez az álláspont hamis és lealázó, mert nem hi­hető, hogy az az ifjúság, amelyik a né­pek versenyében a tudományok, a művé­szetek, a sport terén diadalra tudja vin­ni a magyar trikolórt, lehetetlen, hogy a gazdasági életben is, na lélekkel, magyar akarással cs a kezdeti nehézségektől visz­­sza nem riadva áll neki a munkának, ugyanolyan kiváló eredményt ne tudna elérni. És itt kapcsolódik bele ismételten a Baross munkába a magyar anya. Segítő­társai az ifjúság nevelői kell. hogy legye­nek. A tanárok, tani lók, ha átérzik a Ba­­ross-szme nemzetgyarapító célkitűzéseit, ter­veit, módot fognak találni arra, hogy ezer­féle elfoglaltságuk mellett is lelkes mun­kásai legyenek egy gazdaság jövőt-építésnek. Nem a legsúlyosabb gátoló körülmények egyike a tőkehiány. Ez az akadály sem el­háríthatatlan, ha a társadalom mindent, mielőtt azt a kevés pénzt is kiadja, arra gondol, hogy azt keresztény kézbe juttassa, hihetetlenül rövid idő alatt megtudja te­remteni a számotíévő keresztény tőkét. Van­nak keresztény pénzintézetek, vannak ke­resztény szövetkezetek, amelyeknek itt ko­moly szerep jut a Baross-munkáből. Senki ne kicsinyelje le a maga erejét, mert ha még a látszatra kevés is az egy 'embernél, a millióknál olyan tényező, melynek dön­tő szerepe van. És még egy doíog hátrál­tatja a Baross-munka eredményességét: a régi hibánk, hogy szeretünk sokat beszélni és a sok beszédbe annyira belefáradunk, hogy tettekre nem marad erőnk. Tanuljunk meg röviden tárgyalni és gyorsan cseleked­ni; ne akarjunk mindig eszméket, terve­ket adni, amikor még az előzőket sem való­sítottuk meg. Ha azt akarjuk, hogy a Ba­­ross-eszme városunkban is diadalmaskod­jon, először seregszemlét kell tartanunk: az »Aki nincs velem, ellenem van« elve alapján. Egy régi latin közmondással fejezem be: »Az okosnak elég ennyi!« R.L. WMMM^MÍWTiraWiti Biüni.'Tii.it. -rí r i'"1"?"' Kneipp emlékének! Ki volt Kneipp? A nagyvilág mint híres egészség­apostolt ismerte. A tudomány történetében mindenkor egyszerűen Kneipp lesz a neve: Kneipp a természetszerinti élet modern tudományának leghatalmasabb előhar­­cosa. Kneipp az emberiség jótevője. Nevét mindenki ismeri. Hiszen még a kitűnő Kneipp malátakávé -t is ő adta nekünk. Nézzétek csak az arcát 1 Méltóságtel­jes, kemény arc. Mennyi jóság sugárzik le róla! Ismeritek már? Természetesen. Hiszen ott látjátok képét ezer meg ezer konyhában! Mindenütt, ahol igazán jó házi­asszony szorgoskodik, aki minden reggel Kneipp maláták á Vé -t főz családjának. Min­den kávésdobozon ott van a képe és alá­írása is. Ez igazolja a malátakávé ki­váló minőségét. Gondoljatok mindig őreá is, ha az ő Kneipp malátakávé-jáí isszátok, ezt a va­lóságos »gyógyforrást«, ahogyan Kneipp maga is emlegette néha. Ez a malátakávé a tápláló árpa keményítőtartalmú magvai­­ból készül és ezeknek az áldott magvak­nak köszöni fűszeresen zamatos illatát és tökéletes ízét. Az árpa ennél az erőteljes malátakávénál mindaddig tökéletes ép­ségben marad, míg bele nem kerül a kávé­darálóba. A belőle készített ital olyan, mint a folyékony, elevenerejű kenyér, mintha va­lósággal kenyér lenne a kávéscsészében. Jggwnk Kneipp malátakávét! Eli Uneififi maga adta az emberiségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom