Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-07 / 36. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1910. szeptember 7. 251 Saját pénzének és egészségének ellensége Vásároljon naponta frissen pörkölt kávét és csemege külön­legességet S0M0RJAI füszer-és csemegében Klapka-tér 9. Telefon: 215. Szolid árait! Pontos kiszolgálás! ISMERJÜK MEG KOMÁROMOT! Séta a jobbparii városban. Ä komáromi városi közkönyvtár egy derék jótevője Újabban megint száz kötet értékes könyvei küldött Sajnos, Komáromban kevesen tudják, hogy milyen gazdag kulturális kincs fek­szik a városi közkönyvtár hatalmas könyv­­állományában. A szépirodalmon kívül a tudománynak majdnem minden ága gaz­dagon van képviselve ebben a 14 ezer kö­tetes könyvtárban. A budapesti tudomá­nyos körök, hála Isten, tudják ezt és a kultuszminisztérium, a Magyar Nemzeti Muzeum, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Könyvforgalmi és Bibliográfiái Központ gyakran küldenek gazdag könyv­adományt városunk e kultúrintézményé­nek. A hivatalos körökön és intézményeken kívül van azonban a városi közkönyvtá­runknak egy másik jótevője, dr. Kertész János, a budapesti Magyar Sociographiai Intézet tudós titkára, több jeles mű szer­zője, aki igen gyakran küldött értékes könyveket könyvtárunknak, legutóbb pe­dig több, mint száz kötetet. Ezek mind na­gyon értékes tudományos munkák. Hála a Magyarok Istenének, hogy amint vala­mikor könyvtárunknak akadt egy Sziriy­­nyei Józsefe, aki állandóan gyarapította könyvtárunkat, most pedig Kertész Jánost adott az Isten, aid a jelenben gondol ál­landóan könyvtárunkra. Könyvtárunk iránt érzett nemes felfogását dr. B a r a­­nyay József városi könyvtároshoz inté­zett alábbi sorai világítják meg: A Komáromi Közkönyvtár Tekintetes Igazgatóságának Komárom. Most, amikor a komáromi közkönyv­tár számára több, mint 100 kötet köny­vet küldöttem, tisztelettel megmagyaráz­ni kívánom adományom célját. Tekintve, hogy Komárom városa az elsők közt szabadult fel a húszéves meg­szállás alól, elhatároztam, hogy mint a magyarságnak egyik régi kuttúrköz­­pontját a város könyvtára révén jut­tassam olyan magyar kultúrtermékek­­hez, melyek nagy része könyvárusi for­galomba nem került és mégis a magyar kultúrának értékes munkái. Az elszakí­­tás következtében nem juthatott el azok­ra a magyar helyekre, melyek idegen uralom alatt állottak. Tudom jól, hogy a küldötteken kívül még temérdek azok­nak a könyveknek száma, melyek úgy értéküknél/mint szerzőjük izzó magyar hazaszereteténél fogva méltók arra, hogy az önök könyvtárába bekerülje­nek" de sajnos, nem áll módomban, hogy valamennyi ily irányú munkát el­juttassam önöknek. Mindazonáltal ígé­retet teszek, hogy tőlem telhetőleg a jövőben is mindig támogatni fogom az önök könyvtárát és amennyiben esetleg egyes munkákra különösen súlyt helyez­nének, azt velem közölnék, talán sikerül azokat beszereznem és közkönyvtáruk számára elküldeném. Fogadják még egyszer szerény ado­mányomat olyan szeretettel, mint ami­lyen' lelkesedéssel és szeretettel gyűj­töttem össze és juttattam el önöknek ezt a néhány magyar könyvet. Kívánom, hogy most már a magyar komáromi közkönyvtár minél jobban gyarapodjon és minél értékesebb kul­­üírszolgáiatot teljesítsen a magyar ezer­éves haza érdekében. Hazafias üdvözlettel Budapest, 1940. augusztus 15. Szent István hete Dr. Kertész János titkár. Ez a felszólítás a Duna balpartján épült ősi város közönségének szól, amely előtt még talán most is ismeretlen a túlsó par­ton kiépült városrész. Az ősi városnak a történelem folyamán két neve volt, az egyik Komárom, a másik pedig Rév-Ko­­márom. Ez utóbbi névvel talán meg akar­ták különböztetni Kis-Iíomárom, Lajos- Komárom és Mező-Komáromtól, ezektői a dunántúli virágzó községektől, amelyek pedig szintén becsülettel viselik nevüket. De nevének megjelölésében nagy szerepet játszott az a lény, hogy Komárom} a Du­nán »révvel«, azaz védett kikötővel bírt és ezért nevezték el Rév-Komáromnak. Mikor ezelőtt negyvennégy évvel, aMil­­lénium idején összeházasították városun­kat Üi Szőny községgel, az egyesített és megnagyobbodott város vezetőségének gondoskodnia kellett az új városrész meg­jelöléséről. Ennek az új városrésznek »Ko­márom szab. kir. város Dunajobbpart« lett a hivatalos neve, amit a rendőrségi kirendeltség vastábláján, az Iskola uccu­ban sokáig mindenki olvashatott. Ezt az elnevezést azonban csak a városházi ak­tákban használták, nem igen ment át a köztudatba, a lakosság inkább az »Újvá­ros« elnevezést használta ék a helyi la­pok is így emlékeztek meg róla. Történt azonban, hogy az Urnák 1938. évében, nehéz várakozás után újra egye­sült az egymástól erőszakkal elszakított két város s ezzel Komárom újabb elneve­zésekhez jutott. Ezek az elnevezések kis­sé összekuszálják a különböző fogalma­kat. Komáromot azóta részint az égi tá­jak szerint, részint kor szerint különböz­tetik meg, a posta pedig arabszámokkal jelöli meg a működésben levő hivatalok elhelyezése szerint. így azután van Észak­­.Komárom, Dél-Komárom, van Rév-Komá­­[rom, Komárom-újváros, Ö-Komárom, öreg- 1 Komárom, Uj-Komárom, Komárom-bal­­part, Komárom-jobbpart. Komárom 1., 3.. |4. Akik rövid idő óta laknak Komárom­ban, bizonyára fejüket csóválják, hogy Komárom nem elégszik meg egy névvel, de úgy látszik, hogy ez is hozzátartozik a város újjászervezéséhez. A nyájas olvasó tetszés szerint választ­a szépen kiépült ucca sarkán a járásbíró­ság emeletes épülete található.' A Kun Miklós uccával szemben húzódik a Szent Imre ucca, melyben a róm. kát. fiúiskola, a gróf Klebelsberg Kunó nevét viselő róm. kát. elemi leányiskola és óvoda, a Szt. István templom, melyet a múlt század nyolcvanas éveiben Zalka János akkori győri püspök építtetett. Itt található a róm. kát. plébánia és a 4. számú poslla és távirdahivatal. A Zichy ucca is a főútvonalról nyílik jobbra, ez uccában épült fel a .pénzügy­­őrségi hivatal emeletes háza. A Mussolini utat keresztezi a budapest-bécsi országút, melynek a Budapest felőli szakaszát di­csőséggel országló Kormányzó Urunkról Horthy Miklós útnak kereszteltek el. A Horthy Miklós út mellett terül el a szé­pen parkírozott Hősök tere, melynek kö­zepén Zákodi Csiszér János szobrászmű­vész (alkotása, a hősök szobra áll. A téren épült a városháza, mely impozáns mére­teivel, építészeti szépségével valóban dí­szét képezi a jobbpartnak. Szemben az állami polgári fiú- és leányiskola remek épülete áll. A volt megyei város városhá­zában székel a pénzügyigazgatóság és a tankerületi főigazgatóság. A Horthy Mik­lós úton épült a református egyház Antal Gábor püspök nevéről elnevezett elemi iskolája és óvodája, s az evangélikus egy­ház imaháza és lelkészi hivatala. Az úton a Péczely-térre jutunk, amelyen a reformá­tus egyház remek, román "stílben épült temploma van, előtte pedig a piac-tér terül el, mely nem valami díszes keretet ad a szép, új templomnak. Az országút Becs felé vezető szakaszát Klapka György úl-nak nevezték el, amely a vasúti átjáróig vezet. Ez úton épült a tűzoltószertár, az ipar társulat székháza, a gőzmalom, a hatalmas arányú Frigyes kir. herceg huszárlaktanya, melynek park­jában helyezték el a volt cs. és kir. 5-ös Radeczky huszárok hősei emlékét. A vasúti átjárón túl, az országút mellett ál­lítottak emléket a ivóit cs. és kir. 5. lovas-* tüzérek hősi halottainak. A Klapka György útról nyílik a Kossuth Lajos ucca, mely­nek dísze az 1937-ben épült Jézus Szíve „Turul“ SZÁLLODA és ÉTTEREM Komárom, Ferencz József rakpart 10. Központi fűtés. — Penziórendszer. Kitűnő konyha. — Polgári árak. A kerthelyiségben esténként Fátyol Misi és zenekara muzsikál. hat, hogy a Dunán átkelve, tulajdonké­pen hova rándul át, mi azonban Komá­rom Dunajobbpartra megyünk, hogy be­mutassuk ezt a húsz év alatt nagy fejlő­désnek indult, kedves városrészt Komá­rom balparti közönségének. Amint a vasúti összekötő hídról lemegyünk, elénk tárul a Mussolini út, amely Igmándi út volt nemrégen. Ez az út végig vezet a vá­roson és szépen parkírozott, virágos ke­rete azonnal megkapja a szemlélőt, de egyben felkelti a rút irigység érzését is, hogy miért nincsen ilyen szépen parkí­rozott út a balparti Komáromban?! Álta­lában véve, a város minden kis részét kihasználták s a legkisebb, szinte tenyér­nyi területet is felékesítették virágokkal és díszbokrokkal. Ezen az úton van az államrendőrség rezidenciája, modern hi­vatalos épület s itt van az üzletek legna­gyobb része is. A hídról leérve, balra vezet az Űri ucca, melyet a világháború előtt sokan ismer­tek, mert azon vezetett el az út a katonai; gyakorlótéren berendezett football pályá­ra. Ebben az uccában van a régi, vala­mikor virágzó selyemgyár (fonoda), mely­ben most textilgyár működik. Az ucca végén van a levente-otthon (persze a jobb­parti városrész leventéinek), majd a pom­pás, mindig friss vizű strand-fürdő, szom­szédságában pedig a football pálya. (Kár, hogy a telepek két oldalán szemétlerako­­dóhely van, legalább az ott levő táblák ezt jelzik.) Ugyancsak itt található a szi­vattyútelep és a tavaly megnyílt modern vágóhíd. A város e részén épült fel lom­bos kertekkel szegélyezve a tisztviselőte­lep és a régi katonái területen díszlik a Jókai-párk, amely bediene nagy városok keretébe is. Ez a jobbparti városrész séta­helye, árnyas fái alatt, mintaszerűen el­rendezett virágágyai között jól eshetik a pihenés. A Mussolini útról nyílik a Kun Miklós ucca, az igmándi kerület nagyem­lékű, harcos képviselőjének nevét meg­örökítő ucca, melyben a balpartiak által is jólismert városi mozgószinház van és Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tu­domására hozni, hogy Komáromban, az Északi pályaudvarral szemben (vendéglő épületben) „Első Komáromi Rum- és Likőrgyártási üzem“ bejegyzett cég néven rum- és likőrgyártási üzemel nyitottam. Szives pártfogást kér: Kovács Mihály cégtulajdonos. temploma, mely művészi stílusával mély hatást vált ki, A templom főoltárát mű­vészi freskók díszítik, a szentély falán magvar szentek csoportját örökítette meg a művész. Ebben az uccában van az izr. imaház is. Az uccából a pályaudvar mel­lett húzódik el a város egyik legrégibb uccuja: a Gyár ucca, melyben a város: által fenntartott szeretetházban gondos­kodnak az elszegényedett és elaggott pol­gárokról. Az ucca végén terül el a MÁV tisztviselőinek telepe, mely több emeletes házból áll. A Mussolini út folytatása az Igmándi út. itt van az Állami Méntelep emeletes épü­lete s ebben helyezték el a gesztesi járási főszolgabíróságot is. Itt van a virágzó Fied­­ler-féle lenipari rtg. fonógyári főtelepe s ez az út vezet az igmándi erődhöz. A város rendezése alkalmával több új uccát nyitottak, ezek nagyrészét magyar fejedelmi személyiségek, közéleti, irodal­mi és az ősi város jeles szülötteinek nevé­ről nevezték el. így a jobbparti városban a már. említetteken kívül található Mátyás király, Bocskay István. Báthory István uc­ca, ezenkívül Ghyczy Kálmán, Beöthy Zsolt. Petőfi Sándor, Arany János, Jed­lik Ányos. Térfi Gyula. Madách Imre, Czuczor Gergely, Kulcsár István. Sörös Pongrác, Asztalos Béla nevei díszítenek egy-egy uccát. A Vág, Poprácl. Szamos, Maros és Olt uccák a feldarabolás követ­keztében még rabságban sínylődő magyar testvéreink emlékét őrzik ... Ez a séta nem felfedező út volt, hanem szerény tájékoztató a balparti testvérek részére, akik a Dunajobbparti várost ed­dig csak a mozgószinház és a népszerű Ács-vendéglőből ismerték. Pedig hát eze­ken kívül is van sok látni és megismerni­­való a jobboldali kedves városrészben. Dárdás. — Erdély lükre a Tükör most megje­lent szeptemberi száma. Első oldalán Áp­­rily Lajos versét közli. Asztalos Miklós Erdély századai címen Erdély múltjáról, Gáspár Jenő pedig Erdélyi séták címen a mai Erdélyről ad összefoglaló képet. Cs. Szabó László kolozsvári gyermekko­rát írja meg. Mély tudást és elmélyedést tükrözik Kampfs Antal Erdélyi művészet és Radnóti István Erdélyi népművészet című cikke. A szépirodalmi részben Er­délyi József és vitéz Bodor Aladár ver­sét, Ortutay Gyula két székely népmeséjét, Jékely Zoltán és Gáspár Gyula novelláját közli a lap erdélyi száma. A Tükör nap­lója, Könyvek, Asszony és Sakk-rovat gaz­dagítja ezenkívül a képekkel díszített, szép folyóiratot. A Tükör Révay József dr. szerkesztésében és a Franklin Társulat ki­adásában jelenik meg. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. ucn Az olasz légierő Az olasz ember mindig szenvedélyesen szerette a nagy távolságokat, kutatta az ismeretlen tájakat és vakmerőén kezdett veszedelmes vállalkozásokba. Élénk szel­leme soha sem hagyta nyugton, mindig valami újat, a réginél nagyobbat, tökéle­tesebbet keresett. Nem meglepő tehát, hogy a legnagyobb felfedezők, mint pl. Kolumbus Kristóf, olaszok voltak, mint ahogy nem csodálkozhatunk azon sem, hogy olaszok voltak az elsők, akik a re­püléssel tudományosan foglalkoztak. Leonardo da Vinci (1452—1519), az em­beriség egyik legnagyobb lángelméje, aki fel tudta magát szabadítani elődeinek gyermeteg képzelgéseitől, a repülésnek oly tudományos tételeit állította fel, amelyek ma is alapul szolgálnak. Az olasz Giovanni Alfonso Borelli (1608— 1679) volt az első, aki ,a repülésről tudo­mányos munkát adott ki; melyben sokszor eltér Leonardo da Vinci megállapításai­tól. Az olasz nép különös érdeklődését a repülés iránt a legjobban bizonyítja az a tény, hogy már a XIX. század első éveiben egyesületek keletkeztek egész Itá­liában azzal a céllal, hogy támogassák a repülés ügyét. Szinte természetes tehát, hogy a repülés első vértanúi is olaszok voltak és hogy ők voltak az elsők, akik a repülést a hadviselés szolgálatába állí­tották, mint ahogy a líbiai háborúban láttuk. Ekkor mondotta az olasz Douhet tábor­nok, akit ma a hadirepülés megteremtő­jének tartanak, de akit akkor még kor­társai kinevettek, hogy a repülés át fogja alakítani az egész hadviselést. Követelte tehát ennek az új fegyvernemnek minél tökéletesebb kiépítését és széleskörű alkal­mazását. A világháború előtti gyenge olasz kor­mányok azonban elhanyagolták ezt a kér­dést és csak néhány olasz hazafi egyéni kezdeményezésének köszönhető, hogy az olasz aviatika már a háborúban is szinte legendás hírnévre tett szert. Elég csak Gabriele D’Annunziora, az egyik legna­gyobb modern költőre gondolnunk, aki cgj’uttal a világháború egyik legvakme­rőbb pilótája volt. Az olasz repülés azonban csak a fasiz­mus hatalomra jutása után indult fejlő­désnek, de ekkor oly hatalmas ütem­ben, hogy rövid idő alatt az első helyre küzdötte fel magát az egész világon. Az új életre kelt olasz ipar egymás után dolgozta ki a legtökéletesebb típuso­kat és az iskolákban a legkiválóbb piló­ták nyertek kiképzést. Nem csoda, ha az olasz repülés eredményei néhány év múlva már bámulatba ejtették az egész világot: Italo Balbo kétszeres oceánrepü­­lése először tizenkét, majd huszonöt gép­pel, oly teljesítmény, amit még ma sem múltak felül. Ha hozzátesszük, hogy az olasz repülés rövidesen megszerezte az összes repülési világrekordok több mint ötven százalékát, körülbelül fogalmat al­kothatunk magunknak az olasz aviatika magas fejlettségéről. Majd újabb erőpróbák jöttek: az abesz­­szin hadjárat, a spanyol polgárháború, melyek ma már a hadirepülés történeté­nek legfényesebb lapjai közé tartoznak. A most folyó háború ismét alkalmat ad majd az olasz repülőknek, hogy bebizo­nyítsák hősi szellemüket, bátorságukat és felülmúlhatatlan ügyességüket. Komáromi autósok! Budapesten kényelmes, jól felszerelt, modern és olcsó garázs áll a felvidéki autósok rendelkezésére • 805 Tátra garage Budapest, V., Tátra u. 10. A margit-hídfő pesti oldalán, a Víg­színház mellett. Műhely mentősegély. Olcsó felvidéki árak! Elakadt kocsiját az országútról bevontatják I Pontos kiszolgálás, gyors javítás, olcsó soffőr. HANNÁK-TESTVÉREK Telefon; 126-809.

Next

/
Oldalképek
Tartalom