Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-07 / 36. szám

Lapunk mai száma a jövő heti bw esti rádióműsort hozza Hatvanegyedik évfolyam 36. szám Szombat, 1940. szeptember 7. KOMAROMI LATOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. E1 ő f i z e t é Egész évre 10 Pengi s: í. félé vre 5 Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Pengő, negyedévre Egyes példány 0.2 2.50 F 0 Pen 'engő. Jő. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Ujjongó lelkesedés és virágeső fogadja Erdélyben a bevonuló magyar honvédségei----------------©---------------­A KORMÁNYZÓ HADPARANCSA Viléz nagybányai Horíhy Miklós. Magyarország kormányzója a kö­vetkező napiparancsol adta ki: II o n v é d e k ! A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indu­lunk, hogy újból birtokba vegyük ezeresztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulási viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szereidet a határainkon belül élő. hozzánk hű nem­zetiségeknek. ! ! Ezl tartsátok szemeitek előli, amikor elindultok Isten és Haza nevében: Előre a keleti Kárpátok gerincéig! Gödöllő, 1940. évi szeptember hó 3. napján. HORTHY s. k. VITÉZ BARTHA s. k. A magyar katonai bizottság már Nagyvárad hódolata Erdély ünnepel... Az a szárnyaló igézet, amely az örömnek ebből a roppant áradásából aláhullik, bennünket éppen úgy meg­ejt, akik hozzánk hasonlóan több, mini húsz évi bujdosó várakozás után érték meg ezeket a csodálatos napo­kat. A bevonuló honvédek mögött ott lépkedünk mi is, felszabadult felvidé­kiek, a lelkesedés és örömsírás hang­jai között ott szárnyal a mi bizakodá­sunk és hitünk, hogy ez a mostani diadal a teljes, tökéletes igazság felé vezet! Komáromból indult el két évvel ez­előtt az első harangszó, amely a ma­gyar igazság győzelmét hirdette: a felszabadult erdélyi föld most vissza­dobogja a szabad komáromi föld test­véri szereleié I... Indul a legfelsőbb Hadúr! Nagyvárad, szeptember 6. Horthy Miklós kormányzó a péntek­re virradó éjszakát különvonatán töl­tötte. A külön vonat Biharkeresztesen éjszakázott. Tizenegy óra 40 perckor a kor­mányzó Werlli Henrik gyalogsági tá­bornok, , vezérkari főnökkel, vitéz Bartlia Károly táborszernagy, honvé­delmi miniszterrel- és katonai kísére­tének többi tagjával elhagyta a külön­­vonatot és Biharkeresztesről gépko­csin Nagyváradra ment. A város hatá­rában Jáng Gusztáv altábornagy, a van, Ä nagyváradi ünnep Nagyvárad, szeptember 6. Pénteken reggel a trianoni határ régi őrháza előtt gyülekezett a hon­védség törzskara. Felsorakoztak az első magyar csapatok: egy határva­­dászzászlóalj, annak élén kerékpáros­érzésével irányul arra a nagy íér-y fényes eredményű országvezetésének a Kormányzó Úr előtt Augusztus 5-én Máramarosszigetre és Szatmárnémetibe vonultak be csa­pataink, ez utóbbi helyen a Kormány­zó úr vezette be a honvédeket a la­kosság ujjongó lelkesedése közben. * A honvéd Vezérkar Főnöke 1940 szeptember 6-án 10 órakor közli: Csapataink szeptember 6-án 7 órá­tól kezdve folytatják az előnyomulást, a mai napon megszállandó terüle­tekre. A csapatok a trianoni határt Nagy­­létálól délre Kötegyánig terjedő ha­társzakaszon ma lépték át és bevo­nultak Nagyváradra és Nagyszalon­tára. A Legfelsőbb Hadúr csapatainak élén Nagyváradra 2 órakor vonult be. második hadsereg parancsnoka törzs­karának élén jelentkezett a Főméltó­ságú Urnái. A jelentés után Horthy Miklós kormányzó kíséretének tagjai­val együtt lóra szállt, hogy a város harangjainak zúgása közben a csa­patok élén ünnepélyesen bevonuljon a visszatért Nagyváradra. Az ünnepé­lyes bevonulásön jelen volt Radocsay László igazságügyminiszter és Varga József kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Jelen volt a Főméltóságú Asszony is, valamint vitéz Horthy Ist­íl MÁV elnöke, feleségével. század, hogy bevonuljanak Bors és Biharpüspöki községeken át Nagy­váradra. A várakozó magyar csapatokon kí­vülről nem látszik a nyugtalanság semmiféle jele. NagyMagyarország falé Komárom, — szeptember 6. Mámoros lelkesedés, a szívek mé­lyéből feltörő öröm és boldogság, a szolgaságból való felszabadulás ki­­fejezhetetlen érzése fogadja a vitéz honvédéi élén, fehér lován bevonuló Vezért, a megnagyobbodott Magyar­­ország szeretett Kormányzóját uzon az úton. amelyen Erdély felszaba­dult városaiba és falvaiba bevezeti nemzeti hadseregünket. A kertek és udvarházak virágaiból szőnyegei te­rítenek eléje, nemzeti színeink zászló­dísze övezi az utat, melyen elhalad, a két évtized elfojtott, őszinte ma­gyar érzés kilörő örömújjongása kí­séri diadalútján és a szívek mélyé­ből fakadó szeretet mérhetetlen, őszinte áramlása hullámzik feléje. A meghatottság mélységes érzése tóiul a remegő ajkakra, könnyes öröm su­gárzik a szemekből, az ujjongó ki­törések forrósága, a mélyen megille­­tődölt szónokok könnyekkel küzködő üdvözlései: mind azt hindik, hogy az álmok végre teljesültek, Erdély magyarjaira felvirradt n szabadság el­érhetetlennek látszó ragyogó hajnala! Ezl a kifejezhclellen, egész valón­­kat újrateremtő boldog érzést csak azok tudják igazán megérteni és felmérni, akik mint mi, Kulcsos Komá­rom népe, húsz éven ál hordoztuk el­nyomóink bilincseit s akikhez annyi szenvedés és megaláztatás után két évvel ezelőtt fehér lován eljött a felszabadító Álomlovag, magyar nem­zetének és magyar népének szerető édesatyja, jóságos Kormányzó Urunk. Ali megértjük az örömmámort és az ujjongó határiakul lelkesedést és ve­lük együtt érzünk, együtt sírunk, együtt lelkesedünk erdélyi testvére­inkkel, akiknek sorsa két évtized óta egy volt a mi szomorú sorsunkkal, akiknek a felszabadulás utáni vágyuk épen olyan olthatatlan volt, mint a miénk s akik épen olyan kitartással és önfeláldozóan küzdöllek ra méllat­­lan és idegen uralom alatt a szabad­ságért. A felszabaduló erdélyi testvé­rek felé szívünk igaz szeretete árad és örömmel köszöníjük őket ezekben a történelmi órákban, amikor szere­tettel öleljük gondolatban szívünkre mindannyiukat... A bécsi döntés új korszakol, új életet nyit a magyar történelemben. A történelmi Magyarország mindjob­ban erősödik, a Felvidék magyar ré­szének, Kárpátaljának visszaszerzése után Erdély egyik értékes része tér vissza Szent István birodalmába, amelynek teljes visszaállítására soha sem szűnünk meg törekedni. Az új magyar élet kialakításához mindnyá­junkra szükség van, nemcsak a tria­noni Magyarország sok megpróbálta­tást lekiizdő fiaira, hanem azokra is, akik felszabadultak a trianoni idegen uralom rabságából és hűséges gyer­mekei akarnak lenni a magyar hazá­­hak. Erdély magyarjaira is szükség van a nagy munkában, mely új élelet fog teremteni, de szükség van a fel­szabadult területeken élő, hozzánk bű nemzetiségekre is, mert az ő életér­dekük is, hogy közös, vállvetett ösz­­szefogással dolgozzunk hazánk ja­vára. Meg vagyunk győződve arról, hogy Erdély felszabadult magyarjai és a hű nemzetiségek megértik Kor­mányzónk atyai szívéből fakad! sza­vait, melyeket történelmi liadparan­­rsában mondott: »Felszabadulást vi­­viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és sze­­retetet a határainkon belül élő, hoz­zánk hű nemzetiségeknek.« Ezt a ne­mes gesztust csak áldás kísérheti. A szívünket és lelkünket magával ragadó mámoros öröm verőfényes napjainak történelmi eseményei erőt és bizalmat adnak a jövőre és meg­erősíti hitünket Szent István birodal­mának teljes feltámadására. Tekin­­telünk a mélységes hála és tisztelet fiúra, aki több mint húsz éven ke­resztül szegedi fogadalmához híven, egymásután szerzi vissza mély böl­csességének erejével, vér nélkül, az ország testéről leszakíloií részeket és veti meg alapját egy boldog, nagy Alagyarországnak. A nagy elődök méltó utóda: országépítő és ország­gyarapító vitéz nagybányai Horthy Aliklós Kormányzó Urunk és az ő megbeszélte a románokkal a terület­átadás részleteit s azután gépkocsi­jával magával hozott ^gy román ve­zérkari őrnagyot, aki a magyar ve­zénylő tábornoknak jelentette: A megállapodás értelmében a kijelöli területet átadom! Tisztelgés. Felhangzik az »Imáhoi!« kürtjele, majd a honvédzenekar a Nemzeti Hiszekegyet játssza. Azután vezényszó hangzik:- Az előnyomulás megkezdődik! Irány Nagyvárad! A vezénylő tábornok parancsát gyorsan továbbítja a többi tiszt, a felhangzó induló hangjára megindult a bevonulás. A sorompó felhúzódik. A magyar honvédség megindul Nagyvárad felé. Nagyvárad ünneplőben várja a honvédeket. Minden üzlet, bolt, keres­kedés, vállalat, iroda, dohánytőzsde zárva, sokhelyütt még a vendéglők is zártak. Várad minden épkézláb em­bere a bevonulás útvonalán áll. És Szent László temploma előtt, a Szent László szobor üres talapzata mellett (amelyen három nappal ez­előtt még Ferdinánd román királyi szobra állott) roskadásig megtelt az óriási díszemelvény. Ütemes éljenzé­sek, kormányzó urunkat és a nagy baráti nemzetek vezéreit éltető kiál­tások hangzanak fel. Néhány órája voU mindössze Nagy­várad népének ahhoz, hogy a lélek­­zetfojtóan gyönyörűséges fogadtatást előkészítse. Mégis szinte varázsütés­re, rövid percek, negyedórák alatt ragyogó zászlódíszt öltött az egész város és a megszámlálhatatlan tíz- és tízezrek már délnél jóval előbb fel­sorakoztak a bevonulás útján. Autóval érkezett déltájban vitéz nagybányai Horthy István, a MÁV el­nök igazgatója. Autósor élén érkezett a Sebeskörös kis hídján át a Főméltóságú Asszony, aki gyönyörű inagyasszonyi díszma­gyar ruháját viseli. Vele jött menye. Várad népe mélységes hódolattal és rajongó szeretettel köszöntötte őket. Az izgalom notion nő. Végre lovas­csapat jelenik meg. A magasrangú tisztekből álló lovascsapat rövid vág­tában dübörög végig a Körös-hídon és végigliullámzik az óriási tömegen a kiáltás: — Jön Horthy! Amint a díszemelvény előtt csattog el a nagyszerű lovascsapal, ütemesen kíséri végig a diadalorkán:- Él-jen a ma-gvar had-se-reg! Amint a lovascsapat elvágtat, fel­tűnik a Kormányzó Ur fehér lován. A mámorosán ujjongó tömeg kendő­ket lobogtatva éljenez. A kormányzó tisztelegve fogadja az örömmámorban úszó tömeg hűség­­megnyilatkozását. Az ünnepi emel­vénynél leugrik lováról, a fogadóbi­zottsághoz lép, majd kezetfog Rado­­csag László igazságügyminiszterrel és Varga József kereskedelmi és ipar­ügyi miniszterrel és elfoglalja helyét lctetemenyesci, a magyar kormány tag­jai a nemzet őröli bálájára érdemesek. Mögöttük mint egy ember sorakozik fel az ország népe és nuinkájrikra a magyarok Istenének áldását kéri. Bölcs vezetésük és irányításuk mel­lett hűséges összefogással, megértő egységgel dolgozik a nemzel a haza megerősödésén és a biztosabb, jobb jövőért: Nagy Magyarországért. (. —)

Next

/
Oldalképek
Tartalom