Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-31 / 35. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.56 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. 1 Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF, DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A bécsi döntés SZÉKELYFÖLD. NAGYVARAD, KOLOZSVÁR A MIÉNK! A tengelyhatalmak igazságot szolgáltattak Magyarországnak Komárom, — augusztus 30. A magyar-román kérdési ma meg­oldották Bécsben. A tengelyhatal­mak újra kezükbe vették a kezdemé­­rtyezést és közbelépésükkel döntést teremtettek. A döntés formája: meg­egyezés, amelyet a négy külügymi­niszter között lefolyt tárgyalások előztek meg. A megegyezés szerint Románia mintegy 45.000 négyzet ki­lométer területet ad vissza Magyaror­szágnak, a szorosan vett Erdélynek kétharmad részét, beleszámítva a ha­lár mentén elterülő székely várme­gyéket is. Vissza kerül többek között a megcsonkított anyaországhoz Má­­ramarossziget, Szatmárnémeti, Nagy Károly, Nagyvárad, Nagyszalonta, Ko­lozsvár. Zilah, Marosvásárhely, Sza­­mosujvár, Gyergyó Szent Miklós, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sep­­si Szent György és több más város, amelyeknek lakói huszonkét esztendő óta imádkoznak a felszabadulásért. A Mindenható meghallgatta az egelost­­romló fohászt és megnyitotta az el­szakított testvéreknek a felszabadulás útját. Erdély legmagyarabb része kerül vissza a hazához, az a rész, amely­nek lakosai a megpróbáltatások évei alatt soha sem szűntek meg szerelni a régi drága hazát, mely mír' r| elkövetett, hogy elszakított lián , szakozza. Kétségtelen, hogy a visz­­szalért terület terjedelemben nem az a terület, melyet 1919-ben elvettek Magyarországtól, mert csak egy része jön vissza hozzánk. S talán lehetnek olyanok is, akiknek a megegyezés csa­lódást hozott, azonban a inai viszo­nyok között örömmel kell fogadnunk azt a gyarapodást, mellyel hazánk megnagyobbodott s amellyel Magyar­­ország régi történelmi halárainak je­lentékeny része is helyreállott. A ten­gelyhatalmak örök hálára kötelező tá­mogatásának köszönhetjük az erdélyi terület visszacsatolását, mely egyik legértékesebb része a történelmi Ma­gyarországnak, De hálával kell meg­emlékeznünk az ország szeretett Ve­zéréről és kormányáról s elismerés­sel arról a megfontolt, körültekin­tő és jövőbelátó bölcs irányításról és harmonikus együtímmikálkodás­­ról, mely ennek a sokat szenvedett országnak sorsát jobbra fordította s amely záloga a nemzet biztos jövő­jének. Vezér, kormány és nemzet har­monikus egységben olvadt össze a történelmi Magyarország helyreállítá­sának szent gondolatában és áldozat­kész munkával segíti célhoz a jobb sorsra érdemes magyar népet. És ha arra gondolunk, hogy az ország újabb megnagyobbodását vér és emberáldo­­zat nélkül értük el, mélységes há­lánk még fokozódik azok iránt, akik megerősödésünket kivívták. Ezekben az órákban, amikor az egész ország a lelkesedés mámorában újjong a történelmi esemény jelentő­sége felett, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az a nyugalom, az a meg­értés és az a fegyelmezettség, me­lyet az ország népe az utóbbi hó­napokban, a legkritikusabb időkben tanúsított, igen nagy hasznára volt kormányférfiaink munkájának, akik az egész világ előtt bátran mutathat­tak reá a magyarság sok önmegtaga­­dást és állandó önuralmat tanúsító magatartására. Az eredmény eléré­sében ennek az eiismerésrcméltó ma­gatartásnak döntő szerepe volt, amint-Bécs, augusztus 30. A Belvedere-palotában pénteken dél­után 3 órakor olvasták fel Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter, valamint Mano­­ilescu román külügyminiszter és Pop Valér előtt a német-olasz döntőbírás­kodás döntését. Az új határ a következő: A határ Kötegyánnál kezdődik, Sza­­lonta alatt megy északkelet felé, Várad­­lestől kissé keletre Hájó alatt, Telegd alatt vonul, onnan kissé délkelet felé kanyarodik Remetelórév alatt, innen kelet felé megy ZentelKe és Nagykalota között. Innen tovább keletre vonul Gyalu alatt, Kolozsvár alatt, Kolos alatt, majd északkelet felé fordulva Szentgot­­hárd alatt kanyarodik ismét keletre. Közvetlenül Kecsed alatt vonulva Kö­bölkút felett egyenesen délre kanya­rodik, Mezőbándot — amely vissza-Bécs augusztus 30. A döntőbírósági Ítélet okmánya a kö­vetkező megállapodásokat tartalmazza: 1. A vágleges magyar-román határt kölön magyar-román bizottság álla­pítja meg; ennek értelmében a Ma­gyarországnak Ítélt visszakerült terüle­teket a román csapatok a mai naptól számítva 14 napon belül tartoznak ki­üríteni és pedig teljesen hibátlanul, kártevés nélkül. A kiürítést és a meg­szállás különböző fázisait a magyar­román bizottság állapítja meg. 2. A királyi román és a királyi ma­gyar kormányok tartoznak gondot vi­selni arra, hogy ez a kiürítés teljesen nyugalomban és rendben történjék. 3. A Magyarországhoz visszacsatolt területen lakó románok hat hónapon belül optálhatnak. Az optáltak egy éven belül kötelesek elköltözni. Ugyan így a Romániának azon a területén lakó magyarok, akik az 1919-es dön­téssel kerültek a régi történelmi Ma­gyarországgal területéről Romániába, hat hónapon belül optálhatnak Romá­nia területéről Magyarországra és az optáltak egy éven belül tartoznak Egy magyar újságíró a következők­ben írja le a döntést megelőző s kö­vető izgalmas perceket: Németországi időszámílás szerint d. u. 3 órakor — nálunk 2 órakor — öl­jön — megkerüli. Innen ismét délke­letre kanyarodik Maroskareiztúr alatt, Nyáradtó alatt, Balavásár és Egrestő között megy a határ tovább Nagykend alatt. Innen egyenesen északra Szé­­kelykeresztúr alá, megy közvetlenül, ugyancsak közvetlenül Kányád alá Dálya, Draás, Sombor és Felsőrákos alatt eléri az Olt folyót. A folyó men­tén dél felé fordulva Bölön alatt for­dul ismét délkeletre. Élőpatak, Uzon, Nagypatak, Zágon alatt egyenesen keleti irányban fut rá a történelmi határra. Innen északra fordulva a mai magyar-orosz határ sarkáig a régi tör­ténelmi határ lesz ismét az újonnan megállapított határ. Az anyaországhoz visszakerült terüle­­let a románok által 14 nap alatt kiürí­tendő. A kiürítés részleteit magyar­román vegyesbizottság állapítja meg, amely azonnal megkezdi működését. — ingóságaik szabad átvitele mellett — átköltözni magyar területre. 4. A magyar királyi kormány ünne­pélyesen kötelezi magát arra, hogy mindazokkal a személyekkel, akik a döntőbíróság döntésével magyar állam­polgárok lettek, de román nemzetisé­gűek, a magyar állampolgárokkal tel­jesen megegyező módon bánik. 5. A román királyi kormány ugyan­úgy vállalja a kötelezettséget a terü­letén megmaradóknak, akik a magyar népcsoporthoz tartoznak, a vagyoni sérthetetlenségéért. 6. Minden egyéb kérdés, amely a szuverénitás megváltozásából adódik, közvetlen kölcsönös tárgyalás alapját szolgáltatja Románia és Magyarország között. 7. Amennyiben a döntőbírósági Ítélet keresztülvitelében nehézségek vagy ké­telyek merülnek fel, a királyi román és a királyi magyar kormány közvetlenül egymással keres majd megértést. — Amennyiben ezt igy nem lehet elintézni, úgy a felmerült kérdéseket a birodalmi német és a birodalmi olasz kormány­nak terjesztik elő végleges döntésre. vasták fel a Belvedere történelmi ne­vezetességű saroktermének kerékasz­tala előtt Ribbentrop és Ciano a ten­gelyhatalmak határazatát és ezután tudtuk csak meg azt a kétségtelenül érdekes eseményt, hogy az érdekelt felek: a magyar és a román küldöttség a Belvedcrében meghozott döntés­ig nem találkozott egymással. A tengelyhatalmak képviselői külön tárgyaltak a magyar és a román urak­kal. És a döntés után ránk szakadt a nyugtalan, de érthető nagy kérdés: hány négyzetkilométert kapunk vissza és mikor indulunk el végre? Ribbentrop, Ciano, Csáky és Manoi­­lescu már aláírták a jegyzőkönyveket, csendes lett a kerekasztal terem, de néhányan magyarok konokul kitar­tottunk, csak ott maradhattunk, ne­künk új hír kellett, elsősorban az, hogy , mikor indulhatunk Erdélybe? Este hat óra tájban kaptuk meg a döntéshez csatolt jegyzőkönyvet, amelynek leglényegesebb pontja az, hogy a Magyarországnak ítélt terü­leteket tizennégy napon belül kell kiürí­teni, illetőleg át kell adni Magyar­­országnak. A végleges határt külön magyar-ro­mán bizottság állapította meg. A Ma­gyarországhoz visszatérő összes ál­lampolgárok, akik a visszacsatolt te­rületre kerültek, automatikusan ma­gyar állampolgárok lesznek. Akik óhajtják, hat hónapon belül joguk van optálni. Akik optálnak, egy év alatt kötelesek elhagyni Magyarország területét. Ingóságaikat magukkal vi­hetik, ingatlanaikat eladhatják és azoknak ellenértékét elvihetik maguk­kal. Ha ez nem lehetséges, Magyar­­ország kárpótolja őket. Kimondja az egykori magyar ál­lampolgárok, akik a jelenlegi új határ megállapítása után Románia területén maradnak, hat hónapon belül optálhatnak. A magyar kormány kötelezi ma­gát arra, hogy mindazokkal a ro­mán népiségű állampolgárokkal, akik a határmegállapítás következtében magyar állampolgárokká lesznek, a magyar állampolgárokkal hasonló jo­­gúaknak tekinti. A megegyezés G. pontja szerbit minden egyéb függőben maradt kér­dést a magyar és a román kormá­nyok közvetlen tárgyalások útján ol­danak meg s amennyiben a tárgya­lások során vitás kérdések mcrülné­hogy döntően fontos támasz volt a ma­gyar hadsereg, mely a határ mentén az ország félelmetes erejét dokumen­tálta, Lábhoz tett fegyverrel, de a magyar igazság erejében törhet elle­nül bízva, Vívta ki a nemzet ezt az újabb eredményt, mely hazánk gya­rapodását és megerősödését hozta meg számunkra. De az ország megnagyobbodása fel­adatot is követel tőlünk. A megna­gyobbodott ország jövőjéért való egyesült munkát, megértő együttmű­ködést. Visszatérő véreinkkel szem­ben kölelésségeink vannak, amelyeket teljesítenünk kell. És nem szabad el­felejtenünk, hogy Erdéllyel több nemzetiség kerül vissza hozzánk. Vé­reinkéi testvéri szeretettet öleljük szi­vünkre, a velük visszatérő nemzetisé­geket pedig fogadjuk szivünk meg­értő érzésével és törekedjünk arra, hogy azok országunkban megtalálják a boldogulás útját és hűséges polgárai legyenek hazánknak. Nemcsak a kor­mánynak, nemcsak a közigazgatás ve­zetőinek, hanem mindnyájunknak kö­telességünk a megnagyobbodott haza érdekében működni, mert csak úgy lehet boldog és erős a haza, ha a nemzet fiai azon a helyen, ahova ál- Httalak, lelkiismeretesen és felelőség­gel végzik hivatásukat. A Mindenható­nak mondunk most könnyes szem­mel, szívből fakadó hálát a nagy tör­ténelmi eseményért és bízó hittel te­kintünk a jövőbe, amely meghozza a magyar igazság maradéktalan betel­jesedését. (. —) A döntőbírósági ítélet teljes szövege A függő kérdések megoldásának részletei

Next

/
Oldalképek
Tartalom