Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-08-03 / 31. szám
J94Q^au£usztus^3_ KOMAROMI LAPOK oldal. ismándi keseriiviz -böl . 3 ujjnyi Jó ezt tudni minden érelmeszesedésben szenvedőnek! A komáromi községi kereskedőtanonciskola évi beszámolója az 1939—1940. tanévről A komáromi közs. kereskedőtanonciskola tanári karának e tanévi legfontosabb feladatát a hazafias nevelés képezte. Feladata kettős Volt. Egyrészt ki kellett oltania a tanulók leikéből a cseh megszállás ideje alatt oda belopódzott, nemzeti szempontból ártalmas áramlatokat, másrészt erősíteni kellett nemzeti öntudatukat. A tanártestület minden eszközt megragadott e kettőscélú feladat megoldásának érdekében. A tanítás alatt végigvezette tanulóit nemzetünk dicsőséges múltján, rámutatott nemzetünk nagy értékeire s beléjük oltotta a magyar faj iránti szeretetet. A tanári karnak nevelési céljai közé tartozott, hogy a rábízott kereskedőtanoncokból értelmes, szaktudással rendelkező kereskedőket neveljen, mert fontos nemzeti érdelmek tekinti az értelmes és arravaló kereskedői középosztály kialakítását. Nem elégedett meg azzal, hogy csak ismereteket nyújtson, hanem igyekezett a jó kereskedőt jellemző készségeket tanítványai lelkében kialakítani, hogy belőlük majdan élelmes, udvarias, szolgálatkész, maga lábán állni tudó kereskedő válhassék. A folyó tanévet katonai beszállásolások miatt csak szeptember 19-én kezdhette meg az iskola. Október 24-én az iskola növendékeinek légoltalmi előadást tartott Vaskó Imre légvédelmi szakelőadó. Október 6., november 6. és december 6.-(á.í az iskola közös ünnepély keretében ünnepelte meg. December 12-én a lilOE kultúrfilm előadásán vettek részt a tanulók. December 16-án a róm. kát. vallású tanulók karácsonyi szentáldozásban részesültek. Február második hetében megemlékeztek Mátyás király születésének 500. évfordulójáról, március első hetében pedig a Főméltóságú Ur húsz évi áldásos kormányzásáról. Nemzeti ünnepünket jelentőségéhez méltóképen ünnepelték meg. Március 27-én az iskolát meglátogatta P ödör Béla tanker, kir. főigazgatói szakelőadó, tanítóképzőintézeti tanár. A látogatással kapcsolatban tartott értekezleten megállapította, hogy a tanári kar értékes munkát fejt ki s lelkes működését teljes siker koronázza. Apr, 2-án a Népművelési Bizottság által rendezett oktatófilm előadásán vettek részt a növendékek, április 9-én pedig tanári vezetés mellett megtekintették a »Huckleberry Finn kalandjai« c. nevelő filmet. Május első hetében megemlékeztek az anyák tiszteletéről. Május 8-án a tanulók részére D r. P o 1 ó n y Béla főorvos bőrgyógyász egyórás előadást tartott a nemi betegségekül. Május 21-én megemlékezték a Hősök emlékünnepéről, mig június első hetében Trianon évfordulója alkalmából rendeztek előadást. Június 11-én délután tartotta az iskola a nyilvános összefoglaló vizsgákat, melyek a tanári kar egész évi fáradságos és lelkiismeretes munkájának szép eredményét mutatták be. Június 19-én tanévzáró ünnepélyt tartottak. Ekkor osztották ki az ellenőrzőkönyveket és a jutalomkönyveket. 11 tamiló részesült összesen SI P 74 f. értékű könyvjutalomban. A tanítás két osztályban történt. Az iskolának 4 előadója és 4 hitoktatója volt. Az 1939—40. tanévben összesen 52 tanuló iratkozott be az iskolába s a tanév végén járt 42 tanuló, akik között 1 leánytanuló is volt. A tanulók életkora: 18 éves 8, 17 éves 10, 18 éves 11, 19 éves 8, 20 éves 4, 21 éves 1. A tanulók megoszlása vallás szerint: róm. kát. 22, ref. 16, izr. 4. A tanulók előtanulmányaik szerint: az elemi iskola V.—VI. osztályát 4 tanuló, az elemi iskola VII.—VISí. osztályát 12 tanuló végezte, a középiskola vagy polgári I.—III. osztályát 18 tanuló, IV. osztályát 6 tanuló végezte, a középiskola V.—VIII. osztályát 2 tanuló végezte. A tanulók megoszlása kereskedelmi ágak szerint: fűszerkereskedő 31, bőrkereskedő 1, vaskereskedő 2, cipőkereskedő 1, textilkereskedő 3, divatárukereskdeő 3, papírkereskedő 1. Vidékről bejáró tanulók megoszlása: Aranyosról 1, Nagymegyerről 1, Ekecsről I, Kolozsnémáról 1, Megyercsről 1, Pathpusztáról 1, Ögyalláról 1, Bagotáról 1 tanuló járt be. A vidéki tanulók száma: 8. Az iskola tanári testületé az elmúlt tanévben: Bakonyi István igazgató tanította a számtant és könyvvitelt az összes osztályokban, a szépírást az I. osztályban!, á tanári könyvtár kerelője. — Sze 1 epésén yi Gyula tanította a földrajzot az összes osztályokban és a történelmet a II. és ILI. osztályban, a Diákkaptár felügyelő tanára, az I. és III. összevont osztály főnöke. — Tarr László tanította a magyar nyelvet és a levelezést az összes osztályokban, az ifjúsági könyvtár kezelője, á II. és IV. osztály osztályfőnöke. — Szegfű Endre tanította a német nyelvet az összes osztályokban, az önképzőkör vezetője. Hitoktatók: Pányik József r. kát., Marisa Dániel ref., Bányai Sándor ág. h. ev., W e i s z József izr. KOMÁROM VÁRMEGYE NAGY FIAI, akik emlékművet kapnak még a megyeházán Nemrég számoltunk be arról, hogy a vármegyegyűlés elhatározta Reviczky István alispán kezdeményezésére, hogy a vármegyeházán mellszobrot állítanak a megye nagy fiainak. Egyelőre négy nagy szülötte a vármegyének kap mellszobrot és pedig Pázmándy Dénes, Jedlik Ányos, Beöthy Zsolt és Ghyczy Kálmán. Ezzel azonban nem állott meg a kegyeletes cselekmény, mert a többi kiváló férfi emlékeit is megörökítik a vármegyeházán. Dr. Bárányay József városi könyvtáros, Komárom vármegye és város krónikása, aki több történeti munkát írt a megye és a város vérrel és könnyel telehullatott múltjáról, az alispán felkérésére öszszeállította a vármegye nagyjainak a névsorát, amelyből a fenti négyet már meg is örökítették. A többiek névsora itt következik, (a még élők és ai nemrég elhunytak neveit egyelőre mellőzzük): Czuczor Gergely, tudós bencéstanár és költő. Feszty Árpád festőművész, a Magyarok bejövetele című körkép és a Bánhidai csata hatalmas kép festője. Gyulai Rudolf, tudós bencés-tanár, a komáromi múzeum megalapítója. Tudós Hetényi János, tudós ekeli lelkész. Jászai Mari, világhírű tragika; Jókai Mór, világhírű író. Konkoly Thege Miklós, európai hírű csillagász, az ógyallai csillagda alapítója. Kulcsár István, az első magyar hivatásos lapszerkesztő és lapkiadó, a vármegyei könyvtár alapítója. R i b á r y Ferenc nagyhírű történetíró. Baróti Szabó Dávid, tudós pap és költő. Szinnyey József, irodalomtörténész, a (magyar irók élete és műveinek összegyűjtője. T a k á t s Sándor, történetíró, a magyar törökhódoltság történésze. T h a 1 y Kálmán, a kuruc kor történetírója. Természetesen ez a névsor még nem teljes, de az összegyűjtője azért nem írt össze többet, mert a fentiek emlékének megörökítése még sok esztendőt igénybe vesz, mert évenkint csak négynek a megörökítésére számíthatunk az anyagiak miatt. Ha e fentiek emléke meg lesz örökítve, akkor aztán kibővíthetjük a névsort. PANNÓNIA SZÁLLÓ Budapest, Rákóczi-ut 5 (638) Elsőrangú szálló a város központjában. Egyágyas szobák 5 P-től 12 P-ig, kétágyas szobák 9 P-től 18 P-ig. Szobaárakból 20°/° kedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak'! Az ember szerepe a korszerű harcban Az 1914—18. évi világháború befejezése után bekövetkezett hatalmas technikai fejlődés számtalan olyan eszközt állít az emberiség szolgálatába, amely lényegesen lecsökkentette az emberi izomerő munkába állításának szükségét. A vérmesebb képzelők már abban a kétségtelenül nem éppen megvetendő hiedelemben ringatták magukat, hogy közeledik az idő, a gépkorszak, amikor az emberi munkaerőt az életmegnyilvánulások legtöbb esetében a gépi erő fogja helyettesíteni, az ember pedig munka és harc nélkül fogja élvezni a gépi termelés és munka nagyszerű eredményeit. E technikai eszközök közül kétség kívül a leghatalmasabb fejlődést jelentette a robbanó motor, amely forradalmasította teljesen a földi emberi élet eddig ismert összes megnyilvánulásait. A technika nagyszerű felfedezései csakhamar a hadvezetés és katonai szervezés érdeklődésének homlokterébe kerültek. A vezérkarok csakhamar a hadsereg szolgálatába állítják a technika eddig ismert és katonai célokra hasznosítható összes vívmányait. Természetes azután, hogy a motor is bevonul a laktanyába és a gyakorlóterekre, hogy pár évi rövid kísérletezés után diadalmasan vágtasson végig a szemünk előtt lezajló villámháborúk szárazföldi, légi és tengeri csatáinak színhelyén. A szellemi élet összes megnyilatkozásaival és újításaival lépést tartó modern hadászat és harcászat elméleti harcosai közül egyesek már azt kezdték hirdetni könyveikben és. előadásaikban, hogy a motoroknak modern hadviselésre gyakorolt forradalmi jelentőségű hatása következtében, a gép fogja uralni a harctereket szárazföldön, levegőben és a tengeren, az ember, a harcos pedig eddigi jelentőségét teljesen elvesztve, a harcigépek rabszolgájává és közönséges kiszolgálójává alacsonyodik le. Az 1939. szeptember 1. óta körülöttünk lezajlott, vagy lezajlásban levő háborús kataklizmák tapasztalati csakhamar bebizonyították, hogy a modern hadseregek hatalmas technikai felkészültsége és szervezete ellenére, az ember, az örök harcos szerepe döntő tényező maradt a győzelem végső kivívásában. Az ember győzött ismét, húsból és vérből, idegekből álló élő ember szíve,; lelke és elszánt akarata adott értelmet az élettelen, szív és léleknélküli gépnek. Az emberi szellem és akarat állott a gép mögött, vagy a gépben, zúgó repülőgépek dübörgő motorjai előtt. Az emberi agy gondolkozott, irányított és vezetett. Az élő harcos izomereje markolta meg és lendítette halálos útjára a kézigránátot, vetette a mélybe a támadó repülőgépek irtózatos hatású robbanó bombáit. Ember állt az ágyúk elsütőzsinórjánál, tengeralattjárók torpedóvető csöveinél. Az ember szántotta fel Flandria földjét az ellenfél soraiban ékeket hasító harckocsiszörnyetegekkel és az ember markolta meg ismét a szuronyos puska hideg agyát, a véres rohamok alatt. Az ember harcolt, vérzett, győzött vagy vesztett a csatákban éppúgy, mint századokkal azelőtt. A bölcsek, akik a gép rabszolgáivá avatták az embert, erősen tévedtek. Az élő és vérző harcos engedelmes szolgát nevelt az ellene fordult gépből. Az élettelen ércből, vagy kidöntött fából motorikus erővel életrehívott lélek- és akaratnélküli gép diadalmasan szökkent a levegőbe, merészen hasította a tenger mullámait, nyelte a csatamezők kilómétereit és okádta a halálthozó bombák és lövedékek tömegét — ha az ember akarata érvényesült fölötte. Tartós sikert az ember nélkül sohasem tudott aratni, mert terepet elfoglalni, megszállni és birtokban tartani csak az ember tud. A gép csak eszköz. Segít és támogat. Elfoglalni és elfoglalt helyet birtokolni nem tud. A lengyel hadjárat, vagy a nyugati háború repülőgépei, harckocsijai, lövegei, géppuskái csak annyit értek, amennyit a bennük ülő, vagy mögöttük álló harcos ért. Az angol harcikocsi, vagy a fran-SSabtámfta, ateAriatl cia repülőgép is harcolt. Győzni még sem tudtak. Mert a német gépek harcosaiban több volt a győzelmi vágy, a fegyelem, a mindent elsöprő akarat. A háborút nem az arany, az anyag és a gép nyeri meg, vagy veszti el, hanem az emberi szellem és izomerő kettős együttműködése. Bármilyen forradalmi újítások vonuljanak be a hadseregek szervezetébe, a végső győzelmet sohasem az élettelen anyag, hanem a gépek ezernyi roncsain diadalmasan felülkerekedő emberi véráldozat fogja biztosítani. Az OTI üdültetési akciójáról szól egyik mai közleményünk, amelylyel kapcsolatban a magunk részéről is volna még pár szavunk. Az OTI, knint ismeretes, a múltban is töbl> szőr, sőt minden nyáron megrendezte azokat az ingyenes üdülőtáborokat, amelyeken azok a férfibiztosítottjai vehetnek részt, akik 16. életévüket betöltötték s a 18,-ikat még nem lépték túl, s akiknek egészségére nézve jó hatással lehet ez az orvosi szempontok szerint irányított üdültetési akció. Az OTI komáromi kerületi pénztára az elmúlt hetekben nyomtatványos felhívást intézett Komárom s környéke iparosaihoz s arra kérte a munkaadókat, tegyék lehetővé, hogy a náluk alkalmazott fiatalkorú tanonook résztvehessenek a táborozáson. Ugyanis a fenti előírásnak legnagyobbrészt az iparostanoncok felelnek meg, életkorukat tekintve, hiszen ezek legnagyobbrésze a szabályszerinti öregségi és betegségi biztosításban is részesül. A felhívásnak érdekes eredménye lett. Komáromban például összesen öt tanonc sem jelentkezett. Nem resteltük a fáradságot s megkérdeztünk úton-útfélen több iparostanonoot, miért nem akar ebben a kedvezményben részesülni. A felelet mindig az volt, hogy a gazdája nem engedi, sok a munka, a segéd bevonult, vagy maga a gazda teljesít éppen katonai szolgálatot. Beismerjük, hogy rendkívüli időket élünk, kényszerítő körülmények hatása alatt kell sok mindent csinálnunk, de azért úgy véljük, ezekkel a körülményekkel mégsem szabad visszaélnünk. Sok iparosmester nem vonult be, nincs is, sajnos, sok munkája s az a nyápic kis iparostanonc bizony igen rászorulna arra a párhetes üdülésre, ami különben egyáltalán nem kerül pénzbe, hiszen az OTI fedezi s ami jelentékenyen hozzájárulna ahhoz, hogy a tanonook munkája erőteljesebb, eredményesebb legyen, egészségüknek a táborozáson való megjavulása folytán. Tisztes iparostársadalmunk talán félreértette a felhívást s belátja, hogy nagy szociális érzésről tesz tanúságot, ha megadja tanoncainak a különben törvényben előírt kétheti szabadságol, ami alatt ez az ifjú iparosnemzedék testben s lélekben gyarapodva nagyobb Ígéretévé válhat a szebb magyar iparos jövőnek ... „CORSQ” ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ KOMÁROMUJVÁROSBAN, Nagyigmándi- ut .13. Mérsékeli polgári árak! Gondos kiszolgálási Gyönyörű kerthelyiség, modernül berendezett éttermek és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Társasebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. Minden vasár- és ünnepnapon katonazene.
