Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-08-03 / 31. szám

2. oldal.

KOMAROMI LAPOK

1910. augusztus 3.

Csak 3 napig láthatja a

CZAJA

CIRKUSZ műsorának szenzációját, A nílusi vad krokodilusok reviijét.

Hétfőn este utolsó búcsúelőadási

Előadások sorrendje: Minden este 8*15 órakor, szombaton délután V2 5 órakor is, vasárnap 3 folytatólagos előadás 4, 6 és este 8'15 órakor.

ségessé a szakmánkénti tagozódást oly formában, hogy szakkérdésekben szakemberek határozzanak és irányítsák a gazdasági vérkeringést. Ez szünteti meg a gazdasági diktatúrák (GyOSz, és a többi kartell) mai mérhetetlen hatalmát és mintegy demokratizálná a mai gazdasági életeb melyet ma is ezek tartanak karmaik között. Az egyes szaktömbök, számarányuknak megfelelően küldik ki képviseletüket a szaktestületekbe, hivatásrendekbe, stb., melyek teljes önkormányzattal bírnak. Ezekben a szaktestületekben helyezkednek el külön a (munkavállalók és külön a munkaadók közösségi életet folytatva és itt intézik hivatásukat érintő közös érdekeiket, mint teljesen egyenrangú felek. Az igazságos jövedelemelosztáson kívül a tervszerű gazdálkodás és többtermelés érvényesül, biztosítja a dolgozók nagyobb darab kenyerét és megszünteti egyben az osztályharcot.

Ez az, amit a magyar munkásság akar és semmi több; csak kenyér, mert ehez Istenadta joga van.

Ha ez valóraválik, akkor az Ismeretlen Magyar Dolgozó szintén kap égy emléktáblát. Lj.

A latoi ref. egyházmegye közgyűlése

A tatai református egyházmegye Tatán, a ref. templomban tartotta ez évi rendes közgyűlését L ő k e Károly esperes, felsőházi tag és T h a 1 y Dezső gazd. főtanácsos, em. gondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlésen megjelent lelkészek, tanácsbírák és egyházképviselők sorában volt Besse Lajos lelkipásztor, em. lelkészfőjegyző, fáj i F áy István m. kir. t. tanácsos, államtitkár, az egyházmegye illusztris világi főjegyzője, Konkoly Th. Miklós földbirtokos, Galambos János ny. táblabíró, Szőke Lajos dr. gazd. főtanácsos, Balázs József táblabíró, Suta esik Lajos ny. pü. szv. főtanácsos vil. tanácsbírák és mások.

Löké Károly esperes magasszárnyalású imája után Thalv Dezső gondnok lendületes beszéddel megnyitotta a közgyűlést, Beszédében hódolattal emlékezett meg a Kormányzó úrról, mint akinek köszönhetjük hazánk gyarapodását és aki ezekben a nehéz, sorsdöntő időkben is a legnagyobb bölcsességgel vezeti a nemzetet és az országot. Meleg szavakkal üdvözölte a kormányt, mely szociális érzékről tanúskodó törvényjavaslataival gondoskodik a nemzet szebb jövőjéről. A gondnok beszéde után Lőke Károly esperes jelentésére tért át a közgyűlés. A jelentés szerint a kormány a múlt évben is megadta mindazt az erkölcsi és anyagi támogatást, mint az előző évben. A nyolcosztályos elemi oktatást üdvözli a jelentés, de megjegyzi, hogy az iskolafenntartók már több anyagi megterhelést nem bírnak el. A komárom-jobparti ref. egyházat a zsinat az egyház kérésére továbbra is meghagyta a tatai egyházmegye kebelében, melyet örömmel jelent az esperes. Elismeréssel szól a jelentés a lelkipásztorok, tanítók és presbiterek működéséről, akik hivatásuk magaslatán állva végzik kötelességüket. A gyülekezetek áldásos, karitatív munkát végeztek. A jelentés szerint az egyházmegyében van 32 anyaegyház, 1 miszszióegyház, 2 társegyház, 1 leányegyház, melyekben 34 rendes lelkész, 12 hitoktató és segédlelkész, 42 tanító, 18 tanítónő és 1 óvónő teljesít szolgálatot. Az egyházak vagyonértéke 2 millió 795.453 P, melyet 149.096 P terhel.

A tartalmas esperesi jelentést a közgyűlés egyhangúan elfogadta, a javaslatokat határozatokká emelte és L ő k e Károly esperesnek eredményes munkálkodásáért hálás elismerését fejezte' ki. Ezután a tárgysorozat 108 pontját tárgyalta le a közgyűlés, mely után bírósági ülés volt.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet üdttlőtáborozást rendez

Az Orsz. Társadalombiztosító Intézet fiatalkorú biztosított tagjai részére a folyó évben is ingyenes gyógyüdültetést rendez. Üdültetésben az engedélyezett létszámon belül csak az Intézet (kerületi pénztárak)

18 éven aluli életkorú, öregség és rokkantság esetére biztosi tolt olyan férfi tagjai részesülhetnek, akik az üdülésre egészségi állapotuknál fogva rászorulnak. Nők nem vehetnek részt az üdülőtáborozáson.

A gyógyüdültetés az Intézetnek az ország különböző részein felállított üdülőtáboraiban történik és időtartama egyénenként 2 hét, amely időtartam megegyezik a 30.000—1936. Ip. M. sz. iparügyi miniszteri rendeletben a tanoncok részére törvényesen biztosítót} fizetéses szabadság időtartamával. Az üdültetésben való részvétel semmiféle (üdülési, utazási) költséggel nem jár.

Az üdültetésre való jelentkezés az Intézet komáromi kerületi pénztáránál, illetve ennek érsekujvári kirendeltségénél kapható »Jelentkezési lap« nyomtatványon történik. A »Jel'enlkezési lap«-nak I. részét az üdültetésre jelentkező fiatalkorú biztosított tölti ki, bemutatja azt a munkaadójának, akit megkér,' hogy a 30.000— 1936. Ip. M. sz. rendeletben előírt 2 heti szabadságot olyan időben engedélyezze, hogy az OTI üdültetésén résztvehessen és hogy a »Jelentkezési

lap«-nak a szabadságra vonatkozó rovatait töltse ki.

A fiatalkorú a szüleitől, vagy a gyámjától is kérjen engedélyt az üdültetésben való részvételre és velük is írassa alá a »Jelentkezési lap« megfelelő rovatát. Az ily módon kitöltött »Jelentkezési lap -ot postán vagy személyesen el kell juttatni az Országos Társadalombiztosító Intézet komáromi kerületi pénztárához, amely gondoskodni fog a jelentkező orvosi felülvizsgálásáról.

Az üdültetésben résztvevőknek a testükön levő ruhaneműn kívül még az alábbi felszerelési tárgyakat kell magukkal vinniök: fésűt, szappant, cipőtisztító felszerelést, tűt, cérnát, könnyű cipőt és sapkát, továbbá 1 takarót (pokrócot), 1 lepedőt, 1 párnahuzatot (lehetőleg nem fehéret), 1 hálóinget, 1 nappali inget, 1 alsónadrágot, 2 zsebkendőt, 2 pár harisnyát, vagy kapcát, 2 törülközőt, végül lehetőleg vigyenek magukkal felöltőt (körgallért, viharkabátot), kulacsot, hangszert és 10 méter zsineget. Kívánatos a rövidre nyírott haj és a rövid nadrág.

A jelentkezéseket az előkészítő munkákra való tekintettel, lehetőleg folyó év augusztus hó 10-ig kell megtenni.

A most tervbfevett üdültetés folyó év augusztus hó 26-án veszi kezdetét. Az üdültetésben résztvevők elutazása és üdültetése megfelelő felügyelet mellett történik.

A komáromi hidászok emlékoszlopa

Értékes történelmi emlékkel gazdagodott Komárom. A 101. számú honvéd hidászzászlóalj emelt egy emlékoszlopot a felszabadulás emlékére. A Komáromba helyezett 101. számú honvéd hidászzászlóalj volt az első, amely 1938. november 5-én, a felszabadulás végrehajtásának első napján Doborgaznál és Medvénél az általa készített hídon átkelt a Dunán a Csallóközbe.

Ez volt a legelső lépés felszabadusunkra s mi ma is boldogan emlékezünk arra az órára, amikor délelőtt megkondultak Komárom valamennyi harangjai, hogy felcsendülő, zúgó hangjuk bejárja az egész környéket és boldogan hirdesse húszéves forró vágyunknak megszületését: Komárom visszacsatolását magyar hazánkhoz. Ez az emlékmű, melyet a Vágduna mellett elhúzódó várfalnál, a fakereskedések előtti iparvágány mentén terméskőt alapzaton emelték, hirdetője lesz mindenkor a derék 101. sz. hidászzászlóalj történelmi ténykedésének, a Csallóköz és K om ár om f e 1 sz abadí tásának.

Az emlékműbe helyezett vörösmárványlapon a következő felírás olvasható:

A Felvidék visszacsatolásánál 1938. tnov. 5. és 10. között Doborgaznál és Medvénél végrehajtott átkelések emlékére emelte az ott működött és a felszabadult Komáromba helyezett 101. honv. hidászzászlóalj az 1939. évben.

Jó. karban levő 366

zongora

olcsón eladó.

Cím a kiadóhivatalban.

— Hústalan naptár. Közöljük, hogy egyes napokon milyen húst szabad árusítani, illetve kiszolgálni. Hétfőn, sZonv» haton és vasárnap mindenfajta hús árusítható. Szerdán és pénteken a juhhús és a különböző belsőrészek kivételével a hús árusítása tilos. Kedden a juh és marhahús, a különböző belsőrészek, kolbász és felvágott-készítmények kivételével a hús árusítása tilos. Csütörtökön a borjúhús kivételével mindennemű hús árusítható. Bárány- és birkahúst mindennap szabad árusítani. Ha a fenti napok közül valamelyik ünnepnapra, vagy nemzeti ünnepre esik, a kérdéses hústalan napot nem kell megtartani. <

A Dunakanyar

Irta: Szombathy Viktor.

(Folytatás.)

Pompás kirándulásokat lehet tenni a 633 méteres Gerecse s a 457 méteres Ge/e-hegycsoportra. A Gerecsében híres vörösmárványbányák vannak. A dorogi völgyön átkelve a Pilis-hegység vonalát találjuk. Legmagasabb pontja a Pilis (757 m) Kedztölc községen keresztül menve, a Kétbükkfanyergen áthaladva a legkedveltebb kirándulóhelyek egyikéhez, a Dobogókőhöz érkezünk (700 m). Csodás kilátás tárul elénk a Dobogókőről. Budapestről s Esztergomból kitűnő autóút is vezet a Dobogókőre. Innen lefelé kitűnő sétaút Döntősig: itt hajóra is szállhatunk. A Dobogókőn sétaút sétaútat ér, nyáridőben valóságos autótáborok állanak a Magyar Túrista Egyesület emeletes jnenedékháza előtt, de a csendesen mélázó turista is megtalálja a maga gyönyörűségét elhagyott völgyekben, magános sétaútakon.

Télen a Dobogókő és környéke remek sípálya. Esztergom másik népszerű kirándulóhelye a Vaskapu (404 ni) szép luristaházával. A Feketehegyről nyílik a legszebb kilátás Esztergom környékére. A Kistrázsán van az Esztergomi Sportrepülő Egylet vitorlázótere s hangárja. Esztergommal szemben, a Duna balpartján van a Börzsöny-hegység, sz-ebbnél-szebb kirándulóhelyekkel. Nagyon látogatott a

Duna balpartján, a helembai szigettel szemben a regényes fekvésű Kovácspatak fürdő, nyaralóhely. Helemba és Szob közölt ömlik a Dunába a kanyargós, kedves Ipoly. Nógrádból érkezik, Mikszáth vidékéről. Esztergomnak testvérvárosa egyébként a Duna balpartján elterülő Párkány: húsz évig idegen uralom járma alatt nyögött, a finoman ívelő Dunahídon csak útlevéllel lehetett átkelni. Párkánynak is var, »öccse« : Nána. Szobnál kezdődik a kisebbik Dunakanyar. A Duna, amely eddig keleti irányban folyt, hirtelen déli irányban folyLatja útját) megkerüli a nagymarosi hegyeket, aztán északnak fordul, hogy végül a váci nagyívvel végleg délfelé vegye útját. Ez a magyar Wachau, a legszebb, legniegkapóbb Dunarészlet. Megszűnik a magyar Kis-Alföld egyhangúsága, sűrűsödnek a falvak s a víz partjára szorulnak, egyre több a színes nyaralótelep, nyáron mind több a víz partján emelt sálor, a homokra húzott csónak, élénkebb a zsivaj, vidámabb a parti élei. Szobrai a női fegyházáról híres Mária-N oszt rá ra juthatunk el, annál vidámabb Zebegény. a legszebb Dunai nyaralótelepek egyike.

Dömösnél — a jobbparton — számos lúrjstaút kezdetét találjuk, ilt komp is van, a víz partján vidám vendéglő. Most már egyre mégkapóbb tájrészletek jönnek, hegyek tornyosulnak egymás fölé. a vasútvonal a szobi parton, az országút mindkét parton a folyamhoz szorult, hogy Visegrádnál

és Nagymarosnál legszebb pompájában tárulkozzon elénk a hegyekkel ékes Dunatáj. Visegrád és Nagymaros egymással szemben fekszik, kompjárat köti össze a két kedvelt nyaralótelepet. Negyedik Béla alapította Visegrádot. az Anjouk alatt az ország fővárosa volt. Itt született Nagy Lajos és itt szeretett tartózkodni Mátyás király. Zách Klára és Zách Felicián története is e várhoz kapcsolódik. A visegrádi romok magas hegy tetejéről tekintenek szét, a romokhoz kényelmes, félórás sétaút vezet, (A várba belépődíj 10 fillér.) Könnyű átsétálni innen a Nagy Villám kilátójához (378). Nagyszerű menedékházat építettek ide, télen kitűnő síterep. Visegrád eszményi nyaralóhely: Ízléses házai, portalanított útja, hangulatos dunaparli sétahelyei, vendéglői különösen a hétvégi kirándulók előtt teszik kedveltté. A néhány perc alatt elérhető Sal am on-torony is Anjou építkezés. Nem messze ettől, az országútat archaikus városkapu íveli ál. a kapu is és a királyszobor is az eucharisztikus évben készült. Visegráddal szemben Nagymaros, szintén rendkívül kedvelt kirándulóhely s nyaralótelep. Zenés strandja van Nagymarosnak, nyáron, a turisták viszont a Hegyestetőt keresik fel szívesen (482 m). Ilt ideiglenes menedékhely van, kilátótoronnyal. Kismaros a vadevezősök kedvelt terepe s nagyszerű hely a sporthorgászok számára is. Kóspallagon keresztül a Nágyignócra s a

Kisignócru mehetünk (813 m.). A Csóványos 939 méterével a vidék legmagasabb hegye. Visegrád kedvelt kirándulóhelye a Prédikálószék is (641 m.), a Pilis-hegység egyik legmagasabb pontja. Visegrádról a Dobogókő 3 órai úttal, Dömösről 2 és félórai úttal érhető el, gyönyörű erdők, völgyek között, jó jelzésekkel. A Magda-forrásés vízesés 30 pere.

Kisoroszi községnél van a Szt. Endre-sziget csúcsa. A sziget éppen a Dunakanyarban van s a csallóközi Dunával ellentétbeü, itt a sziget balpartján folyó Dunaág, a váci Dunaág a szélesebb. A keskenyebbik ágat szentendrei ágnak hívják. A Szent Endresziget csúcsa föveny, — fürdésre, táborozásra nagyszerűen alkalmas. A váci Dunaág mentén Nógráidverőce szintén szívesen várja a nyaralókat. Itt van az ország egyik leghíresebb kerámiai műhelye is. A hosszan elterülő, keskeny Szent Endre-szigeten Tahitól falunál van egy Dunahíd, a váci ágon azonban komp jár, a komp Váccal szemben, a hangulatos Pokolcsárdánál köt ki.

A váci Dunaág mentén lassankint eltűnnek a hegyek: még a Nagy szál felénk mosolyog s hivogat 652 méter magas csúcsára, — innen, kedvező időben a Tátráig is ellátni. — azután ellaposodik a láj, mind hátrább vonulnak a hegyiek, a Cserhát dombjai. A szentendrei oldalon azonban lassankint feltűnnek már a budai hegyek is...