Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-20 / 29. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. július 20. A községi iskolaszék és ovodabizotiság ülése A községi iskolaszék július 18-án, délután 6 órai kezdettel ülést tartott S z i j j Ferenc dr. kormányfőtanácsos elnöklése mellett, hogy az iskolaév befejeztével és a jövő iskolaév előkészítésével felmerülő kérdéseket megtárgyalja. Az elmúlt iskolaév folyamán elhalt P e t h ő Sándor igazgató tanítói állásának betöltésével egy Ízben már foglalkozott az iskolaszék. Ezt a tanítói állást ugyanis a cseh megszállásig P a t h ó Gyula tanító töltötte be, aki azonban politikai okokból a cseh uralom alatt állásában nem maradhatott meg anélkül, hogy személyes szabadságát ne kockáztatta volna. Ezért kénytelen volt a cseh megszállás alatt a jobbparti város kát. iskolájánál állást vállalni. Minthogy felszabadulásunkkal együtt a gátló okok is megszűntek, az iskolaszék egy korábbi határozatával arra az álláspontra helyezkedett, hogy Palhó Gyula városi tanítói minőségét nem tekinti megszűntnek, csupán félbeszakítottalak és ezért kimondta, hogy a Pethő Sándor halálával megüresedett tanítói állásra nem hirdet pályázatot, hanem ennek mellőzésével Pathó Gyulát hívja meg arra. Most érkezett meg e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozata, mely szerint kivételesen hozzájárul Pathó Gyula meghívásához. így az iskolaszék Pathó Gyulát a községi iskolánál betöltött régi tanítói állásába visszahelyezte s erről őt azzal értesíti, hogy működését szeptember 1-én meg kell kezdenie. Wánkay László igazgató jelentette, hogy László Dezső budapesti lakos néhai Nemes Soma volt komáromi tanító emlékére 10 drb. Pesti Magyar Kereskedelmi Bankrészvénnyel alapítványt kíván létesíteni az iskolaszék által megjelölendő célra. Az iskolaszék az alapítványrendelést köszönettel elfogadta s utasította a városi tiszti-ügyészt, hogy az alapítványlevelet készítse el. Az alapítvány kamatait szegénysorsú tanulók segélyezésére kívánja az iskolaszék fordítani. Jelentette az igazgató, hogy az iskola elmúlt tanévi költségvetését a kultuszminiszter jelentékeny csökkentés után jóváhagyta. A csökkentések, különös tekintettel az időközben beállott áremelkedésre, nehéz feladat elé állítják az iskolát, bár Alapy Gáspár polgármester bejelentése szerint a iskolai kiadások így is 72 százalék pótadót jelentenek. Az iskolaszék mégis utasította a gondnokot, hogy a jövő évi költségvetést teljes reálitással állítsa össze s felhatalmazta arra is, hogy a községi iskolába a telefont a jövő évi költségvetés terhére bevezettesse. Felhatalmazta továbbá, hogy a költségvetésbe beruházás címén felvett egész összeget új iskolai padok készítésére fordítsa, mjert e tekintetben a helyzet már tarthatatlan. Elhatározta az iskolaszék, hogy átír a városhoz az iskolai alapítványok rendezése és az alapítványi kamatok kiutalása iránt. A zeneiskola tandíját az iskolaszék havi 8 pengőben állapította meg, majd folyóügyeket tárgyalt. Az iskolaszéki ülés befejeztével az ovódai felügyelőbizottság tartotta meg első ülését ugyancsak S z i j j Ferenc dr. elnöklésével. Az új tagok eskületétele után vitéz R á d y Ödön dr. t. főorvos ismertette az óvodákra vonatkozó újabb rendelkezéseket s a felfelügyelő bizottság összetételét és feladatát. Sajnálattal jelentette, hogy a községi ovóda teljesen elnéptelenedett, ■úgyannyira, hogy most, a nyári munkaidőben, amikor a dolgozó szülőkre nézve az óvodának oly nagy fontossága volna, egyetlen gyermek sem Negyvenöt év műit el azóta, hogy az 1898. évben tragikus körülmények között elhunyt Erzsébet királyné három hetet töltött az ősrégi bártfai fürdőben. Nagyon kevesen vannak már életben azok közül, akik 1895 évben közvetlen tapasztalatból megismerhették a magyar királyaszszony bártfai nyaralásának körülményeit. Az egykor nagy feltűnést keltő esemény egyes részleteit feleleveníteni és az utókor számára megőrizni nem lesz tehát érdektelen. Uralkodók és családtagjaik utazásai és látogatásai iránt a világ mindenkor élénk érdeklődést tanúsított, valóságos meglepetésként hatott azonban az 1895. év tavaszán szárnyra lendült hír, hogy az osztrák-magyar birodalom fejedelemasszonya Bártfát, ezt a szerény magyar fürdőhelyet szemelte ki nyaralása helyéül. A Kárpátok tövében fekvő Bártfafürdő vadregényes fenyveserdői és számos gyógyforrásai már a 16-ik század óta voltak ismeretesek és; a 18-ik század közepétől már a kontinens leglátogatottabb fürdőhelyei közé tartozott, amikor főként a felvidéki magyar és a lengyel nemesi családoknak kedvelt nyaraló helye volt. Modern értelemben vett gyógyfürdővé azonban azóta alakult át Bártfa, amikor az Eperjes—bártfai h. é. vasút megnyitása után egy tőkeerős részvénytársaság vette haszonbérbe a várostól a fürdőt és azt a balneotechnika legújabb vívmányai alapján berendezte. Erzsébet királyné és az udvari személyzet július 1-én érkezett a fürdőbe, ahol a Deák-szálló egyik újonnan berendezett szárnyában szálltak meg. A királyné dr. Hincz fürdőorvos tanácsára a szénsavas-vasas fürdők használatán kívül rendszeres ivókúrát is használt és pedig az erős szénsav- és vastartalmú u. n. Lobogóforrás vizéből. Ezenkívül naponta 3— 4 óra hosszat a gyönyörű fenyveserdőben görög tanára, vagy Mikes grófnő udvarhölgye kíséretében sétált és olykor hosszabb kirándulást is tett a zborói várromhoz és a városba, ahol’ a múzeumot és a 12-ik században épült dómot is meglátogatta. A királyné állandóan kitünően érezte magát, aminek ismételten kifejezést is adott s amit a gyógytényezők kedvező hatásának tulajdonított. Ehhez hozzájárult az a körülmény is, hogy a közönség a királyné egész nyaralási ideje alatt a legkifogástalanabbul viselkedett és soha sem volt semmiféle panaszra ok, ami felett megelégedését a főispán előtt többször is kinyilvánította. Három heti nyaralás után a királyjár az óvodába. Ez tarthatatlan állapot s ezért kéri, szerezze be a felügyelő bizottság az ovódaköteles gyermekek névsorát, s azokat a szülőket, akik ovódáztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a törvény rendelkezése értelmében pénzbírság kirovása céljából jelentse be a városnál. Az ovódai felügyelőbizottság ily értelemben határozott. Egyéb tárgy a felügyelőbizottság ülésén nem volt. né elhagyta a fürdőt és az 5 km. távolságban lévő vasúti pályaudvarra indult, ahonnan gyalog elsétált a Tapoly folyón átvezetett fazsindelytetejű hídig és a hídfőnél még egyszer feltekintett az égbenyúló, fenyvesekkel borított fürdői hegyekre, amelyeknek ózondús levegőjét annyira élvezte, hogy nehezére esett tőle elválni. A búcsúzásra megjelent polgármesternek köszönetét mondott és biztosította őt, hogy a szép bártfai napok legszebb emlékei közé fognak tartozni. A királyné elhatározásának indokát és magyarázatát hiába kutatták és talán örökre titok maradt volna az, hogy miért kívánkozott éppen Bártfára a királyné, holott addig mindig a külföld legelőkelőbb helyeit kereste fel, — ha azt nagy regényírónk, Jókai Mór kedélyes tarokkpárti közben el nem meséli. Ez már ősszel történt, a királyné nyaralása után, amikor a szabadelvű pártklubban összejött képviselők és miniszterek kérdéseikkel megostromolták Bornemissza Ádámot, a bártfai kerület országgyűlési képviselőjét. Nem tudta megmondani, miért, hogy éppen ezt a magyar fürdőt tüntette ki látogatásával a magyar királyné. Megszólalt erre Jókai: Majd én megfnondom nektek. Ez az én titkom. Hát tudjátok meg, Erzsébet királyné tevéiben felkért, ajánljak neki nyaralásra alkalmas magyar fürdőhelyet. Én ajánlottam neki Bártfát, csakúgy kapásból, mivel eszembe jutott a mi örökifjú Ádám bácsink, aki évről-évre Bártfán nyaralt és a legnagyobb elragadtatással beszélt mindig a fürdő szépSégeiről. Ez bátorított fel arra, hogy a királynénak Bártfát, mint magyar fürdőt ajánljam. Magam bizony soha Sem jártam ott'. Dr. G. J. Könyvel lessen szakemberrel. Díjtalan felvilágosítást — vidékieknek levélben is — Spielberger Béla Komárom, Halász u. 4. Telefon 200. Harminc minisiránsál nyaraliaija Gúlán egyik budapesti rám. kath. egyházközség Gútán jártam. Ebédelni Fekete Sándor henteshez tértem be. A ház fedett folyosóján két hosszú asztalnál egy rakás fiú" nagy étvággyal kanalazta a kitűnő zöldbahlevest. Érdeklődésemre megtudtam, hogy budapesti diákgyerekek ülnek az asztalok körül. Vezetőjük Kardos József, a külsőváci úti »tripoliszi« r. kát, egyházközség sekrestyése látva az érdeklődésemet, azonnal hozzám sietett és készséggel világosított fel a csillogó szemű* jó hangulatú fiatalság gútai tartózkodásáról: : — Ez a részben elemi, részben középiskolai 30 tanuló egytőlnegyig az egyházközségünk ministránsa és szegényebb szülők gyermeke, akiket hűséges ministránsi szolgálataik jutalmazásául az egyházközség "küldött Gúlára nyaralni. Gútára szakadt volt káplánunk Éti István közvetítésére Csókás Károly gútai plébános úr tette lehetővé a fiúk gútai nyaraltatását. A r. kát. fiúiskolában kaptunk kényelmes ingyen szállást és Feketééknél kedvezményes étkezést. A gyerekek kitünően érzik magukat. Különösen a kitűnő homokú strandfürdő nyerte meg a tetszésüket!. Sajnos, a két heti nyaralás már végére jár, de bízunk abban, hogy jövőre vb szontlátjuk Gútát. Majd a vidám gyerekekhez fordultam és a hozzám legközelebb ülő Misi Mihály 12 éves. II. oszt. polgári iskolai tanulót, egy 100 százalékos hadirokkant fiát szólítottam meg, hogyan tetszik a gútai nyaralás. — Igen jól éraem magamat Gútíán. Kitűnő az étkezés. Naponta ötször eszünk. De legjobban örülök a gútai fürdőnek. Csak jövőre is eljöhetnék. Igen jól fogom viselni magamat, hogy megint itt lehessek. d. f. Ránduljunk ki a i»IÉi A nagy gyógyhatású kénesfürdő hőfoka 26 C. A tavaly épült fürdőszállodában teljes kényelem ! Az elő- és utóidényben teljes napi penzió 5 P, a főidényben 5-50 P. Árnyas park ! Gyönyörű séta- és kirándulóhelyek ! Vizisportok a Dunán. Dunaalmás, a komáromiak kedvenc kiránduló és üdülő helye (Pezsgő, mozgalmas élet ezen a háromezer éves fürdőhelyen) A komáromi múzeumban van egy régi, háromezeréves hálakő, amelyet Dunaalmáson találtunk. A felírás szerint egy brigetiói hajóskapitány hálából állította a forrás nimfájának, mert a fürdő fájós lábát meggyógyította. Tehát a rómaiak háromezer évvel ezelőtt ismerték a dunaalmási kénes fürdő gyógyhatását. E cikk címében csak azt írtuk, hogy "a komáromiak kedvenc kirándulóhelye Almás, de ez kevés, mert ott messze vidék nyaralói! megtaláljuk Budapesttől egészen az országhatárig. Sok az idegen, de sok a kedves ismerős is. Majdnem egész Komáromot meg lehet ott találni. Az odautazást kellemessé teszi, hogy az állomás közvetlen közelében van a fürdő, nem kell gyalogolni, se autóbuszozni. Pár perc alatt a kellemes, meleg kénes fürdő hatalmas medencéjében vagyunk. Pár lépés a tavaly épült és a modem követelmények minden kellékével fölszerelt szálloda és vendéglő, amelyet Szilágyi Miklós, a fürdő népszerű bérlője vezet odaadó és lelkiismeretes szaktudással. Az éttermekben pompásan lehet étkezni és ami nagyon meglepő: hallatlan olcsón is. Almás jónevű fürdő és árai mégis alacsonyak. Napi panzió négyszeri étkezéssel, kabin- és fürdőhasználattal csak 5 pengő 80 fillér. Egy fröccs ára — és hozzá kitűnő borból — csak 24 fillér. A 26 fokos medencén kívül lehet fürdeni a Dunában és a tatai tóból jövő: folyó zuhatagában. A napozóknak puha homok és bársonyos fű áll rendelkezésükre, a fürdő melletti ősi park árnyas fái kellemes pihenést nyújtanak gyönyörű kilátással a hegyekre, vagy a hatalmas Dunára, amely az evezősportnak ad lehetőséget, a horgászásról nem is beszélve. A fürdő strandján büffé cigányzenével és rádióval, táncparkettel a tánckedvelők számára. Van itt ifjúság, táncra vágyó fiatalemberek bájos lányokkal és szép asszonyokkal. Mintha messze vidék szép aszszonvai és leányai itt adnának egymásnak találkozót. Csokonai Lillája künn pihen az almásí csendes, kakukfüves temetőben és mintha a kegyetlen sors most akarná jóvátenni Csokonai és Lilla tragédiáját, az almási fürdőéletben van valami szívet bizsergő tő hatás, az eljegyzések és a házassá-1 gok sűrű láncolata itt, e kedves fürdőhelyen kezdődik. Valami babonás erő száll ja meg az ifjúság lelkét és sok ki$ lány meg}' el innét, mint boldog menyasszony. A jelszó tehát: nyaraljunk Dunaalmáson, e nagy gyógverejű fürdőn! (bj) aki kézírását beküldi Zsombok Zoltán írónak, érdekes grafológiai kidolgozást kap önmagáról, jelleméről, tehetségéről, vagy másról, akinek kézírását beküldi. Útbaigazítást nyer terveire, ötleteire és tanácsot kap lelki és üzleti céljaira, problémáira. Részletes levélben fejti ki mindenkinek lehetőségeit és a megoldások módjait olyan ügyekre, tervekre, ötletekre és kérdéselcre, melyek természetesek és emberileg elérhetők. A rádióból is ismert író tanácsainak azonnal hasznát veheti. Egy ilyen grafológiai kidolgozás a modern írásfejtés tudományos eredménye és elveti a babonák korából megmaradt jövendölés frázisait A válasz díját Ön szabja meg; tetszésszerinti összeg póstabélyegekben és címzett bélyeges válaszboríték melléklendő. Cím: Zsombok Zoltán, Budapest, 62. Póstafiók 46. < Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió-, villany és műszaki szaküzlet. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világhírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL Írógépek és PFAFF varrógépek körzeiképviseleie. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelési Javító műhely! MINDENKIT ÉRHET BALESET, ezért a balesetbiztosítást senki sem nélkülözheti/ Erzsébet királyné bártfai nyaralása és Jókai
