Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-07-13 / 28. szám

1940. július 13. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Egy havi közigazgatás a vármegyénél Kisgyűlés zottsága is havi ülését, melyen, szintén Komárom vármegye törvényhatósá­gi bizottságának kisgyűlése július hó 9-én tartotta e havi rendes ülését Nagy Nándor főispán elnöklésével. A kisgyűlés K a 1 i t z a Géza dr. al­jegyző előadásában tárgyalta az alis­pán indítványát, hogy a vármegye alapítványi helyet létesítsen a Ludo­­vika Akadémián komárominegyei if­jak katonai kiképzése és kitaníttatása' céljára. A kisgyűlés arra való tekin­tettel, hogy a vármegyének a cseh megszállás előtt is volt ilyen alapítvá­nya, az indítványt készséggel ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek, mert ez­zel is a régi hagyományok tiszteletét kívánja szolgálni. Vitéz Hunyadi László dr. főjegy­ző ismertette a belügyminiszter leira­tát, mely a zsidónak nem tekintendő személyek részére kiállított tanúsítvá­nyokért szedhető díjat az egész ország területén egységesen kívánja rendez­ni és e célból a törvényhatóságokat szabályrendelet alkotására hívja fel. Eszerint az első tanúsítvány kiállítási díja 5 P, a továbbiaké <2 P volna. A kisgyűlés arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a keresztény társadalom­nak a zsidótörvény úgyis jelentékeny kiadást jelent a szükséges okiratok beszerzésével s ezért nem kívánja e költségeket még szaporítani. Azt indít­ványozza tehát a közgyűlésnek, hogy tekintsen el a szabályrendelet megal­kotásától s tartsa fenn továbbra is az eddigi gyakorlatot, mely szerint a ta­núsítvány kiállítása díjtalan. Csorba István dr. előadása nyo­mán a kisgyűlés elhatározta, hogy a Magyar Vöröskereszt Egyesület fő­ápolónői tanfolyamára 1941. évtől évenkint egy-egy ápolónőt küld s e célra évi 500 P segélyt szavazott meg. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület kérelmére Szabó Károly vi­lágtalan tatai lakos részére a kisgyű­lés 1940. év második felére 150 P, Csi­­csai András szómódi lakos részére pe­dig 180 P tartásdíjat utalványozott. Nagymegyer község a körjegyző költözködési költségeit előlegezte s most ennek visszatérítését követeli a körjegyzőtől. A kisgyűlés a község ha­tározatát megsemmisítette, mert a tör­vény értelmében a jegyző költözködé­si költségeit a község köteles viselni. Örsújfalu község a r. kát. egyház segélyezésére 600 P-t szavazott meg. A határozatot a kisgyűlés akként mó­dosította, hogy az ez'évi költségvetés terhére csupán 200 P ’folyósítható* mert a miniszterközi bizottság a töb­bit a költségvetésből törölte. Király József biz. tag indítványára azonban felhatalmazta a kisgyűlés a községet, hogy a hiányzó 400 P-t a jövő évi költségvetés terhére folyósíthassa, mert különben az iskola működése fennakadást szenvedne, ami a község népoktatására behozahtatlan kárt je­lenthetne, minthogy más iskola nincs. Ezután az egyes községek jóváha­gyást igénylő határozatait tárgyaltaié a kisgyűlés, melyek között nyugdíja­zások, egyéb személyi kérdések, köz­ségi beszerzések, ingatlan átengedések stb. szerepeltek. Közigazgatási bizottság Ugyancsak július 9-én, a kisgyűlés befejezte után, fél 11 órai kezdettel tartotta a vármegye közigazgatási bi­Nagy Nándor főispán elnököklt. Az alispáni havi jelentés szerint a fokozott katonai behívások mindenütt éreztették hatásukat. Erre tekintettel a kormány a hivatalos munkaidőt -mindenütt napi 9 órára emelte ’fel, ami a tisztviselők munkabírását ala­posan próbára teszi, de adott körül­mények között ennél is többet kell dolgozniuk a közigazgatási tisztvise­lőknek. — Az aratás biztosítása felől kormányrendeletek intézkednek. — A közbiztonság a vármegye területén ki­elégítő volt, a csendőrség 510 esetben nyomozott, ebből 509 sikerrel végző­dött. — Két tűzeset volt a vármegyé­ben 12954 P kárral, melyből csak ki­sebb rész térül meg biztosítás ú'Ján. — Fegyelmi eljárás egy közig, tisztvi­selő ellen sem folyt. — Az árvízkárok rendezése folyamatban van. — A bi­zottság az alispáni jelentést tudomá­sul vette. A közigazgatási bizottságnak félévi j elentésével kapcsolatosan jogában áll a kormányhoz felirat formájában in­dítványokat tenni. E jogával a közig, bizottság ezúttal is élt és Reviczky István alispán indíHányára felírt a kormányhoz az iránt, rendelje el az egész ország területére, hogy minden bevetett kát. hold után 2 kg búzát és 1 kg rozsot köteles a gazda a községi elöljárósághoz beszolgáltatni, ami a hadbavonult aratók kártalanítását szolgálja. A bizottság ugyanis az e tárgyban kiadott kormányintézkedé­seket nem találja elégségesnek ahhoz, hogy az eljövendő tél nyomora meg­előzhető legyen. Ezenfelül még néhány közérdekű aktuális kérdésben is élt a bizottság felirati jogával, melyek főként gazda­sági köz- és egyéni sérelmeket érinte­nek. Napirendre térve Hagyárossy Gyula dr. h. árvaszéki elnök tér jesztet­­te elő havi jelentését, amely a hivatali munkaerők apadásából eredő helyze­tet ismertette. A jelentés sajnálatos része, hogy az elmúlt fél évben 3540 gyermek született házasságon kívül, akiknek eltartása sok esetben csak a szülők házasságon kívüli együttélésé­vel nyer biztosítást. Itt sürgős szociá­lis intézkedésre volna szükség. Vitéz R ády Ödön dr. tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy ál­lapota kielégítő volt, járványos beteg­ség csak szórványosan fordult elő. A Zöldkereszt és Stefánia egyesület ki­­rendeltségei hasznosan végezték fel­adatukat. A vármegye népességében természetes szaporodás mutatkozik. Elekes Imre gazd. főfelügyelő szokásos alapossággal és részletesség­gel ismertette a vármegye gazdasági helyzetét. Jelentését közérdekű voltá­nál fogva külön cikkben közöljük. Hi kis eh Károly biz. tag az OTI bejelentésekkel kapcsolatosan ismer­tette a gazdaközönség panaszait. A felszabadult vidék a régi rendszerről most tért át az OTI rendszerre s a nagy tájékozatlanság sok félreértésre ad okot. A bejelentéseket egyszerűen visszaküldik azzal, hogy nem jó, anél­kül, hogy megjelölnék, mi a hiba. Ez ügyben is felirattal fordul a közig, bizottság a kormányhoz. Gáspár Árpád dr. kir. ügyész a törvényszéki fogházra vonatkozóan terjesztett elő jelentést. E szerint a felnőtt foglyok száma 84, a fiatalko-C^n exponál... Mi előhívjuk, másoljuk és na­gyítjuk felvételeit a legszebben DOBOS Komárom, Vármegye-utca 9. ( iotoszaküzlet Központi kávéhézzal\ szemben. ) rúaké 1 volt. Fegyelmi vétség a fog­házban nem fordult elő. Egészségi ál­lapot kielégítő, élelmezés rendes. Jánossy Károly pénzügyigazgató jelentette, hogy az adókivetés teljesen elkészült, az adóbehajtás a multévihél jóval kedvezőbb. Ugyanez az eset az illetékek tekintetében is. Vitéz Szabó István kir. tanfelügye­lő beszámolt a közoktatás helyzetéről. Az elemi iskolákban június 7-én meg­szűnt a tanítás. Nemzetiségi községek­ben bizottság őrizte ellen a tanítási eredményt, amely kifogástalannak mondható. Több tanító részesült juta­lomban. Az iskolánkívüli népoktatás mindenütt megerősödött. Deme Kálmán dr. államépítészeti főnök az útjavítási munkálatok mene­tét, Bajor László dr. főállatorvos pe­dig az állategészségügyet és az állat­­kivitel statisztikai adatait ismertette, majd az albizottságok tárgyaltak. Ez utóbbiak keretében az útügyi albizott­ság a martosi bekötő út építését Luka Ferenc vállalkozónak adta ki, az egészségügyi albizottság Ács községet az óvoda előírásos helyreállítására kö­telezte, a népoktatásügyi albizottság pedig felülvizsgálta és jóváhagyta az egyes iskolák zárszámadásait, illetve jövő iskolaévi költségvetéseit. ANNABÁL__________ a tatai angolparkban, 322 a szabadtéri játékok színhelyén 1940. évi július 27-én. Meghivóigénylés dr. Divéky-Bezsilla Sán­dor főispáni titkárnál, Megyeháza.Tel. 124. A református egyház közgyűlése Július 7-én, vasárnap délelőtt tartot­ta a komáromi balparti református egyházközség évi rendes közgyűlését Galambos Zoltán lelkipásztor és F ü 1 ö p Zsigmond kormányfőtaná­csos, főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlést Galambos Zol­tán lelkészelnök szárnyaló fohásza nyitotta meg, majd a törvényes for­maságok elintézése után előterjesztet­te az elnöki jelentést az 1939. évről. A jelentés beszámolt az egyház lelki életéről, annak lendületes megerősö­déséről, a hívek vallásosságáról és az istentiszteletek látogatásáról, az ered­ményes belmisszióról, a szegénygon­dozásról, az egyház kebelében műkö­dő bibliakörökről és hitélet fejlődésé* ről. Elismeréssel emlékezett meg a hívek nemesszivűségéről, a presbitéri­um tagjainak példát mutató, lelkes működéséről, a diakónus testület egy­házerősítő tevékenységéről, a diako­nisszák önzetlen munkálkodásáról, az egyházi énekkarok, ifjúsági egyesület és leánykor működéséről, a temetőbi­zottság tervszerű és hasznos munká­járól s különös elismeréssel szólt a Komárom Prot. Jótékony Nőegylet ál­dásos hivatásának eredményes betöl­téséről. Megemlékezett a jelentés Vass Vince dr. kecskeméti lelkész, teol. 'ta­nár, B é k e f i Benő nyíregyházi bel­­missziós lelkész, Bódás János szé­kesfehérvári lelkész és Árokháthy Béla budapesti lelkész, orgonaművész látogatásáról, akik az egyház Jókai uccai templomában istentiszteletet és előadást tartottak. Beszámolt a nagy­sikerű finn estről is, melyen Onni Talas volt budapesti finn követ és hitvese is résztvett és a Protestáns Irodalmi Társaság felolvasó estjéről, amelyen Kapi Béla evang. püspök, m. kir. titkos tanácsos és az elnökség több tagja is megjelent. Ez alkalom­mal Móricz Zsigmond tartott elő­adást. Végül köszönetét mondott a presbitériumnak, a segédlelkészeknek és diakónusoknak az egyház ügyeinek intézésében kifejtett munkálkodásuk­ért. A jelentést a közgyűlés Elekes Imre és Fülöp Zsigmond főgondnok felszó­lalása után tudomásul vette és Galam­bos Zoltán lelkipásztornak az egyház élén kifejtett eredményes működésé­ért jegyzőkönyvileg elismerését és kö­szönetét fejezte ki. Ezután az egyház 1939. évi zárszámadását tárgyalta a közgyűlés, mely a presbitérium javas­latára a zárszámadásokat 17488.65 P bevétellel, 16633.89 P kiadással és 854.76 P maradvánnyal tudomásul vet­te, a felmentvényt Pály Dezső pénztá­rosnak és a többi felelős tisztviselő­nek megadta és jóváhagyás végett fel­terjeszteni rendelte az egyházmegyei számvevőszékhez. Az alapítványi pénz­tári, az egyházfenntartó alapi és a te­metőpénztári számadásokat szintén tudomásul vették. Az 1940. évre szóló költségvetést Elekes Imre felszólalása után 20750 P-ben állapította meg a közgyűlés. Végül Fülöp Zsigmond főgondnok terjesztette elő az új egyházi adó­kulcsra vonatkozó javaslatot. Az adó­kulcs az egyházi törvények VII. tc.­­nek 3., 4., 5., 6. és 26., 27. §§-ai rendel­kezéseinek értelmében készült s két­féle adózási rendszert állapít meg: a tételes adó és a százalékos adó rend­szerét. A főgondnok indokolásában ki­fejtette, hogy az előterjesztett adó­kulcs legjobban közelíti meg az igaz­ságosságot, mivel az állami adók után igazodik és a kivetett adók figyelem­­bevételével állapítja mpg az adózó egyháztagok adóját. A közgyűlés a presbitérium által is javasolt új adó­kulcsot elfogadta és erre vonatkozó határozatát az egyházmegyéhez fel­terjeszti. — Óvakodjunk a kémektől! A rémhírterjesztés és fecsegés: haza­árulás! FIG YELEM ! FIG YELEMI Cserkészeknek és turistáknak omor Jet inál kedvezmény! Csemege különlegességek, kitűnő tájborok és cukorkák. - Naponta friss tea vaj. Krasznahorka vár­aljai juhturó. Fűszeráruk külön helyiségben, hol naponta frissen pörkölt kávé­különlegességek. Szolid árak! Klapka-lér 9. Telefon: 215.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom