Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-06 / 27. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, július 6. Komárom vármegye tavaszi közgyűlése Bariul Iván nagyhorderejű indítványa — Az utak melletti fák tulajdonjoga — A vármegyei székház és föispánilakás munkálatainak kiadása Jó ezt tudni minden érelmeszesedésben szenvedőnek! megnyomorított Magyarország Vöröskeresztje nagyon szegény. Egy élniakaró öntudatos nemzet azonban ezzel a szomorú megállapítással nem elégedhetik meg. Ha szegény a Vöröskereszt, támogatnia kell az egész társadalomnak, mert a Vöröskereszt a társadalomért, a nemzetért van. A nemzetért dolgozik már a békében is, hogy igazán szolgálatára lehessen a háborús megpróbáltatások nehéz napjaiban. A magyar kormányzat természetesen megfelelő támogatásban részesíti a Magyar Vöröskereszt Egyesületet, ez a lámogatás.azonban csupán a keretek fenntartására (elegendő. Növelni kell a Magyar Vöröskereszt Egylet jövedelmét s ez már a társadalom feladata. Az egész nemzetnek testvéri szeretetben kell összeforrnia, hogy a Vöröskereszt az lehessen, aminek lennie kell. — Adakozz a Magyar Vöröskereszt javára — hangzott el az éter hullámain a magyar honvédelmi miniszter kérelme —, de ez a kérelem olyan kérés, amely lényege szerint voltaképpen parancs. Parancs minden magyar számára, mert aki a Vöröskeresztet támogatja, az önmagáról és családjáról gondoskodik, aki pedig kivonja magát az adakozás hazafiúi kötelezettsége alól, az a nemzet, minden magyarok összessége ellen követ el megbocsáthatatlan bűnt. A Katolikus Akció tanácsülése A Kát. Akció komáromi helyiszervezetének nagytanácsa vasárnap, június 30-án délelőtt tartotta évi beszámoló ülését a Majláth-iskola nagytermében, szép látogatottság mellett. Az ülésen L e s t á r István dr. prépost-plébános elnökölt, aki, miután megnyitotta az ülést, részletesen ismertette a Kát. Akció elmúlt évi történetét. Beszámolt arról a nagyvonalú és eredményekben dús munkáról, amelyet a Ivat. Akció helyiszervezete a komáromi katolikus hitélet fejlesztése érdekében végzett, ismertette a különböző rendezéseket, s külön-külön beszámolt az egyes szakosztályok elmúlt évi tevékenységéről. A szociális és karitatív munkáról a Szociális Testvérek kiküldöttje lett jelentést. A gyönyörű eredményeket igazoló jelentés kapcsán Balogh Miklós szólalt fel 's prra a sajnálatos tényre hívta fel az ülés figyelmét, hogy míg a legszegényebb erődlakó családoknál születeti a "legtöbb gyermek, az elmúlt évben is. addig sok rendezett anyagi körülmények közt élő család a gyermeklelenség és az egyke kérdéseknél gazdasági okokra hivatkozik. .Indítványozta a felszólaló, hogy az ülés írjon fel a kormányhoz, s kérje azt, hogy az új családvédelmi törvénybe vegyenek fel olyan pontot is, amely az állások elnyerését a gyermekek számától teszi függővé. Az indítványt az ülés elfogadta. Ezután az iskolaadó ügyét tárgyalta a ta< nács s ezzel kapcsolatban, Les tár István dr. adott felvilágosítást, egyúttal pedig felhívta a figyelmet a Kát. Értesítő legutóbbi számának erről a kérdésről írt cikkére.- A vitában résztvett felszólalásával Uhereczky Géza, Kreschka József, Balogh Miklós és Horváth Erazmus. A tanácsülés ezután Lestár István dr. prépost-plébános zárószavaival végétért. Egy „ U gőzkazán-fűtő azonnal felvétetik 332 MILUBi Nádor-u. 48. Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága Nagy Nándor főispán elnöklésével június hó 28-án tartotta tavaszi rendes közgyűlését a Kultúrpalota nagytermében. A közgyűlést megelőzően a kisgyűlés tartott ülést, ahol a közgyűlés tárgyait készítették elő. A közgyűlésen napirend előtt Nagy Nándor főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a kormányzó súlyos gyászáról, mely leányának, gróf Károlyi Gyuláné, Horthy Paulettenak elhuny tával érte. Bejelentette, hogy a vármegye részvétét táviratban fejezte, ki a kormányzó úrnak, amit a közgyűlés helyeslőleg vett tudomásul s részvétének jegyzőkönyvében is kifejezést adott. Az alispán nagyterjedelmű, a vármegye életének minden fázisára kiterjedő jelentését vitéz Hunyadi László'dr. főjegyző ismertette. Bar tál Iván volt főispán, bizottsági tag szóvátette a 10 holdon aluli gazdák súlyos helyzetét s ennek megjavítására munkaprogrammot terjesztett elő s indítványozta, hogy ennek szellemében írjon fel a törvényhatóság' a kormányhoz sürgős intézkedés végett s keresse m|eg a többi törvényhatóságokat is hasonló szellemű fel-1 irat felterjesztése iránt. Löké Károly bizottsági tag szerint a felvetett kérdés és a csupán élőszóval vázolt munkaprogramm oly nagy horderejű, hogy afelett kapásból határozni nem lehet. Kérte az indítványozót, hogy indítványát írásban terjessze a legközelebbi közgyűlés elé, hogy így az kellően előkészíthető tegyen. Bősz ö r m é n y i László dr. rámutatott arra, hogy ma órák alatt orszámásul, ellenben a mezőgazdasági részre és az avval kapcsolatos Bartal-féle indítványra rendelje el a tárgyalást s mondja ki, hogy ebből a célból rendkívüli közgyűlés összehívását kívánja. Az ügyrend szerint ez a rendkívüli közgyűlés 15 napon belül egybehívandó s így a sürgősség és a kellő előkészítés elve is érvényre jut. A közgyűlés Kállay dr. indítványát egyhangúan elfogadta. (Azóta Bartal Iván írásban is beterjesztette indítványát s a főispán a rendkívüli közgyűlést július hó 11. napjára össze is hívta. Az indítványt lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük.) A tárgysorozat további során a közgyűlés tudomásul vette a számonkérőszék jelentését, mely a vármegyei közigazgatás kifogástalan működéséről számol be. Kimondta a közgyűlés, hogy Bars és Hont vármegyéknek a csehszlovák jog alapján megadott ideiglenes házadómentességben részesült épületek pótadója tárgyában, valamint a közmunkaválság eltörlése tárgyában a kormányhoz felterjesztett javaslatait hasonló szellemű javaslattal támogatja. Ugyanily értelemben határozott Esztergom vármegyének a csehek által okozott károk megtérítése tárgyában hozott feliratával, Csanádmegyének a tanyai tanítók neveltetési pótléka tárgyában. Vasmegyének Mátyás király és Szent László király emlékének megörökítése, valamint a kórházi ápolási költségek viselésére vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában, Komárom városnak az ipartörvény módosítása tárgyában készüli kormányfeliratával kapcsolatosan is. A vármegyei irattári kezelés időtarTERMÉNYEET TŰZKÁR ELLEN f átalánybiztosítás keretében biztosíthatja legolcsóbban J gok sorsa dől el, nem volna tehát értelme, hogy a határozathozatalt elodázzák. Sürgős az indítvány, ezen soká rágódni nem kell, de nem is szabad. R á z g h a Károly szintén szükségesnek tartja a kellő előkészítést s ezért indílványozza, hogy Bartal javaslatának tárgyalására rendkívüli közgyűlés hivassák össze. Az elnöklő főispán rámutatott arra, hogy a törvény szerint az önálló indítványok 48 óra előtt adandók be, különben nem tárgyalhatok. Minthogy ezt sem Bartal, sem Rázgha biz. tagok nem tartották be, nincs más mód, mint a kérdést a legközelebbi közgyűlésre halasztani, de kéri az indítvázót, hogy javaslatát írásban adja be s így tegye lehetővé, hogy azzal előbb a kisgyűlés is foglalkozhassál^. K álla y Endre dr. elismeri a főispán igazát, valóban önálló indítvány csak akkor tárgyalható, ha azt 48 órával előbb írásban benyújtották. Ámde a tárgysorozattal kapcsolatos indítványok felett azonnal lehet határozni. Véleménye szerint Bartal indítványa az alispán! jelentés mezőgazdasági részével kapcsolatos és így nyomban tárgyalható volna. De mert maga is belátja, hogy az indítvány feltétlenül előkészítést igényel és e célból írásban is benyújtandó, ugyancsak az alispáni jelentéssel kapcsolatosan indítványozza, hogy a közgyűlés az alispáni jelentést a mezőgazdasági rész kivételével vegye tudoMegnyi flt özv. Horváth Isívánné szálloda és étterem Komárom, Ferenc József rakpart 9 sz, alatti . kerlhelviséee Minden szombat és vasárnap tánc! * 1 Elsőrendű konyha, kitűnő borok, állandóan frissen csapolt sör. Naponta cigányzene. Mérsékelt árak. Gondos kiszolgálás. 3io tamát a közgyűlés 10 órában, a hivatalos munkaidőt pedig az összes vármegyei és községi hivatalokra nézve 8 órától 2 óráig terjedően állapította meg a közgyűlés azzal, hogy az inspekciózás minden községben kötelező a délutáni órákban is. Elfogadta a közgyűlés a gyámpénztári pénzkezelésről és a nemzett lobogó kötelező használatáról szóló szabályrendeleteket is. A közgyűlés a mezőgazdasági kamara áliratára elhatározta, hogy a dohánykertészek és a 3 holdnál alacsonyabb dohánytermelők megfelelő támogatása érdekében felír a pénzügyi kormányhoz, mert ezek helyzete a rossz beváltási lehetőség mellett válságossá, sőt katasztrofálissá vált. A »Thaly Ferenc alap« kezelésére vonatkozóan kimondta a közgyűlés, hogy ezentúl a kamatoknak csak a felét fordítják a nemzetiségi vidéken sikeresen működő tanítók jutalmazására, míg másik fele a szegény viszonyok közt tengődő iskolák felszerelését, térképekkel és egyéb szükségesekkel való ellátást szolgálja. Az alapkezelő bizottságba a jövő tanévre Észté r h á z y Móric gróf, L ő k e Károly és Darányi György bizottsági tagokat választották. A főispáni és alispáni lakás építésére kiírt versenypályázatra beérkezett ajánlatok fölött, döntött ezután a közgyűlés. Megelégedéssel kell megállapítani, hogy ezúttal legnagyobbrészt helyi vállalkozók nyerték el a munkálatokat, ami a munkanélküliség tekintetében rendkívül magy fontossággal bír. Csupán a szerelőmunkálatok kiadásánál mellőzték az egyetlen helybeli ajánlattevőt azért, mert ajánlata a budapesti cég ajánlatánál a megengedett 6 százaléknál magasabb. Igaz ugyan, hogy a helyi vállalkozó hajlandó tett volna ajánlatát megfelelően lemérsékelni, de ezt a közszállítási szabályrendelet nem engedi meg. Homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedett azonban a közgyűlés a vármegyeház belső berendezési munkálatainak kiadásánál. Itt legolcsóbb volt a helybeli Papp Gábor MEGNYÍLT Klapka-tér 9, sz. alatt a „üli IBIEBLÖS SfflETBEZEIE'1 komáromi lerakafa, (135) ahol nagybani eladás mellett 9 féle jóminóségű bor előnyös áron kapható. Viszonteladóknak lényeges árengedmény! műasztalos cég, 3600 P-vel volt olcsóbb a következő ajánlattevőnél. Ámde erre a berendezést tervező iparművész kitalálta, hogy ilyen alacsony ajánlat nem lehet reális s ezért a munkálatokat 3 részben adták ki. A nagytermet Papp Gábor újkomáromi cég, a főispáni és alispáni hivatalok berendezését pedig két budapesti cég kapta. Hiába mutatott rá Kállay Endre dr. az ellentmondásra, mely szerint elutasítják a komáromi vállalkozót előbb azért, mert több mint 6 százalékkal drágább a többinél, később pedig a másikat elutasítják azért, mert feltűnően olcsóbb a többinél. A Papp cég közismerten kifogástalan, minden tekintetben megbízható cég, melyről feltenni sem lehet, hogy irreális költségvetést készítsen s ha készít is, annak konzekvenciáit viselni fogja. Nem használt semmi érvelés, a szavazógép kifogástalanul működött, aminek oka a szavazási rendszer helytelenségében is keresendő. Ez ellen a jövőre nézve tiltakozni kell, mert egyszerre 8—10 indítvány fölött szavazni még a nagyrutinú országházban is komplikált művelet volna, annál inkább az a nagyobb részben egyszerű falusi gazdákból álló vármegyei parlamentben. A közelmúltban megalakult Vármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet és a vármegye törvényhatósági bizottsága között az inségjárulék átengedése tárgyában készült szerződést a közgyűlés elfogadta avval a módosítással, hogy a vármegye az összeget nem »kölcsönként« nyújtja a szövetkezetnek, hanem a szerződés feltételei mellett s az ott meghatározott célra »átengedi«. Ez utóbbi esetben ugyanis a szövetkezet büntetőjogi felelőssége is biztosítottnak mutatkozik. Az ellenőrző bizottságba Garzuly József dr., M i h ál y i Endre és P a t aky László biz. tagokat delegálták. A vármegye székházának berendezésére a közgyűlés további 25.000 P hitelt szavazott meg, s kimondta, hogy a főispáni lakás építésénél elérhető esetleges megtakarítás erejéig a főispáni és alispáni fogadótérinek berendezését engedélyezi, miután a régi berendezést a csehek »kiürítették«. A törvényhatósági utak mentén- ültetett fák vitás tulajdonjogának rendezésére szabályrendeletet hozott a törvényhatóság. Eszerint á jövőben 5 éves faültetési tervezet készül. Ez idő alatt a ma meglevő fákat előzetes alispán! engedély mellett az útmenti tulajdonosok a tervezetnek megfelelően kivágathatják, de minden fáért 50 fillért kell fizetni a fásítási alapba. A botolás az útmenti birtokost díjtalanul illeti. Kimondja a szabályrendelet azt is, hogy az útmenti fák tulajdonjoga a vármegyéé és azokra az útmenti birtokosok tulajdoni igényt nem támaszthatnak. Ezután elfogadták a háztartási és egyéb alapok 1939. évi számadásait és az egészségvédelmi alap 1940. évi költségvetését, majd a benyújtott kérvények és személyi ügyek elintézése után a kellő időben beadott indítványok kerültek tárgyalásra. Ezek során Csiba István indítványára felír a törvényhatóság a földművelésügyi kormányhoz a komáromi gazdasági téli tanfolyamnak 2 éves. gazd. iskolává fejlesztése iránt, valamint a belügyminiszterhez a visszacsatolt területen működő törvényhatósági tisztviselők véglegesítése iránt. Király József biz. tag indítványára felír a vármegye a közoktatási kormányhoz a felekezeti iskolák fentartásával járó terhek enyhítése végett, P y b e r László indítványára pedig a köztisztviselők részére drágasági pótlék megállapítása végett. Végül Kállay Endre dr. indítványára kimondta a közgyűlés, hogy» a folyamatban levő átalakítási munkálatok során emléktáblával jelöli meg a vármegye székházának azt a termét, melyben a komáromi tárgyalások folytak s e célra 2000 P-t irányzott elő.
