Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-29 / 26. szám

6 oldal._____________ KOMAROMI LAPOK Az ember szervezete és a modern harci eszközök Sűrűn kell cserélni a repülőgépek és a harcikocsik személyzetet LeánYDYarallalás Kőszegen A kőszegi ev. leánynevelőintézet ismét rendez J. é- július hóban leánynyaraltatást 8—18 éves tel­jesen egészséges, elemi és közép­iskolás lányok számára. Jó el­helyezés, naponta ötszöri étkezés, gondos felügyelet és megfelelő foglalkoztatás. Kirándulások, játék, sportok. - Egyhavi költség 120 P. Felvételért az igazgató­sághoz kell folyamodni. (319) Köszönöm, hogy vagy... Szeretem a verítéket, mert benne csillog drága arcod; játékká könnyíted a harcot. Csókolgatom a keresztemet s dalolom, hogy érted, érted; kicserélted: most nem nehéz, vígan megyek... Sokat vesztettem, tudom, tudom, de azt is tudom, hogy sokat találtam: ...köszönöm, hogy egyszer rámmoso­lyogtál, köszönöm, hogy vagy! Mézes L a j o s. Költözködésnél fontos! Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalom­mal az Első Győri Ciánozö Vállalathoz, Gvöt, Domb-u. 7. Telefon 429 Mindennemű féreg- és patkány­­irtás, terményzsizsiktelenítés ga­ranciával, mérsékelt áron. Helyi képviselő: TUREK íestékkereskedés, Komárom, Városház-utca. Ferenc bácsi A komáromi Szt. Benedek-rendi gimná­zium nagy üzeméből július 1-én kilép egy régi, hűséges és munkás tag. Ondrusek Ferenc, az intézet pedellusa 30 évi szolgá­lat után nyugdíjba lép. 1 Ondrusek Ferenc, a közismert »Ferenc Bácsi«, a »Fradi« és felesége fogalom ebben a városban. Ismerte őt mindenki, mint a regényekben, színdarabokban ki­agyalt jóságos, tisztességtudó és szorgal­mas iskolaszolga mintaképét. A gimná­­zium és a Fradi eddig szinte elválaszt­hatatlannak látszott. Annyira eggyé forrt az intézettel, annyira szíwel-lélekkel együtt érzett az egész intézménnyel, hogy egyéni élete nem is számított, ha magas hivatala úgy kívánta. Párját ritkító volt a tisztaság és rend iránti érzéke. Éjjel-nappal azon törte a fejét, hol lehetne még kicsit takarítani, mint lehetne még nagyobb ragyogást szi­­dolozni. Szinte csettintett a nyelvével, ha egy közelgő nagytakarítás zseniális hadi­tervét fejtette ki. Lázba jött, mintha la­kodalomra készülne. Egyenesen szívügye volt az épület tisztasága. Láttam, amint egy téti estén kis zseblámpával kereste a lépcsőház faburkolatán a kis légypisz­kokat és éjfélig tartó munkával zseb­késsel retusírozott. Ragyogóit is minden. Nagy igényei voltak a takarítóasszonyok­­kal szemben, de aztán szinte transzba esett, úgy élvezte, ha csillogott az ablak és fénylett a makadám. ő és felesége, a jó »Mariska néni« hírnevet szerzett ilyen szempontból az épületnek. Fáradhatatlan munkás kezük, amelyek­kel mindenhol tisztaságot és rendet terem­tettek, tiszták is maradtak mindvégig, mert becsületességük, megbízhatóságuk 30 éven át egyetlen egyszer sem szenvedett csor­bát. Sírva fakadtak, ha akár egy gombos­tű is elveszett. i Négy igazgatót, száz és száz tanárt és szülőt, sok ezer gimnazistát szolgáltak ki 30 év alatt, akik mind szeretettel gondol­nak rájuk és valamennyien szívből kíván­ják, hogy a még hátralévő éveiket meg­érdemelt nyugalomban és boldogságban töltsék. Isten vele, Ferenc Bácsi! (Harm os) Komárom legforgalmasabb helyén 50 év óta fennálló fiiszerüzle! jókarban lévő házzal együtt jutányos áron ELADÓ. Esetleg egy fiatal izr. kereskedő főkével be- 316 nősülhet. Cím a kiadóban. Az új háború katonai sikerei, mint a katonai szakírók világszerte megál­lapítják, a harcikocsik váratlan és áttörő támadóerejében, valamint a légierők terrorisztikus hatalmában rejlenek. A harcikocsikról már több lap közölt fejtegetéseket, jellemezve azt a hadiművészet magas fokára fej­lesztett tökéletességet, amivel a néme­tek a harci kocsikat az áttöréseknél) és az átkarolásoknál föl tudják hasz­nálni. Eredetileg angol találmány volt a harcikocsi és már a volt világhábo­rú ban sok meglepetést és győzelmet is biztosított — az angolok oldalán. Az eltelt idő alatt azonban az ango­lok ezt a harci eszközt nem fejlesz­tették ki értékének megfelelő arány­ban, viszont a németek csodálatos technikai készültséggel szaporították harcikocsijaik számát, fejlesztették azok sebességét, felszerelését, vala­mint a döntő pillanatokban való irá­nyításának módszereit. A legutóbbi harcikocsi-támadások­­ban — mint a katonai szakirodalom már elmondta — mintegy 4000 nehéz harcikocsi intézett döntő rohamot a szövetségesek ellen, széles övben át­törve a hadállásokat, átgázolva árko­kon, folyókon, sőt mocsarakon is, hogy ezen a módon hátbatámadások­kal zavarják meg az ellenfél sorait és csökkentsék morális ellenállóké­pességét. A harcikocsi nem más, mint a mo­dern háború »lovassága«. Technikai fölénye nagy gyorsaságot, váratlan fordulatokat tesz lehetővé. Egy-egy ilyen nagy kocsiban 5 ember van el­rejtve, azzal a művészi megszerve­zéssel, ahogy a holt gép és az élq emberek együttműködése pokoli ha­tású harci eszközzé válik. Csupán egy nehézsége és hátránya van a harci­kocsiknak, hogy rendkívül megvise­lik azoknak a szervezetét, akik egy­­egy támadó akcióra e gépekben fel­vonulnak. Francia, angol és német megfigye­lések egyaránt azt mutatják, hogy a harcikocsikban küzdő emberek (pl. az abbevillei német átkaroló mozdu­latnál szereplő harcikocsik mintegy 20.000 embert rejtettek vaspáncéljuk mögé), szinte emberfeletti megpróbál­tatások árán tudták kivívni a diadalt. Ezek a kocsik ugyanis felvonulásuk alkalmával alig használják az ország­úinkat, mert súlyuknál fogva azokat tönkretennék s a többi fegyvernem felvonulásának a kárára lenne. A har­cikocsik tehát úgy a védekező, mint a támadóoldalon úgyszólván »torony­­iráni hatolnak előre, széles rajokban, erdőn-mezőn át, jobbra-balra dőlve, bukdácsolva, egy-egy akadály előtt sú­lyosan megrázkódva, de aztán behe­­mót erejük diadalmaskodik és áttör minden akadályon. A bennük levő emberek nem látnak semmit. Csak a vezetőjük láthat ki egy keskeny résen. Négy ember enge­delmeskedik minden harcikocsiban az ötödik parancsának, aki a kocsikat kormányozza és a motort működés­ben tartja. A többi négy az ő paran­csai szerint kezeli a kocsi ágyúját és gyorstüzelő fegyvereit. A kiszolgáló személyzet fejére sisak van húzva, amely védi őket attól, hogy egy-egy nagyobb rázkódásnál a kocsi tetejé­hez ütődve, agyrázkódást szenvedje­nek. Bármilyen tökéletes akár a fran­cia-angol kocsik, akár a német kocsik belső rugózása, a 20—30—40 kilomé­ter sebességgel száguldó 50—70 ton­nás vasszerkezetek annyira dobálják a bennülőket föl és le, hogy ezt az emberfeletti igénybevételt csak rend­kívüli felszerelésekkel lehet ellensú­lyozni A harcikocsik embereinek a fején azonkívül tökéletes hangfogó fülvé­dők vannak, amelyek a külső hangok­tól elzárják. A harcikocsik ugyanis szirénával vannak felszerelve, amely kellemetlen, 'elviselhetetlen hangot ad abból a célból, hogy a megtámadott ellenfelet már ezzel a siketítő lármá­val demoralizálják és elhódítsák úgy, hogy az jóformán a parancsnokainak vezényszavát se hallja... A harci­kocsik személyzete is úgy kapja meg' a parancsokat, hogy a hangfogó alatt telefonkagyló van felszerelve1, s a pa­rancsnok, aki szintén nem hall sem­mit, így adja le utasításait az ellen az ellenség ellen, amelyet a vaskocsi személyzete nem is lát... A harcikocsik fülsiketítő szirénája megdöbbentő erkölcsi hatást tud gya­korolni. A legutóbbi átkaroló harcok is bizonyították ezt, s ehhez alkalmaz­kodva úgy a szövetségesek, mint a németek csapatainál a felvonuló gya­logosok és tüzérek szintén fülvédő hangfogóval vannak már felszerelve. Ennek megf elelően a raj vonalak veze­tői mozdulatok, intések és jelek alap­ján irányítják a rájuk bízott csapat­­testeket. Mihelyt ugyanis a harciko­csik támadása megkezdődik, semmi­féle jeladást nem lehet meghallani az észbontó lárma közepette. A harcikocsikban szolgáló legény­ségnek minden támadó felvonulás után alapos pihenőre van szüksége és sokan részt sem tudtak venni a további harcokban, még akkor sem, ha semmi sérülést nem szenvedtek. Képzeljük el ugyanis, hogy olyan tá­volságokat, mint például Budapesttől Győrig, vagy Sopronig harcikocsiban tett meg 25—30.000 ember, akik eb­ben az emberfeletti felvonulásban az emberi teljesítőképesség felfokozásá­val tudnak csak helytállni. Hiszen az úttalan útakon, az akadályokkal és a rázkódásokkal szemközt a harci­kocsik belsejében uralkodó pokoli hőségben összes szerveik a legmesz­­szebbmenő igénybevételnek vannak alávetve. Azok a felfüggesztő Ínsza­lagok, amelyek a gyomrot, a beleket, a májat, a vesét a mell- és gyomor­­űrben a maguk helyén tartják, alig bírják ki ezt a rendkívüli igénybe­vételt, úgy, hogy az eddigi francia és angol megfigyelések szerint min­den tömeges harcikocsi felvonulás és támadó küzdelem után a harcikocsik jelentékeny százalékát, valamint a sze­mélyzet egy részét vagy végleg ki kell cserélni, vagy hosszabb ideig szana­tóriumszerű pihenésben részesíteni. Ugyanilyen rendkívüli igénybevételt jelent az emberi szervezettel szemben a modern repülőtámadások hőseinek küzdelme. Az u. n. »bukórepülések­­keb< való zuhanóbombázók személy­zete csak a legjobban megválogatott egészséges ember lehet, akiknek ide­gei és fizikuma minden megpróbál­tatást kibírnak. Gyakran megtörtént a legutóbbi esztendők kísérletei során, hogy azok, akik bukórepülésben vet­tek részt és gépükkel lefelé zuhanva s az utolsó percben fölfelé kanyarod­va gyakorolták a zuhanóbombázás taktikai mozdulatait, szívszélhüdést szenvedtek. Agyukban és másutt meg­pattantak a vérerek. Kiderült, hogy a bukórepülést nem lehet kibírni ülő helyzetben, mert az utolsó pillanatok­ban, amikor a zuhanás fölfelé haladó mozgássá változik, a föld gravitációs ereje ötszörös hatással van ezekre a repülőkre, amit a szervezet csak fek­vő állapotban bír ki. Azt is csak ak­kor, ha a szervezel teljesen kifogásta­lan és ha »ezt az önmagában is ve­szedelmes sportot bizonyos fokon túl nem gyakorolják. Ilyen nehézségei és akadályai van­nak a modern hadviselés ama hősei­nek, akik a legújabb harci eszközök használatára vannak begyakorolva. Ebből látható, hogy már maga az is hősi önfeláldozásaim valaki ezt a sze­repet Vállalja. Mégis azt látjuk, hogy a szövetségesek és a németek oldalán többszázezer embert képeztek már ki ilyen feladatokra, akik úgyszólván vállalják hazájukért azt, hogy nyo­morékká és kora betegekké váljanak. A küzdelem ugyanis emberfeletti mó­don megviseli szervezetüket. TERMÉNYEIT TŰZKÁR ELLEN , átalánybiztosítás keretében biztosíthatja leaolcsóbban J Jókai Mozgó (Tlaztlnalota’l Pénteken és szombaton, június 28—29-én mutatja be a »Jókai« mozgószinház az idény legizgalmasabb és legérdekesebb né­met bűnügyi filmjét » A RIÓI REJTÉLY » címűt. E rejtélyes ügy Hamburgban kez­dődik és szálai Braziliába vezetnek, A film sikerét biztosítja Camilla Horn, Ivan Pet­rovich, Lény Marenbach, Werner Fuette­­rer és Paul Hoffmann kitapasztalt sze­replése. Kísérőműsor a legújabb 851. sz, magyar hangoshiradó. Vasárnap és hétfőn, június 30. és július 31-én kerül bemutatásra A TÉKOZLÓ ASSZONY (Halálgolyó) című világsikert aratott nagy filmregény 10 fejezetben. Főbb fejezetei: Az úri be­törő, Szökött fegyenc a bálon, Az aréna hőse, Egy asszony, aki nem felejt, A halát torkában és Trix úr titka. A főszerepeket a leghíresebb német színészek alakítják: Hilde von Stolz, Theodor Loos, Albrecht Schoenhals, Sabine Peters, Paul Henckels, Kedd, szerda és csütörtök, július 2., 3. és 4-én, a szezon nagy filmsikere, Hans Járay világfilmje pereg le szemeink előtt. 1 < A KIRCHFELDI PAP * Egy fiatal pap és a falu legszebb leányá­nak csodálatos drámája. Az osztrák Tirol csodálatos képe és kedves, vallásos népe, festői népviselete, eredeti zenéje, tánca és felejthetetlen hangulata szolgáltatja a hát­teret a nagy, megrázó drámához, melynek főszerepeit Hans Járay és Hansi Stork ala­kítják. Közreműködik a Wiener Schubert- Bund víg négyese és a Wiener Sänger­knaben teljes énekkara. Kísérőműsor a legfrissebb 39. számú Ufa magyarul be­szélő világhíradó. A madari ref. egyháztól. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. A madari református egyház pályázatot, hirdet templomának külső, belső és temp­lomtornyának külső renoválására. A pályázat minden munkánál munkára és anyagra vonatkozik. Költségvetési blankettát a lelkészi hiva­tal díjtalanul bocsájt rendelkezésére a pályázni kívánóknak. Pályázali határidő 1940. július 13. A madari ref. egyház fenntartja magá­nak a jogot, hogy az ajánlatok közül sza­badon választhat, tekintet nélkül olcsóbb vagy drágább voltukra, vagy — minden indokolás nélkül — egyiket sem veszi igénybe és ennek ellenére egyik ajánlat­tevő sem tarthat igényt kártérítésre vagy bármely címen fizetségre. Madar, 1940. június 25. 313 Ref. Egyház. A komáromi m. kir. penzügyigazgatóságtól. 9412/1.1940. sz. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. A komáromi m. kir. pénzügyigazgatóság; nyilvános versenytárgyalási hirdet az 1910—41. fűtési évadra szükséges 1200 (egyezerketlőszáz) métermázsa hazai koksz és G0 (hatvan) mélermázsa bükk vagy cser aprítottfa szállítására. A különböző iparágak köréhez tartozó cikkekre külön-külön is lehet ajánlatot tenni. A kiírás részletei (szállítási feltételek, ajánlat-űrlap, költségvetés-ürlap) a komá­romi m. kir. pénzügyigazgatóságnál (Ko­márom, Hősök tere 1. I. em.) hétközna­ponként 8 és 14 óra között, továbbá a budapesti és a győri Kereskedelmi és. Ipa [•kamarában, az Ipartestületek Orszá­gos Központjánál, a komáromi ipartestü­­letnél, Komárom város mérnöki hivatalá­ban, a Hadirokkantai« Országos Nemzeti Szövetsége komáromi csoportjánál díj­mentesen megtekinthetők. A versenytárgyaláshoz szükséges nyom­tatványok beszerezhetők a komáromi m. kir. pénzügyigazgatóságnál (Komárom, Hő­sök tere 1, I. ern.). Az ajánlatokat 1940. évi július hó 20-án, 12 óráig kell benyújtani. Bánatpénzt le kell tenni. Komárom, 1940. június 14. Jánsissy s. k. kir. pénzügyigazgatő. Másolat hiteléül: 1 Mikes Károly, pü. irodavezető. Függönykelmék, kézimunka fonalak, szőnyegszövő anyagok, sablon minták dús választékban RAFAEL MARGIT kézimunka üzletében KOMÁROM, Várorsház ucca 9 szám. 1105

Next

/
Oldalképek
Tartalom