Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-06-15 / 24. szám
6. oldal. [ KOMÁROMI LAPOK 1940. június 15. Elfogadták a nyolcosztályos elemi iskoláról szóló törvény javaslatot Az országgyűlés képviselőháza színvonalas vita után a múlt hét végén elfogadta a nyolcosztályos elemi iskola életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólaló képviselők közölt volt Király József képviselő is, aki nagy avatottsággat szólott a, tárgyhoz. A képviselő azokról a küzdelmekről beszélt, amelyeket a felszabadított országrész magyarsága húsz éven keresztül iskoláiért folytatott. Fontos munkát végzünk, —mondotta, — amikor a magyar nép fiataljainak nevelésével foglalkozunk, mert a nemzet jövőjéről van szó. A nevelésnek és az iskolázásnak három pilléren kell felépülnie: az egyházon, a családon és az államon. Ahol ezt a három egységet megbontják, ott zavarok keletkeznek. A képviselő beszédét nagy tetszéssel fogadta a képviselőház. Komárom város egy havi közigazgatása Elitélték a Hub ay—Vágó törvényjavaslatot a gyűlésen Komárom thj. szab. kir. város közigazgatási bizottsága június hó 11-én délután 5 órakor tartotta e havi ülését Nagy Nándor főispán elnöklésével. Napirend előtt Surányi Ferenc apálplébános megütközéssel emlékezett meg Hubay—Vágó orsz. képviselők törvényjavaslatáról, melyet a napilapokból mindnyájan jól ismerünk. Ez a javaslat merénylet a szentisiváni egység ellen és ezérl Indítványára a közig, hizaltság a kormányhoz táviratilag fordul feliralial, amelyben megbotránkozásának ad kifejezést a törvényjavaslat felett, a kormányt bizalmáról biziosítja és kéri, hogy erős kézzel járjon el a rendbontók ellen. A javaslathoz Balogh Miklós biz. tag is hozzászólt, csatlakozott az indítványhoz, mert a felszabadult városrész 20 éven keresztül keservesen tapasztalta, mit jelent szétszakítva élni. Megtoldotta az indítványt azzal, hogy a javaslattevő képviselőket foszszák meg mandátumuktól. Napirendre térve a közig, bizottság meghallgatta a polgármesteri jelentést. Eszerint a polgármester sajnálja, hogy a cukorjegyek szétosztása tekintetében a kívánt újítást a bevonulások miatt beállott munkaerőcsappanií» i'olyÓin teljes egészében nem tudta keresztülvinni, de lehetőség szerint gondoskodott arról, hogy a jegyek szétosztásában zavar ne álljon elő. Ez meg is állapítható. Jelentette továbbá, hogy a közkórház céljaira 10.(100 P-t adományozott a belügyi kormány. A város hitelezőivel eredményesen folytatott egyezkedési tárgyalásokat és remény van további eredményekre is. A szükségmunkálaloknt a nyári időre beszüntette a polgármester, de azzal a gondolattal foglalkozik, hogy azt véglegesen beszüntesse, mert a jelek szerint a munkanélküliség megszűnt. meg a leány líceumból legalább 2 osztályt, meri ennek semmi akadálya sem volna. A város az iskola céljára üres telkei ajánlott fel. Ez ügyben a tankerületi főigazgatóhoz a napokban miniszteri bizottság fog érkezni. ígéri a polgármester, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartja és mindent elkövet annak kedvező megoldása érdekében. Ha szeptemberre megoldás nem lesz, erről az iskolák igazgatóit kellő időben értesíteni fogja. Nagy Nándor főispán közölte a bizottsággal, hogy a közoktatásügyi miniszter megengedte a jövő tanévre is a főgimnázium első osztályába leánynövendékek felvételét. A végső döntés most inár a pannonhalmi főapáitól függ. Balogh Miklós sürgette, hogy a bevonult katonák itlhonmaradl családjai részére a törvónybiztosítotla segélyt minél előbb utalják ki. Alap y Gáspár polgármester kijelentette, hogy tisztában van a kérdés fontosságával és a maga részéről mindent elkövet, hogy a jogos igények mielőbb kielégítést nyerjenek. A közigazgatási bizottság a polgármester jelentését, valamint a felszólalásokra adott válaszait megelégedéssel vette tudomásul. Jánossy Károly pénzügyigazgató jelentette ezután, hogy a folyó évben az adófizetés kedvezőbb a tavalyinál. Az adókivetések megtörténtek. Vitéz Rády Ödöndr. tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a városban kielégítő, az egészségvédelmi szolgálat eredményesen működik, amit különösen igazol az a körülmény, hogy a gyermekhalandóság 6<>/o-ra csökkent. A kormány a nyári hónapokra a zöldkeresztes tejakciót csak ott engedélyezi, ahol nyári gyermekmenhely létesül. Javasolja, hogy ily gyermekmenhelyt a város Partosújtelepen állítson fel, Ugyanis a Icngyárnak 250 munkásra volna szüksége és Komáromban többszöri felhívásra sincs jelentkező, miértis a gyár engedélyt kért arra, hogy idegenből hozzon munkásokat. Hasonló a helyzet a hajógyárban is. Surányi Ferenc biz. tag a tekintetben kér felvilágosítást a polgármestertől, megnyílik-e szeptemberben a kilátásba helyezett leány líceum, kereskedelmi iskola, vagy egyéb hasonló leányiskola, mert máris sok a jelentkező. Ha pedig nem nyílik meg, úgy a polgáriiskola és gimnázium tanárai figyelmeztessék erre a szülőket, hogy ne legyenek bizonytalanságban. A1 a - py Gáspár polgármester válaszában közölte, hogy kérelemmel fordult a közoktatásügyi miniszterhez, nyisson amelynek céljára a vármegye is 200 P-t hajlandó fordítani. Surányi Ferenc biz. tag- örömét fejezi ki a gyermekhalandóság csökkenése fölött s ezért a legnagyobb elismeréssel adózik a t. főorvosnak. Ezután felolvasták a távollevő kir ügyészségi elnök jelentését, amit a bizottság tudomásul vett. Vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő jelentést telt az iskolán kívüli népművelődési tanfolyamok befejezéséről, valamint a városi iskolák működéséről. Végül dr. Demc Kálmán államépítészeti hivatali főnök és dr. Bajor László főállatorvos tették meg szokásos jelentésüket, melyeket a bizottság szintén tudomásul vett. MILUS FOGALOM vegytisztitása és festése Komárom, Nádor-utca 3, 48. Vasaló nők j elv étet ne k ! Telefon 292. Mórocz Péter Komárom Nádor u. 15. Telefon 44 Rádió-, villany- és műszaki szaküzlet. CORDATIC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világhírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL írógépek és PFAFF varrógépek körzelképviselele. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszerelés! Javító möhelyl A mostoha sors mindig a barátunk volt Negyvennégy évvel ezelőtt háromszor vetettek és egyszer sem arattak Komárommegyében — fégeső, árvíz, filokszera — A szegény embernek mindig nehéz volt a sorsa — A kereskedelmi miniszter elhatározta 7896-ban, hogy felépitteti a komáromi uj posta és távírda hivatalt Rettenetes ez az esztendő! A jó emlékezők napjainkban sokat panaszkodnak arról, hogy olyan év, mint az idei, még soha nem volt! Tény: a borzasztó és hosszantartó tél, amely kegyetlenül szakadt ránk és felfalta a tavaszt, sok szenvedést okozott. De ezenfelül felbecsülhetetlen kárt is azzal, hogy a szokatlan hideg rengeteg gyümölcsfát, szól tőt tett tönkre és a vetéseket is nagyon megviselte. De a pusztításban a tél sem volt elegendő, jöttek az árvizek s ami megmaradt, azt pusztította el. Nem csoda tehát, ha most Komárom vármegye gazdái panaszkodnak a sok elemi csapás folytán, érthető az is, hogy a vásárlóközönség panaszkodik az élelmiszerárak emelkedései miatt. Mindenkinek igaza van. Azonban, ha a csapások tömege zúdult is ránk, igényeink mérséklésével, a magyar lélek kitartó erejével és nemzetszeretettel át kell vészelnünk a nehéz időket. S igaza van a magyar kormány tudós és kiváló elnökének, gróf Teleki Púi miniszterelnöknek, aki hónapokkal előbb, több alkalommal a magyar összetartásról és a magyar szerétéiről beszélt és az ország népét kérte e sorsdöntő időkben arra, hogy a szeretet leikével siessenek azok segítségére, akik arra megérdemelten rászorulnak, s mindenki tegye meg a munkában is a kötelességét. Negyvennégy esztendővel ezelőtt, 1896-ban, amikor a magyar nemzet a honfoglalás ezeresztendős évfordulóját ünnepelte, volt a maihoz hasonló rossz gazdasági esztendő, amely még a mainál is rosszabb és vigasztalanabb volt. A KOMÁROMI LAPOK 1896. szeptember 5.-i vezércikkében a következőket írta: A szép reményekkel kecsegtető termés közepes eredményt adott. Ezt is nagy részben és több községben devalválta, tönkretette a félelmetes, rossz időjárás, a 3—4-szeri árvíz, a jégeső. A szakadatlan esőzés megakasztotta — nagy kárára gazdáinknak — a cséplési munkát és kára nemcsak a késedelemben, de a termés rosszabb eredményeiben is mutatkozott. A csallóközi és még inkább az udvar di járás több községében háromszor is vetettek és egyszer sem arattak. Elvitte termését az árvíz, gabonáját, szénáját, sarjuját, burgonyáját és kukoricáját. Máshol jégeső pusztított, tönkretevő vetést és azt a kis szöllőtermést is, amit a filokszera kegyelme meghagyott. Úgy, h*ogy számos községünk lakossága valóban szomorú télnek néz elébe. Terhe nagy, jövedelme csekély, vagy semmi.« * A KOMÁROMI LAPOK pár hét múlva ezeket írja: »A megélhetés nehéz gondjának fellege olt borong a szalmafödeles viskók felett, melyek küszöbét gyakran látogatja a nyomor sápadt alakja. És ha rosszul ment a szegény ember sorsa hajdanában, ma, a társadalmi és közgazdasági formaságok korszakában még inkább megnehezült a sors keze felette. A társadalomnak kell résen lenni, hogy egyfelől megfelelő intézkedésekkel, a kisemberek keresetképességének f okozásával, másfelől pedig a már meglevő nyomor sebeit kell bekötözgetni.« A mai időkben komoly hangon kell figyelmeztetni mindazokat, akik kezük munkájából élnek, hogy ragadjanak meg minden, még a legkisebb munkaalkalmat is és keresetüket a legszigorúbb takarékosság melleit úgy' osszák be, hogy abból hetenként valami kis összeg a télire megmaradhasson. A jó gazdasszonv a mai időkben kimondhatatlan segítség a háznál a férjének, mert az a kis jövedelemből is tud rendesen gazdálkodni, sőt még félre is lenni azokra a napokra, amikor nincs, avagy csak nagyon is kevés lesz a kereset. A jó munkásasszonynak a mai komor időkben kezébe kell venni a gyeplőt és a család tagjai sorában szigorúan ügyelni a legnagyobb takarékosságra és — bizony sok helyen — szembe kell fordulni a fiatalkorúak túlzott igényeivel!... Ma előre kell felkészülni a télre, minden figyelmet arra szentelni, hogy ezt a mostani nehéz esztendőt valahogyan, zökkenésmentesen átevickéljük. Egyszerű háztartás, nagy takarékosság az öltözködés terén és a szórakozásoknál! Minden fillérre vigyázni kell! Mert aki még most gondol a jövő télre és aszerint vezeti életét, az a tél nyomorúságai ellen védekezni is tud. A legnagyobb nyomornak az teszi ki magát és családját, aki még ma is könnyelmű! Amikor még a jómódú emberek is megfogják a garast.« * Most pedig városunk egyik régi problémáját vesszük elő: A GYŐRI HÍRLAP írja 1896-ban, hogy »a kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy a soproni posta- és távi rdaigazgatóság kerületében levő több városban, így Komáromban is, a posta- és távirdahivatalok részére új épületeket emeltet. A nevezett lap szerint a miniszter máris felhívta az igazgatóságot, hogy alkalmas telkek kiszemelése végett az illető városi hatóságokkal lépjen érintkezésbe.« Meg kell jegyeznünk, hogy Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém városok meg is kapták az új postahivatalukat, csak Komárom nem. A mostani kereskedelmi miniszter kiváló szakembere tárcájának, lelkes magyar hazafi, fáradhatatlan az alkotásokban és munkássága nyomán tárcája körében, sok áldás fakad. Szeretnénk tehát azt hinni, hogy a soproni* posta- és távirdaigazgatóságnál szeretetteljesen gondolni fognak a mi szegény Komáromunkra is és negyvennégy esztendő múltán előkeresik az »aktát« és — megörvendeztetik a postapalotát váró komáromiakat. ni. MAGA IS ELVÉGEZHETI KÖNYVELÉSÉI az én módszeremmel. Díjtalan felvilágosítás. Spielberger Béla, Halász u. 4. 206
