Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-06-08 / 23. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1940, június 8. Mit tervez, hogyan dolgozik, mit irányít a Komárommegyei Közjóléti Szövetkezet? ,,Minta-vármegye“ lesz Komárommegye közjóléti szempontból, az egyetemen dolgozták ki szociális kataszterét Néhány hónappal ezelőll látogatást tettünk Budapesten, az egyetem köz­­igazgatásludományi tanszékének sze­mináriumában. A dr. Magvary Zol­tán professzer által vezetett intézet­ben dr. Kiss István adjunktus és dr. Szaniszló József rendkívül érde­kes térképeket teregettek elénk. A tér­kép mind Komárom vármegyét ábrá­zolta s valahány térkép volt, annyi­féle szempontból ismertette a meg­nagyobbodott vármegye gazdasági, társadalmi, kereskedelmi, ipari, me­zőgazdasági, települési viszonyait. Akkor találkoztunk először ezzel a a névvel: közjóléti szövetkezet. — Minta vármegye lesz Komárom vármegye — adta akkor a felvilágo­sítást a lelkes dr. Kiss István, — azt akarjuk, hogy közjóléti tekintetben elől járjon. Éppen ezért, a lehető leg­pontosabban kidolgoztak a vármegyé­re vonatkozó adatokat és térképes statisztikát csináltunk. A félszáz térkép, kartoték, ismertető lap pompásan egybevágó halmazából a következők derültek ki: Az, hogy Komárom megye szegé­nyebb lakosság-rétegének anyagi hely­zetén javítsunk, sürgős követelmény. Hogy azonban javítani lehessen, ahhoz szükséges a szociális kérdések legpontosabb ismerete. Evégből Ko­márom megye minden egyes községé­ről rendkívül pontos és részletes adal­­térképqket szerkesztettek a közigazga­tástudományi egyetem munkaszobájá­ban, helyszíni adatok alapján. A sta­tisztikai képet térképre rajzolták s így a térképek nemcsak arra a kér­désre adnak pontos választ, hogy mi­lyen a népsűrűség az egyes falvak­ban s járásokban, milyen a földek birtokmegoszlása, milyen a szegény­ség s a gazdagság viszonya, hanem még a legapróbb kérdésekre is vá­laszt adnak a térképek. Például meg­tudunk olyanokat, hogy Bősön feltű­nően kevés a kovácis s hogy bizonyos falvakban feleslegesen sok éppen ez a mesterember. Minden ipar külön fel van tüntetve, a kereskedelemről pontos képet kapunk, a zsidóság s kereszténység számarányát ismerjük, a háziipari viszonyokat, sőt a cseléd­­tartási viszonyokat is. Egyszóval: az emberi élet min­den megnyilvánulását pontosan felrajzolták a térképekre. A falvakról külön kartotékokat ve­zetnek. S MI CÉLBÓL? * Az adatgyűjtés célja az, hogy tiszta képet nyújtson minden problémáról. E statisztika mutatja, hogy mely fa­luban mi van meg s mi hiányzik. Mi szükséges, milyen javítás kívána­tos, mi tehát a probléma. A pontos adatfelvétel, a helyzet aprólékos is­merete megkönnyíti a szociális segítés kérdését. Hónapokig dolgoztak e tér­képeken. (Ha a megyeháza átalakítási munkálatai után e térképek végleges helyükre kerülnek, a laikus előtt is döbbenetes sikerük lesz!) A térképek mellé csatolt falukarto­ték pontos helyszinképet ad. Például Ekecs község kartotékján ez áll: EKECS. . összlakosság 2200, kereső 1005, (772 fér­fi, 233 nő). Tényleges helyzet: 63:12 holdon fe­lüli gazdaság 1—2 lóval, 1—3 te­hénnel, 81 :12 holdon aluli gazdaság 1—2 tehénnel. Van 191 törpebirtok és 303 agrárproletár család. (232 napszámos és 71 cseléd.) Közép­birtok 13 van, 2798 hold nagyság­ban. Prabléma: Nincstelen rétege szorul intézményes támogatásra. .Megoldás: Allatakció. (Lehetséges vol­na itt baromfi akció is.) Házépítés. Méhészete fejleszthető. Gyékény s egyáltalában a fonóháziipar beve­zetése. Nemesfűz telepítése. (Eset­leg gyümölcstelepítés is.) SZÁZHATVANHÁROM komáromi község közül százban van intézményes megoldásra váró szociá­lis probléma. A Közjóléti Szövetkezet csoportokra osztotta szociális moz­galmát s 5 éves terv szerint fokoza­tosan valósítja meg. A megyében a következő mozgalma­kat tervezik: 1. Házépítés. Lehetőleg nagycsalá­­dú, szegény emberek számára. Tör­lesztési idő 15—20 év. Évente 180— 190 ház felépítése van tervbe véve. 2. Nagy-állatok tenyésztése. Törpe­­birtokosok részére. Teheneket kap­nak a törpebirtokosok, 1—3 év alatt 1933. évi szeptember hó 12-én történt, hogy Pölhe József dunakisfaludi földmű­ves kétfogatú lovaskocsiján a vele együtt­lakó sógorával, Csiba Ernő földművessel Dunaszerdahelyre hajtotl disznókért. Sö­tét este volt már, amikor a gazdáját haza váró nyitott kapun a kocsi az ud­varra visszaérkezett. Amikor a kocsizör­gésre a háznépe kiment az udvarra, a kocsi mellett senkit sem találtak, a ko­csiban pedig a vári disznók helyeit leg­nagyobb remii leiükre fején súlyos i,eb­bel Csiba Ernő feküdi holtan. Pölhe Jó­­zset sehol sem volt, csak hosszú idő múl- • va érkezett haza azzal, hogy nem a ko­csin, hanem vonalon tért vissza Dunaszer­­dahelyről. Hozzátette, hogy tudomása sze­rint Csiba Szabó Mihály dunaszerdahelyi napszámossal, a volt cselédjükkel indult el Dunaszerdalielyről a kocsin és milyen szerencse, hogy nem velük jött, így nem érheti őt semmiféle gyanú. A csendőrök azonnal megindították a nyomozást. Kihallgatták Szabó Mihályt, aki vallomásában előadta, hogy az utcán találkozott Pöthével, aki megállította és azt mondta neki, hogy egy jó üzletet tud a részére, melyen 300 koronát kereshetne.. Hogy mi az a jó üzlet, azt nem árulta el, hanem az iránt érdeklődött, hogy hol dol­gozik és este mikor hagyja abba a mun­kát. Szabó megadta a kért felvilágosítást. Délután Pöthe ismételten felkereste Sza­bót a munkahelyén, majd este 6 órakor az utcán megvárta és bevitte a legköze-; lebbi vendéglőbe, ahol arra kérte, hogy verje el Csibát és kijelentette, hogy esetleg 1000 koronát se sajnálna tőle. Szabó állí­tása szerint ezt meglagadta, azonban to­vábbra is együtt maradtak és poharaztak. Majd oda jött Csiba is, aki már ittas volt és akit Pöthe borral és pálinkával tovább*itatott. Szabó és a most már telje­sen részeg Csiba megindultak a kocsival haza felé. Mikor Dunaszerdahelyt elhagy­ták, Szabó arra lett figyelmes, hogy az addig lépésben haladó lovak a kocsit meg­rántják, vágtatni kezdenek és Pöthe a mellette ülő részeg Csibát a lovak közé rúgja. Pöthe azután megállította a lovakat. Szabó leugrott a kocsiról és a nyugtalan­törlesztik tejjel,. vajjal, szaporulattal, a lovat pénzzel vagy fuvarral. 3. Kisállat és háziipari akció. Célja a jövedelemkiegészílésre szoruló eg­zisztenciák anyagi megerősítése. Tör­lesztés 1—2 év alatt. 4. Talajjavító és mezőgazdasági gé­pek beszerzése, kiosztása. Célja: a törpebirtokost önálló egzisztenciává emelni. Irányított gazdálkodás. Tör­lesztése 5—10 év. 5. Értékesítési és ipartelcpílési moz­galom. A kisiparost célszerű áttelepí­téssel megfelelő helyre önálló kere­sethez juttatni, akár házadományo­zással is. Pl. Dunaszerdahelyen ipa­rosfölösleg van, Bősön iparoshiány. Csere. A munka első fázisa az ú. n. kupecképző tanfolyam. Forgótőkével látják el a szorgalmas keresztény if­jakat. Mezőgazdasági háziipari is se­gélyezni akar a szövetkezet. (Aszalás, konzerv, tésztakészítés.) KÉT HÓNAP ALATT fogja bejárni a Közjóléti Szövetkezet vezetősége és a szociális előadónő Komárom megye községeit, hogy min­denütt személyesen tárgyaljon az al­ispán, a főszolgabíró s a jegyző jelen­létében a falvak irányítóival. Meg­szervezik a családi kartotékok felvé­­telezőil s nemsokára minden egyes családról is megfelelő képe lesz a Köz­jóléti Szövetkezetnek. Reméljük, hogy a Szövetkezet munkáját minél na­gyobb siker kíséri s Komárom vár­megye a szociális haladás terén va­lóban mintavármegye lesz! kodó lovak zabláját ragadta meg, Pöthe pedig a lovak kisafájánál babrált, majd egy nyilván ütéstől származó puffanás hallatszott és utána Pöthe a még nyöször­gő Csibát a kocsi fenekébe tette, Szabóra pedig ráparancsolt, hogy. üljön föl a ko­csira és hajtson haza. Pöthe egy ideig gyalog követte a kocsit, de mindig jobban elmaradt, majd csakhamar eltűnt ti sötét­ben. Szabó ezután hazahajtott t> a nyitott kapun át beállt az udvarra, ahol nyomban leugrott a kocsiról és gyalogosan haza­tért Dunaszerdahelyre azon az úton, ame­lyen jött, de Pöthével-útközben nem talál­kozott. Pölhe mindezt tagadta. Az ügyészség álláspontja szerinl Pölhe volt a gyilkos. Szabó pedig mint tettestárs játszott a kezére. Az ügyészség vádjára a pozsonyi kerületi bíróság esküdtszéke két napi tárgyalás után Pöthét gyilkosságban, Szabót pedig tettestárs! minőségben bű­nösnek mondotta ki és a bíróság előbbire életfogylig tartó, az utóbbira pedig 5 évi fegy házat szabott ki. Szabó a büntetését ki is töltötte, így vele szemben a. bűnügy végleges befejezést nyert. Pöthe Ügyét azonban, mivel a ki­szabott büntetése még nem telt le, újra le kellett tárgyalni. A komáromi törvényszék dr. Nagy Géza tanácsa tárgyalta a bűn­ügyet. Pöthe változatlanul tagadta, hogy bármi közé volna a gyilkossághoz. Ki­hallgatta a bíróság tanúként Szabó Mi­hályt, aki most már nem akart emlékezni arra, hogy Csibát Pöthe rúgta le a kocsi­ról a lovak közé. A bíróság dr. Gáspár Árpád kir. ügyész vádbeszédde és dr. Sza­bó László ügyvéd védőbeszéde után Pöt­hét a gyilkosság vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette és azonnali szabad­­lábrahelyezését rendelte el. Ez ellen az ügyész felfolyamodással, az Ítélet ellen pe­dig felebbezéssel élt. t — Jó könyvek versenyfutása. Ez jut eszünkbe, ha a most megjelent Pengős és Félpengős Regényeket végiglapozzuk. Mind­egyik más világba vezet, de mindegyik a maximumát adja annak, amit érdekfeszítő regénytől vár áz olvasó. Itt van mindjárt M. Seeley Pengőskötete: »Sikoltás az éj­szakában«. Izzó fantáziától született külö7 nős történet, amely egy könyvtáros kisasz­­szony nyári szabadságát tíz életre is sok szenzációval népesíti be. Az egyik Félpen­gősben Agatha Christie, a megmagyaráz­hatatlan rejtelmek írója ejli rabul az olva­sót »A gyűlölet őrültje« című egészen szo­katlan, izgalmas levegőjű regényével, a másikban pedig, a világhírű Evans regé­nyében: »Montana újra átkel a nagy fo­lyón« viharzó vágtában követjük a ret­tenthetetlen hőst iioklokon és mennyor­szágokon át. A vadnyugat nagy költőjének, Zanc Greynek kifogyott regénye, :»Az erdő szerelmese« jeleni meg sokak kívánságára egyidejűleg új, olcsó "kiadásban, hogy az olvasók megtttasulhassanak attól a varázs­tól, amelyet olyan bőséggel ont ez a hí­res könyv. NÉVTELEN ÁSKÁLÓDÁSOK soha­sem tartoztak a legnépszerűbb »szel­lemi iparág« közé s a névtelen gya­núsító, a láthatatlanság ködébe bur­kolt nyelvöltögétő mindig megvetett tagja a komoly társadalomnak. En-> nek ellenére mindig akadnak név­telen s ennélfogva illetéktelen leve­lezők, levélsokszorosílók, akik bősz­­szuszomjukat, kaján kedvüket nem tudják másképen kiélni, mint hogy rágalmazó, feketítő leveleket írnak embertársaikról. Kétféle fajtája van a névtelen irodalomnak: az egyik fajta egy-egy levelet ír, pontosan célozva, a kiszemelt áldozat címé­re. Esetleg az áldozat feleségének, férjének, vagy főnökének címére. Egy levelet. A másik fajta ennél még rosszabb: ez ugyanis sokszo­­rosíi. az írógép jótékony védelmé­ben űzi löniegniunkóját. Kiszemel a levélíró egy vagy több embert, meggyanúsítja őket. megrágalmazza, kompromittálni igyekszik s mikor hetet-haval összehordott, akkor le­írja, sokszorosítva, s terjeszteni, küldözgetni kezdi. Éppen csak azt nem kéri, amit a »13 imádság« vagy a »hetes sorozat Szent Antalért« cí­mű hólabda-ájtatosság szerzője kí­ván, azt ugyanis, hogy a címzett szintén írja le tizenkétszer a szö­veget s küldözze szét a posta na­gyobb örömére. Egyszóval városunkban s kör­nyékén ismét felbuzgóit a névtelen sokszorosító tinlaforrása, hogy köz­tiszteletben álló személyek nevét meghurcolja a lóik kipellengérezze a szó, irigységtől öntözött kert cso­davirágaivá tegye a tinta, hogy rá­galmazza s feketítse a gyanú. Mos­tanában úgylátszik a »miért igazol­ták?« kérdése az időszerű, mintha az országnak a mai európai viszá­lyok idején nem volna más gondja, dolga, minthogy polgárainak a név­telen levelezés örömét engedje meg. A névtelen levélíró olyan, mint a kígyó: kisiklik a kezünk közül s hozzányúlni is kellemetlen érzés. Utolérni nem lehet, eltűnik a szá­raz bokrok között. Mi sem érjük utói, de annyit utánaüzenümk min­den jóérzésű magyar nevében: szé­­gyelje magát mindenki, aki magát magyarnak vallva, a kataklizma sú­lyos hónapjaiban névtelen rágal­mazással foglalkozik s nőivel öltö­zeti. Szegyet je magát, hogy csak erre van ideje, gondja, s hogyha valami baja van, azt nem meri nyíl­tan, őszintén megmondani. Ejtőer­nyőt neki Flandriában! Ha nem az álmok országa lenne, Magyarország álomország lehelne Jó tudni, hogy a legtöbb lúgkő vagy másféle mé­reg által okozott szerencsétlenség csaknem kivétel nélkül abból a ren­detlenségből ered, amely majdnem minden háztartásban a különféle flas­kák körül tapasztalható. A mérges anyagokat ne tartsuk az éléskamrá­ban és az ilyen folyadékot tartalmazó üvegeket teljesen különítsük el a más üvegektől. hogy vasalás közben nem egyszer elő­fordul az, hogy a vasaló hozzátapad a fehérneműhöz és ha nem vigyázunk, pillanatok alatt kiégeti. Ennek az az oka, hogy a vasaló alsó lapja beszeny­­nyezödött. Simítsuk többször végig egészen finom dörzspapírral, vagy csi­szoljuk teljesen tiszta stearinnal, utá­na meg előbb papírral, majd tiszta ruhával dörzsöljük fényesre s a vasa­ló többet nem ragad. Költözködésnél fontos! Ha nyugalmas, poloskamentes lakást akar, forduljon bizalom­mal az Első Győri Ciánozö Vállalathoz, Győr, Domb-u. 7. Telefon 429 Mindennemű féreg- és patkány­­irtás, terményzsizsiktelenítés ga­ranciával, mérsékelt áron. Helyi képviselő: TUREK fesfékkereskedés, Komárom, Városház-utca. „CORSO ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ Mérsékeli polgári áraki Gondos kiszolgálási KOMÁROMUJVÁROSBAN, Nagyigmándi-ut 13. Gyönyörű kerthelyiség, modernül berendezett éttermek és söröző helyiségek. Elsőrendű ételek. Kitűnő italok. Menürendszer. Havi étkezőknek kedvezmény. Cigányzene. Társas ebédek és összejövetelek legalkalmasabb helye. Minden vasár- és ünnepnapon katonazene. je OavaUán használ! akkumulátor telep kapcsolóval, táblával, mérő műszerekkel, jókarban levő íöltődynamóval eladó. Megtekinthető a m. kir. Meteorológiai Obszervatóriumban. Életfogytiglani fegyhá^ után felmentés A pozsonyi esküdtszék által gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélt vádlottat a komáromi törvényszék felmentette

Next

/
Oldalképek
Tartalom