Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-27 / 17. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÄL GYULA Dr. Szombat, 1940. április 27. <VY Hatvanegyedik évfolyam 17. szám Előfizetés: Felelős szerkesztő KALL A Y ENDRE DR. Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Komárom vármegye rendkívüli közgyűlése Megemlékezés Mátyás királyról A sajtónovella Komárom, — április 27. A sajtóreformról szóló javaslat elkészült és a csütörtöki ülésen a kép- Viselőház elé került. A javaslatra azok a visszaélések adlak okot, amelyeket a szélsőséges sajtóban a sajtószabadság védőszárnyai alatt nnpról-napra éppen azok követtek el, akik a közszabadság-jogok védőiként akarták magukat feltüntetni. Ezeknek tevékenysége veszélyeztette a nemzet nyugalmát és kifelé kárt okozott az ország becsületének és hitelének. A sajtótörvény rendelkezéseit csak azok tartották be, akik a sajtó rendeltetését a tárgyilagosság és igazságosság elvének érvényesülésében juttatták kifejezésre. A haza és az ország érdeke megköveteli, bogy a kormányzat ezen á téren is rendet teremtsen s ahol Ej sajtószabadsággal bűnös visszaélést követnek el, olt a törvény szigorával Sújtson le. A törvényjavaslat szerint a jövőben hírlap vagy folyóirat időszaki lapnak számít, tekintet nélkül a megjelenés időközére. Különálló időszaki lapnak tekintendők az időszaki lap mellékletei is, ha azok ismételten jelennek! hi eg. Intézkedik a javaslat a külföldi sajtótermékekről is, amennyiben kimondja, hogy abban az esetben, ha a külföldi sajtótermékek tartalma az ország érdekeibe ütközik, az elrendeli ellenőrzés mellett behozatalukat eltilthatják, s biztosítja a javaslaat. hogy az időszaki lap szellemi irányítására külföldi állampolgárok befolyást ne gyakorolhassanak. Egyik legérdekesebb rendelkezése a javaslatnak az, hogy az eddigi kaució-rendszert eltörli, de viszont kimondja, hogy ha az időszaki lap valamely közlemény® miatt megállapított pénzbüntetést, il-í letőleg kártérítést nem fizeti meg, hat hónap múlva köteles megjelenését beszüntetni. A jövőben a megtámadott hatóság helyeit a királyi ügyészség léphet föl a helyreigazílási jog érvényesítésével. \Véget vét a javaslat a káros irányú, túlzott szenzációhajhászásnak is. Bűnügyekről csupán a tényállásra szorítkozó közleményt szabad közzétenni. A harmadik fejezel a büntető rendelkezéseket tartalmazza és új sajlórendészcli vétségeket és kihágásokat állapít meg. Szigorítja a javaslat a tiltott közlésre vonatkozó jogszabályokat és kiterjeszti azokat a családi élei belső viszonyait érintő ügyekben tar-, tott tárgyalásokra és beadványokra Js. Ezentúl a rágalmazás vétségét kő-/ Veti el az is, aki valakiről a sajtóban olyan tényt állít, amely valóság cselén a megtámadott személy jó hírnevét rontaná. A javaslat a valódiság bizonyításának igen szűk teret enged s védelem alá veszi az országgyűlés, a közhatóságok tekintélyét az ezek tárgyalásairól megjelenő elferdített tudósításokkal szemben. Valótlanság közlése, akár szándékos, akár gondatlan, büntetendő. Á sajtójogi felelősséget kiterjeszti a javaslat a tekinlélyrontásra, valótlanság közlésére, hitelrontásra és tiltott közlésre. Továbbra is a fokozatos felelősségi rendszer marad fenn a büntetőjogi felelősség tekintetében. A sajtóügyekben a jövőben a nyomozás csak a felelős személyek megállapítására fog szorítkozni, vizsgálatnak pedig helye nines. Lényeges újítás a javaslatban a jogorvoslatokra vonatkozó rész. Sajtóügyekbe,n egyfokú per-Néhány sürgősebb természetű ügy szükségessé tette, bogy Komárom vármegye rendkívüli közgyűlést tartson, amely április 26-án, délelőtt 10 órai kezdettel folyt le a Kultúrpalota nagytermében, Nagy Nándor főispán elnöklésével. Napirend előtt Surányi Ferenc apátplébános szólalt fel és hatalmas, erőtől duzzadó, pompásan felépített beszéddel áldozott Mátyás király emlékének 500 éves születési évfordulója alkalmából. Találóan jellemezte a nagy uralkodót, mint az igazság fogalmának megtestesítőjét, akivel a nép szerint az igazság is sírba szállott. Nemzeti büszkeséggel hangsúlyozta, hogy e nemzeti király alatt nem látott magasságba nőtt az ország tekintélye, anyagi és szellemi gazdagsága és jóléte. Vázolta külpolitikáját, mely inkább nyugatra tekintett a német császári trónusra, mint keletre a török veszedelemre. Nemzetünk nagy szerencsétlenségei közé tartozik, hogy mindaz, amit alkotott, halála után gyorsan aláhanyatlott és Mohács temetőjébe süllyedi, mert nem következett utána hasonló erőskezű uralkodó, aki meg tudta volna tartani azt, amit ő szerzett. így elmerült a múltba az az olasz műveltség is, mely korát jellemezte. Most, amikor az olasz barátság reneszánszát éljük, büszkeséggel kell, hogy emlékezzünk a fényes napokra, melyeket Mátyás király írt be történelmünk lapjaira. A közgyűlés nagy tetszéssel és tapssal jutalmazta a remekbeöntött beszédet és elrendelte, hogy az egész terjedelmében iktattassék a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Napirendre térve tudomásul vette a közgyűlés a Kormányzó Ür köszönő válaszát a 20 éves uralkodása alkalmából küldött üdvözlő táviratra, majd vitéz Hunyadi László dr. főjegyző ismertette a főispáni és alispáni lakások építése tárgyában hozott belügyminiszteri határozatot és az elfogadott tervet. A közgyűlés névszerinti szavazással kimondta, bogy a lakást megépítteti 190.000 pengő költséggel s az ehhez hiányzó 32.000 pengőre fedezetül az Esztergom vármegye elleni követelést jelölte ki. Egyben megbízta az alispánt, hogy az építési pályázatot írja ki, úgy, hogy; a beérkező pályázatok fölött a májusi közgyűlés határozhasson. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a kereskedelmi miniszter a felszabadult területekre is kiterjesztette a vármegye útvámszédési jogát és ezt az alispán már életbe is léptette. E címen évi 200.000 pengő bevételtöbblet mutatkozik. Ugyancsak tudomásul vették a közúti alap 1940. évi költségvetése tárgyában kelt kormányrendeletet s itt a módosítás folytán előállt íorvoslat lesz és a törvényszék határozatait a Kúria bírálja felül. Végül Intézkedik a javaslat, hogy a Sajtókamara az országgyűlés felsőházában és a székesfőváros törvényhatósági bizottságban képviselethez jusson és pedig úgy az újságírói, mint a lapkiadói főosztályt illetőleg. Nagy vonásokban ezek a rendelkezések vannak a hat fejezetből álló hiányok fedezetét hitelátruházással biztosították. Elfogadta a közgyűlés az államépítészeti hivatal javaslatát a törvényhatósági úthálózatból kihagyandó szomszédos községi utakra vonatkozóan. Balogh Miklós biz. tag. arra kért magyarázatot, mi az oka annak, hogy a kihagyandó utak legnagyobb részben csallóközi utak, holott tudvalévőén a Lalajadottságok miatt itt kívánatos legnagyobb fokban az utak rendben tartása. Reviczky István alispán válaszában kifejtette, hogy a Csallóközben van a legtöbb fölösleges út. Van rá eset, hogy két község között 3—1 út is van. Ezek számát kell csökkenteni. László Dániel biz. tag kifogásolta, hogy az útmesterek megakadályozzák a közlegelők kellő kihasználását. Az alispán megnyugtató választ adott. Vitéz Hunyadi László dr. főjegyző ismertette az egyesítve volt Eszlergom-Komárom vármegyék közti tárgyalások eredményét a közös vagyon elszámolására vonatkozóan. E tárgyban már közöltük a kisgyűlés álláspontját és javaslatát, melyet a közgyűlés magáévá tett. Eszerint tehát a közúti alapból cca 400.000 pengőt, a háztartási és egyéb alapokból pedig 332.000 pengőt köteles Esztergom megye Komárom megyének fizetni, ezenfelül Esztergom vármegye magára vállalja az összes közös adósságokat, míg a kintlevő hátralékos követelések megoszlanak a vármegyék közt. A közgyűlés köszönetét mondott vitéz Hunyadi László főjegyzőnek ez ügyben kifejtett értékes tevékenységéért. Reviczky István alispán bejelentette, hogy a belügyminiszter inségjárulék kivetését rendelte el, ami a vármegyében kb. 550.000 pengőre tehető évenként. Ennek az összegnek a kezelésére két lehetőség van: vagy bizottsági úton kezeli azt a vármegye, vagypedig az ú. n. Esztergás-módszer szerint létesítendő szövetkezet útján. Az alispán az utóbbit tartja megfelelőbbnek, mert egy kereskedelmi társaság sokkal mozgékonyabb, mint a felettes hatóság jóváhagyásától ezer irányban megkötött bizottság. A közgyűlés az alispán javaslatát fogadta el és elvileg kimondta, hogy megalakítja a Komáromvármegyei Gazdasági és Közjóléti Szövetkezetét. Végül Pyber László biz. tag interpellált a cukorrépatermelés korlátozása tárgyában és indítványt tett, írjon fel a közgyűlés a kormányhoz, hogy a cukorfejadagot egységesen állapítsa meg az egész országban, mert a nehéz munkában elfáradt falusi ember jobban rászorul a cukor tápláló erejére, mint a kávéházban lebzselő fővárosi ember. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. sajtónovellában, mely az érdekellek körében nagy figyelmet kelt. Ez a novella a helyesen értelmezeti sajtószabadságot kívánja védelmezni és kJátat akar vetni a sajtó egy részében megismétlődő és szinte állandósított túlkapásoknak és visszaéléseknek. Aki az igazság elvét tiszteletben tartja és ennek alapján a valóságot tárja föl a isaj tóban, azt a sajtónovella új ren| Térffy Dezső "j Egyik leghűségesebb fiát vesztette el Komárom Térffy Dezső, volt kúriai tanácselnökben, aki rövid szenvedés után 1940. április 20-án Budapesten, 71 éves koraiján elhunyt. Térffy Dezső Komáromban, 1869. évben született, tekintélyes kereskedő-családból. Édesatyja nagy gondot fordított a ritka tehetségű gyermek neveltetésére és taníttatására, aki iskoláit Komáromban és Budapesten kitűnő eredménnyel végezte el. Jogi tanulmányai befejezte után a bírói pályára lépett, ahol kiváló képességei, nagy tudása és tárgyilagos igazságérzete, valamint ritka szorgalma révén gyorsan haladt előre és aránylag fiatal korban elérte a magyar bíró vágyainak legnagyobbikát, a m. kir. kúriai bírói széket, majd pedig a kúriai tanácselnökséget. Még további előléptetéssel is megkínálták, de ezt már kedves humorral szerényen utasította vissza, mondván, hogy most már csak olyan újabb előléptetést vállal, amellyel a »fiatalúr « címzés jár. Életpályája és munkabeosztása ugyan már fiatal éveiben elszólítotla szülővárosától, de távozása csak térbeli volt, lélekben továbbra is itt élt Komáromban, az ő kedves szülővárosában. Szabadidejében sűrűn hazalátogatott, amig a cseh megszállás látogató kedvének gátat nem vetett. De ezután is megtalálta a módját, hogy városa iránti szeretetét kiélhesse. Erre a jótékonykodást választotta, de mert világéletében szerény, csöndes ember volt, ezt is mindig a névtelenség homályába burkolózva gyakarolta, hogy »ne tudja a jobb, mit csinál a bal«. Komárom város szegényemek a támogatására minden hónapban pontosan megérkezett a »Névtelen« jótevő 50 Ke adománya, a Majláth-fiúiskola és a Simor-zárda szegény tanulói minden karácsonykor megkapták a »magát megnevezni nem kívánó« jótevőtől a maguk 1000 Ke ajándékát s a Szt. Erzsébet Jótékony Nőegylet és az Oltáregylet ugyancsak holt biztosan számíthattak minden hónapban a szokásos 50, illetve 20 Ke támogatásra. Ezek voltak a rendszeres, időnként megismétlődő adományai, ezenfelül se szeri, se száma az esetenkénti jótékonykodásának. Minden ízében Komáromért élt, minden gondolata szülővárosához fűződött. A cseh megszállás alatt elvárta komáromi ismerőseitől, hogy Budapesten jártukban okvetlenül meglátogassák és jó hírekkel vigasztalják. Egyik látogatója egy alkalommal megkérdezte tőle, miért lakik előrehaladott korában is negyedik emeleten, miért nem keres kényelmesebb lakást? A nagy lokálpatrióta így felelt: — Nézd kedves barátom, itt folyik az ablakom alatt a Duna. Minden reggel kiállók ide az ablakba, elnézegelem ezt a rohanó víztömeget s ilyenkor mindig az a kellemes tudat fut keresztül telkemen, hogy ez a víz tegnap, vagy tegnapelőtt az én "drága szülővárosinon futóit keresztül. A Duna csobogása így oly kedves emlékeket ébreszt fel bennem, hogy nincs az a kényelmes lakás, amelyért ezt felcserélném. — Ott is maradt haláláig. Lakása tele volt komáromi emlékekkel. A szülői ház udvarának olajfestménye, a komáromi úrnapi körmenet fényképekben megörökített kedves részletei, régi komáromi ismerősök arcképei sorakoztak a falon egymás mellett, de még a bútorai is gyermekkori emlékeket őriztek. Annál nagyobb volt az öröme és boldogsága, amitor Komárom felszabadult a cseh megszállás alól. Boldogan sietett haza, mihelyt lehetett és keresve kereste, mit tudna adni szülővárosának. így határozta el, hogy a felszabadulásnak emléket állít, ami a Szent András templomnak adományozott egyik gyönyörű szinesablakban nyert megvalósulást. Ugyanekkor; tekintélyes összeget adott a szegények sedelkezései nem igen érintik, de annál jobban megszívlelendők azok által, akik eddig könnyelműen és lelkiismereti énül feláldozták az igazságot a szenzációk hajszolásának. A sajtóno- Vella a becsület és a tekintély védetni ezése mellett nemzeti célokat szolgál, aminek hatása rövidesen jóiéko- SÜyan fog mutatkozni a közélet minden területén.
