Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-13 / 15. szám

6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1940. április 13. Gerháí Gyula Komárom, Király püspök-ulca 41. Hangszerkészítő, orgona, zongorajavító és hangoló. Gróf Eszterházy Ferenc Tata zeneiskolájának állandó hangolója. AZ ERŐ LÁZÁRJAI Ti küzd jelek csak, büszke bátrak, és nyerjetek lélck-csatákat, miket az ember maga ellen harcol, Isienne! vértezettcn, hagy szívben és nagyszerű tettben a Tiszta Ember megszülessen, a Boldog Ember megszülessen! Mi, Lázárjai az erőnek, akik egekig sohse nőnek, tétova szájjal prédikálunk, s a küzdés elől félreállunk. , Nekünk a Tett idegen rémség, s csak egy barátunk van: a Kétség. • Ma hősnek hisszük bús magunkat, holnap behúzzuk a, nyakunkat, s mit tegnap arany szókba Véstünk: ma megtagadjuk esküvésünk. A szó, a szó csupán a kincsünk, ezért örök a rabbiiisicsünk. így, mindig csak egyhelyben állva, lobogva, de mit sem csinálva, ezer győzelmei elmulasztunk, lassan megöl esett kudarcunk, s ha a halál elér bennünket, torz belük mondják életünket fejfánkon, künn a temetőben: »A lélek kész — a lest erőtlen!« JÁMBOR LÁSZLÓ. — Golyóálló benzintartály. A Búvár írja: Egy amerikai feltaláló olyan benzin­­tartályt készített, amely könnyűsége el­lenére is lövésálló. Két egymásba tolt fémhengerből áll, a belsőben van a benzin és ez nagy sebességgel forog. Kísérletkép­­, pen közvetlen közelről rálőttek a ben­zinnel töltött tartályra, de a golyó csak a külső hengert ütötte át, a sebesen forgó ; belső tartály ellökte a golyót. Mátyás király és Komárom Irta: Baranyay József dr. ,V. Mátyás király és fényes udvarának ko­máromi tartózkodása alatt egyik kedvenc szórakozása volt a sólyomvadászat, a sóly­­mászat. A sólymászat legszebb korát ép­pen Mátyás idejében érte meg. A vadá­szati kedvtelések között talán egynek sincs olyan fényes múltja, mint éppen a sóly­­mászatnak. Különösen fényes lovagsereg kísérte a királyi udvart, amikor Mátyás Komárom várából kiindult sólyomvadászatra. A pom­pás menetet a solymárok, a vadászok, a hajlók és a csatlósok a vadászebekkel kö­vették. A sólymászat élén a íősólyommes­­ter állott megfelelő segédszemélyzettel. Legszívesebben kócsagra vadászott Má­tyás és Beatrix. Kócsag igen sok volt Ko­márom vizekben gazdag határában. Fürj­­re, fogolyra és nyulra is ráeresztették a kiéhezletéssel és kifárasztással idomított sólymokat, de legszívesebben mégis kó-­­csagra vadásztak. A lóháton kilovagolt udvarnak legünne­­peltebb tagja volt az a lovag, akinek lo­kálról sikerült a sólyom zsákmányát, a kócsagot vagy egyéb madarat a sólyom karmai közül kiragadni és átnyújtani a királynénak. Beatrix királyné már gyermekkorában szenvedélyes vadász volt, tehát édes örö­mest vett részt a komáromi vadászatokon, meri itt valósággal a vadászat klasszikus talajára talált. Hiszen a magyarok vadász­szenvedélyüket már nomád őseiktől örö­költék és egész Magyarország és így Ko­márom vidéke is híres volt a középkor­ban gazdag vadállományáról. Mátyás és Beatrix vadászainak kürlri­­valgása, az ebfalkák csaholása gyakran fölverte a komáromvidéki erdők csendjét. Nem volt ilt rilka az őz, szarvas, dángim, sőt valószínűleg a bölény sem. A madari és a mercsei sólyomidomítóknak, sólymá­­szoknak ugyancsak volt dolguk, hogy a királyi udvar vadászati kedvteléseinek mindig rendelkezésre álljanak az idomított sólymok. A komáromi és a tatai sólyom­kalitkáknak nem volt szabad üreseknek lenniök. (Folyt, köv.) Kedvezményes jegyek a Budapesti Nemzetközi Vásárra a Komáromi Lapok kiadóhivatalában P 2.80 árban kaphatók. SsiLfij £,, MODERN, SZAKSZERŰ KIVITELEZÉS ■ Komárom, Széchenyi u. 12 Ä Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara márciusi Jelentése Háládailan dolog voll Udvardon a köz érdekében kifejteit tevékenység Az Udvard határában levő 308 holdas Brousek-féle maradékbirtok a visszacsa­tolás után gazdátlanná vált. A birtokot bérbeadták. De mozgalom indult azirány­­ban is, hogy a birtokot a megszállás alatt érde­mesnek mutatkozott nincsteleneknek keil juttatni. Mivel azok nem rendelkeztek a szükséges tőkével, úgy határoztak, hogy a birtokol tehetősebb udvardi föld­művesek kezeljék, akik a mutatkozó tiszta jövedelmet tartoznak a nincs­telenek javára befizetni, hogy azután a több éven át felszaporodó Összeggel a nincstelenek kezdhessenek gazdál­kodni a birtokon. Erre a szép szerepre Pintér Ferenc ud­vardi földbirtokos vállalkozott három tár­sával. ök adták a szükséges tőkét, vállal­ták „a kockázatot, de vállalták azt is. hogy a mutatkozó tiszta jövedelmet az udvardi hitelszövetkezetbe befizetik. Pin­tér Ferenc irányította az érsekújvári járási gazdasági felügyelőség ellenőrzése mellett a gazdálkodást. De akadt egy ember, aki Pintér Ferencet elakar la gáncsolni és az »Érsekújvár és Magyar Vidék« című lap múlt évi szeptember 3-iki számának »Pa­nasz« rovatában egy támadó cikket eresz­tett meg ellene. Tóth András udvardi gépész azt írta ebben a cikkben, hogy Pintér Ferenc önzetlenül vállalt tisztet ügyesen használja ki önző célokra. Pintér F'erenc rágalmazás mialt feljelentette Tóth Andrást. Tóth a tárgyaláson vállalkozott arra, hogy állításai valóságát bebizonyítja. Több tanul jelentett be, de ezek Tóth András vádját nem igazolták. A bíróság utolsónak Nádudvardy Sándor járási m. kir. gazdasági felügyelőt hallgatta ki. A gazdasági felügyelő Pintér Ferencet mindenben igazolta. Kitűnt, hogy Pintér F'erenc valóban ön­zetlenül látta cl lisztét, hogy a különböző alkalmi ajándékokon felül 4100 pengői fizetett be a nincstelen glazdajelüitck számára az Udvardi Hi­telszövetkezet pénztárába. A tárgyalás berekesztése után az ügy békés elintézésére hívta föl a feleket a törvényszék ítélkező tanácsa, de ered­ménytelenül. A törvényszék Tóth Andrást 50 pengő pénzbüntetésre és a költségek viselésére Ítélte. Vádlott és védője íeleb­­bezett. (*) Férfi és női fehérneinüek, férfi és női pijamák, női ruhák és pongyolák, leányka Bocskay ruhák minden nagy­ságban, elsőrendű kivitelben lírausz Samu cégnél Komárom, Baross u. 0. Komárom Ihj. szab. kir. város polgármesteri hivatala. 5849/1940. sz. Tárgy: Az 1905—1917 évben születeti felvidéki hadkötelesek össze­írása. HIRDETMÉNY. A honvédelemről szóló 1939. évi II. te. 78. §-a a honvédelmi minisztert arra ha­talmazza fel, hogy a hadköteles korban, lévő oly személyek hadkötelezettségének teljesítését, akik magyar állampolgárságu­kat elszakított területek visszacsatolása következtében szerzik vissza, átmenetileg a törvény rendelkezéseitől eltérőleg is szabályozza. A törvénynek ezen rendelkezése alapján a honvédelmi miniszter úr a visszacsa­tolt felvidéki és kárpátaljai területeken lakó 1905—1917 születési évfolyamokba tartozó azoknak a hadköteleseknek az összeírását rendelte el, akiket a volt cseh* szlovák hal óságok 1) annakidején sorozás alá vontak, de alkalmatlan osztályozást nyerlek, 2) besoroztak ugyan, de eddig katonai szolgálatot egyáltalán nem teljesítetlek. Ennek folytán felhívom az előbb emlí­tett születési évfolyamokba tartozó azokat a hadköteleseket, akik a fent megjelölt viszonyok között vannak, hogy összeírá­suk végett a városi katonai ügyosztályon (Jókai u. 1.) személyesen, vagy írásban jelentkezzenek. A jelentkezés sorrendje a következő: 1910 ápr. 15-én az 1905—19C6 évi születésűek Í919 ápr. 1G á i az 1907—1908 évi születésűek 1940 ápr. 17-én az 19(19—1910 évi születésűek 1940 ápr. 18-án az 1911—1912 évi születésűek 1910 ápr. 19-én az 1913 évi születésűek 1910 ápr. 22-én az 1914 évi születésűek 11940 ápr. 23-án az 1915 évi születésűek 1910 ápr. 24-éa az 191G évi születésűek 1910 ápr. 25-én az 1917 évi születésűek mindig délután 3—5 óra között. Személyes jelentkezés alkalmával az ér­dekelteknek születési anyakönyvi kivona­tát és a személyazonosságot igazoló egyél) okmányokai fel kell mutálni, írásbeli je­lentkezésnél viszont az összes személyi adatokat születési év, hó, nap, hely, val­lás, szülők neve és vallása, állandó tar­tózkodási hely, utca, házszám) be kell je­lenteni. Hadkötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg. Az összeíráson való jelentkezés elmu­lasztása az 1939. évi II. le. 177. ipa érlei­mében kihágás, illetőleg vétség és két hónapig, illetőleg egy évig terjedhető fog­házzal büntetendő. Komárom, 1910. április 6. Dr. Csukás István s. k. (181) főjegyző, h. polgármester. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara most adta ki tavaszi jelentését a Kisalföld me­zőgazdasági helyzetéről. A helyzetjelentés kiemeli, hogy a Kisalföldön igen sok volt a talajvíz, a belvíz és az árvíz. Ezek miatt márciusban mezőgazdasági talajmunkát alig lehetett végezni: a tavaszi munkála­tok megkezdésére esak kísérletek történ­tek.- Az őszi vetések közül a téli fagyok csak a lenben, zabban, árpában .s repcé­ben idézlek elő nagyobbmérvű károkat. A vizek okozta pusztítások a fagy károknál sokkalta jelentősebbek. A takarmánykész­letek erősen fogynak, emiatt az állatok ál­lapota r-ossz. A vadak a gyümölcsösök­ben felbecsülhetetlen károkat okoztak: nemcsak a fák kérgét ráglák le a nyíllak, hanem az ágak héját is. A mezőgazdasági munkások között inkább kereslet mutat­kozott, mint kínálat. A munkabérek a ta­valy- márciusi árakhoz viszonyítva emel­kedtek. A tavaszi vetőmagvak iránt is igen nagy az érdeklődés. A hízómarhák érté­kesítésében kiesések fognak beállani, a takarmányhiányok miatt. A hízósertések­nél a kereslet olyan nagy voll, hogy- a kínálat nem tudta utőlérni. A birkahúsnak a hústalan napokon való engedélyezése a juhtenyésztés előmozdítása szempontjából igen nagy jelentőségű. A Kamara területén egyébként megalakult a Kisalföldi Szarvas­­marhatenyésztő Szövetség és a Zöldmező­­szövetség. Nagy érdeklődés mutatkozott a háziipari tanfolyamok, különösen a kosár­fonás és a szövés-fonás iránt. Tavaszi újdonságok női és férfi szövetekben, divat-selymekben. Nagy választék vászonárúban Hei Ovi és 1 divatházban Komárom, Baross u. 1:, SZABOTT ARAK! A magántisztviselők és alkalmazottak nyugdíjügye Mint már egyízben megírtuk, a belügyminiszter beváltotta a nála járt küldöttségnek tett ígéretét, ho,gy a nyugdíj Leszállítással járó sérelme­ivel egyéni elbírálás alapján orvosol­ja. Az erre vonatkozó kérvények e hó végéig az OTI központjához, vagy hely i pénztárához adandók be. A volt csehszlovákiai szociális inté­zetek alapjainak reánk cső részét kor­mányunk megbízottai átvették és ezekből az 0ssz.es nyugdíjazottak minden járandósága csorbítatlanul kiutalható, annál is inkább, mert a na,gyobb nyugdíjra jogosullak na­gyobb befizetésekkel járullak az ala­pok gyarapításához. Megbízható értesüléseink szerint Szlovákiában a múlt évi díjbefizeté­sek 60 százalékából változatlan össze­gekben ki tudták fizetni az összes nyugdíjakat, 40 százalékot pedig tar­talékolni tudlak. A szervezés alatt álló szövetség Ri­maszombatban működő előkészítő bi­zottsága a kérvényezés ügyében kész­séggel ad útbaigazításokat és lanka­datlanul dolgozik azon, hogy a nyug­díjintézel régi szervezetében megma­radjon és új tagok fölvételével azt minden érdekeltnek hozzáférhetővé tétethesse. A szervező bizottság be­adványban kérte a Belügyminisztert,, hogy a nyugdíjakat minden hó 1-én rendszeresen utalványozhassa s a 15 napos késedelmek kiküszöböltessenek. Jóforgalinú fiiszerüzlet és korcsma teljes berendezéssel visszavonulás miatt bérbeadó, esetleg házzal együtt szabadkézből eladó. Kovács Samuelné, Kisbér Az elásott s megtalált kincs története Igen érdekes ügy került a komáromi bíróság elé. Özvegy Feldmár Arminné. nagybodaki kereskedőasszony, az idők fo­lyamán értékes ékszergyűjteményre tett szeri. Amikor a Felvidék 1938-ban vissza­csatolás előtt állt, a Feldmár-család, attól való félelmében, hogy a kincseket elviszik a csehek, elásták az ékszeres ládát a kert­jükben. A felszabadulás után azonban hiába keresték az ékszert: nem találták. Kétségbeesetten kutattak a 7000 pengő ér­tékű családi kincs után s nyomoztatni kezdtek. Hosszú idő múlt el. Nemrégiben Győrben kerültek forgalomba a Feld­már-család elrejtett ékszerei, Humai János győri ócskakereskedő ré­vén. Huinai bevallotta, hogy a kazettát Csömör György nagybodaki kocsmáros­­tól vette. Csömör György beismerte, hogy a ládát a csehek kivonulása előtt már ki­ásta barátjával, Krivanek Lajos so­­morjai kocsmárossal. A tartalmas ládát csónakon akarták át­vinni a Dunán, de a csehek utánuk lőt­tek, ezért tehát az ékszert a partmeiuti bokrokba rejtették el s a felszabadu­lás után Győrbe vitték értékesíteni. A vádlottak a komáromi bíróság elé kerül­jek; s azt hozták fel mentségül, hogy »ma­gasabb érdekekből« ásták ki a kincset. Az ügyet büntetőtanács fogja tárgyalni Ko­máromban. Pénzt takarít meg, ha GYŐRBE jön és felkeresi Szabó László é. Társa DIVATÁRU ÜZLETÉT, BAROSS-ÚT 11—13 SZÁM Szövet, selyem, mosó, flanelt, függöny, szőnyeg, vászon és damaszf áruk nagy választékban 1069

Next

/
Oldalképek
Tartalom