Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-06 / 14. szám

6. óid ál. KOMÁROMI LAPOK 1940. április 6, DKW, BMW autók, DKW, Aráié, Tomnx, Hcrex motorok körzetképviselete Posztéi és Lipscher gépműhely Komárom, Megye u. 18. Tel. 177. Mátyás király és Komárom Irta: Baranyay József dr. IV. A Komárommal szemben lévő Ószőny község helyén elterült régi romai város­nak, Brigétiónak az emlékét is felújította Mátyás király. Akkor még olt hatalmas romhalmazok is láthatók voltak. Hiszen háromszáz évvel később, mikor Mária Terézia a Szőny melletti vizeket lecsapol­­tatta, a lecsapol ást végző Nikovinyi mér­nök még Brigétióban hatalmas templo­mokat, csarnokokat talált. Később aztán a kőre éhes nép széthordta építkezések­re. A szőnyi gróf Gyürky-féle több eme­letes magtár mind római kövekből épült, sok olt a beépített feliratos és dombor­műves kő. Mátyás itt új telepet létesített, amelyet Beatrix Királyné és a velejött olaszok tiszteletére olaszok falujának hívtak a királyi udvar emberei. A nép Pannon vá­rának hívta és hívja ma is ezt a helyet.. A királyi udvar gyakran kirándult ide Komáromból. Ha a sors Mátyásnak hosszú életet ad, tovább is folytatja. nagyszerű építkezé­seit Komáromnál. Adataink vannak, hogy megtette előkészületeit nagyszerű tervé­hez. Komáromnál állandó hidat akart építtetni a Dunán. Sajnos, e hatalmas tervének megvalósílásóban megakadályozta korai halála. Holtai Gáspár azt mondja, hogy Mátyás király Traján császár min­tájára kőhidat akart építtetni a hatalmas folyón. Ha e nagyszerű terve megvalósul, meny­nyire emelte volna az állandó hid Komá­rom kereskedelmét, iparát és idegenfor­galmát. De az is igaz, hogy' egy műalko­tással több lotl volna, amit a következő barbár századok elpusztítottak, mert hi­szen Mátyás király nagyszerű épületei, palotái nagyrészt tönkre mentek az 1527. évi kemény ostrom alatt, amikor Ferdi­nánd elfogíalta Komárom várát. A romba­­dőlt részek kőanyagát aztán fölhasználták az 1550. évi építkezéseknél. Az egyik szi­lárd épületrész Mátyás építkezéseiből még a mai napig is fennáll és hatalmas részét képezi az öregvárnak. Sőt vannak írók, akik azt állítják, hogy az egész öregvárat Mátyás építtette, Ferdinánd csak átalakí­totta. A régi komáromi vár igen sokat szen­vedett az 1527-iki, de különösen az 1529-iki kemény ostrom alatt. Gortschacher And­rás komáromi • várkapitány feljegyzései mutatják, hogy az 1527-iki nagy ostrom után Mátyás király gyönyörű alkotása, a vár királyi nagy'díszterme még épség­ben maradt, csupán a díszes lépcsőházat tették tönkre Ferdinánd ágyúi. A vár­kapitány ezt a rommálőtt lépcsőházat 1528-ban újra építtette és a város és vár között kőfalat emeltetett. Az 1529. és az 1594-iki török ostrom alalt ezek mind tönkrementek. A fentemlílett kőfal nem volt az első erődítési kísérlet, mert Má­tyás már 1472-ben kőfallal vette körül Komáromot. Mátyás királynak Komáromban mulató és ritka állatokban bővelkedő vadaskertje volt. Ez a mulató kert a mostani Tolnai ucca vége felé terült el, a dombos részen), a régi református temető helyén. A va­daskert az Örs puszta határán belül, a Nádorvonaltól körülbelül két kilométer­nyire, az egykori bitófához vezető út kö­rül elterülő földeken volt, amelyet sokáig Vadas dűlőnek hívtak a gazdák. A mulató kert tele volt gyümölcsösök­kel, szőlő- és rózsalugasokkal, márvány kutakkal, nyaralókkal, villákkal, vízmeden­cékkel, galambdúcokkal. A nép csodálko­zásában Aranykert nevet adott ennek a meesebeli tündérligetnek és visszatérni lát­ták a csallóközi aranyászok meséiben olyan szépnek festett Aranykertet. Az örspusztai vadaskertben vadászlakok, sólyomidomító és vadőrlakások, sólyom­kalitkák tarkították az erdő sűrűjét. E vadaskert területéért adta cserébe Mátyás király a városnak a Várköze földet. A vadaskertek mellett a halastavakra is volt gondja Mátyásnak. Holéczy említi, hogy Mátyás Gútánál nagy halastavat léte­sítőit, amelynek cölöpjei, rekeszeinek a maradványa alacsony vízállásnál még 1837- ben is láthatók voltak. Mátyás udvara Komáromban gyakran rendezett fényes lovagjátékokat, nagyszerű halász- és vadászkirándulásokat, néha za­josabb mulatságokat is, ahol népies játé­kok és magyar tánc járta. Nem hiába volt Mátyásnak az a jelszava, hogy »Le­gyen nagy és boldog a magyarok hazája!« - de ezt e téren is megvalósította. Sok jel mutat arra, hogy Mátyás a Tatától Ószőnyig, azaz Brigétióig terjedő régi római vízvezetéket helyreállítatta. Itt Mátyás és udvarának kedvenc szórakozása volt az aranykacsa játék. Tatán a római vízvezeték csövébe aranyozott fakacsát eresztettek be. Erre az egész udvar ló­hátra kapott és Brigétióig vágtatott és ott kíváncsian lesték, hogy az arany­kacsa mikor bukkan elő a földalatti víz­vezeték kőcsövéből. Ez az aranykacsa­­játék is azt bizonyítja, hogy Mátyásnak helyre kellett állítatni a római vízveze­téket. (Folyt, köv.) Újonnan modernül berendezett KÁVÉMÉRÉS Komárom, Ferencz József rakparí és Baross u. sarok Állandóan kaphatók friss tej­termékek és cukrászsütemények Havi előjegyzések előnyös árban Szivesjpártfogást kérek tisztelettel Kehely Alodárné Figyelem 1 Március 1-től Fátyol Misi és cigányzenekara minden este a TURUL étteremben muzsikál ÁRVÍZI ballada egy szegény emberről, aki mégis megbocsátott az öreg Duuának... Komárom, április 5. A múlt napokban, mikor az öreg Duna haragja a tetőfokon volt s rettentő ha­ragjában már olyan cselekedetre veteme­dett, hogy egészen a kis házunk küszöbét kezdte nyaldosni pusztító hullámaival, ha­­zasietlünk. Utóvégre is arról a kis házi­kóról volt szó, amelyikben jónéhány esz­tendővel ezelőtt pislantottuk meg czl a nyomorúságos világot! Szóval: ekkor hallottuk vén Csicsátka János balladáját, ami szórul-szóra olyan szentigaz, mint ahogy a mocsi Dunára­­dülőben az árvíz régen meggyilkolta már a búzakalászok idei nyárba vetett arany­reménységét ... Akinek a „szivéhez nőtt” az árvíz Vén Csicsátka János szintén ott lakott a Dunaparton, rozzant, zsuppos háza gyenge kis dombon állt. Sokkal szelídebb áradás idején is úgy körülvette azt a dómbot a víz, akárcsak a rab kezét a­­bilincs. János bácsi teljesén egyedül élt a világon s bizony némely jószívű falusi emberek ladikon vittek neki egy kis ke­nyeret, vagy főznivaló krumplit áradás idején, mert bizony az öreg a világ min­den kincséért se ' mozdult volna ki a házából. Az öreg elfogadta az elemózsiát s min­dig mosolygott:- Szívemhez nőtt nekem úz árvíz, gye­rekek — szokta mondani —, iszen árvízi gyerek vagyok én! János bácsi tudniillik, mint elmesélte, nagy áradás idején született, hatvanegy­­uéhány esztendővel ezelőtt. A születése délutánján az apja, aki révész volt, éppen1 kint ladikázott a Dunáin, s Imikor megjött, persze, hogy majd kiugrott a bőréből örö­mében, kivált mikor megtudta, hogy János bácsi - fiú lett. Végre pedig, mikor magá­hoz tért, elcsukló hangon jelentette sze­gény feleségének: Csuda történt, angyalom, rettentő egy csuda! Kirohant a szobából s a küszöbre hú­zott ladikból egy csuromvizes, ládafor­májú valamit cipelt be. Odaállította az Mórocz Péter Komoréin Nádor u. 15. Telefon 44* Rádió-, villany- és műszaki szaküzlet. CORDATÍC autógumi, R1V golyóscsapágyak, a világ­hírű STEYR-PUCH motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és rendes kerékpárok, a CONTINENTAL írógépek és PFAFF varrógépek körzetképviselefe. A PÁTRIA gramafonlemez újdonságok és egyéb gyártmányok is, valamint az összes cikkek nagy választékban raktáron. Villanyszereiéi*! Javító műhely! lágy elé s könnyes szemmel csak elkezdte ám ringatni. Akik jelenvoltak — János bácsi kivételével persze valamennyien legott rádöbbentek a csudára: egy bölcső volt. Olt úszott a Duna közepén, János bácsi apja azt hitle, valami fatönk, gon­dolta, jó lesz a télen tüzelőnek, odaevezett hozzá, kihalászta. Éppen a fia születése napján. Valóban csuda volt, rettentő egy csuda: a megáradt Duna annyira szerette János bácsi apját, hogy megmentette a bölcsőcsináltatás gondjától.- Hát ebben a bölcsőben kezdtem meg a pállal'ulásomat — szokta befejezni a mesét Csicsátka János bácsi s öreg •te­kintete valami végtelen szeretettel balla­gott végig a medréből kilépett, csúf, za­varos Duna hátán. A Duna szerelmese János bácsi »pállafutása« kezdetben meg­lehetős szép úton történt. Révészkedett ő is, mint az apja, pasas elég volt, aki Süttőről Mocsra igyekezett, vagy vissza­felé! s a kicsi dombtetői ház nem nélkü­lözte a boldogságot... Csakhogy egyszer kiütött a háború, amelynek a közepetáján János bácsi fogságba került. Mire haza­­vánszorgott Szibériából, árván állt a dom­bon a vityilló: a felesége, aki sokkalla fiatalabb volt nála, lávollétében össze­­szűrte a levet valakivel s a teljes-őszi János bácsinak csak a Duna maradt meg vigasztalóul. Gebe ladikjával hordta a pasasokat to­vább s nagyon neheztelünk a magyar fel­sőbb fórumokra, hogy a felszabadulás után nem részesítették valami hivatalos elismerésben legalább, mert Csicsátka Já­nos bizony a harmincnyolcas októberi napokban jónéhány ladik katonaszöke­vényt is átcsempészett a mocsi partok felől a süttői zátonyra... Akkor se maradt hűtlen a Dunához, mikor az idei tél jégkoporsóba zárta az öreg folyók Ö volt az első, aki legelőször (átalkelt a jégen s mikor a Tóth kocsmá­­ros jeget akart vágatni a jégvermébe, ő volt, aki tüzet rakott a Böszörményi­közben. A Tóth kocsmáros lovai úgy meg­bokrosodtak a tűztől, hogy a világért se mentek volna le a közön a Dunapartra, minekfolytán a kocsmáros mégis úgy döntött, hogy a nyári sörök alá megfelelő lesz a falu közepén lévő tó jege is. S vén} Csicsátka János megint mosolygott: nem hagyta »megcsúfolni« a Dunát... Az árvíz fölött valaki mosolygott Hanem aztán a jég után jött ez a ször­nyű árvíz, elöntötte a fél határt, Dunába fulladt a vetés s a falut töltés-vártál mentette, amennyire menthette, az aggo­dalom ... A mi házunknak, mondom, a küszöbéig tolakodott már a víz, s Csi­csátka János bácsi hajlékának ablaka alall gyökerét eile mar az ár az utolsó gyöngy­virágnak. Szomorú látvány volt az a zsuppfedeles kis házikó ott a Duna-ten­­gerben. A domb eltűnt körülötte s úgy tetszett, mintha a víz tetején úszna . .. Délután kétízben is beladikázott a ház­hoz Lipták úr, megpróbálta rávenni az öreget, hogy hagyja el a házat, a Duna mindegyre árad, emelkedik, sose lehet tudni, mi történik. De Csicsátka János valóságosan kidobta Lipták urat. Este hét órakor ismét küldöttség je­lent meg a vízbeveszni készülő ház' elölt s a bíró nevében szólította fel Csicsátka Jánost a távozásra. Az öreg bevágta az orruk elölt az ajtót s azt Ígérte, hogy a csáklyáját belevágja a küldöttség ladikja fenekébe. így történt. Egész alkonyat vojt, mikor a partról látták még páran János bácsit. Könyökölt az ablakban, pipázott erősen s nézte a Dunát. Nézte sokáig, szeretettel, mosolygó arccal. Reggelre összedőlt a Csicsátka'.Li­nos háza. Összeroskadt, mint a kártya­vár: nem csoda, vályogból volt. Csicsátka Jánost oil találták az ágyán, mikor lefej­tették róla a vályogot, léceket, zsuppot. Állítólag még úgy összeroncsoltan, hol­tan is mosolygott. Lipták úr szerint ez a mosoly megbocsátó volt. S mintha a meg­bocsátás egyenest a Dunának szólt volna. (ni) A SVÁBHEGYI szanatórium (Budapest centrumától 12 percre.) - A legideálisabb magaslati gyógyhely. - Tökéletes klinikai berendezkedés. - Penzió: P 14-tól. (Igazgató főorvos: Dr. GYÖRKI BÉLA) — A tizenkettesek bajtársi vacsorája. Március 30-án, szombaton tarlói la a volt komáromi tizenkettesek bajtársi csoportja bajtársi vacsoráját, a Turul szálló nagy­termében. A vacsora 180 terítékes volt. A vacsorát jól felszereli büffé egészítette ki, melyben a tizenkettesek leányai és asszonyai szorgoskodtak. A vacsora alalt dr. Geöbél Károly főszolgabíró, a bajtársi szövetség főparancsnoka szép beszédben üdvözölte a megjelenteket, elsősorban a vendégbaj társakál. Az üdvözlésre Váradi- Brenner Alajos dr. ny. táblabíró, a buda­pesti bajtársak, Ipovilz Endre pedig a tizenkilences vadászok nevében válaszolt s egyben tolmácsolta a megjelenésében akadályozott Nagy Nándor főispán, a 19- esek bajtársi csoportja elnökének üdvöz­letéi. A jó hangulatot rövid műsor is emelte, melynek során vitéz Endreváry József ez .alkalomra írt lendületes hazafias költeményét adIa elő. Bartalos Tercsi Áb­rányi Emil: A magyar nyelv című gyö­nyörű költeményéi szavalta el. Németh Marika Czuczor Gergely: Egy falusi kis­lány Pesten című humoros költeményét adta elő. Banai Tóth Pál a tizenkettesek harctéri éleiéből mondott el vidám ese­teket. Az előadók mind megérdemelték a tetszésnyilvánítást, a felhangzott lapso­kat. Vidám beszélgetés s a háborús emlé­kek felújítása mellett igen jó hangulatban volt együtt a társaság a késő esti órákig. A vacsora nemcsak erkölcsi, hanem anya­gi sikert is hozott az ezred-emlékmű ja­vára. — A K. I. O. E. mozielőadása. A katoli­kus iparos- és munkásifjak egyesülete 1940 április 8. és 9-én fél 3 és fél 5 órai kezdettel a »Jókai«-mozgóban előadást rendez. Sikerült Mickey Rooney világhí­rű filmjét, a »Huckleberry Finn kaland­jai«-! megszerezni s már igen nagy az ér­deklődés az előadás iránt. Mivel az elő­adás az iparos- és munkásifjúság javát .szolgálja, szeretettel kérünk mindenkit, hogy áz amúgy is lélekbemarkoló, felejt­hetetlen élményt nyújtó filmet nézze még. Filléres helyárak. A K. I. O. E. — Angliában sok baj van a menekült csehekkel. A rendőrség állandó megfigye­lés alatt tartja őket, mert megbízhatatla­nok. Most is letartóztatlak egy Hartha Weinfelsona nevű fiatal lányt, aki nagy előszeretettel járt repülőtiszti társaságok­ba. Talállak nála egy noteszt, amelyben sok liszt címe volt feljegyezve. Egy német és egy belga tiszt címe is szerepelt az írá­sai között. — Újra elsőrangú vasútvonal lesz a Budapest—Vác—érsekujvári vonal. A MÁV újra elsőrangú vonallá akarja kiépíteni az eddig meglehetősen elhanyagolt Vác—Ér­sekújvár pozsonyi vonalrészt. A közel 200 kilométer hosszú pálya mentén elterülő községek örömmel vették ezt a hírt. A MÁV már versenytárgyalást is hirdetett kis őrházak építésére s remélhető, hogy ez a vasútvonal ismét visszanyeri azt a fontosságot, amely békében volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom