Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-04-06 / 14. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Alapította: néhai TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÄLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BÁRÁNYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 20. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A kormányzó szózata Komárom, — április 5. Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója kedden repülőgépen meg­szemlélte az árvízsujtolla területeket és az elöntött területeken tapasztal) siralmas helyzet arra indította, hogy a kőrútról történt visszaérkezése után nyomban a miniszterelnök személyén keresztül támogatásra hívja fel az or­szág népét. A kormányzó szózata minden magyar emberben viszhangra talált és a magyar társadalomban megindult a gyűjtés az árvíz által pusztulással sújtott szerencsétlenek javára. A pusztulás, könny és nyomorúság tengere felett szállott el az a repülő­gép, mely a kormányzót vitte, aki megrendült lélekkel látta egész vidé­kek, falvak, tanyák pusztulását, a gyilkos ár ezrek és ezrek házát, va­gyonát pusztította el, s épen azoknak semmisült meg hajlékuk, akik »a leg­nehezebben hordtak egy vályogtéglái « másik fölé, hogy létrejöjjön ottho­nuk«. A Zagyva, Bodrog, Ondava, ezek a kicsiny folyók óceánná változtatták át azokat a területeket, amelyeken megáradt, piszkos hullámaikkal most végigszáguldottak, romba döntve min­dent, mit csak útjukban találtak. A mérhetetlen pusztítás, mit az áradás végzett, hajléktalanná tette az elöntött területek lakóit s ez volt elsősorban «z indító ok, hogy a kormányzó ne­mes szívének sugallatát követve, azon­nal cselekedeti a szerencsétlenek fel­­segítése céljából. Mélységes atyai szerétéiről és igaz részvétről tanúskodik a nemzethez in­tézett legfelsőbb szózat, melynek ne­mescsengésű s mégis közvetlen hang­ja minden ember szívét megragadja és cselekvésre indítja. Mert jól tudja mindenki, hogy az a csapás, mely a hegyekből lezúduló vízzel, a síkságon meggyűlt hólével, a lapályokon felfa­kadt talajvíz és vadvíz pusztításaival reánk szakadt,, nemcsak a közvetlen szenvedőket sújtotta, hanem mind­nyájunkat is. Mindnyájunk kenyeré­ről van szó, amit védelmeznünk és mentenünk kell. Ez az árvíz fölér egy háborúval, amely könyörtelenül végigszáguld az országon és a nyomát csak romok hirdetik. Amennyire em­beri erő képes volt, mindent megtet­tek a veszedelem elhárítására vagy megakadályozására, de az elemek el­len gyenge volt az emberi erő. S most az az első feladat, hogy a szerencsétlenül járt embereket fedél alá segítsük. Mert a romok helyében új hajlékoknak kell felépülniük és pe­dig minél előbb. Ez a gondolat ve­zérli a kormányzói szózatot is, ame­lyét nemcsak meghallgatni, de meg is kell fogadni és a legkészségesebb ál­dozat meghozatalával kell foganatosí­tani. Minden remény megvan erre, mert hiszen az a megmozdulás, mely a szózatot már eddig is követte, bizto­sítja a sikert. Az árvízvédelmi kor­mánybiztosság megszervezte a segítés módját s az épen olyan céltudatosan folyik, mint ahogyan a védekezést irá­nyították. A segítésnyújtásból nem maradhat ki senki, a felépülő házak és hajlékok falához mindenkinek adni kell egy-egy téglát. Testvér segíti a testvért, akit nehéz helyzetében fel kell emelnünk elesellségéből. A magyar társadalom előtt nem új Magyarország kormányzójának felhívása az árvízkárosullak megsegítésére Horthy Miklós, Magyarország kor- iratot intézte gróf Teleki Pál minisz­­mányzója a következő legfelsőbb kéz- terelnökhöz: Kedves gróf Teleki! Most érkeztem vissza az árvízsújtotta or­szágrészek felett tett utániról. Bár csak madártávlatból láttam a rombo­lást, mégis megdöbbentett annak pusztító ereje. Láttam az összeomlott házakat, éppen azok hajlékának megsemmisülését, akik a legnehezebben hordtak egy vályogtéglát a másik fölé, hogy létrejöjjön kis otthonuk. A magyar lelkek áldozatkészségéi bizony nagyon sokszor vettük már igénybe. Két évtized óla hol ill, hol ott kellett segíteni. De megtettük s hála Istennek megvagyunk, boldogulunk, fejlődünk s erősödünk. Magyar testvéreimhez fordulok. Senkitől sem kérek nagy áldozatot. Vegyünk példát hadseregünkről. Rangban a legmagasabbak is csak pen­gőket, a legkisebbek pedig filléreket áldoztak s mégis az árvíz által súj­tott hadirokkanlak házainak egész sora fogja hirdetni á bajtársak teltre­­fcész együttérzését. Adjon mindenki annyit, amennyit meg sem érez, de adjon, hogy részt­­vegyen a nemzet jótékony lelkének egyöntetű megmozdulásában. Érezze minden hajija jutott a megértő magyar szivek testvéri támogatását. A gyűjtést végezze a kormánybiztos, aki egész tevékenységét az ár­­vízsújtotl területek s lakóik gondozásának szenteli. Bízom az egész magyar társadalom áldozatkészségében! Kelt Budapesten, 1910. évi április hó 2-án. Horthy s. k. Rendelet az adományok gyűjtésére Az adománygyűjtés lebonyolítása az árvízvédelem országos kormány­­biztosának feladata. Irányítja és el­lenőrzi a gyűjtést, egyúttal a befolyt pénz és természetben nyújtott adomá­nyok felhasználásáról és elszámolásá­ról gondoskodik. Természetesen ez a törvényhatóság első tisztviselőit és a közigazgatási kirendeltségek vezetőit, mint az ily ügyekben elsőfokú fel­ügyeleti hatóságokat felügyeleti köte­lességeik teljesítése alól nem mente­síti. A kormánybiztos működését első­sorban a sajtó, a hazafias társadalmi Önként értetődik, hogy a pénzadomá­nyok az említett számlára biankó postatakarékpénztári csekken is fi­zethetők. A pénzadományok ezenfelül bár­melyik politikai napi- és hetilap kiadóhivatalához is eljuttathatók. Az ily lap kiadója a laphoz befolyt Megszűnt tárcnnólküli adományokat a Jaj) legközelebbi szá­mában az adományozó nevével és az adomány összegének feltüntetésével nyugtázza, az adományokat pedig he­tenként a fentebb említett postataka­rékpénztári számlájára befizeti. Ezen­kívül okmányokkal felszerelt elszámo­lását az árvízvédelem országos kormánybiztosához minden hé első napján felterjeszti. Ezt az eljárást kell megfelelően al­kalmazni abban az esetben is, ha va­lamelyik más gyüjtőszervhez fizetné és pedig közvetlenül pénzadományát. A törvényhatóság első tisztviselője részéről engedélyezett közvetett ado­mánygyűjtés (előadás, hangverseny, stb.) mindennemű engedély-, rendőri és tűzoltói ügyeleti és ellenőrzési díj kivetése alól mentes. A természetben felajánlott adományok tárolása, ren­deltetési helyére juttatása cs felhasz­nálása tekintetében a helyi gyűjtő­­szervek részéről az adományok nemé­ről és mennyiségéről tett bejelentések alapján az árvízvédelem országos kormánybiztosa rendelkezik. Ennek az adománygyűjtésnek terhére semmiféle kezelési költ­ség, napidíj, százalékos részese­dés fel nem számítható és ki nem fizethető. Az adományok a hírlapokban nyug­táztatni fognak. A gyűjtés eredményé­ről és annak felhasználásáról annak­idején az ország lakossága résziele« tájékoztatást kap. a felvidéki minisztérium egyesületek, illetve főispánok, polgár­­mesterek, társadalmi helyibizottságok és hatóságok hivatottak támogatni. A kormányzó viiéz Jaross Andort titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki Az adományok készpénzben, vagy anyagokban (elsősorban építési anyag, kő, tégla, fa, cserép, stb. termék) ajánlhatók fel. A készpénzadományok a 64.100 számú »B. M.: Árvízkárosullak segélyezésére, letéti számla, Bu­dapest« elnevezésű postatakarék­­pénztári számlára fizethetők be. Befizetési lapok az árvízvédelem or­szágos kormánybiztosánál (Budapest, belügyminisztérium), igényelhetők. — ez a nemes akció. Lelkes felbuzdulá­sában alig másfél évvel ezelőtt, a Fel­vidék egyes területeinek 'felszabadu­lása alkalmával nagyszerű mozgalmat indított a visszatért szegény magya­rok számára, amikor a »Magyar a magyarért« mozgalomból bőven ki­vette részét gazdag és szegény egy­aránt. Az együttérző szeretet nyilvá­nult meg ebben á nagyszerű mozga­lomban, annak kell megnyilvánulni a most megindított segélyakciónál is. A minden rémével fenyegető szegénysé­get el kell hárítani azok feje felől, akiket az árvíz sújtott. A legnemesebb Szilassy Béla kormánybiztosként intézi tovább a felvidéki birtokügyeket A felvidéki tárcanélküli minisztéri­um, miután hivatását betöltötte, már­cius 31-én befejezte működését és megszűnt. A minisztérium megszűn­te után vitéz Jaross Andor hét­főn megjelent gróf Teleki Pál minisz­terelnöknél és benyújtotta lemondását. A miniszterelnök előterjesztésére Ma­gyarország kormányzója még aznap aláírta a felvidéki miniszter saját ké­relmére történt felmentését és egyben atyai szívből fakadó kormányzói szó­zat az egész társadalom segítségét ké­ri a szerencsétlenek számára, ezt a kérelmet teljesítenünk kell. Meg keli inozdulniok a tehetőseknek, a gazda­goknak, de a szegények fillérei sem maradhatnak el, mert minden ado­mányra szükség van. Az árvízkáro­sultak megsegítése nemzeti ügy, a nemzeti becsület kérdése, ezt pedig kockára tenni nem szabad. A nemzeti sorsközösség, a nemzeti szolidaritás arra int, hogy teljesítsük kötelessé­günket: segítsük meg az árvízsújtott testvéreinket! a haza' szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül Jaross Andornak a titkos tanácsosi méltóságot adomá­nyozta. Az erről szóló két legfelsőbb kézirat megjelent a Budapesti Közlöny április 2-iki számában s a következőképpen hangzik: A miniszterelnök előterjesztésére vi­téz nemesmitici Jaross Andor tárca­­nélküli minisztert ettől az állásától saját kérelmére ezennel felmentem és ebből az alkalomból neki a m. kir. tit­kos tanácsosi méltóságot adományo­zom. Nevezetthez intézett kéziratomat ide mellékelem. Kelt Budapesten, 19W április 1-én. Horthy s. k. Teleki Pál gróf s. k. * Kedves vitéz Jarossl A miniszterelnök előterjesztésére Ont ■tárcanélküli miniszteri-állásától saját kérelmére {elmentem és ebből az al­kalomból a haza szolgálatában szer­zett kiváló érdemeiért önnek a m. kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom