Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-04 / 44. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1939. november t. A Dózsa étteremben f. hó 9-én, csütörtökön disznótoros vacsora lesz. Frissen csapolt őszi idénysörök! A jó hangulatról Szecsödy Irénke, a neves budapesti ének­­művésznő és a kitűnő Berkes cigányzenekar gondoskodik. 1247 hallgatóság lelkében. Gyertyánffyné Prágáig Zsófia énekművészhő Händel: Messiás«-ának egy részletét lés Stra­­della: »Templomi áriá«-ját adta elő magas színvonalú, a lelkeket magával Molnár János emlékezete Jelentettük már. hogy november 5-én né­hai Molnár János, Komárom volt nagy­nevű apátplébánosa sírjánál halálának 20 fordulója alkalmából a Katolikus Nép-, szövetség emlékező ünnepélyt rendez a komáromi kai. temetőben. Az ünnepségre a meghívót gróf Zichy János, az egyesült keresztény párt orsz elnöke bocsátotta ki, aki a legnagyobb kegyelet és hála hangján emlékezik meg Molnár János áldozatos magyarságáról és mély vallásosságáról és szeretettel hívja az ünnepségre a katolikus ügy barátait és jóakaróit, hogy Molnár János sírjá­nál, aki hitében és nemzeti érzésében erős, intéger Magyarországról álmodozik, hitben és hazafiságban megerősödjenek és megsokszorozott erővel küzdhessenek Molnár János álmának megvalósításáért. Az ünnepség 11 órakor kezdődik. Elő­ször mise lesz a temetői kápolnában Mol­nár János hamvai fölött, majd a Kát. •Népszövetség igazgatósága, Lestár István prépost-plébános és gróf Zichy János be­szélnek. Az emlékbeszédek elhangzása után küldöttségek helyezik el koszorúikat a sírra. Egyes beszédek között a Kát. Egyb. Énekkar ad elő alkalmi énekszámokat. A Kát. Népszövetség tagjai az ünnepség után a központi szálloda éttermében tár­sasebéden vesznek részt, amelyen szívesen látják a helyi társadalom tagjait is. Ét­kezés étlap szerint. Az ászári temetőben Igen. idehozott a Végzet, messzi útról, mi semmivé lett az évek ’ ködében, s akarva, vagy nem akarva, e tarka, rozsdás, haló színekben járok dőlt sírfák ... hantok ... régi világok ismerős bánata vár rám, s mégis: e sok szomorúság láttán nem tud gyászolni sápadt költő-szívem, mert nézd, a kapun felírás izén: »Feltámadunk!« — s ez félelmes Ígéret! Máris elkap egy kósza, halk igézet: igen, nincs vég és nincs befejezés, mert örökké él az — emlékezés! § hogy halkan hull az őszi lomb esője, már nem nézek az omló temetőre, nem vonz a sírt a süppedi és avult: •köd-harsonán szívembe zeng a múlt, s roskadt lelkem most bíbor köntöst ölt: egy ablak ott idézőn rám köszönt. Az ablak mögött sok halott pihen: nagy vágyra dobbant, hús legény-szívem, csudákba lendült, ifjúi hitele s dermedt csalódás, jégarcú, hideg — igen: az ablak másik temető, de: »feltámadunk!« — s szívem remegő, s harcokból megtért, riadt, halk magam új lángra gyúl ott — meddőn, hasztalan. Ászár, 1939. október 18. Jámbor László. ragadó remek előadásban. Porkoláb Gyula: »Luther e. költeményét Láda József szavalta el. mely után Fndyya-; Aladár ev. lelkész magasszprnyalású imával zárta be a fölemelő ünnepélyt. * Az ünnepély sorát a hdpir'.i refon mátus egyház zárt i be, mely a Jókai­­uccai templomban október 31-én ren­­dez'e ünnepélyé!. A hatalmas templom ezúttal is teljesen megtelt közönséggel •s még a bejáratokat is elállták az ér­deklődők. A 74-ik dicséret első verse vezette be a gazdag vallásos műsorú ünnepélyt, majd a 37-ik dics. két ver-SZÁLLODA ÉS ÉTTEREM teljesen újjáalakítva (a volt Magyar Király szálloda helyén) rövid időn belül megnyílik sét énekelte el a hívek serege. F id­yyas Aladár evang. lelkész szívből fa­kadt s testvéri érzéstől áthatott szép fohászban kérte az Isten kegyelmét, jitána Saáry Imre jobbparti ref. lel­kész igét olvasott, melyet a Ref. Ta­nítóképző női karának remek ének­száma követett. Volkmann: Esti dalát adta elő á kar finom árnyalással, mű­vészi interpretálással A J:gy Sándor igazgató pompás vezetésével. Az ünnepélyt Fülöp Zsigmond fő,, gondnok nyitotta meg, beszédében rá­mutatott a reformáció jelentőségére, annak történelmi hatására, új kor­szakol teremtő, lelkeket formáló cso­dálatos erejére. Bódás Jánosnak Kál­vin című ódáját Makó Ilona tank. növendék szavalta el, melvet dr. Benkó Ferenc nv. államtitkár, egyházmegyei gondnok ünnepi beszéde követett. A kiváló szónok gondolatokban gazdag, szépen felépített alkalmi beszédében a reformációnak halhatatlan hőseiről emlékezett meg, majd világtörténelmi fontosságára s arra a nemzeti fellen­dítő hatásra mutatott reá, amely a magyarság magatartása, megerősödése és kulturális fejlődése terén rövid idő alatt jelentkezett s amelynek köszön­hető, hogy az ország megmaradt ma­gyarnak. A reformáció szelleméből ki­áradó erő tarthatja meg a hazát és segíthet bennünket a régi Nagy Ma­gyarország visszaszerzésében. A mély hálást kellett ünnepi beszéd utána a Ref. Első Énekkar Pásztornak »Te benned bíztunk...« c. férfikarát énekelte el hatásosan, precízen, Te­­leky Miklós karnagy vezetésével. Tok Miklós girnn. VIII. o. tanuló Mura­­közy: »A gályarabok énekelnek« c. költeményét szavalta el sikerrel, a Ref. Tanítóképző vegyeskara Szügyi: »Óh mag}’ Isten« kezdetű karát adta elő. Teleky Miklós zenetanár vezetésével színvonalas, stílusos előadásban. A bibliamagyarázatot Galambos Zoltán lelkész tartotta, aki lelkesítő szavakkal buzdította a híveket a Krisztus igé­jének befogadására. Végül Tóth Kál­mán árvaházi lelkész imádkozott, utá­na a XC. zsoltár első versét és a Himn muszt énekelte el a közönség, mellyel a lélekemelő ünnepély véget ért. ÉRTESÍTÉS. Édesapám, id. Török János elhalálozott, műhelyét továbbra is vezetni fo^om és kérem a n. é. közönség szives pártfogását. Kiváló tisztelettel: TÖRÖK SÁNDOR szobafestő, címlesiő és mázoló 1253 Komárom, Temetó-sor 24. Uj, magyar cégtáblákat! A napokban egy éve lesz már, hogy Komárom felszabadult. Emlékszünk még nagyon jói a komáromi kereskedők s ipa­rosok lelkes igyekezetére, amellyel szinte percek alatt tüntették el üzleteik, műhe­lyeik elől a cseh feliratokat, hogy mire a magyar honvédek bevonulnak a városba, csak magyar feliratok, cégtáblák legyenek a falakon. Sok helyütt a november hatodi­kára virradó »utolsó cseh éjszakái« éppen az új cégtábla festésével, javításával töl­tötték kereskedőink s bizonyos is, hogy nem restellték ezt az éjjeli munkát, sőt igazán boldogan végezték. Sok helyen tel­jesen új cégtábla készült, de még több helyen, az idő rövidségére való tekintettel, csak a cseh feliratot vakarták le, vagy mázolták be. Hát az ilyen javítóit, le­vakart, vagy bemázolt cégtáblákkal kap­csolatosan volna pár szavunk. Azokkal a cégtáblákkal kapcsolatosán, amelyek egy év óta is ugyanabban az állapotban van­nak ahogyan azon az emlékezetes éjsza­kán kijavították őket. Eltekintve attól, hogy az ilyen sebtiben javított táblák meglehetős bántó hatással vannak a szem­re, hiszen sok cégtáblának csak az egyik részén van felírás, — van egy másik sú­lyosabb ok is, ami miatt szót bátorkodunk ejteni az ügyben: a bcmázoll cseh feliratokról sok he­lyen lepallogott már* * a festék s pom­pásan látszik ismét a régi felirat. Vannak olyan üzletek Komáromban, ame­lyek fölött úgynevezett »szögezett« kő­­betükből, vagy fémbetükből volt kirakva a felírás a falon. A betűket leszedték, de bizony a belük helyének eltüntetéséről nem gondoskodtak: úgy olvasható még az »Usvit«, »tlaéiáren«, »banka« és mi­egyéb, mint azelőtt. Ez a tény bizony rossz benyomást váltott ki nem egy eset­ben a Komáromiján megfordult idege­nekből; s a magunk részéről szintén azon az állásponton vagyunk, hogy akármilyen rosszak a gazdasági viszonyok, de az ilyen cégtáblákat s felírásokat már rendezni kellett volna, mert talán nem tévedünk, ha a dolgojt, a hazafias kötelességgel hoz­zuk kapcsolatba. Remélni szeretnénk, hogy az egyéves évforduló alkalmával, amelyet Komárom méltó fénnyel s lelkesedéssel készül megünnepelni, a régi »levitézleü« cégtáblák szép magyar felírásunkkal cse­rélődnek ki! — öreg ember vagyok, így kezdődik egy levél, amelyet hozzánk intézett egy öreg úr, aki azért panaszkodik, hogy a Széche­nyi és a Jókai utcák között mért zárták el a rendőrségi épületben az átjárót, amely nemcsakhogy emberemlékezet, hanem év­századok óta átjáró volt és így a hasznáé lat jogán örökösen átjárónak kellene len­nie. Az öreg úr többed magával panasz­kodik, hogy mekkora útat kell hiába meg­tenni, ha az egyik utcából a másikba akarnak menni. Ha a csehek nem zárták el ezt az átjárót — kesereg tovább ez a jó öreg úr(— akkor a magyar világban is megmaradhatott volna, amint évszáza­dokon keresztül megengedték az átjárást. A komáromi Jókai Egyesület felhívása Harmos Károly volt növendékeihez A Komáromi Jókai Egyesület Har­mos Károly festőművész 60 éves ju­­őbileuma alkalmából megrendezi a nej vés mester tanítványainak kiállítását, hogy ezáltal összképet nyújtson a mű­vész hosszú és fáradhatatlan pedagó­giai, valamint művészneveid eredmé­nyes munkásságáról. A kiállítást a Jókai Egyesület székházában folyó év november 26-án nyílik meg s bezá­rólag december 3-ig tart. A jelent­kezési haláridő november 16. A kiállí­tásra szánt anyag a jelentkezés után azonnal beküldendő. Cím: Jókai Köz­művelődési és Múzeum Egyesület, Ko­márom, Kultúrpalota. (A borítékra »Kiállítás« jelszó írandó.) Kérjük a volt növendékeket, hogy a kiállításon, — melynek anyagát művészekből álló zsűri rendezi el, — minél nagyobb számban vegyenek részt. A rendezőség. Elsőrendű nemes gyümölcsfák kaphatók Tóth Béla faiskolájában Aranyos. 1238 — A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara november 8-án, szerdán délelőtt fél 11 óra­kor Komáromban, a Vármegyeháza nagy­termében tartja 1939. évi rendes közgyű­lését, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés össze­hívása szabályszerűségének és határozat­­képességének megállapítása, a jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kijelölése. 3. Kamarai tagságok igazolása. 4. Beszámoló a Ka­mara 1939. évi működéséről és a folya­matba tett szervezési munkálatokról. 5. Személyzeti ügyek. (i. Ügyrendi szabályzat alkotása. 7. Kamarai kültagok választá­sa. 8. Különböző országos és egyéb bizott­ságokba tagok jelölése. 9. Jelentés a Ka­mara pénzügyi helyzetéről. 10. Az 1940. évi költségvetés előterjesztése. 11. Indítványok. A közgyűlés befejezése után fél 12 órakor dr. H u b a y Sándor miniszteri osztályta­nácsos, a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal alelnöke köz.gazdasági, illetve termésérté­kesítési kérdésekről fog tájékoztatást adni. Keresek 15 holdas kertészetemhez ■tódéra Öntözőberendezést esőpermetező formában. — Ajánlatokat a berendezés műszaki teirása mellett a kiadóba „Készpénz* jeligére _________ «3» | Darányi Kálmán A magyar politikai világnak mély­séges gyásza van. Darányi Kálmán, Magyarország volt miniszterelnöke, a képviselőház elnöke, hosszas betegség ulán november 1-én délután agvtrom­­bózisban ‘meghalt. Vele a legutóbbi évek magyar politikájának egyik ki­magasló vezéralakja, igazi értéke és irányító egyénisége dőlt sírba, aki a legnehezebb időkben szolgálta hazá­ját és nemzetéi. Magasan ívelő közéleti pályáját a vármegyei közigazgatáson kezdte, 1917-ben Zólyom vármegye fő­ispánjává nevezték ki, majd 1920-ban Győr megye. Győr város és Komárom város kormánybiztosa lett, 1923-ban Moson, 1924-ben Győr-, Moson-, Po­zsony megyék és Győr város főispánja. 1927-ben a magyaróvári kerületben képviselővé választották, 192S-ba:n pe­dig a miniszterelnökségre nevezték ki államtitkárrá Bethlen István gróf mi­niszterelnök mellé. Ezen állását a Ká­rolyi Gyula gróf- és a Gömbös-kor­mányban is megtartotta. 1935-ben a Kormányzó földművelésügyi miniszter­nek, Gömbös halála után pedig mi­niszterelnöknek -nevezte ki. 1938-ig volt miniszterelnök, amikor helyét vitéz Imrédy Bélának adta át. Ekkor a kép­viselőház megválasztotta elnökének, mely tisztét haláláig viselte. Előkelő vezető szerepet töltött be a reformá­tus egyházban js: a dunántúli egy­házkerületnek tanácsbírája, a kerületi főiskola gondnoka. Működéséhez fűződik a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a titkos válasz­tójogról és a felsőház egyen jogúsításá­ról szóló törvény megalkotása, ő ter­jesztene a törvényhozás elé a társa­dalmi és gazdasági élet egyensúlyának helyreáll ításáról szóló törvényjavasla­tot is. Kormányzási tevékenységének egyik leglényegesebb megnyilatkozása az egymilliárdos beruházási program volt, amelyet szintén ő terjesztett elő a képviselőházban. Kiváló képességeit, nemes, puritán egyéniségét pártkülönbség nélkül nagy­­rabecsülték s mint hazája érdekeiért munkálkodó, tiszta jellemű s áldozat­kész politikust mindenki tisztelte. Ha­lála országszerte a legnagyobb részvé­tet keltette. 53 éves volt, midőn nép­szerűsége teljében elragadta a halál. Elhunytét hitvese szül. Szemere Márta s három leánya, a kiterjedt előkelő rokonsággal együtt gyászolja. Darányi György földbirtokos unokabátyját ve­szítette el benne. Temetése kedden dél­előtt a Képviselőház kupolacsarnoká­ból fog végbemenni. A komáromi rajközenekar alázatos kérése és a tél A komáromi rajközenekar alázatos ké­rése és a tél. Megjelent a szerkesztősé­günkben a dióbamaszemű Sárközi Feri, a közismert rajkó , és udvari zenész, (t. i. minden udvarban szívhezszólóan játszik),1 s illő szemcsillogtatás, hajladozás után a következő emlékiratot nyújtotta át, azzal a nagy kéréssel, hogy tegyük az újság­ban közzé, hátha megesik az udvari s házi zenészeken valakinek a szíve. íme az írás, olvassátok és okuljatok: »Alázatos tisztelettel fordulunk a Komá­romi Vendéglős urakhoz ugyan csak a Káváztulajdonosokhoz hogy ani a rév Ko­máromi rajközenekar tagjai vagyunk te­kintettel a küszöbön álló télnek tenkin­­tetel mind egyikeink nagy családjára a páink nak Keresete kevés a nagy számét család hoz mi gyerekek is szeretnénk apáink keresetéhez keresni és azért üsz­­telettel kúrjeik hogy a rajkó zenekart párt fogásul venni olyan formán hogy vagy egy estére vagy álandoan minket al­kalmazni szives kedjenek mi is szerelnénM a páink után menni mar ezelot 3 négy évvel a mikor még égisz aprók voltunk már akor bele kellett volna élni magunkat a muzsikába mis szeretnénk mis azt a pontot el érni amit a Budapesü rajkó zenekar ugyan csak az egyik barátunk elérte neve köz ismert ifj. Sárközi Ferenc a Komáromi rajkó zenekar kontrása Buda­pesten segéd prímás volt a témája ugyan csak sikeres volt Ha majt muzsikáltunk valahol mikor Rigó Feri meg fogja a vonot még az angyalok is táncra Perdül­nek ugyancsak a Zcnekarunkér felelőséget válaluk Alázatos tisztelettel a Rajkó zenekar rimása ifj Rigó Ferenc és kontrása ifj árközi Ferenc Kontrás helyettes.« — Hol kaphat jó és Ízes almát? Jobbágy Gábor gyümölcstermelőnél. Címe: Keszeg­­falva, Kavapuszta. Jutányos áron árusít válogatott fajalmákat s beszállítja Komi» romba. Hétféle fajaimé, most elfogyaszt­ható s hosszú ideig elálló. IzntrjUby­­fafeáprta házhoz jfiw ■ mintákat hon Az „UNIÓ" könyvkereskedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom