Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-06-03 / 22. szám
mmm__mmt_—— m__hmMMMMMM_ 1Ö39. jÚllÍUS 3. Nagyszámú küldöttség rótta le a komáromiak háláját Pannonhalmán Itt van ez a műkedvelőgárda. Tessék adni ennek a gárdának kétezer... Kondor ijedten rándult össze. — Nem bánom, ezer... Kondor arca felderüll. Belevágott Szilárd beszédébe: — Mondjunk végösszeget, pontosat s megmásíthatatlant: ötszáz korona a műkedvelő egyesület javára. Szilárd ismerte az emberét. Még ezt is szép összegnek találta: — Rendben van. Kezet rá. Én két hétig hallgatok, ön két hét alatt küld ezeknek ötszáz koronát. Előre is megmondom. nem lehetetlen, hogy zsarolni fogom, még ölszázért fogok egyszer jelentkezni és akkor az iskola nevében beszélek. — Hát, majd valamikor, jövőre, lehet ... — könnyebbült meg Kondor s visszaült a helyére. Azon gondolkozót!. össze tudjam szedni az ötszáz koronát ezektől a várható kliensektől úgy, hogy a zsebe ne bánja meg. Szilárd, a laptudósító vörösen s pléh tatlankodva ült vissza a helyére. Nem állta meg, hogy Liptánszky Istvánnak el ne mondja a dolgot. Liptánszky elképedve hallgatta. — S meg fogja adni? — Nem, — felelt igen határozottan Szilárd. —* fnem adja meg. S megint mi veszítünk, mindig mi veszítünk, a gavallérok, a hiszékenyek, akik bízunk az ilyen Ígéretekben, fegyverszünetünk értékesebb, mint a béke s Kondor, meg a többiek a mi jóhiszeműségünkben bíznak tovább is. szónokolnak, ígérnek, semmit sem. adnak meg s mi, szelíd s kedves magyar bárányok szolgálhatjuk a kíséretet ehhez a konoerthez. Kondor elf elejti, én is elfelejtem s ki veszít? A templomfelügyelő ott. Szilárd asztalra borult, sírt. Komárommegyei Hitelbank rt. Mit kívánnak a Komáromban megfordult idegenek? A kívánságokat könnyű teljesíteni 1 Nem panaszkodhatunk, idegenforgalmunk ugyancsak nekilendült úgy, hogy nem egyszer kevés az idegenvezetőnk. Sok iskola bejelentés nélkül érkezik hozzánk, amikor már nehéz megfelelő kalauzról gondoskodni, de hát városunk nem olyan nagy, hogy el ne lehetne benne igazodni. Akárki szívesen ád fölvilágosítást. Az itljárt idegenek általában azon csodálkoznak, hogy a Nagyduna és a Vágduna összefolyásához vezető út még mindig el van zárva, holott oda minden idegen szívesen kisétálna, hogy lássa az összefolyást, a két különböző színű, hatalmas víztömeg összeomlásét és hogy elmondhassák, hogy a Csallóköz keleti csúcsán állnak. Az ideérkező idegenek kérik, hogy a villanygyár bejárata melleit lévő kapu kinyittassák, hogy a két folyó összeomláséhoz vezető út szabad legyen. Ennek a kérésnek a teljesítése semmi akadályba nem ütközik és kérjük a vezetőséget, hogy ez irányban sürgősen intézkedjék. A hozzánk érkezők legtöbbször lioszszú utat tesznek meg és a városban a járás is elég fárasztó. Emiatt különösen feltűnik nékik az utcákon, tereken és a sétatéren, a Dunaparton a padok hiánya. Különösen érzik ezt a sétatéren, ahol se vendéglő, se padok nem enyhítik a fáradalmakat. Tudjuk, hogy a város a sétatéri padok készítését elrendelte, kérjük a megrendelést megsürgetni, hogy a sok ezer és ezer idegen ne panaszkodjék ránk azzal, hogy mi idecsalogatjuk őket és a kényelem legelemibb követelményét se adjuk az idefáradságuk viszonzásul. Egy idegenvezető. A húszéves cseh megszállás alatt nemcsak Komáromnak, de az egész Felvidék magyarságának úgy keresztény, mint nemzeti tekintetben egyik bevehetetlen fellegvára volt a komáromi főgimnázium és az azt vezető Szent Benedek-iend. Egyetlen magyarnyelvű középiskolája volt ez a levitézlett köztársaságnak, ahol a magyar nyelv mellett a magyar szellem is érvényesülni tudott, ez az intézet volt az egyetlen a Felvidéken, ahol a keresztény eszme az ifjúság nevelésében érvényre jutott, a hivatalos felsőbbség tetszése és akarata ellenére is. Mindez csakis úgy volt lehetséges, hogy az intézet vezetése annak a rendnek a kezébe volt letéve, amely hazánkban 900 esztendő óta megszakítás nélkül a keresztény magyar szellem hirdetője. Erről az útjáról nem tért le az ittmaradt rendház a cseh megszállás alatt sem, mindvégig résztvett a kisebbségi sors kálváriájában, buzdított, hitet öntött a csüggedőkbe s szóval és tettel hitte és hirdette a várva-várt feltámadást. Komárom magyar és keresztény közönsége május 29-én majdnem száztagú küldöttséggel kereste fel fogadalmához híven a pannonhalmi Főapátot a rend főmonostorában, a gyönyörű Pannonha’mán, hogy ezért az odaadó, testvéri támogatásért és kitartásért lerója háláját a Gondviselésnek és a nemes Rendnek. A küldöttségben nagy számban képviselve volt a Szülők Szövetsége S omogyi István vezetésével, valamint a róm. katolikus egyházközség Lestár István dr. szentszéki tanácsos vezetésével. A kir. törvényszéket dr. Soós Imre elnök, a Katolikus Kört Kocsis Károly elnök, a Jókai Egyesületet S z i j j Ferenc dr. elnök, a felvidéki Egyesült Pártot K á 11 a y Endre dr. elnök, Kristóff Sándor orsz. pártigazgató és Bratkovics István főtitkár, a Kát. Legényegyletet Balogh Miklós világi elnök képviselték. Ott volt a kegyuraság képviseletében Herczegh István e'nök, az Irga'mas Nővérek, a Szociális Testvérek, az Akció Kato’ika képviseletében Weszelő wszky János dr. elnök, a Mari á - num képviseltében Hájas Gábor igazgató, az öreg diákok és cserkészlek es még sokan városunk társadalmából. Bár az idő a zarándoklatnak nem kedvezett, a lelkes csoportot ez nem riasztotta vissza s a déli órákban megérkezett nagyszámú küldöttség előtt az esős időben is teljes szépségével tűnt fel a szent hegy Szent István korabeli gyönyörű templomával és klastromával. Megérkezés után a Főapát úr azonnal saját lakosztályában fogadta a zarándokokat, akiket G i d r ó Bonifác igazgató mutatott be az illusztris főpapnak. L e s t á r István dr. szentszéki tanácsos tolmácsolta a komáromi keresztény magyar társadalom háláját és köszönetét a Rend feje előtt. Rámutatott, hogy a 20 éves idegen Uralom alatt sem szakadt el az az aranyfonál, amely a komáromiakat a Szent Benedek Renddel évszázadok óta összekötötte, ez a fonál tartotta bennünk a felszabadulás reménységét akkor is, amikor a hosszú rabság alatt elszakadt már nagyon sok más drága kötelék, mely édes hazánkhoz fűzött. E fonál hozta ide Komárom megpróbáltatott közönségét, hogy mios : a szent hegyen adhasson hálát az Istennek és mondhasson köszönetét a Rendnek, a Rend fejének és tanárikarának. A magasreptű üdvözlő beszéd után a Főapát az ő végtelen szerény modorában, lekötelező közvetlenséggel és kedvességgel köszönte meg az üdvözlést. A 20 év alatt mindig szeretettel gondolt Komáromra s a fájdalom szorította össze szívét, valahányszor erre utazott és megjelentek szemei előtt a Szent András tornyai. A felszabadulás után már a második napon sietett meglátogatni kedves komáromi rendtársait és a komáromi gimnáziumot, 3e mégis akkor hatotta meg őt a komáromiak töretlen keresztény és magyar szelleme, amikor a Szent Jobb kíséretében látta azt a díszt, fényt és pompát, mely úgy a külsőségekben, mint a lelkek emelkedettségében megnyilvánult. Végül kérte a komáromiakat, őrizzék meg továbbra is intakt magyarságukat és az anyaországhoz visszatérve ne hódoljanak be azoknak az idegen eszméknek, amelyek itt veszélyeztetik az ezeréves múltat. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után a küldöttség átvonult a kisebb fogadóterembe, ahol a Szülők Szövetsége nyújtotta át hálája jeléül azt a 20 éves küzdelmet szimbolizáló festményt, melyet Harmos Károly festőművész, főgimn. tanár készített. A művész ismert invenciója nyil\ ánul meg ebben a képben, mely ^zt ábrázolja, amint a komáromi gimnázium bencés tanára lopva magyarázza tanítványainak a cselez o. ák térkép fölé akasztott intéger Magyarország térképét, az iskola ablakán keresztül látható az iskola szellemét szimbolizáló Pannonhalma, a Szent Hegy festői klastroma. Itt Somogyi István polg. isk. igazgató, a szülők szövetségének elnöke mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott a komáromi bencésgimnázium elévülhetetlen érdemeire, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy Pozsonytól Komáromig ide sereglettek, ide hozták gyermekeiket azok, akik magyar és keresztény szellemben kívánták neveltetni őket. Majd megköszönte a Rendnek.a magyar szót, a keresztény szellemet, melyben az ifjúságot nevelte.-— Ez az Ifjúság ■— úgymond — a kisebbségi sors bátor és panasznélküli hordozója volt. Megállt a kisebbségi magyar munkafronton, ott az idegen tannyelvű egyetemeken Prágában, Brünnben vagy Pozsonyban egyaránt, mert ebben a gimnáziumban megkapták azt a fundamentumot, mely a legnehezebb körülmények között is képessé tette őket a tudományokban való továbbhaladásra. Ezé az ifjúságé legyen az élet és a dicsőség, mert a megalázó sorsközösséget, mely mindnyájunkra egyformán nehezedett, megértették és készen állottak a velejáró kötelességek közkatonaként való teljesítésére. A komáromi gimnázium munkája az elmúlt 20 év alatt felmérhetetlen, mert nagy része van abban, hogy a csonka haza szolgálatárama olyan ifjúság áll készen a Felvidéken, mely a nemzethűségben kiállotta a tűzpróbát s a jövő magyar Bőr Cipészkellék Cipőié lsőrószgyártás Kizárólagos szaküzleí Lupták Béla Komárom-Ujváros, Péczely tér 5. szám. § nemzeti élet minden vonalán meg fogja állani a helyét, mint a magyar sors elszánt rohamszázadai, vagy a békés, de tempós, céltudatos és nagyvonalú nemzeti munka frontharcosai. A nagy hatást kiváltott beszédre az ünnepe t Főpap meghatóban váaszolt. Köszönte a szép szavakat, köszöntötte a komáromi tanuló ifjúságot, melyet lelkében oly sokszor simogatott meg. Majd magyarázatát adta annak, miért folytatott a Rend tárgyalásokat a cseh hatóságokká1. — Mindig tudtuk és biztosra vettük — úgymond —, hogy a trianoni igazságtalanság meg fog szűnni, ehhez azonban idő kellett. Ezért folytattunk éveken át ottani birtokainkra vonatkozóan adásvéte'i tárgyalásokat anélkül, hogy azok eladására egv pillanatra is komolyan gondoltunk volna. — Majd biztosította a küldöttséget, hogy Róma sem szűnt meg a 20 év alatt értünk tevékenykedni. Ö bizonyíthatja ezt legjobban, aki úgy XI. Piusz pápa öszentségével, mint az akkor még államtitkár XII. Piusz pápával hosszas tanácskozásokat folytatott. A Szentatya mindent tudott Komáromról és szivén viselte a cseh megszállás alatt sinylődő komáromi hívei sorsát. Végül köszönettel vette át a művészi emléket s iígérte, hogy azt a Rendházban előkelő helyen fogja őrizni és majdan az utókornak átadni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a küldöttség megtekintette az ezeréves templomot, gazdag nevezetességeit, majd Niszler Teodóz dr. főmonostori perjel gazdag ebéden látta vendégül a komáromi zarándokokat. Az ebédet a küldöttség nevében dr. K á 1- 1 a y Endre köszönte meg, éltetve a kedves házigazdát. Ebéd után há'aadó istentisztelet volt a székesegyházban, mely a’att a növendékek énekkara szebbnél szebb Gregorián kantátákat adott elő a jelenvoltak igaz gyönyörűségére. Istentisztelet után a zarándokcsapat megtekintette, a k.'astrom .nevezetességeit, a ritka gazdagságú könyvtárt, képtárt, levéltárt, az ősi Boldogasszony kápolnát a rendi i kriptáival s a gyönyörűséges szép, 40 holdas parkot, majd Szent István levegőjétől megerősödve és kedves emlékekkel gazdagodva, hálatelt szívvel utazott haza. A Rádió helyszíni közvetítést ad Komáromról a jövő szombaton este A budapesti rádió műsorába vette, hogy a felvidéki városokról sorra helyszíni közvetítést ad: bemutatja a várost és Ízelítőt ad kultúréletéről. Az első bemutatandó város Jókat városa, Komárom. ' Az igen érdekesnek ígérkező közvetítés jövő szombaton, június 10-én, este 8 órakor kezdődik s egyórás lesz. . Először B u d i n s z ky Sándor ismerteti a várost, a Klapka-emlékeket, a Jókai relikviákat. Utána a Jókai Egyesület a Kultúrpalotában műsoros estet rendez. Bevezetőt mond Kállay Miklós, m. kir. tanácsos, ny. földmívelésügyi miniszter, majd Kossányi József szaval, a Komáromi Dalygyesület Schmidt Viktor vezényletével énekel, Farkas Márta hegedül S e nd lei n János zenekiséretével, Szombathy Viktor novellát olvas fel, Bíró Lucián a kisebbségi magyar élet diákjáról, Manga János Komáromvidék néprajzáról értekezik, záróbeszédet dr. Szijj Ferenc elnök mond. A rádióközvetítésre a Jókai Egyesület ineghívja a közönséget. A belépés ingyenes, de a közönségnek helyét már pontosan 8 órakor el kell foglalni, mert az ajtókat lezárják. Első komáromi gőzerőre berendezett kelmefestő és vegytisztító üzem Milus János Komárom, Nádor utca 3. és 48. Plisszérozás és gallérok tisztítása 669
