Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-03-11 / 10. szám

6. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. március 11. ÚJHÁZI lep fogtechnikus műfogászati laboratóriuma KOMAROM Megrendelések kizárólag fogorvosi és fogászati rendelők részére. Vállalja a legmodernebb systémájú fogtechnikai műveleteket. Platina, arany, nemesfém, porcellán és acélanyagok feldolgozását, valamint Colárix, Resovin, Hekolit fogsorok természethű előállítását. Gyors és precíz kiszolgálási Jutányos áraki Tisztelettel: ÚJHÁZI LEO műfogászati laboratórium tulajdonos, Komárom A győri Kereskedelmi és Iparkamara képviselői Komáromban kamara képviselői a Járási Kereske-A napokban kiadott kereskedelem és iparügyi miniszteri rendelet a "Ko­márom és Pozsony-Nyitra vármegye területét a Győri Kereskedelmi és Iparkamara kerületébe sorozta, s ezzel az ipari közigazgatás te­rén helyreállította a 20 éves el­­szakílás következtében megsza­kadt kapcsolatot a felvidéki ke­reskedők és iparosok érdekszer­vezetei és a magasabb fokú ka­marai szervezet között. A felvidéki iparos és kereskedő tár­sadalom s általában a gazdasági hely­zet megismerése céljából a győri Ka­mara elnöke: Morvay István, felső­házi tag, Meixner Ernő dr. főtitkár és Bayer János kamarai számvevő e héte;n kezdték meg a komáromi, ér­­sekujvári, galántai, somorjai, duna­­szerdahclyi és párkányi járásokat ma­gában foglaló iij kamarai kerület meg­látogatását, melynek során a Komá­romi Járási Általános Ipartársulat és a Komárom Járási Kereskedelmi Gré­mium választmányi tagjaival is tar­tottak értekezletei. Az Iparlársulat székhazában össze­gyűlt iparlársulali vezetőségi tagok nevében Czibor Géza ipartársulati el­nök üdvözölte, a kamara kiküldötteit. Az iparosság gazdasági helyzetének ismertetése során a következő prob­lémák sürgős megoldására kérte a kamara támogatását: 1. a kontárkérdésben szigorú rend­szabályok életbeléptetését kéri. hogy a közterheket viselő törvényes ipa­rosság érdekei védelmet kapjanak. 2. szükségesnek tartja az önállók szociális (nyugdíj) biztosítása kérdé­sének megoldását, 3. az adóigazgatás keretében sür­gős intézkedést kíván azirányban, hogy a csehszlovák adóigazgatás ál­lal kivételt u. n. csehszlovák állam­védelmi adó — melynek a behajtása most folyik —, mely egy idegen ál­lam védelmére vetlclell ki, töröltes­sék, 4. szükségesnek tartja a járási ipar­lársulali intézmény fenlartását, mely' szervek az iparigazgatás igen sok munkáját végzik s az iparostársada­lom gazdasági, kulturális és szociális érdekvédelmét látják el követésre mél­tó, kiépített szervezettséggel. A bőriparosok — amennyiben inás közérdekek a Cikta vállalat fenntar­tását kívánatossá teszik, — azt kí­vánják, hogy a Cikta cég tiliassék el a lábbeli javítások vállalásától. A hús-iparosok részesedést kérnek a hadsereg élelmezési szállításaiból, Balogh Miklós szerint a felvidéki ipartársulati szervezetek szükséges­nek tartják a most már a Felvidék egy nagy területét is igazgató győri kamaránál egy felvidéki ipar és ke­reskedelemügyi szaktiszlviselő alkal­maztatását. Több felszólalás után Morvay Ist­ván kamarai elnök meleg szakkal üd­vözölte a felvidék magyar iparossá­gát és Ígéretet tett, hogy mindent el fognak követni az óhajok teljesítésé­re és a panaszok orvoslására. Meix­ner Ernő dr. kamarai főtitkár adott szakszerű felvilágosításokat a fel­vetett kérdésekben. Az értekezlet befejezte után Czibor Géza ipartárs. elnök mondott köszö­netét a kamarának és kérte támogatá­sát. Az ipartársulali értekezlet után a delmi Grémiumban megtartott érte­kezleten vettek részt. Zechmeister Sándor, a grémium igazgatási bizto­sa köszöntötte a kamara kiküldötteit s kifejezte őszinte örömét, hogy vég­re a két évtizedes idegen uralom után magyar testvéreket üdvözölhet a gré­mium tanácskozásán. Ezután liosz­­szabb előadásban ismertette Komá­rom város és a járás kereskedelmi életének és a kereskedő társadalom­nak 20 éves sorsát. Morvay István kamarai elnök beszédében elismerés­sel nyilatkozott a felvidéki kereske­dők kiépített érdekvédelmi szervezeté­nek munkásságáról, és biztosította a kereskedőket, hogy mindenkor ren­delkezésükre fog állni jogos kívánsá­gaik teljesítésére. Meixner Ernő dr. rámutatott arra, hogy a győri kereskedelmi és ipar­kamarához csatolással a kamara ke­rülete megnövekedett és e látogatá­sukkal az a céljuk, hogy megismer­kedjenek az itteni helyzettel. Rámutatott a kamarai képviselet fontosságára s átmenetileg a kama­ra mindegyik érdekszervezet részé­ről 3 levelező tagot fog az illetékes Húsz hosszú év után újra egymásra talált a két városrész közönsége a Jókai Egyesület hangversenytermé­ben. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezt most itt regisztrálhatjuk lapunk, hasábjain. S mikor ezt most megállapítjuk, legyen szabad egy röpke visszapillan­tást adni húsz év zenei eseményeiről. A Jókai Egyesület zeneművészeti, osztályának mindig az volt a célja, hogy a közönséget kiváló előadómű­vészekkel megismertesse s ezáltal ze­nei ízlését fejlessze. Akkor is folytatta az Egyesület e nemes, társadalomne­­velő munkáját, amikor a történelem számunkra igen végzetes fordulata idegen uralom alá juttatta az ősi vá­rost. Egymásrautaltságunkban mégis ki­alakult egy úgynevezett hangversenyt­­látogató réteg, amely minden eféle rendezést támogatott olyannyira, hogy nem egyszer zsúfolt ház előtt csillog­tatta művészetét sok híresség. Az utóbbi 5—6 év hangversenylátogalói­­nak grafikonja azonban erős süllye­dést mulatott. De nem is csoda: kö­zönségünk egy része visszavonult s csak »kivételes« rendezések alkalmá­val mulatta magát. (E kivételesek kö­kereskedő, illetve iparos társulat ajánlására kinevezni. A grémium részéről is elhangzott kívánságot, hogy a kamara felvidéki szaktiszlviselőt alkalmazzon, jogos­nak tartja, de ennek elintézése csak az új kerület megkövetelte több­letmunka megismerése után válik ak­tuálissá. A Komáromban felállítandó szövet­kezeti fiók tárgyában előadott pana­szokra, mely szerint a keresztény és magyar kiskereskedők exisztenciá­­ját érintő ügyben tett eddigi interven­ciók mindeddig sikerrel nem jártak, a kamarai főtitkár utal az egyre na­gyobb tért hódító szövetkezeti moz­galomra, mely azonban a magánke­reskedelem tönkretételét nem céloz­hatja. Tóth Sándor a magyar ifjúságnak a kereskedelmi életben való elhelyez­kedése, a behozatali engedélyek kö­rül tapasztalt bürokratikus eljárás ügyében, Preszlcr Viktor a szövetke­zetek térhódítása, Braun Andor a fo­gyasztó közönség — különösen a tisztviselői osztály — vásárlóképessé­gének emelése, Szondra József, Ber­ger F. Vilmos, Mórocz Péler és má­sok különböző kereskedelmi szakkér­­kérdésekben kértek és kaptak felvilá­gosítást, mint az árukészletek nyil­vántartása, a minimális munkabér, az alkalmazottak bejelentése, a külföldi tartozások és követelések, a levél, vasúti tarifa, stb. ügyekben. Végül Zechmeister Sándor elnök köszönte meg a kamara kiküldöttei­nek felvilágosításait. Az értekezlet be­rekesztése után a kamara kiküldöttei az iparos és kereskedő társadalom vezető személyiségeinek társaságában a Tromler szálló különtermében ko­máromi halászvacsorán vettek részt. A kamarai elnök beszédjét Broczky István köszönte meg és felhasználta az alkalmat, hogy hangsúlyozza, hogy úgy a közületeknél, mint minden más, a gazdasági életre befolyást gyakorló intézményben e két fontos társadalmi réteg a közérdekből is hiánytalan képviseletet kapjon. zé tartozott elsősorban az »állami« jellegű rendezések hivatalos sorozata. Szcrk.) Előadók hiánya, a művészek magas honoráriumigénye mindinkább hal­kabbá tették a zeneosztály működésé­nek érverését. A felszabadulás után tehát kétsze­res kiváncsi Sággal vártuk, milyen kö­zönséget kapunk. Igaz örömünkre szolgál, hogy a hallgatóság soraiban sokakat ott lát­tunk a jobbparii városrészből. An­nál különösebbnek tűnt fel az, hogy a balparti város közönsége elég cse­kély számmal mutatkozott. Reméljük, hogy a most elkövetkezendő időben rendezéseinket nemcsak a hatóság és a katonaság, hanem a város zeneértő közönsége is támogatni fogja. Gycrtyánffyné Prágay Zsófi ének­művésznő Händel, Weber, Strauss, Hubay, Dienzl és Kacsóh szerzemé­nyeiből állította össze műsorát. Hang­ját erő és lágyság jellemzik egyaránt, de úgy érezzük, hogy kevés még eb­ben az átélés. A »Bűvös vadász« c. opera egy elég kényes és hosszú rész­letének előadása arról tanúskodott, hogy a művésznő tehetsége ebben a műfajban erősnek mutatkozik. Strauss Az üde. bársonyos arc titka SALVATOR gyöngyvirágkrém, mely már egy tégely használata után eltávolítja szeplóit, máj foltjait és pat­tanásait,az arcot fiatalosan üdévé teszi. Beszerezhető : Salvátor gyógyszertárban Komárom. Városház utca. Richárd dalaiban — Strauss művé­szetével a késői romantikát képviseli — az apró lebelletfinomságú érzés­komplexumok eléggé érvényre jutot­tak. Ami az éneklés deklamáló részét érinti — és itt a szövegre gondo­lunk — ennél még nagyobb súlyt kell helyezni az érthetőségre. Hiszen a dallam és szövege — ezen ma már nem vitatkoznak — egymással telje­sen egyenrangú tényezői az előadás­nak. A magyar szerzemények nagy sikere szinte ösztönszerüleg egybefor­rott azok népszerűségével. Farkas Márta hegedűmüvésznő ré­gi mesterekkel kezdte el műsorát. Az előkelő, nyugodt formákat kereső Mattheson, Paradis és Gossec egy­­egy szerzeménye nagyon kellemesen hatott a teljesen háttérben mozgó kí­sérettel. Az elmélyedő játék Farkas Márta egyik legnagyobb erőssége. Talán kis­sé fárasztóan hatott két hegedűver­seny a műsorban. Godard hegedűversenye nagy ne­hézségek elé állítja úgy a hegedűst, mint a zongoristát. Azt is megálla­píthatjuk, hogy e verseny előadása nem tartozik a leghálásabb feladatok közé. A ritmusok sokfélesége miatt talán csak itt vettük észre azt, hogy a két előadó nem mindenhol fedte mondanivalóját A kíséret néha túl­­erősnek mutatkozott. Hubay magyar költeményei, Far­kas Mártában — Hubay tanítványá­ban — hivatott lolmácsolóra talál­tak. A mindenképen — s minden izé­ben magyar szerzemények igen nagy hatást és lelkesedést váltottak ki a hallgatókból. A kíséretet Sémiiéin János karnagy látta el hozzáértéssel — a rutinos kí­sérő alaposságával. A két művésznő a hálás és előkelő közönséget ráadásokkal jutalmazta, mi pedig azzal az érzéssel távoztunk a hangversenyteremből, hogy az el­következendő új korszak a Jókai Egyesület zeneművészeti életében e szép és színvonalas hangversennyel vette kezdetét. Schmidt Viktor. Fájós lábakra cipőket szakszerűen,(orvosi rer» deleire is) előnyös áron készí BENEDEK miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiniiiiíiiiiüiiiiiiiiitíi ortopéd* és divatripész Komárom. Kincs üvegkereskedő házában, Megye ucca 9. szám (Centrál kávéházzal szemben). Készítek női divatcipőket is, a legkényesebb Ízlésnek és igényeknek megfelelőt. Szives támogatást kérek. Premier, ESKA és Fegyvergyári kerékpárok, Pfaff, Veritas és Minerva varró­gépek, amig a készlet tart, Csepel kerékpárok és varrógépek állandóan raktáron. CD b* OFFMANN SIMON gépkereskedS. Komárom Gyertyánffyné-Prágay Zsófi és Farkas Márta hangversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom