Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-07 / 1. szám
6. oldal. KOMÁROMI LAPOK im január 7. KOMAROMI SZÍNHÁZ Kél színház egyszerű mérlege újévkor A komáromi közönség nehezen melegedik föl: ez régi tapasztalat. Földesékkel kapcsolatban is így történt: mindig elmúlt egy hét, két hét, míg a közönség megszerette a színházat, pedig, hajh, de sok kívánnivalót hagyott maga után a »nyugatszlovákiai színtársulat!« Nem akarunk most részletes összehasonlítást tenni, mégis tolira kívánkozik néhány általános bíráló megjegyzés, a két színház működésének, műsorának, szereplőinek összehasonlítását illetőleg. KIÁLLÍTÁS: JOBB. Ami a külső hatásokat, a vizuális szépségeket illeti, a mostani társulat magasan fölötte áll a tavalyinak. A színpad kiállítása gondos, stílusos, a berendezés otthonosabb, körültekintőbb. Több s frissebb díszlete van a színháznak: a tavalyiakat már nagyon ismertük. Tudjuk, hogy a díszlet még a mostaninál is szebb s t,öbb volna, ha a színpad belső méretei engednék. A mi kis színpadunkra valóban csak alacsony s keskeny díszletek állíthatók be, azonkívül a nézőtér oly közel van a színpadhoz, hogy zsúfolt ház esetén a nézők csaknem a szereplők ölében ülnek. A fényhatások csekély volta is csökkenti az elképzelések szépségét. Mégis, amit e környezetben s lehetőségek. között mutatni tud a. díszletező, a kellékes, azt sikerrel alkalmazza. Ütő Endrét szívesen és gyakorta dicsérjük: képességeit már megismertük évekkel azelőtt. FRAKK: SZEBB. A szereplők külső megjelenésénél őrömmel tapasztaljuk, hogy jó sszép ruháik, megfelelő jelmezeik vannak. Végre látunk öt jó frakkot egymás mellett s kifogástalan attilákat. (Mert például tavaly s tavalyelőtt a régi ismerősnek, kijáró örömmel üdvözöltük az Olympia csendőralezredesi egyenruháját; a sötétzöld egyenruha nyolc esztendeig a legváltozatosabb pályát futotta be). Látunk szépen »épített« női ruhákat, egy-két kivétellel. Az érintett s dicsért művészek talán nem is sejtették, hogy idén a jó ruhákat is külön osztályozzuk, hiszen a díszletek, ruhák, jelmezek s kellékek ügyében évekig közelharcot vívtunk a komolyság! s a szatira fegyvereivel. ZENE: TÖMÖTTEBB. Nagyon jó a zenekar. »Kézben tartja« a karnagy. A zenekar tagjai nem rendeznek egyéni kirándulásokat, zenéjük tömöttebb, iskolázottabb. Tavaly Bischitz úr egy hegedűvel olyan magán-rekviemeket rendezett, hogy a hegyes és szúró E-húr-hangok valósággal sebeket ejtettek rajtunk. Pedig ő is szépen tudott hegedülni, csakhogy ő néha személyes haragban állott valamely színésszel, a karmesterrel, vagy éppen a szini kritikussal. Ez a »személyeskedés« idén elmaradt, az a tavalyi tréfás, hanyag színpadi elképzelés is távol áll most i színháztól: a színészek komolyan veszik feladatukat, úgy látjuk, erősebb kéz tartja őket össjz|e s a családi összeköttetések szálai sem bogozódnak. SZÍNHÁZI ÜSTÖKÖS. A színház irányítása komolyabb, — a tavalyiban volt bizonyos • vidám nemtörődömség, az igazgató akárhányszor maga viccelt legkiadósabban színháza s színészei fölött. Ez a vidám nemtörődömség sokszor, sőt legtöbbször silány színházi eredményt hozott, néha azonban, rejtélyesen s váratlanul, csillogó, magasbaszökő estével lepetl meg. Hasonlított akkori színházunk az üstököshöz, amely néha előbukkan parabolikus pályáján, végigsöpör a színen, lélekzelállítóan döbbenetes, azután eltűnik, hogy helyet adjon a fáradt, ködös estéknek. A Földes-színház örök rejtvény voll, sok személyi torzsalkodással megáldott, családi jellegű, szivarfüstös szezon, — de látva ezeket az »aranyos« csetléseket botlásokat, az akart s akaratlan hibákat, egyszer a félúton megállt lendületet, máskor a szikrázó, percnyi ívelést, mi nem tudtunk rá szívből haragudni soha, ezt a kisebbségi bohémséget« elviseltük, mert segíteni rajta úgysem tudtunk. KIEGYENSÚLYOZOTT SZÍNHÁZ. A Jakabffy-társulat komoly, jól felépített társulat, mint amely tisztában van szerepével, hivatásával. Kiegyensúlyozottabb, mélypontjai nincsenek s éppen ezért viszonylagosan, kevesebb a váratlan felívelése is: minden este csaknem biztosra mehetünk, tudjuk, hogy szép s jó teljesítményt fogunk kapni. Földeséknél az operettek sikerültek jobban, Jakabffyéknál a komoly próza. Földes az operettre épített, Jakabffynál az operett inkább engedménynek, a szükséges bevételi forrásnak látszik s így is van helyesen. Kár, hogy még így is több az operett. Az az észrevételünk azonban, hogy Földes, a sok rossz szinész között, mindig szerződtetetl egy-kél nagyszerű kedvencet«, valakit, aki beszéltetett magáról, aki üzleti vagy színpadi szempontból kitűnőt jelentett. Ezt a szikrázó felívelést várnánk most is, ezt a »központi kedvencet «j akiért a közönség »tódul« a színházba, aki egv csapásra hódít, aki ellenállhatatlan s aki nemcsak a komikum könnyen győzedelmes fegyvereivel, hanem a megjelenésnek, hangnak lendületes erejével, a személyi varázsnak birtokával győzedelmes. Valami ami hazárd lenne, ami kiszámíthatatlan. Megváltjuk, nehezen s erősen mérlegelve írjuk le ezeket a szavakat. Mert van a Jakabffy társulatban valami, amit az előző társulat nem adott: abszolút lelkiismeretesség, gördülékenység, átlátszóan tiszta, szép színészi munka, komolyság. Az átlagos színvonal ezévben magasabb. A színészek tudják szerepeiket, játékuknak stílusa, egyéni bélyege van, a súgó nem a legfőbb szereplője a színháznak. Összjáték, rendezés, »tömegek« felvonultatása, sokkal jobban sikerül. »Szive van« az igazgatónak, áldoz, adni akar. Viszont a z a k i s v a banque hiányzik, ami savát-borsát adja a játéknak, ami miatt az ember vagy a sötét éjszakáig bosszankodik, vagy meglepetve veri össze tenyerét. De nagyon meg kell dicsérnünk azt, hogy a művészek saját személyi kérdéseiket nem viszik a közvélemény elé: valóbau, a kulisszamögötti pletykák útja, mintha el lenne vágva. Sajnos; ennek is van előnytelen oldala, mert a közönség kevesebbet beszél a színészről. Pedig csak beszéljen, csak ismerje őket... Ami az előadásokat illeti: a karácsonyi s újévi hangulatra való tekintettel túlnyomóan operettek, kabarétréfák uralkodtak a műsoron. Láttuk a MACSKAZENE című kétfelvonásos, hétképes operettet. Nehezen kiagyalt történet s ezen a kis színpadon alig lehet előadni, mert a zenés darabok egyre inkább látványosságra épültek. Megváltjuk, a Macskazene tartalmától nem voltunk meghatva, valóban macskazene-szerű volt. A kis »macskák« azonban helyesek voltak, élénkek, kedvesek. Bakó Anci finoman játszott, az elegáns, biztos-játékú Nagy Gábori szeretjük látni a színpadon. Egry Berta, Katona Emmi, aztán a vidám Erdődy Kálmán, az ügyesen groteszk Szakács Árpád mellett valamennyi szinész jól illeti az együttesbe. Nem az ő hibájuk, hogy ilyen szöveget kapnak. JÜLIA bemutatója voll karácsony napján s a darabol többször is játszották aztán. »Júlia« már bátran nevezhető épkézláb operettnek, fővárosi sikernek. Volt tartalma, néhány jó szerepe, amibe beleélhette magát a szinész. Kiállítás: jó, gördülékenység: igen jó. Nagy Gábor kellemes, előkelőén mozgó, jóhangú színész, egyike a valóban vezetőknek. Bakó Aliéinak szép hangja van, G— sajnos, különösen női hangokban nem erős a társulat), viszont játéka hideg, kissé merev, mintha külön volna a szerep s külön a nő. Kissé odaadóbban játsszék. A görögös hajviselet ugyan igen illik arcához, de nem mindig előnyös. Erdődy Kálmán ezúttal tetszett legjobban. Rendkívül szorgalmas, szives szinész, viszont, — de ez szerepeiből következik, — néha egyforma, indítványoznánk számára változatosabb alakítókészséget. A télekzetvétellel csínján! És az egyforma mosollyal is. Rendkívül megdicsérjük azonban sok változatos táncát! Katona Emmivel néhány-pompásan megtervezett táncot járt. Táncokban tavaly ilyet nem láttunk: ezek nem vidéki táncok most. Bánó Mihály, Kormos József, a kitűnő Késmárky, a nagyon kedves mosolyé Ujvárossy Kató, — aki játszani is szívesen s jól játszik, — s a többiek mind pompás együttesben mozogtak. Az »együttest« komolyan hangsúlyozzuk, mivel láttunk mi már darabokat, viharedzettebb kisebbségi esztendőkben, amikor az együttes inkább hatüttes« volt... A zenekar mindig jó, lelkiismeretes és biztos. A rendezés Jakabffy igazgatói, a muzsika Bakonyi Ödönt, a játékvezetés Erdődy Kálmánt dicséri. A SZILVESZTERI KABARÉ megmutatta, milyennek kell egy Ügyes, ötletes, változatos és gyorsanpergő kabarééstnek lenni. Táncok, énekek, jelenetek tarkították az estet. Erdődy konferált s sokoldalúan szerepelt is. A konferálásba azonban miért nem mert időszerű dolgokat belekeverni? Nagy Csilla, Nagy Gábor,, Hámory—Erdődy, Bakó Anci, Kallós Éva, Szabó Imre,. Bende László, Ujvárossy/Kató, Bálint Anna, Szakácsnő, Szakács, Somkuthy, Egry, Vörös, Késmárky, Kormos, Bánó játszottak sok sikerrel. Külön kiemeljük a nevető embert, a kitűnő Kormost. —' A ház a két ünnepben hatszor játszott. Ez Komáromban túlsók. A SÁRGAPITYKÉS KÖZLEGÉNY: szerdán került szilire: a »ketten egy jeggyel rendszerrel, csaknem telt ház előtt. Bakó Anci, Ujvárosy Kató, Katona Emmi, Egri, Nagy Gábor, Er■ dődy, Szakács, Somkuthy, Bánó szerepeltek benne: ez előadás élvezetes: s gördülékeny volt, a kiállítás, szcenírozás ellen semmi kifogás nem lehetf a színház lelkiismeretes s nem rajta függ, hogy a közönség egy része még mindig távolmaradásával tűntél. A SZAKÍTS HELYETTEM című Bókay-vígjátékot csütörtökön este játszották, ismét szép ház -előtt,, nagy sikerrel. Pompás, összevágó-elődás volt: szereplőinek, kiállításának' egyes. Különösen kell a dicséretben első helyre állítanunk Bálint Annát:, sima, közvetlen jálékmodora, biztos. tudása életet, elevenséget hozott a színpadra. Mindig ilyen színésznőit vártunk prózai szerepekben s ha valakinek nincsen mostanában alkalma fővárosi színpadot látni, nézze meg Bálint Annát prózai szerepben: tudni fogja, hogyan, mily eszközökkel, milyen művészi kelléktárral kell próf zát játszani. Nagyon jó partneré voll a kitűnő Bende László: elegáns, korrekt, szerephez simuló. Legfeljebb azl indítványoznánk, hogy karmozdulatait kerekítse: ez kissé merev. Ei'dődy Kálmán kedves, életes alakítást nyújtott, de' ez a vígjátéki, vidám, könnyelmű pesti fiú nem az ő zsánere, túlságosan komikus alakot faragott az ellenállhatatlan fiúból, s így nem egészen közelíthette meg az asszony elképzelését. Vörös Ilona,. Kallós, Késmárk), a zaklató!! férj szerepében, a tehetséges Geliert: jói simultak az előadáshoz. Itt-ott erősebb hangon kell beszélni s néha, a mellékszereplők dny élik a szavakat s a kettős mássalhangzókat... Kozonségűttkpfúv tetszett az előadás, úgyszintén a kultuszminisztérium kiküldöttje dr. ITaász Aladár miniszteri osztálytanácsosnak is, aki nagy megelégedését fe jezte ki a látottak -fölött.’. Kár, hogy közönségünk -kissé fegyelmezetlen még. Sok a “ későn járó, s ami még bosszantóbb: zene alatt állandóan fecseg, bes/él, zajong, kiáltoz. Miért? Komáromban nem érijük 'a finom, jó zenét, ilyen bizonyítványt /állítunk ki magunkról ? . JÁRJ SZÍNHÁZRA: a kritikus bátran ajánlja,: nyugodtan elmehetsz. Szeretnénk a közönséget árra biztosítatui, ne hagyja cserben ezea kitűnő művészeket, akik gazdag elképzelésekkel, nagy szeretettek a nemzeti feladat hitével jöttek el hozzánk s ill a fagyos , közöny, csak. nehezen enged fel velük .szemben. Miért? Nem érdemlik meg, mert: hálóban jól -s jól nyújtanak,, lelkiismeretes, művelt, kellemes színészeink vannak, akik tanulták foglalkozásukat. Tudja-e Komárom, hogy á; szerdai s csü-i, törtöki zsúfol! ház lőO, illetve 13ö< pengőt hozott Összesen? A zsúfolt karzat 28—30 pengőt ér. Meg kell ezt írnunk nyit tan, nehogy azt higyje valaki, hogy jól megy a komáromi színháznak. Nem megy jól. S oly szubvenciókat sem kap, mint tavaly Fojdes.. . A színészek, ezek a komoly, dolgos emberek a közönségben bíznak, szeretnék megnyerni, szeretnének tisz- Komárómon van a sor, hogy a péiizla, lelkiismeretes művészetei adni s telenség ellenére is, mutassa meg,, hogy aki vendégül jött közénk, azt illően fogadja is. "''/'/,(/ Szómbathy Viktor. Színházi műsor Vitéz Jakabffy Dezső színigazgató, társulatának előadásai Komáromban, a Kát. Legényegyletben. Az előadások kezdete délután 4 és este 8 órakor. Szombaton délután, Júlia, nagyoperett. Szombaton este: Mezei pacsirta. Vasárnap délután: Macskazene, vidám operett. ---' • ” Vasárnap este: Mezei pacsirta. Hétfőn: Könyves Tóth Erzsi, a budapesti Nemzeti Színház tagja és Vitéz Bányay Róbert a Kamara szinház igazgatója felléptével Feketeszárú cseresnye, nagysikerű színmű, rendes helyárakkal. Kedden: Csavargőlány, nagy operett. Szerdán: Mezei pacsirta, nagy operett. Csütörtökön délután: Júlia, nagyoperett. Csütörtökön este: Angyalt vettem feleségül. Pénteken: Angyalt vettem feleségül. Szombaton: Kék róka, Herczeg Ferenc nagysikerű színműve. Vasárnap délután: Szakíts helyettem. Vasárnap este: Szakíts helyettem. Hétfőn: Nótáskapitány, helybeli műkedvelőkkel. Kedden: Gázmérgezés a Domb uccában.l
