Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-03-04 / 9. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1939. március 4. Most Jaross „előéletét" kutatják. Rhcumaiikus fájdalmak­nál, idegfájdalmaknál, fejfásásnál, izületi- és tagfájdalmaknál, valamint meghűléses betegségeknél, gyorsan és biztosan hatnak a TOGAL-tabletták. Orvosok ezrei ajánlják a TOGAL-t, tehát Ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kér­je kifejezetten a kiváló hatású TO­GAL-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban 1.60 Pengő. (445) A kék hegyek üzennek. Fehér csöndben a liópelyhek Halkan esnek Kergelőzve A vén Földre. Valakit keresnek... Tudom, érteni üzennek A diák-évek — E messzi kék hegyek. Melyek az élet Elől a meséket rejtik: Lélek-cirógató hópihéket. Fehér üzenetek szállongva A szívemre hullanak: Hangjai a múltnak... .Urna mater, szép melódiák, S vagyok újra, ki voltam, kis diák! Érzem, csak pár boldog pillanat. Jön az Élet, a perzselő Nap S a kék hegyekből Jött hópelyhekből Sár lesz, valóság és a kis diák Küzdő férfiként ballag már tovább A messze tűnő kék hegyek alatt. Gábris József. EGY KÖNYVSZEKRÉNYT, vagy egy modern könyvállványt keresek megvételre. Ajánlatokat a kiadóhiva­talba kérek. (701) nyomozzák, faggatják, minden esz­közzel, pénzzel, a kópénak élénk szi­matával. Mit lehetne a felvidéki mi­niszter ellen, mint kompromittáló vá­dat, felhozni, mit lehetne megtudni róla, ami kellemetlen volna nemcsak a miniszternek magának, hanem a pártnak, az eszmének, amelyet képvi­sel és így, közvetve, a felvidéki ma­gyarságnak is? — Úgy kell a felvi­déknek, ha olyan minisztere van! Lássuk tehát a származását, — dehát a származás körül baj még nem le­hel, olyan pirinyó, szunyognyi s ele­fántnak felfújható .»hiba« sem, mint Imrédynél. A Jaross családja kama­rás család: tizonháromprőbás ősök­kel. Akkor gyerünk tovább: hol van egy kis panama, szenny ,egy kis összeférhetetlenség, igazgatósági tag­ság, vezérelnökség, szulykos pénz, kenés, hol van megtörés a politiká­ban, mikor adta el a felvidéki mi­niszter a cseheket a magyaroknak, hogy nyúzza a parasztot, hol nem mondott igazat, gyerünk, hajrá, tíz­ezer pengő annak, aki nyomravezet! Bosszankodva csapnak combjukra a csatlósok: hetek óta szaglásznak nyom után, kutatnak ungot-berket, nádakat-erckel, nem lehet kompro­mittálni a felvidéki minisztert, nem lehet az eszmét s a felvidék ma­gyarságát sem. Pedig sokan már ar­ra is készen lennének. Ocsmány és csúnya hajsza ez. Csúnya, különösen akkor, amikor a miniszter, a többi felvidéki, igazhitű magyarral együtt jobb magyar életet, friss, lendületes munkát, tiszta köz­életet, tágabb Magyarországot s új szellemiséget hirdet. Csúnya, mert hajszájában indokolatlan, aljas, érdemtelen. A körúti sajtó s kap­csolt részeinek simulékony hangjára a cseh imperializmussal szemben, ó, de milyen jól emlékszünk! ó, de jól láttuk, mit dicsértek azokban az új­ságokban, amelyeket annakidején a pozsonyi cenzúra hozzánk kegyesen beengedett, ó, de ismertük a tál len­cse s a szőrös kéz históriáját: — és most azok a legfeddheteilmcbb lo­vagok, azok a hithű magyarok, akik eddig nem fogták póriunkat, akik­nek soha jó szavuk nem volt a cseh-, szlovákiai magyar kisebbség érdeké­ben. Mintha az összes szocdcin, agrár és Alkotás-vezérek akarnák bizonyí­tani, hogy a magyar élei védelmében, a gerinc egyenesen tartásában ők jár­tak elől, húsz kemény esztendőkön keresztül. Ne fájjon a feje Jaross üldözőinek a felvidéki szellem miatt, egészséges, jó szellem az, modern, magyar, jó kovász. Ez csak hasznára lehet min­den magyarnak! S ne higyje az üldözők hada, hogy; szétválaszthatja a felvidéki magyar­ság sorait, hogy megbonthatja egy­ségét, hogy ékel verhet közénk. Mi­nél jobban látjuk a suttogó szándé­kol, annál jobban tartunk össze, egységesen, egészségesen, örömmel, a pzebb s jobb magyar jövendőben bíz­va. S ne a Károlyi kormány hagya­ték-őrei magyarázzák nekünk, mi­lyen a jő magyarság s mi az egészsé­ges magyar széliem! Hát csak gyerünk az üldözéssel, vájjon sebei magyar a magyarban, mélyen, hogy minél jobban fájjon! Mi lesz a januári villanyszámlákkal? Panaszos levél, amely figyelemreméltó A Komáromi Lapok 1939 február 26-iki számában írja, hogy a komá­romi villanymüvek az áram árát te­temesen fel akarják emelni, ugyanezt olvastam pesti napilapban is. Most pedig arra hívom fel b. lap­jukat, hogy legyenek szívesek közzé lenni e pár soromat. A komáromi villanyművek igazgató­­tanácsa azzal foglalkozik, hogy a vil­lany árát tetemesen felemelje, tekin­tettel a nyersanyag árak emelkedésé­re, de ezidáig az ez év január havi villanyfogyasztás díjszámláját \ríem hozták ki, nyilván azzal a céllal, hogy felemelik az árat. Kérdem, hogy mi­lyen törvényes alapon lehet esetleg visszamenőleg két hónapra a fogyasz­tott cikk árát emelni. Azt hiszem, hogy amit ezután állapítanak meg, azt csak a következő időre lehet emelni, mert ily körülmények közölt a hatóság is közbe léphetne, nehogy a fogyasztók­kal hátrányosan bánjanak el. Azt hiszem, e levelemet úgy a fo­gyasztó lakosság, valamint az iparos és kereskedő társadalom is helyeselni fogja, mert e kél legutóbbit érinti legjobban. Az illetékes iparhatóság is tehetne lépéseket. Egy kispénzű fogyasztó. KÖNYVELÉST, órakönyvelést, könyvfelfektetést, mérlegkészítést, könyvelési útbaigazítást vállalok. Spielberger Béla, Komárom, Ha­lász-utca 4. sz. (666) Érdekes adatok a ^decemberi Népszámlálási eredmény a csehek és szlovákok eltávozása után Komárom, — március 3. A MFTR hajóstisztjei emlékfákat ültetnek Komáromban Az ünnepély március 25-én, Gyümölcsoltó napján lesz Még a katonai közigazgatás idején elrendelték a felszabadított területen a népszámlálást és pedig a december 15-iki állapot szerint. A népszámlálást megejtették és az eredményt bckül­­dötték a statisztikai hivatalhoz, amely most adta ki a hivatalos adatokat. Alkalmunk volt a visszacsatolt te­rület helységnévtárából, melyet 1939. február 9-én zártak le, a népszámlá­lási adatokat megismerni és ezek alapján az 1930. évi csehszlovák nép­számlálás adatait is figyelem be véve a következőket megállapítani. A visszacsatol! terület városaiban az 1938. decemberi népszámláláskor a következő leredmények mutatkoztak: Komárom lakossága 17.513 lélek, (1930-ban 21.158 lélek); Érsekújvár lakossága 11.242 lélek, (1930-ban 22.457); Kassa 58.082 lélek, (1930-ban 70.117); Léva lakossága 12 ezer 242 lélek, (1930-ban 12.576); Lo­sonc lakossága 12.457 lélek, (1930- ban 15.459); Rimaszombat lakos­sága 6327 lélek, (1930-ban 8014); Rozsnyó lakossága 6591 lélek, (1930- ban 6668); Ipolyság lakossága 4711 lélek, (1930-ban 5804); So mórja lakossága 3394 lélek, (1930-ban 3586). A statisztika szerint a városok né­pessége természetszerűen csökkent, ami annak tudható be, hogy a váro­sok cseh és szlovák tisztviselői, a katonák s cseh (munkások legnagyobb­részt elhagyták a városokat, viszont figyelembe kell venni, hogy a decem­beri népszámláláskor csak a polgári lakosságot számlálták meg. így az­után a csökkenés az egyes városoknál a következő: Kassa 12.035 lélekkel csökkent, Érsekvár 11.215, K o m á­­rom 3645, Losonc 3002, Rimaszombat 1717, Ipolyság 1093, Léva 334, So­bedelt. Feltűnő csökkenés állott be Érsekújváron, ahol majdnem a felére apadt le a lakosság száma. Nagyarányú a csökkenés Losoncon is, Kassán azonban az evakulálásnem volt olyan méretű, mint várni leheteti volna, sok cseh és szlovák maradt vissza a városban, ami azután az apa­dást mérsékelte. Érdekes volna tudni, hogy ezekben a városokban a népszámláláskor a magyar nemzetiségű magyarok mi­lyen arányszámol értek él. Az 1930-t iki népszámlálás alkalmával a hivata-) los statisztika a jól ismert csehszlo­vák népszámlálási módszer« dacára a következő arányszámot mutatta a magyar lakosságra nézve: Kassa 17.99 o/o, Érsekújvár 46.46 o/o,' Léva 41.01 o/o, Losonc 27.49 «/o, Rozsnyó 50.65 o/0, Rimaszombat 47.95 o/0, Somorja 78.32 o/o, Ipolyság 56.89 o/o, Komárom 63.57 o/o. Az erre vonatkozó statiszti­kai adatok még nem kerültek nyilvá­nosságra, de remélni lehet, hogy a magyarság számaránya jelentékenyen növekedik. Beregszász lakóinak száma decem­ber 15-én 19.050, Ungváré 22.678 és Munkácsé 27.158. Ez utóbbi város la­kossága feltűnően növekedett, amit főleg az odamenekülteknek lehet tu­­tulajdonítani. Néhány magyar községnek nép­számlálási adatait itt közöljük: Gúta 12.126 (1930-ban 10.822), Dunaszerda­­hely 6408 (6280), Udvard 5687(5245), Vágsellye 4860 (4573), Nagymegyer 4659 (4482), Galánta 4315 (4375), Per­­bete 4001 (3850), Párkány 3650 (4479), Tornaija 3247 (3469), Ógyalla 2907 (3250), Zselíz 3156 (3116). Mint látható, a községek lélekszáma a legtöbb eset­ben emelkedett a legulóbbi csehszlo­vák népszámlálás óta. Olvasóink bizonyára még élénken emlékeznek arra a meleg, szívhez szóló ünnepélyre, amelyet a Magyar Folyam és Tengerhajózási Társulat Hajóslisztek Társasköre január 6-án Komáromban, ebben az ősi hajós vá­rosban rendezett. A Budapestről nagy számban hozzánk érkezeit hajóstisz­­tek és családtagok előkelő állású mi­niszteri lisztviselőkkel megkoszorúz­ták a Klapka, majd, a Jókai szobrot lelkes beszéd kíséretében. Utána meg­tartották az első vidéki díszközgyűlé­süket, amelyen kimondották nagy lel­kesedéssel, hogy Komáromban a föl­szabadítás örömére a fölszabadított 12 felvidéki város emlékére 12 fát ül­tetnek. A napokban Venzel János kapitány, a MFTR Hajóstisztek Társaskörének elnöke Komáromban járt és megte­kintette a város által fölajánlott park­részletet a nagyhíd följárója melleit Nika Károly MFTR főintézővel, aki az újpesti hajógyár főnöke és most a komáromi hajógyárat vezeti ideiglene­sen. A kis parkrészletet tavaly töl­tötték fel dunai iszappal és Így termő­­képessége a legnagyobb mértékben ér­vényesülni fog. A szemle után dr. Baranyai] József szerkesztői keresték fel, aki lelkes támogatója a szép ak­ciónak. Mivel a tervezett tölgyfaültetés ellen aggályok merültek föl, abban állapodLak meg, hogy tölgyfa helyett hársfákat ültetnek. Ha ez a 12 hársfa virágozni fog, a szigetnek ezt a részét még kellemesebbé teszi. A hársfákból egy fasort fognak ültetni és a fasor végére a MFTR Hajóstisztek Társas­köre ciklopsz építési módszerrel hát­­mas halmot emeltet és abba elhelye­zett márvány tábla fogja hirdetni a fákat ültető Társaskör soha el nem múló érdemeit. A nagyszabásúnak Ígérkező ünne­pély Gyümölcsoltó Boldogasszony nap­ján, március 25-én lesz, vagyis má­hoz, szombathoz három hétre. A ti­zenkét hársfa már előzőleg megérke­zik, azokat a kertész előre elülteti, mert az ünnepélyt nagyon hosszadal­massá tenné, ha akkor történnék ® fák ültetése. A budapesti vendégek délelőtt fél­tizenegy órakor érkeznek és az ünne­pély tizenegy órakor kezdődik. Utána társasebéd lesz és ha a ha­lászati viszonyok engedik, a pesti ven­dégeknek komáromi specialitásokkal kedveskednek: a messze földön híres komáromi halászlével és moLnárcsu­­szávai. Ez esetben a társasebéd a Dalegyesületben lesz és a halászlevet bográcsokban az udvaron főzik, ami már maga is érdekes látványosság számba megy. mórja 192, Rozsnyó 77 leiekkel kévés­lózsn Sándor „WESTEND" AUTÓÜZEME Autó-, motor-, traktor javítás, henger és főten­gely csiszolás, autogén hegesztés, kéreg edzés 675 Győr, Sz. István út 35. Telefon 508 Milus János ruha-, szőrmefestő és vegytisztáié Komárom, Nádor utca 3. és 48. szám. Pósiai megbízásokat soron kívül eszközlöki Alapítva 1905. Gallér tisztítás! 669

Next

/
Oldalképek
Tartalom