Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-07 / 1. szám

1939. január 7. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Komárom város előtt nagy és szép jövő áll! A két város egyesítésének kérdése. - A munkanélküliség enyhítése. - Gazdasági kérdések a város érdeklődé­sének homlokterében. - Bontassék le a katonai kórházi Fülöp Zsigmond polgármester nyilatkozata biztosítanak az Orion nyomógombos automata készülékek. A.» Orion 977- tel öt, az Orion 999 v. típusú rádióval tíz különféle állo­mást lehet egyszerű gomb­­:: .'nyomással beállítani ORION 977.999, MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL Az újév küszöbén megkérdeztük Komárom szab. kir. megyei város pol­gármesterét, F ü 1 ö p Zsigmöndot: milyennek látja Komárom jelenét és jövőjét a változás után. Fülöp Zsigmond polgármester a kö­vetkezőkben válaszolt Komárom mai helyzetéről: — A Csallóköznek a Duna és Vág el­­kotta szögében fekvő ősi magyar vá­rosnak régi városi jellegét adta vissza a belügyminiszter ama rendelkezése, amely Komáromot a megyei városok sorába állította. Noha Komárom, mely a régi Nagy Magyarország ama tizenki­lenc városa közé tartozott, amelyek a törvényhatósági joggal felruházott városok rangját viselték, ezúttal még nem nyerte vissza régi rangját, — amit sokan máris sérelemnek tarta­nak, — azonban remélni lehet, hogy a két város egyesítésének sok előkészítő munkát ’.igénylő végrehajtása után Komárom ismét visszanyeri régi jogát. Ennek alanyival is inkább be kell kö­vetkeznie, mert ellenkező esetben a szabad királyi megyei városi jelleg sem tüntetné el azt a sérelmes lefo­kozást, amely Komáromot a cseh-szlo­­vák kormányzat alatt érte azzal, hogy községgé degradálták. A két város egyesítése Az új helyzetben Komáromra az a nehéz feladat hárul, hogy a Duna jobbpartján levő testvérvárossal közö­sen előkészítse az egyesülést. Ez pedig személyi és gazdasági kérdések mejg- i oldásával lehetséges, amihez a két vá­ros vezetőségének mindenre kiterjedő figyelemmel végzendő -együttes mun­kája szükséges. Egyelőre mindakét vá­ros külön adminisztrál, természetesen mindegyik a saját tisztikarával, de azért ( a két városnak már a legközelebbi időben meg kell kezdeni a közös munkát, ami «egyelőre abban fog kifejezésre jutni, hogy a vezető tisztviselők fel­váltva közre fognak működni mindkét város ügyeinek intézésében és pedig olyformám, hogy á balpartí város tisztviselői a magyar közigazgatás meg­ismerésére időnként átmennek Uj Ko­máromba, míg a jobbparti város tíszt­­■.viselöi itt, Komáromban fogják a ma­gyar közigazgatást bevezetni. Természetes azonban, hogy ezt meg­előzően Komárom város tisztikarát ki kell ideiglenes minőségben nevezni, amit az illetékes tényezők fognak el­végezni Ez a kinevezés bizonyos szerzett jogokat nem érint, de új kinevezésről alig lehet szó. A város képviselőtestü­lete szintén megkezdi majd működé­sét, ennek tagjai azoknak a pártoknak képviselőiből fognak állaní, amelyeket ja kormányzat elismert. Az egyesülés előkészítésénél nagy szerepet játszik a városok gazdasági heLyzete. Mindkét város vezetőségében meg van a készség arra, hogy ezt,, la Icér­­, dést is egyesült erővel és megértés­sel oldja meg. Ami nem is lehet másként, mert hi­szen mindkét városnak meg vannak a maga terhei, de már most is meg­állapítható, hogy ezek a terhek mind­két részen arányban vannak úgy a lé­­iekszáinmal, mint az adózó polgárok teherviselő képességével. Komárom jövője Komáromra az egyesítés következ­tében szép jövő vár. Fejlődési lehető­sége elsőrendű földrajzi helyzeténél és kitűnő közlekedési viszonyainál fogva biztosítva van. Noha az átmeneti időszak igen sok nehézséggel jár, nem szabad visszariadni azoknak le­küzdésétől. i Az anyaországban való új berendez­kedés az egész vonalon kitartó és céltudatos munkát követel, ezt pe­dig el kell végeznünk, lm városunk új, boldogabb jövője biztosítására irányuló célunkat el akarjuk érni. A mi különleges helyzetünkben, amelyet a nagymérvű munkanélküli­ség jellemez, elsősorban arra kell tö­rekednünk, hogy ezt enyhítsük. A »Magyar a magyarért« nemes ember­baráti akció eddigi odaadó működésé­vel nagy munkát végzett s most is folytatja még segélyakcióját a szegény iskolás gyermekek között. A munka­­nélküliségnek és az ezzel járó nyo­mornak enyhítését azonban nem lehet adományokkal és ajándékokkal tartó­san- elintézni. Ezt a súlyos kérdést intézménye­sen kell megoldani. Munkát, mun­kaalkalmat kell szerezni a munka­­nélkülieknek, akiknek legnagyobb része röstet kedve fogadja az adományokat és szívesen állana munkába. Sajnos, a téli idény nem igen alkalmas erre, azonban min­dent meg kell kísérelni, hogy a lehe­tőség szerint munkát teremtsünk. Komárom üzemei Komárom két nagyobb üzeme, a hjajógvár és a dohánybeváltó csak las­san képes megindítani a munkát. Tud­juk jól, hogy mindkét telepről min­dent erhurcoltak a csehek. Újra kell felszerelni és berendezni mindkét üze­met, ami sok időbe kerül s így csak mérsékelt számban képesek az üze­mek munkát adni. De amit lehet, ez a két üzem is elkövet, hogy minél több munkáskezet foglalkoztasson. így a hajógyárban már eddig 160 munkás dolgozik, a dohánybeváltó felügyelősége pedig már a második csoportot állította be munkába s je­lenleg 170 munkás doglozik, kiknek számát állandóan szaporítani fog­ják. A belügyminiszter rendelkezése sze rint Komárom város felállította a szo­ciálpolitikai ügyosztályt, amelyet Csukás István dr. a du­­najobbparti város főjegyző-h. polgár­­mestere szervezett meg nagy szaktu­dással és kiváló szociális érzékkel. Ez az ügyosztály a közmunkaakciót in­dította meg előzetesen, körültekintő gonddal összeállított névsor és karto­ték-rendszer alapján s máris 250 munkást állított be köz­­: munkák elvégzésére, amelyek nccák javítására és rendbe­hozatalára, valamint utak rendezésére irányulnak. A munkások jelentkezése folyik, eddig 800 munkanélkülit írtak össze az ügyosztályon, s az a terv, hogy minden jelentkezőt foglalkoztatni fogunk. Az ehhez szükséges költségek fedezetéről a belügyminisztérium gon­doskodik. A szociális gondoskodás kiterjed a szegénysorsú iskolásgyermekek segíté­sére is. Még január hó első felében megnyílik a gyermekkonyha és kez­detét veszi a tejakció is, amely az is­kolákban nyer elintézést. Egyelőre ezek azok a szociális intézkedések, amelyek a szegények nyomorán se­gíteni igyekeznek. De nem szabad em­lítés nélkül hagynom a város Nép­konyháját, amelyet a város decem­ber 15-én nyitott meg s ahol a (munka­képtelenek és a családos munkanélkü­liek nyernek déli tisztességes ellátást. Az első napon 324 adaggal kezdtük azebédoszfást,mely ma már elérte az 500 adagot, amelyet azonban tovább emelni nincs módjában a különben is nagy áldoza­tokat hozó városnak. A mozi a városé De a jövő megalapozása szempont­­, jából is gondoskodni kell arról, hogy a város és polgárainak jövedelme gya­rapodjék. Vitéz Temessy Milán hadtestparancsnok úr szives jóindula­tából Komárom visszakapta régi mo­ziengedélyét, amit azonnal érvényesí­tett is. Még november havában meg­nyitotta a mozgószinházat a város az ideiglenesen átengedett tisztipavillon nagytermében és szakszerű vezetés mellett a legjobb magyar filmekkel szolgál a közönségnek. Ez az üzem a városnak jelentékeny jövedelmet nyújt s ezért annak végleges biztosítására megtettük a szükséges lépéseket. Komáromnak, a katonai városnak igénye Minden törekvésünk arra irányul, hogy magasabb katonai parancsnoksá­got, lehetőleg a hadtestparancsnoksá­got Komárom részére megnyerjük. Komárom mindig nagy katonavá­ros volt, ami jelentősen hozzájárult a város forgalmának emeléséhez. A háború végéig három tábornok tartózkodott Komáromban, ahol várparancsnokság, hadosztály parancsnokság és dandár pa­rancsnokság székelt. Mintegy 3200 ka­tona képezte a helyőrséget a békében. Teljes joggal igényelheti tehát a vá­ros azt, hogy valamely magasabb katonai parancsnokság idehelyeztes­­tessék. A várost ebben a törekvésé­ben a hadtestparancsnok úr is támo­gatja, ami hálára kötelez bennünket. A katonaság elhelyezésére szükséges épületek készen állanak, ebben a te­kintetben tehát semmi gond sincsen, épen csak, hogy be kell rendezni az üres várépületeket. A hadtest tiszti­karának megfelelő elhelyezése képez csak problémát, de reméljük, hogy ezt meg fogjuk oldani. Bontsák le a katonai kórházatl A tisztipavillonban 40 lakás áll ren­delkezésre, kevés átalakítással ez az épület teljes mértékben megfelel ren­deltetésének. De ezenkívül szükséges gondoskodni több tisztilakásról is. En­nek megoldására a következő tervem van. Nevezetesen: le kell bontani a város közepén fekvős a városnak díszére éppen nem váló katonai kórház épületét s a lebontás után nyert területen meg lehet oldani a régóta óhajtott Város­­rendezési tervet is. Ezen a területen megoldást nyer a Kórház térről niyi­­tandó új uccának terve is, mely a Kertész uccát kötné össze az új városrésszel és közvetlen kijárást biztosítana a Kossuth-térre. De meg­oldható volna az a terv is, amely a Jókai-uccándk, a fogház mellett át­vágandó új útvonallal való össze­köttetéséi a Kórház-uccával, illetve az új városrésszel tenné lehetővé. A katonakórház kitelepítése a volt tölténygyári épület-komplekszum va­lamelyik épületében nyerne megoldást, míg a lebontással nyert területen felépíthető lenne több olyan bérház, amely tisztilakásul szolgálna, de el­helyezhető volna több olyan középü­let is, amelyet a közeljövőben múl­hatatlanul fel kell építeni. Helyet nyerhetne itt az OT1 palotája, a városi színház és moziépület, az új városháza, pénzügyi palota és más középület, melynek mai elhelyezése nem felel meg a viszonyoknak. Ez a terület olyan építkezési lehetősé­geket adna, amelyek a legmodernebb bérpaloták és középületek felépítésére szükségesek. Hogy pedig a hadtestpa­rancsnokságot Komáromnak biztosít­hassuk, még ebben az évben meg kel­lene építeni a tiszti bérházakat, ame­lyek építési költségeinek amortizációs kölcsöne biztos fedezetet nyerne a tiszti lakbérekben. « Ennek a tervnek már sok híve van Komáromban. B a r t a 1 Iván, várme­gyénk főispánja, aki városunk iránt is őszinte jóindulattal viseltetik, szere­tettel karolja föl elgondolásomat és szívesen ajánlotta föl közbenjárását az illetékes minisztériumnál ebben az ügyben. Ja ross miniszter úr is ki­látásba helyezte szives támogatását s rövid időn belül megtesszük a szük­séges lépéseket. Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy ezen terv megvalósulásával Komárom­­óriási lépést tenne előre s ezzel nem­csak városrendezési eredményt érhet­nénk el, hanem, — ami igen fontos,— jelentős munkaalkalmat szerezhetnénk az építési ipar s a munkanélküliség számára. Komáromban, dacára annak, hogy 'a legutóbbi években több új bérház épült, hagy lakáshiány mutatkozik. A rövid időn belül egyesítendő Nagy „ Komárom több mint 30.000 lakosa számára nincs elegendő lakás és üdvösnek tartanám, ha a magántőke is megmozdulna ezen a téren. Minthogy Komárom a vármegye be­költözésével, továbbá több állami hi­vatal felállításával sok családdal sza­porodik, szükséges, hogy az ideköltö­­zöttek számára megfelelő lakások ál­jának rendelkezésre. A nagyszámú tisztviselők elhelyezéséről gondoskod­ni szükséges. Ennek elérését célozta az a rendelkezés is, hogy az üres la­kások összeirattak és mivel a háztulaj­donosok megértették intenciómat, re­mélem, hogy ebben a tekintetben a város vezetősége segítségére lehet az ideköltözötteknek, de segítségére lehet a bérházak tulajdonosainak is, akik­nek megfelelő lakót fog közvetíteni a város, amelyhez naponként többször fordulnak lakásügyekben. Komárom szab. kir. megyei város vezetőségét az új berendezés és város szervezés idejében ezek az eminens kérdések foglalkoztatják és minden erővel arra törekszünk, hogy az átme­neti korszakot a város lakossága szá­mára a lehetősig szerint megkönnyít­sük, s az új közigazgatást a megfe­lelő mederbe hozzuk, — fejezte be nyilatkozatát Fülöp Zsigmond polgár­­mester. Carlton Szálloda a budapesti Dunapart polgári jellegű szállodája a Belváros szivében 466 Budapest IV., Mária Valória-ulca 2. Telefon: 18-89-70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom