Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam______________________51. szám_________________Szombat, 1939. december 23. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, f élévre S Pengő, negyedévre 2.51 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A visszacsatolt területeken megtartandó képviselőválasztásoknál az 1938-as választó jog érvényesül a helyzet kényszeréből folyó eltérésekkel Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter felsőházi beszéde Szeretet és béke Komárom, — december 22. Karácsony a szeretetnek és a békességnek ünnepe. A szeretet is, a békesség is Isteni eredetű, tehát mindkettő szent és örök. Ama szent éjszakán, amikor a betlehemi jászolban megszületett az emberiség Megváltója, a magasságos mennyekből földre szállott angyalok ajkán felcsendült a szárnyaló ének, mely dicsőítette az Urat, békességet hirdetett a földön és az emberekhez való jóakaratot zengte. A nyájaikat legeltető egyszerű pásztorok előtt nyilatkozott meg az Űr az angyalok ajkán és ez a mennyei megnyilatkozás örök időkre belevéste Krisztus követőinek leikébe a változhatallan Iliiét a szerétéiről és a békességről. S valahányszor felvirrad reánk Karácsony ünnepe, boldogan és örömmel fürdetjük meg lelkünket u hit kristálytiszta forrásában s magasztaló dicséretekben áldozunk a szeretet és békesség hatalmas Urának. Jézus születésének csodálatos legendája újra megelevenedik lelki szemeink előtt s a ragyogó katedrálisok misztikus fényében és az egyszerű fehérre festett templomok ünnepi hangulatában egyforma erővel tör az ég felé az emberiség boldogságáért, a szeretet diadaláért és az örök békéért a szivek mélyéből fakadó fohász. A templomok kárpitja alatt más világ formálódik ki az emberek lelkében, mint az élet forrongó vásárjában. Szinte meg kell döbbennünk azon a szomorú ellentéten, ami éles körvonalait mutatja a két világ egymástól való eltolódásának. Valóban fájdalmas érzés, látni, hogy az emberek nem képesek az erkölcsi világ alapjain megállani és hitükből olyan erőt meríteni, mely az emberek testvéri és felebaráti szeretőiét a gyakorlatban is megvalósítaná. Az örök békéért küzdenek országok és emberek, de olyan fegyverekkel harcolnak, melyek sohasem valósíthatják meg a békét a kétezer évvel ezelőtt kinyilatkoztatott szent akarat szerint. Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött a békéért való küzdelem, de a világháború után megalkotott békék csak keserűséget és elégedetlenséget teremtettek a megalázott nemzetek fiaiban. Megpróbálták ezek alapján felszámolni a világháborút, azonban ez az igyekezet teljes kudarccal végződött, mert a megcsonkított országok népei legfőbb céljuknak az igazságtalanságok megszüntetését tűzték maguk elé. Milyen fájó csalódás fogja el a lelkeket, ha vizsgálat alá vesszük a helyzetet és az eseményeket. De hitünk minden erejével arra törekszünk, hogy mindent a magasabb erkölcsi szempontokból vizsgáljunk meg Is ha ebben a törekvésünkben nem érünk el eredményt, könnyen a kishitűség áldozataivá lehetünk. Ennek azonban nem szabad bekövetkezni. Mert hinnünk kell és kötelességünk bízni. A szeretet örök, a békesség legfőbb életcélunk s a karácsonyi ünnepek alatt lesz alkalma a felzaklalolt léleknek magábamélycdni, hogy bölcsességet, erőt s buzdít tást nyerjen az isteni igazság kivívására és érvényesítésére. A templomokban felhangzó zsolozsmák és égbeszálló fohászok a békéért esedeznek és az igaz hitből fakadó imát meghallgatja az Isten, aki a legnagyobb viharokban is megtarlotta népét s megtarlja a jövőben is. (—) — december A felsőházban hétfőn tárgyalták a visszacsatolt területeken leendő képviselőválasztásról szóló törvényjavaslatot, melyet a felsőház vitéz Keresztcs- Fischer Ferenc belügyminiszter felszólalása után elfogadott. A belügyminiszter beszédében többek között a következőket mondotta: A visszacsatolt területek általában egységesítve vannak, semmiféle különállásról sző sem lehet. Vannak természetesen részletek, közjogi és egyéb vonatkozásban, amelyek szempontjából az egységesítést lépésről-lépésrc kel! végrehajtani. Ezt a lépésről-! epésre való egységesítést szolgálja a törvényjavaslat. A kormány célja az, hagy minél előbb véghez kell vinni az egységesítést minden vonathozásban. Ebben a javaslatban a kormány köte-* lességet vállalt arra, hogy a képviselőválasztásokat Ib'iO június 30-ig a visz-, szacsatoli termeteken is megtartja. Jóslásokba bocsátkozni nem lehet, nem mondhatja meg előre senki, hogy mit hoz addig a sors, hogy olyan viszonyok lesznek-e, hogy egyáltalán választani lehessen. De a kormány törvényszerű kötelességét teljesíti abban a tekintetben, hogy a választás előfeltételeit addigra megteremti. A felszólalók kifogásaira nézve leszögezi, hogy a javaslat a magyar választójogi törvény rendelkezéseit vezeti be a visszacsatolt területeken is, bizonyos, a helyzet kényszeréből következő eltérésekkel. Az első eltérés az, hogy ezúttal ott nem lesz lajstromos, hanem csak egyéni választás. Ennek oka az, hogy a visszacsatolt területeket beosztották a magyar vármegyékbe, amelyeknek így vannak trianoni és vannak most csatlakozott részei. Utóbbiakban nem lehel végrehajtani a törvény imperativ parancsát, hogy vármegyénként kell lajstromokat alakítani. Ha pedig egy pár lajstrom«« kerületre osztották volna fel az egész területet, az az unifikáció célját nem szolgálta volna, mert hiszen további megkülönböztetéseket teremtett volna az anyaországi területekkel szemben. A másik különbség az, hogy a visszacsatolt területeken a központi választmányok kineveztetnek, miután a vármegyei autonómiák nem léptek és nem léphetnek életbe, mert éppen erre a törvényjavaslatra vfin szükség ahhoz, hogy a választói névjegyzék összeállíttass ék, s hogy törvényhatósági bizottsági tagokat és tisztviselőket választani lehessen. Odafenn ideiglenes a helyzet, a bizottságok és a tisztviselők is ideiglenesen kinevezettek, már pedig a központi választmányokat csak az ottani lakosság keretéből lehet megalakítani, ezért kell őket kinevezni. A harmadik eltérés az, hogy az aktív válaszójog kellékei bizontgos tekintetben módosulást szenvednek. A törvény a lajstromos választásnál a huszonhatéves, az egyéni választásnál a harmincéves életkort szabja meg. A visszacsatolt területeken most aktív választójoggal azok fognak bírni, akik a legutolsó cseh nemzetgyűlési választáson már választójogot gyakoroltak. A cseh törvény a jogosultságot a huszonegyedik évvel adta meg, az utolsó választás 1935-ben volt, tehát az akkori választók ma huszonhatévesek s elérték azt a kort, amelyet a mi törvényünk a lajstromos kerületekben ír elő. Annak a lélektani nmjnyugtatéisligk a szempontjából, amit ez a tördényjavaslat céloz és amelyet a knr-Barsbese és a szomszédos Pózba község díszpolgárává választotta vitéz Jaross Andor minisztert, Szilassy Béla dr. államtitkárt; Koczor Gyula főispánt, Sáska Dezső alispánt és Turóczy Károly főszolgabírót. A díszpolgári okim ele' szerdái adták át ünnepélyes formák között a díszpolgároknak, akiknek nevében vitéz Jaross Andor miniszter mpndott köszönetét. A miniszter beszédében hangoztatta, hogy a visszatért Felvidék magyarságának nincs szüksége arra, hogy régi politikai elveit revideálja: a felvidéki magyarság az elnyomatás ideje alatt a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat |és a szociális felelősségérzet elvét vallotta s ezeket az elveket akarja szolgálni a jövőben is. Az országnak csaknem egész lakossága ugyanezeket az elveket vallja, s érvényesülésükért a felvidéki magyarság örömmel bocsátja rendelkezésre erőit. A felvidéki magyarság vezetői továbbra is azért a programért küzdenek, amelyet húsz esztendőn át hirdettek, azt akarják, hogy szabad, erős hazában megelégedett, boldogabb magyarok éljenek. Ezt a célt szolgálja a kormány népi politikájával. A parlament által hozott törvények s a készülő törvényjavaslatok a társadalom megerősítését, megszervezését s a rászoruló társadalmi rétegek felkarolását szolgálják, hogy ezáltal nagyobb (erővel s nagyobb szervezettséggel tud-Komárom thjf. szab. kir. város törvényhatósági kisgyülése december 18-án, hétfőn délután rendkívüli ülést tartott, Nagy Nándor főispán elnöklete mellett. Csukás István dr. főjegyző ismertette Balogh Miklós bizottsági tagnak a zsidótörvény rendelkezéseit kijátszók szigorú niegbüntelése tárgyában tett indítványát. Balogh Miklós indítványában arra kérte a törvényhatóságot, hogy hivatalból foglaljon állást az u. n. strohmannokkal szemben s legyen lépéseket a kormánynál, hogy az ezzel az üggyel kapcsolatos kihágások megszűnjenek. Kállay Endre dr., Zechmeister Sándor s Czibor Géza bizottsági tagok hozzászólása után a kisgyűlés kimondta, hogy mivel hivatalosan nem illetékes az ügyben, azt a javaslatot fogja a közgyűlés elé terjeszteni, hogy mány minden intézkedésében szem előtt fart, hogy az ottani lakosságot lehetőleg megnyugtassák választójoga tekintetében, nem kifogásolható az az intézkedés, amely szerint, — ha lajstromos választást ott nem is lehet tartani, —> a huszonhatéves életkort veszszi'tk alapul* amivel legutóbb volt választójogukat a jogosultak megőrzik. Ez olyan koncesszió, amelyet kifogásolni semmiképpen nem lehet. A kormány politikai szükségességét látta annak, hogy a választókat meghallgassa és ezért vállalja is a politikai felelősséget. Véleménye szerint politikailag és köz jogilag is teljesen megnyugtatók a javaslat rendelkezései. (Zajos taps, általános helyeslés.) ja szolgálni a társadalom az országépítés feladatait. •A nagyhatású beszédet a díszközgyűlés szűnni nem akaró tapssal fogadta. Barsbesen a díszpolgárok nevében Szilassy Béla dr. államtitkár mondott beszédet, aki hangoztatta; hogy a felvidéki magyarság helyzete csak akkor lesz biztosítva, ha minden felvidéki magyar, akinek földje van, körömszakadtáig ragaszkodik az ősi röglíaz s azt senki idegennek el nem adja. Amikor most a csehszlovák földreform yevizióját végrehajtják, ezzel nemcsak kitüntetnek egyeseket, múltbeli példás magatartásukért^ hanem egyúttal súlyos felelősséget is rónak rájuk: hogy megbecsüljék és megőrizzék a magyár földet. Az országzászlóavatási ünnepség a község főterén folyt le. Jaross Andor miniszter avatóbeszédében hangoztatta., hogy szükség van minden magyar testvéri szeretetére. egymás megbecsülésére. a teljes megértésre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nincsen különálló magyar sors, a Kárpátok medencéjében valamennyiünk sorsa azonos. Ezért a már megnagyobbodott hazában lelki, társadalmi és politikai egységet kell teremtenünk, hogy ennek az egységnek a melege messzi sugározzon mindenhová, ahol magyarok laknak. Hosszantartó lelkes taps kisérte a miniszter beszédét. a törvényhatóság intézzen átiratot a rendőrséghez, amelyben hangsúlyozottan felhívja a rendőrség figyelmét a zsidótörvénnyel kapcsolatos visszaélésekre. A közigazgatási bizottság év végén sorshúzás által kilépett öt tagja helyébe ismét Ács Lajos, Csepy Béla, Kun Árpád dr., Reicher Miklós és Szijj Ferenc dr. bizottsági tagokat javasolta. Ezután került sor annak az indítványnak letárgyalására, amelyet Stark István th. bizottsági tag a város tisztviselői és egyéb alkalmazottainak karácsonyi segélye tárgyában nyújtott be. Az előadói javaslat úgy szólt, hogy a város tisztviselői egyhavi törzsfizetésüknek a felét kapják, a káplánok, hitoktatók 25—25 pengőt, a nem községi kötelékben működő tanonc-Viléz Jaross Andor miniszter; A törvény és törvényjavaslatok a társadalom megerősítését szolgálják Rendkívüli közgyűlés a városházán A város törvényhalósági kisgyülése is ülést tartott
