Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-09 / 49. szám
2. oldal. •Süiőfiot á Itaruü A gimnázium iskolai ünnepélye Egyik büszkeségünknek, a komáromi Szt. Benedek-rendi főgimnáziumnak rendezései mindig eseménynek számítottak, de különös jelentőséggel bír ez az idei előadás, amely a felszabadulás után első nagyobb megnyilatkozása a kitűnő intézetnek. Valóban sajnáljuk, hogy a lapkorlátozások folytán s abból a tényből kifolyólag, hogy késő lapzárta után vagyunk már, kurtábbra vagyunk kénytelenek szabni beszámolónkat, mert a tegnapesti színelőadás, amely méltán sorakozik az előbbi kedves s emlékezetes sikerek mellé, igazán megérdemelné, hogy sokat írjunk ró’a. A Legényegylet színháztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelyet az iskola iránti szeretet, hála hozott össze. Liszt: Áve Maria-jával vette kezdetét az előadás, amelyet Send!ein János énektanár kitűnő betanításában az intézet énekkara adott elő nagyszerűen, majd a zenekar nyitánya következett, A[rizsán József vezetésével. Ezután került színre Burnett-Hajó: Kis lord c. színdarabja. A szívhezszóló, könynyes-mosolyos történetet őszinte nagy sikerrel adták elő a növendékek, minden egyes szereplő valóban kitett magáért. A főszereplő Almay Béla IV. oszt. tanuló meglepő színészi készséggel alakította a hosszú s nem könnyű szerepet, tiszta, csengő beszéde megtalálta az utat a nézők szíve húrjaihoz. Külön gratulálunk neki. Érték volt Bódis József Vili. oszt. tanuló alakítása az öreg gróf szerepében, Váczy Erzsébet VIII. oszt. igen nehézszerepében otthonosan mozgott. De a többiek: Zsirkó Mária, Hannos Károly, Huber János, Szitás Béla, Gergely Zoltán, Udvarnoky Lajos, Dömötör György, Pirstitz Gusztáv is mind kitűnőek voltak s sok tapsot arattak. Szünetekben a zenekar kiválóan működött. Az előadást — részben váltott szereplőkkel — vasárnap, holnap délután 5 órakor megismétlik. Mindenki megvegye a jegyét, mert igenigen megéri 1 Csallóköz, az »Aranykert« A cseh uralom alól felszabadult területeken a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1938. december 15. és 23. között közigazgatási jellegű népösszeírást rendelt el. Érdekesen világítják meg ezek az adatok a Csallóköz területi és népességi viszonyait s azért úgy hisszük, szolgálatot teszünk vele, ha a statisztika számoszlopait megfelelően csoportosítva közreadjuk. Tudvalevő sérelem, hogy a geográfiái értelemben veti Csallóköz legszélső nyugati részéből a bécsi konferencia 9 községet csatolt le s ezért a Magyarországhoz tartozó csallóközi terület jelenleg — Komárom megyei várost is beleszámítva, — 284.167 kát. holdat, vagyis 163.529 hektárt tesz ki, amely területből a dunaszerdahelyi járásra 114.249 kát. hold, Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség figyelmét felhívni, hogy az újonnan felszerelt reflektoros hangulattáncparkettemet a táncolni szerető kedves vendégeimnek e hó 10-én este 9 órakor átadom. Hangulat — Zene — Tánc Hazafias tisztelettel Koncz Lajos „Arany hordó” étterem tulajdonosa. i koirá 'omi járásra 102.652 kát. hold, a so•morjai járásra 62.672 kát. hold, Komárom vármegyei városra pedig. 4.594 hold terület esik. A Csallóköz lakossága színmagyar, nagyrészien hohfoglaláskori település s a fenti lórikét 133 községét, továbbá egy megyei várost (Komárom) fostál magában a statisztikai kinmía ás szerint, mely utóbbinak polgári lakossága 191« ben 18.833 fő. az 1938-as összeírás idején pedig 17.513 fő s lakóházainak száma ugyanakkor 2 918 Voll. Nein lehet kétséges, hogy ez az 1350 főnyi apadás :i cseh üldözés következménye, Ezenkívül még csak 5 községnek csökkent'az 1910. évien kimutatott lakossága és pedig Tönye 17 fővel 375-re. Alsógellér 13 fővel 438-ra, Kolozsnéma 83-al 813-ra. Tuny 73-maI 703-ra és Bélvatn 18 cal 310-re. A csökkenés indokai még meg nem állapítottak. A Csallóköznek Komáromon kívül 18 olyan községe van. mely az 1000 és a 2000 közti létszámot eléri, 4 olyan, amelynek népessége 2 és 3 ezer között van és 2 olyan, mely 3 és 4 ezer közti lakossal bír, egy olyan, mely 4 és 5 ezer közti lakost számlál. 6 és 7 ezer közti lakosa van Dunaszer dahelynek, egy községe pedig. — ez Guta, — 12.126 lakosú. A Csallóköz lakóinak szaporodása (Komáromot kivéve) azonos területen az 1910-es 90.057 főnyi népességgel szemlien 21347 fő, vagyis mostani lakossága lí 1.494 lélek. A legerősebb szaporodást Guta község mutatja, 8906 főről 12.126 főre való emelkedésé.......... m m mmmn vei, a legnagyobb népsűrűségű község pedig KOIWÁROMI lapok 1939. december % ' v •: á ■' Dunaszerdahely, ahol egy négyzetkilométer re 413 ember jut. lírös népsűrűsége van Kismagvar községnek, amelynek 623 lakosából 200 tő jut egy négyzetkilométerre, a legkisebb népsűrűségű hely Királyba 27 fővel, azután Nagyboduk, Kulcsod, Egyházkarcsú és Előpatonv 33, illetve 34 fővel. Legkisebb községek: Királyfia. hol 10 házban 60. Csentőfa (népsűrűség 36.5), ahol 12 lakóházban 65 ember és Lestelek, ahol 15 lakóházban 72 ember lakik (ns. 70.6). (Ez adatokból a birtokviszonyokra lehet következtetni. A Csallóköz statisztikája különben egy rendkívül örvendetes adatot mutat a nemek zerinti arányszámot illetően, azt. hogy több 1 férfi, mint a nőlakosság. A dunaszerdalie:vi járás 45.627 lakosából ugyanis 23.352 férfi és 22.275 nő, a komáromi járás 42.277 lakosából 21.588 férfi és 20.689 nő, a somorjai járás 23.500 lakosából 12.100 férfi és 11.400 nő, Komárom városban ellenben 8.573 férfi lakosra 8.940 nő jut. Csak néhány község van, ahol a nők száma nagyobb, ilyen Dunaszerdahely (3.040 — 3368), Apácaszakállas (17 nőtöbblet), Komáromfüss (53 nőtöbblet), Béke (5 nőtöbblet), Csölösztőn pedig a népszámlálás idejében ugyanannyi férfi volt, mint nő (131 — 131). A Csallóköz leányai — akikből elismerten jó anyák és ház asszonyok válnak — nyugodtak lehetnek tehát, mert férjhezmenésük a statisztika szerint teljesen biztos. Nyéki Méhes Mózes. TW LÉVAI FERENC KOMAROM késműves és műköszörűs — Acélárúk szaküzlete Duna utca 4. Két kitüntetés Fülöp Zsigmond és Szijj Ferenc dr. m kir. kormányfőtanácsosok A Budapesti Közlöny december 8-i száma kél minket igen közelről érintő kitüntetésről ad számot: A Kormányzó Ür őfőméltósága Fülöp Zsigmoml voll komáromi polgármeslernek, valamint Szijj Ferenc dr. nyugalmazott komáromi polgármesternek a közélel terén kifejteit érdemeik elismeréséül a 111. kir. korkorinányfőlanácsosi címet adományoz! a. Olvasóközönségünk nem szorul annak bizonyítására, hogy a két magas kitüntetés városunk társadalmának arra legérdemesebb és legméltóbb két tagját érte. Mindkettő városunk szülötte és büszkesége, mindketten nemcsak itt születtek, hanem ebl>en a városban és ezért a városért élték le eddigi életüket s hogy Komárom az utolsó negyven évben fejlődésnek, virágzásnak indult s megúszta a legválságosabb éveket is, abban mindkettőjüknek oroszlán része .van. Mindketten 1878-ban születtek, Fü-. löp Zsigmond mégis néhány hónappal korábban, mint Szijj Ferenc dr. Fülöp Zsjgmond már ifjú éveiben feltűnt a közélet terén mint hirlaptíró és mint kitűnő szervező s így több társadalmi intézmény vezetésébe csakhamar belekapcsolódott. A világháborúban fogságba esett, ahonnan súlyos betegség után — csak 1920-ban tért haza. Nem esett kétségbe városa helyzete fölött, mely akkor már a cseh terror súlya alatt nyögött, azonnal bekapcsolódott a magyar kulturális és politikai életbe s a 20 éves megszállást a magyarság fenntartása, a magyar lélek és szellem megmentése érdekében küzdötte végig. Elnöke lett a komáromi Magyar Nemzeti Pártnák, majd a komáromi jár. pártkörzetnek, melynek élén maradt a felszabadulás örömteljes napjáig, amikor már mint városbíró üdvözölte a bevonuló Kormányzó Urat soha el nem feledhető és az egész országban visszhangot keltett üdvözlő beszédével. Főgondnoka lett s Ima is főgondnoka a komáromi református egyháznak, elnöke a Dalegyesületnek, társelnöke a Jókai Egyesületnek és se vége, se hossza annak, a sok tisztségnek, melyeket egyházi, politikai és társadalmi téren betöltött, mindig önzetlenül és teljes odaadással. A felszabadulás után a város pol-Szqlqy gármeslerévé nevezték ki s e tisztét a két városrész egyesüléséig becsülettel, ügybuzgalommal, tudással és törhetetlen akarattal töltötte be. Távozásakor a kormány elismerése és e város lakóinak soha el nem évülő hálája kisérte. Szijj b ereue dr. már ifjúkorában a város szolgálatába állóit, de ami ideje megmaradt városházi tevékenysége mellett, azt is ennek a városnak adta kultúrális téren. Hivatalában mint kitűnő munkaerő gyorsan ment előre és a cseh megszállás már mint a város első tanácsosát találta itt. Gaál Gyula dr. lemondása után egyhangúan polgármesterré választotta őt a városi közgyűlés, amely tisztében elévülhetetlen érdemeket szerzett a város egyeteme és a sokat zaklatott egyes polgárok érdeekében, melyekről az egykori városházi iratok is tanúskodnak, de amelyek legnagyobb része az elnyomatás miatt csak a város lakói emlékezetében él még ma is nagyon élénken. A városnak nagyközséggé történt degradálásával egyidejűén a cseh hatalom kényszernyugdíjazta őt. Nyugdíjaztatása után teljes munkaerejét a magyar kultúra szolgálatába állította. Mint a Jókai Egyesület elnöke a magyar irodalom és művészetek fejlesztését tűzte ki céljául és azt, hogy Jókai Mór szobra megvalósuljon. Mindkét irányú buzgóságát tökéletes siker koronázta. Mint iró és kiváló képzettségű zenész igen sok szép és vezetes estét szerzett ennek a városinak, — a Jókai szobor pedig a kisebbségi magyarság áldozatkészsége, de Szijj Ferenc dr. lankadatlan buzgalrévén ma már valóság és városunk* egyik legszebb büszkesége. Se szeri, se száma nem volna azoknak az érdemeknek, amelyek a két ki-> tüntetett férfiú múltját és jelenét dicsérik és ezért osztatlan az az öröm és megelégedés, mellyel magas kitüntetésüket e város minden egyes lakója fogadja. Sűrű sorokban keresik fel őket ismerőseik, jóbarátaik, de még ismeretlenek is, hogy jókívánságaikkal elhalmozzák őket. Ehhez csatlakozunk mi is és amidőn a legnagyobb elismeréssel hajijuk meg előttük toliunkat, kívánjuk, hogy ezlj a jól megérdemelt kitüntetést igen soká viselhessék. —y. Keserűvíz, ha Igmáxtdi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti nagy üveg I.- pengő » kis üveg -.65 fillér fogyasztási-adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást tógád el. — A Dalcgyesülel szilvesztere. Mint már megírtuk, a Komáromi Dalegyesület az idén nagyszabású mulatság keretében fog elbúcsúzni a letűnő évtől. December 31-én, az év utolsó napján, a Központi Szálló összes termeiben zártkörű Szilveszter estélyt rendez, melyre egybe akarja gyűjteni Komárom társadalmát: mindazokat, akik a Dalegyesületnek barátai és pártfogói. Az estélyen szines műsorral kedveskedik a rendezőség, fellép a Dalegycsület férfikara is, mely repertoárjának legszebb darabjaival fog közreműködni. Természetes, hogy az estélyt tánccal kötik össze, amely a táncoskedvű ifjúság részére reggelig nyújt szórakozást. A rendezőség nagy buzgalommal készíti elő a táncmulatságot, mellyel a Dalcgyesülel a régi jó idők kedélyességét és hangulatát akarja visszavarázsolni, s erősen hiszi, bogy végre sikerülni fog a város társadalmát egy vidám estre egybegyüjteni. — A magyar lélek üzenete. Irodalom és művészet, vallás és tudomány, szemlélődés és költői képzelet tükröződik egységbe forrva a legszebb magyar képes folyóirat, a Tükör karácsonyi számának lapjain. A világ legnagyobb törlénelmi eseményének: a betlehemi születésnek jelentőségét méltatja Ravasz László, megrázó erejű verset ír az ünnepi számba Babits Mihály, a multévi nagy hazatérés mélységes élménye szólal meg Jankovics Marcell elbeszélésében, Németh László írói vallomása egy nagy magyar alkotó műhelytitkaiba enged bepillantást. Szili Leontin a herendi porcellánról, Passuth László Jules Vernéiről, N. Sebestyén Irén a Nobel-díjas F. E. Sillanpááről írt érdekes cikket. Verset Szász Károly, Szőke Sándor, Weöres Sándor, elbeszélést Soós László, színházi szemlét Schöpflin Aladár, filmbeszámolót Izsáky Margit írt a színvonalas folyóirat új számában, amelynek változatos tartalmú szemlerovatai és művészi képei külön is említést érdemelnek. A dr. Révay József szerkesztésében és a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő Tükör a magyar lélek erejét és szépségeit mutatja meg az olvasónak. VEGYTISZTÍTÓ ÉS RUHAFESTŐ 786 Komárom. Nádor-u. 14. Fest, tisztít, plisséroz és gouvríroz. Gallérok tisztítása! — Postai megbízásokat azonnal elintézek! I Jóforgalmú keresztény korcsma és veoveskereskedés vidéken, családi okok miatt, bérletbe, vagy teljes átvételre engedéllyel vagy anélkül, azonnal kiadó! Cím a kiadóhivatalban. I — Bocskay Béla alkalmi előadásai. A* régi jóvilágból való kitűnő színész és artista, akit hazafisága miatt üldöztek ki Erdélyből, szombaton és vasárnap több vendéglőbe és egyesületbe ellátogat a közönséget szórakoztatni. A műsoron hazafias számok, humoros prózák és tréfás bűvészmutatványok szerepelnek. Előadását ■a »Turul« étteremben kezdi meg. A jobb sorsra érdemes művészt a közönség jóindulatú pártfogásába ajánljuk. — A Kormányzó ünneplése Perbetén. Az Egyesült Magyar Párt perbetei helyi szervezete szeretettel és hódolattal ünnepelte december 5-én és 6-án vitéz Horthy Miklóst, Magyarország Kormányzóját. December 5-én este lat) terítékes közvacsorát rendeztek, melyen az első felköszöntőt a Kormányzó úrra D u k o n Béla ref. lelkész mondotta. A pártvezetőség a Kormányzó úrhoz hódoló táviratot intéz, melyet Horváth Lajos és Nagy András elnökök küldtek el. Lelkes hangú felköszöntőket mondtak még Jakab Lajos kisgazda és Dejcző Antal építész. December 6-án délelőtt a község templomaiban hálaadó istentiszteletet tartottak, utána a községháza előtt Párma Jenő tanitó vezetése mellett felsorakozott az 500 főnyi leventeifjúság, hogy ünnepélyesen esküt tegyen. ÚJÉV a könyvfelfektetés ideje, de már most kell előkészíteni. Spiel berge r, Halász-u. 4. sz. (1313) — Halálozás, őszinte részvéttel értesülünk, hogy vitéz gáspataki Gaskó Béla gyógyszerész, tart. főhadnagy, Békés vármegye törvényhatósági tagja, a H. O. N. Sz. fiókszövetségének elnöke, december hó 3-án, életének 48. évében hosszas szenvedés után elköltözött a földi életből. A megboldogult ifjú korában került a világháború forgatagába s hazája iránti kötelességének teljesítése közben súlyosan megsebesült, úgy, hogy rokkantsága következtében többé nem mehetett vissza a harctérre. Bátor és hűséges magatartásáért vitézzé avatták. Tekintélyes tagja volt Békés vármegye társadalmának. Kihűlt porait december 5-én helyezték a kőrösladányi református temetőben örök nyugalomra. Elhunytát lesújtott hitvese szül. Velez Rózsa úrnő előkelő rokonsággal együtt gyászolja. A megboldogultban Vermes Lajos főpénztáros és neje sógorukat vesztették el. Béke hamvaira!
