Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-18 / 46. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza

Hatvanadik évfolyam_________________46. szám________________Szombati 1939. november 18.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS. _ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr.

Előfizetés:

Egész évre 10 Pengő, félévre S Pengő, negyedévre 2.51) Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő.

Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR.

Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR.

Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza.

HORTHY MIKLÓS

Húsz évvel ezelőtt egy esős novemberi őszi napon százezres tömegek ujjongó sorfala között vonult be Horthy Miklós, mint a nemzeti hadsereg fővezére az ország meggyötört, leziillesztett és kegyetlenül kifosztott fővárosába, hogy tíz hónap rettenetes nemzetközi vörös uralma helyébe a rend uralmát léptesse életbe és a nenn zetközi kalandorok és megrontott magyarok által okozott romokat eltakarítva, megkezdje az új honalapítás nagy munkáját.

Vége tett a nemzetrontásnak, a magyar nemzet feleszmélt ájultságából, új, szabad élet levegője lengte körül az egész országot s a megléveljedett, bűnös város visszanyerte önbizalmát és a nemzeti életösztön erejével emelkedett fel újra abból a szennyből, amelybe bűnös kezek lerántották. A határtalan ünneplés mellett bevonult Fővezér a bevonuláskor tetemre hívta a fővárost, mely »megtagadta ezeréves múltját, sárbatiporta a nemzet koronáját, a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözködött« s amely börtönbe vetette és hazájukból elűzte a nemzet legjobbjait.

A demagógia zülleszleltc szét a virágzó, életerős, szép országot s az mérgezte meg {a lelkeket, annak romboló erejét kellett Összetörni, hogy az ország felépítéséhez hozzáfoghassanak. Ki kellett irtani minden mérget a nemzet leikéből s meg kellett teremteni a magyarság összefogását annak a szent célnak elérésére, melyet csakis a nemzeti eszme és a keresztény erkölcs diadalmas ereje képes megvalósítani. Horthy Miklós fővezér ezeknek alapján indult el az új rend megteremtésére, iaz új honalapítás verejtékes és könnyes munkájának rögös és nehéz útján. Az ö erős keze, a nemzet őserejébe vetett rendíthetetlen hite vezette ki Magyarországot a pusztulás gyászos jeleit mutató káoszból és állította talpra a nemzetet, mely önbizalmát visszanyerve, Fővezérével s majd Kormányzójával együtt fáradozott az ország feltámasztásán.

Az elmúlt két évtized fényesen igazolta Kormányzó Urunk rendeltetését. Kormányzása alatt a nemzeti eszme és a keresztény erkölcs győzedelmeskedett. Mélységes bölcsessége, céltudatos előrelátással párosult államférfiúi Ítélőképessége a legbiztosabb úton vezeti és irányítja az országot, mely vezetése mellett széttörhetetlen egységgé kovácsolódott össze és a fejlődés magas fokára emelkedett. Erőben, egységben, akaratban és áldozatkészségben forrott össze a nemzet és vitéz hadseregének elismert kiváló katonai erényei képezik sziklaszilárd alapját létünknek és Magyarország biztos jövőjének. Kormányzó Urunk és a nemzet között fennálló kölcsönös bizalom és megértés hozta létre az egyharmadára csonkított ország talpraállítását és újjászületését és ennek volt gyönyörű eredménye az a csodálatos történelmi esemény is, amely a mull év novemberében ment végbe, amikor a régi történelmi Magyarország megszállt területének egy része visszajött az édesanya szerető keblére s nemcsak területben, hanem lélekszáinban is jelentékenyen meggyarapodott az ország. És ami fő, véráldozat nélkül.

A nemzet és Kormányzója között fennálló szilárd bizalomnak tulajdonítható az a nyugalom és békesség is, amely egész Magyarországot ebben a súlyos válsággal teljes időkben is elfogja. Nemzet és Vezére a legteljesebb összhangban olvad öszsze annak a gondolatnak szolgálatában, amely az ország történelmi nagyságának elérésére és kivívására irányul, de amelynek megvalósítását a békés megegyezés

Kormányzó Urunk bevonulásának évfordulóját ünnepelte a képviselőház

— november 17.

November 16-án volt huszadik évfordulója annak aförténelmi eseménynek, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója, mj|nt a nemzeti hadsereg fővezére bevonult hadserege élén Budapestre.

A képviselőház csütörtöki ülésén hagy lelkesedéssel ünnepelte a Ház a Kormányzót az évforduló alkalmával, amikor napirend előtt Tas nádi Nagy András képviselőházi elnök a következő beszédet mondotta:

Tisztelt Képviselőház!

— A mai nap olyan évforduló történelmünkben, amelynek ragyogása néhány pillanatra meg kell, bog)’ állítson bennünket. Húsz esztendeje annak, hogy nemzeti hadseregünk Horthy Miklós fővezér vezetésével bevonult a megtépett ország meggyötört fővárosába.

— A háborúutáni Magyaroszág kevés ünnepet ülhetett, de a két évtized előtti november 16-a nemcsak akkori elesettségünkben volt a nemzet osztatlan örömünnepe, hanem az marad, amíg magyar él a Kárpátok koszorújában. Vesztett háború után csonka országban, csonka üuUmlommai és sebzett lélekkel tántorgott akkor a sír szélén a nemzet. A gyásznak tépett ruhájában és szaggatott szívvel keseregtünk a romok felett, kerestük a magyar jövendőt és kiáltoztuk a pusztába a magyar igazságot. Történelmünk két gyászos szegélyű lapja, Mohács és Világos mellé harmadikul az 1918—19-es évek magyar históriáját fűzte akkor a sors.

A nemzet e legszomorúbb napjaiban talált arra a vezérre, akinek küldetésszerű megjelenését a Mindenható különös kegyelmének köszönhetjük. Amikor Horthy Miklós a nemzet élére állt, nemcsak fegyveres erőt teremtett a semmiből, hanem az önbizalmat is visszaadta fajtájának. Ebben van felmérhetetlen érdeme és abban, hogy a kishitűséget és fásultságot elűzte a telkekből s a nemzetet magabízóvá tette. Ma is szerte halljuk még 1919 november 16-iki szózatát: »Az újraébredt (magyarság ereje te fog sújtani minden próbálkozásra, mely építőmunkánkat hátráltatni merészelné.« Az ö egyénisége, életének példája adta nekünk a hitet, hogy bízzunk nemzetünk jövőjében s annak történelmi elhivatottságában.

— Húsz év leforgása alatt kétharmadával megcsonkított, kifosztott és megalázott országunkat nemcsak újjáépítette a romokból, hanem megadatott neki, hogy az északkeleti Kárpátokra kilűzhesse újból a magyar nemzeti zászlót.

— Amikor most, a húszéves évforduló napján hálatelt szívvel és igaz hódolattal köszöntjük Magyarország Főméltóságú Kormányzáj’.', indítványozom, hogy 'érzelmeinknek mai ülésünk jegyzőkönyvében adjunk kifejezést és ezeket megfelelő formában a Föméltőságú yr előtt is tolmácsoljuk.

Ünnepélyes csendben, állva hallgatták a képviselők az elnök emelkedett szellemű beszédét s befejezésekor hoszszantartó lelkes tapssal ünnepelték a Kormánvzót.

Nevezetes éviordulóhoz jutottunk el

a héten. E\gy éve annak, hogy a felszabadult területek magyarságának kiváló fiatal vezérét: JAROSS ANDORT kinevezték a kormány tárcanélküli miniszterének. Ez a kinevezés annak a ténynek szolgált dokumentumául, hogy a felszabadult északi országrész lakossága hivatalosan is bekapcsolódott a régi hazába és megkezdte miniszteri képviselője útján közreműködését a nemzetépítő munkában.

A tárcanélküli minisztérium rendszerint csak címzetes képviselet szokott lenni, de Jamss Andornak kinevezése rendkívül fontos volt, mert az ő miniszterségének nagyhorderejű és széleskeretű ügykört szabtak azáltal, hőffy a húsz év óta hazájától erőszakkal elcsatolt felvidéki magyarság ezerféle gondjának intézését reá bízták s az ő nehéz munkájának elvégzésére teljesen új, csapásnélküli út a kon kellett járnia, hogy feladatát sikerrel elvégezhesse. Legfőbb feladata az átszervezés volt, amelyet teljes eredniénnyel végzett el s amelynek áldásos nyomai nemcsak az újjászervezett felvidéki lakosság körében mutatkoztak meg, hanem az egész ország fejlődő életében is, melynek megerősítéséhez a nemzeti érzéstől áthatott, szeretett testvérekhez visszatért régi nemzetrész is teljes szívvel hozzájárult.

A letűnt év sok nehéz, bonyodalmas helyzet elé állította a nemzete érdekéalapján akarja mindkét tényező elérni. Ebből a szent akaratból semmiféle világválság sem mozdíthatja ki őket, mert erős a hite mindkettőnek a magyar igazság diadalában! Ami a nemzettel és hazával

ben közjogi állást vállalt minisztert, da 5 a legnagyobb nehézségeket is leküzdötte és az igazságosság elvének érvényesítésével segítője és támogatója volt minden jogos ügynek. Kultúrális, gazdasági, kereskedelmi és ipari életünknek új vérkeringést adott, közűiétek és magánosok jogos érdekeiért mindig készen volt helytállóm s ahol csak szót kellett emelni, a kisemberek sorsának jobbrafordulásáért is mindenkor síkra szállt. A felszabadított területek újjáalakítását megfelelő |érzékkel, az egész ország érdekeinek figyelembevételével, de a különleges nemzeti érdekek tisztetetbentartásával vedelte és irányította s a kormányok megértő és készséges megatartása lehetővé tette, hogy vezetésével a felszabadult nemiettest új életet nyerjen.

Vitéz Jaross Andor becsülettel állotta meg helyét és magyar testvéreiért vállalt súlyos feladatát híven teljesítette. A köt eless égtudás és a lelkiismeretes münka joggal ébresztheti azt |a boldog tudatot lelkében, hogy mindent megtett a felszabadult testvérekért, akik hálával emlékeznek reá. Nagy örömmel és jogos büszkeséggel tekintünk Jaross Andorra, a mi pártunk közszeretetben álló vezérére, akinek tiszta érzésekkel őszintén kívánjuk, hogy azon a ntagas helyen, melyen népét képviseli, legyen továbbra is az igazságos, kötelességtudó, áldott melegszívű támogatója minden jogos ügynek és járjon sikerrel azon az úton, mely a nemzet boldogulásához vezet!

Képviselőink a költségvetés tárgyalásánál

A képviselőház még a mu!t héten megkezdte a költségvetés tárgyalását, mely nagy érdeklődés mellett folyik. A honvédelmi minisztériumi tárca letárgyialása után a kereskedelemügyi minisztérium költségvetését tárgyalták a képviselők. Szerdán került a sor a belügyminisztérium költségvetésére, melynek vitájában vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter nagyhatású beszédet mondott. A belügyi tárca költségvetésénél felszólalt dr. Holota János képviselő, aki nagy elismeréssel emlékezett meg a belügyminiszternek a visszacsatolt területekkel kapcsolatban végrehajtott státusrendezési munkájáért.

Az iparügyi minisztérium tárcájának költségvetésénél Pajor Miklós képviselő mondott beszédet, aki a felvidéki iparosság és kereskedelem problémáinak megoldását sürgette. A földművelésügyi tárcánál Füssy Kálmán képviselő mondott talpraesett be- SZŐdirt s a felvidéki gazdálkodó társadalom sorskérdéseit tárta föl a Ház előtt.

A vármegye kisgyűlése

Komárom vármegye törvényhatósága november 14-én tartotta havi rendes kisgyűlését a vármegyeház kistermében.

Reggel 9 órakor nyitotta meg az ülést Nagy Nándor elnöklő főispán, aki meleg szavakkal emlékezett meg a nap jelentőségéről. Húsz évvel ezelőtt — úgymond — e napon indult el Horthy Miklós fővezér az újonnan megszervezett nemzeti hadsereg élén az ország fővárosába, hogy saját fészkében fojtsa el a hazafiatlan törekvéseket. Húsz éve annak, hogy ez a földig letepert, kirabolt ország először lélegzett fel szabadon az őszirózsás forradalom, a kommunizmus és a román megszállás után, húsz évvel eztörtént húsz év alatt, Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme s most, amikor hódolattal tekintünk feléje, hálás szívünkből tör elő forró óhajunk: fény nevére, áldás életére! (. —)

előtt indult el ez az ország az öntudat, az önbecsülés, a fejlődés útján s hogy ma már az elmúlt húsz év teljesítményeire büszkén tekinthet vissza, azt bölcs vezérének köszönheti. Indítványára a vármegye hódoló táviratot küldött a jubiláló Kormányzónak.

Meleg részvéttel emlékezett meg a főispán Darányi Kálmán haláláról, aki az egyesített Esztergom-Komárom vármegye révén hozzánk is közel állott. Bejelentette, hogy a vármegye képviseletében személyesen is megjelent a temetésen és koszorút helyezett el a ravatalon. Indítványára a kisgyűlés részvéttáviratot küldött a gyászoló családrüajk! s a {pjagy halott emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg.

Jelentette végül, hogy Radocsay László esztergomi főispánt a Kormányzó úr igazságűgymiiniszterré nevezte ki, akit üdvözlőtáviratban keresett meg a törvényhatóság.

Napirendre térve elsősorban a köz-i gyűlési tárgyalást igénylő ügyeket re-