Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-11-04 / 44. szám

Lapunk mai száma a jövő heli budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam 44. szám Szombat, 1939. november 4. Alapította: néha! TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. A Felvidéken és Kárpátalján tartandó országgyűlési képviselő választások Mindenki szavazó, akinek a megszállás alatt szavazójoga volt Harminchét képviselői választ a visszacsatolt terület Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, 1 élévre § Pengő, negyedévre 2.51 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felszabadulásunk évfordulója Komárom, — november 3. Egy éve annák a felejthetetlen lörtérel­­■u napnak, amikor Magyarország Kor­mányzója fehér lován bevonult a vitéz honvédcsapatok élén Komárom ősi fa­lai közé, hogy a felszabadulás öröméi­től megiltasult lakosság örömrivalgása kö­zött újra birtokába vegye a húsz év óla idegen impérium alatt szenveded várost. A magyar igazság győzelme volt a felsza­badulás, mely egy régi magyar várost •mell ki a megpróbáltatások poklából s új élet kapuját tárta fel előtte a soha el lem feledett, de mindig visszavágyott drága magyar hazában. Az édes magyar hazában, amely a legsúlyosabb időkben is •lelő karokkal várta vissza hűséges fiait p amely húsz éven át siratta elrabolt gyermekeit. • Amit az emberi gonoszság Trianonban kiagyalt és embertelen kegyetlenséggel végrehajtott, azl a müncheni négyhatal­mi konferencia és a bécsi döntőbíróság Ítélete megsemmisítene és olyan halalmfas rést ütött ezen a egyoldalú békediklá­­tumón, ami Csehszlovákia összeomlását idézte elő s nekünk, akiket mostoha sor­sunk ebbe az erőszakosan létrehozod ál­lamba sodort, meghozta a szabadulás óráját. Mennyi megaláztatásban volt ré­szünk ebben az államban s milyen sú­lyos megpróbáltatás jutod osztályrészül b magyarságnak, amelynek nemzetiségét kellett lépten-nyomon megvédelmezni a hatalom erőszakosságaival szemben. Egy nálánál alacsonyabb kultúrájú nép hatal­maskodott fölötte, amely meg akarta semmisíteni a magyarság kulturális bir­tokállományát, át akarta alakítani szel­lemét, meg akarta métetyezni lelkét, ki akarta ölni abból a nemzed öntudatot és el akarta tépni azl a természetes szent köteléket, amely a csonka haza testvérei­vel elszakíthatatlan erővel kapcsolta ösz­­sze. Folytonos lelki felszültségbeii kel­lett élnünk ez idegen uralom alad, rette­netes izgalmak közepette s lia a magyar igazságba vetett törhetetlen hitünk nem kölcsönzött volna erőt küzdelmeinkhez, talán összeroppantunk volna a szenvedé­sek súlya alatt. De a magyarok Istene másként döntőd. Az a fáradhatatlan munka, melyet a ma­gyar kormányok állandóan kifejtettek a külföldön a magyar igazság teljes érvénye­sülése érdekében s az a meghátrálást nem ismerő küzdelem, melyet a magyar kisebbség vezérei folytattak hosszú éve­ken át úgy a csehszlovák parlamentben, mint a külföldi összeköttetések útján, végre is meghozta a maga gyümölcsét. A szolgasorsban sinylődő magyarságra felvirradt a szabadság hajnala és vissza­tért hazájába. Nem tudja azt megérteni, csak az, aki velünk együtt élt a szomorú sorsközösségben, hogy mit jelented az a kemény húsz év, melyben ki kellett tarta­nunk másodrendű polgári minőségben és tűrnünk kellett a sok igazságtalanságot és jogtalanságot. I)e aki itt ette a kisebb­ségi sors keserű kenyerét s aki meg nem­­alkudott, mindvégig gerincesen állt a he­lyén, az tudatában van annak, hogy mit* jelented november C-ika. Nem tekintve azokat az ünnepi külsőségeket, amelyek a boldogságban kitárult szívekből kiáradó őszinte örömnek voltak spontán kifeje­zői, ez a történelmi dátum a felszabadult magyarság - feltámadását jelenti, mely újabb, jobb életei, biztosabb és boldo­gabb jövőt mutat s új perspektívákat nyit meg minden igaz magyar előtt. Ha most, a nagy nap fordulóján lelki szemeink előtt megetet enedik az a gyö-A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter három törvényja­vaslatot nyújtott be a képvkelőházban. I. Az egyik a törvényhatósági bizott­sági tagsági jogról szól s lényege az, hogy a vidéki törvényhatóságokban egy évvel meghosszabbítja azoknak a törvényhatósági tagoknak és póttagok­nak megbízatását, akiknek tagsága a fennálló szabályok értelmében az év december 31-ével megszűnne. Ezzel a rendelkezéssel tehát elma­radnak a folyó évben esedékes tör­vényhatósági választások. Erre azért van szükség, mert a felvidéki terüle­teken alakított és a felvidéki területek­kel kiegészített vármegyékben ezidő­­szerint még nem lehetne törvényható­sági választásokat tartani, viszont kivá-i natos, hogy mint eddig, a jövőben is egyszerre történjék meg a vidéki tör­vényhatósági bizottságok újjáalakítása. II. A belügyminiszter által benyúj­tott második törvényjavaslat a visszacsatolt felvidéki és kárpát­aljai területeken tartandó ország­­gyűlési képviselő válás ztássál kapcsolatban szükséges törvényhozási rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint a vissza-Komárom város örökké emlékezetes fel­­szabadulásának s az anyországhoz való visszatérésének évfordulóját méltómódon fogja megünnepelni városunk közönsége. Az évforduló napjának előestéjén, va­sárnap, november 5-éii a Jókai Egyesület rendez emlékünnepélyt a többi társadalmi és kulturális egyesületekkel s az Egyesült Magyar Párttal karöltve. Ennek az em­lékünnepélynek sorrendje a következő: Délután 5 órakor a Kultúrpalotában: 1. Magyar Hiszekegy, szavalat s ének. A Ko­máromi Dalegyesület énekkarát vezényli Schmidt Viktor. 2. Megnyitó beszéd, tart­ja Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke. 3. Kossányi József saját alkalmi költeményét szavalja. 4. Szózat. 5. Ün­nepi beszéd, elmondja Hajdú Lukács. A beszéd után a bevonulásról készített vi­aszlemezt forgatják le. 6. Himnusz. Délután 6 órakor: fáklyás felvonulás a Szent András templomból a Nádor ut­­cánl s a Baross utcán át a kisdunai hídig. Itt megszólaltatják a gr. Teleki Pál mi­niszterelnök által az Arany János ipa­ros cserkészcsapatnak ajándékozott dísz­kürtöt, majd a menet tovább megy a thmaparton s a Vársor utcán át a Klap­­ka-térre. Délután 7 órakor emlékező népgyűlés la Klapka-téren. Sorrend: 1. Szózat, ének­li a közönség. 2. Megnyitó beszéd és vi­téz Jaross Andor miniszter üdvözlése, — mondja Kállav Endre dr., az Egyesült Magyar Párt kerületi elnöke. 3. Vitéz Ja­nyörű kép, mely Komárom szivében azon az örökemlékű napon feltárult, ha fel­csendülnek telkünkben azok a drága bíz­tató szavak, melyek Főméltóságú Kor­mányzó Urunk ajkáról elhangzottak, ha elénk varázsoljuk a boldogságtól rivalgó tömegeket, melyeknek sorfala közölt vi­rágos uccákon vonultak be magas ven­dégünkkel az élén derék honvédőink, — bizony mélyen meghatott létekkel gon­dolunk a felejthetetlen napra, melynél szebbet ez a sokat szenvedett város sohlai nem ért meg. Hálánk és köszönetünk csatolt felvidéki terület 26, a kárpát­aljai terü'el pedig 11 országgyűlési kép­viselőt fog választani. Kassán lajstro­­mos választás lesz, az egyéb területe­ken azonban a törvényjavaslat szerint csak e,gyéni kerületek lesznek, tekin­tettel arra, hogy ezeken a területeken lajstromos kerületek alakítása ezidő­­szerint akadályokba ütközik. A választójogosultság tekintetében általában a rendes szabályok az irány­adók, de a törvényjavaslat ezektől a rendelkezésektől függetlenül megadja a választójogot azoknak is, akik a visz­­szacsalolt területeken az állami főha­­lalom megváltozását megelőzően leg­utoljára tartott nemzetgyűlési képvi­selőválasztások időpontjában az akkor hatályban volt jogszabályok szerint vá­lasztójogot gyakorol hittak. III. A belügyminiszternek harmadik törvényjavaslata a filmügyekre vonat­kozó kérdések szabályozása tárgyában kötött magyar-német egyezmény be­cikkelyezésére vonatkozik. Ez az egyez­mény a szellemi és kulturális együtt­működésre vonatkozó magyar-német egyezmény folyamányaként köttetett meg és lényege az, hogy biztosítani kívánja a két állam között a filmkér­désekben az együttműködést. ross Andor miniszter ünnepi beszéde. 4. Határozati javaslat november G-ikának kö­telező városi ünneppé emelése iránt, elő­terjeszti Fülöp Zsigmond v. polgármester. 5. Himnusz, énekli a közönség. Este fél 9 órakor: társas vacsora a Köz­ponti szálló nagytermében. A vacsorajegy ára 1,50 pengő. (A rendezőség idejében való jelentkezést kér, mert a nagy érdek­lődés miatt a társasvacsora rendezőségé­nek nem könnyű a dolga. Pontosan kell tudnia, hány jelentkező lesz s kik a je­lentkezők.) November (i-ika, hétfő, városi ünnep lesz a felszabadulás emlékére. A polgár­­mester plakátokon intézett felhívást a vá­ros közönségéhez ,hogy a házakat lobo­gózzák fel. 9 ólakor az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteletek lesznek, az üzletek zárva tartandók, hi­vatalos órák sem lesznek. Délelőtt 10 órakor Komárom városának törvényhatósági bizottsága díszközgyű­lést tart a városháza nagytermében. A díszközgyűlésen határozatiíag kimondják, hogy a jövőben november 6-ika városi ünnep lesz Komáromban. Nagy Nándor főispán megnyitóbeszédet mond. A dísz­közgyűlés keretében leplezik le a Kor­mányzó úr arcképét, amelyet Glalz Osz­kár festőművész készített s amelyet a Ta­karékpénztárak és Bankok Egyesülete ajándékozott a városnak. A leleplező be­szédet Lestár István dr., prépost-plébá­nos tartja. azoknak, akik Komáromnak megszerez­ték ezt a napot s akik a felszabadulást^ előkészítették számunkra! Atyai gondos­kodásukat és munkájukat azzal viszo­nozzuk, hogy midama kötelességünket, melyet a haza és nemzet elénk szab. be­csületesen teljesítjük és értük a legna­gyobb áldozatra is készek vagyunk! Le­gyen boldog a haza, hogy Komárom is boldog legyen! A nap pedig legyen örök ünnepnapja városunknak s tanítson ben­nünket hűségre, odaadásra és áldozati­­készségre nemzetünk és hazánk iránt! Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlésének margójára Komárom város központi fekvésénél fogva és a magyar föld ni ívelésügyi kormányzat megértéséből egy olyan átfogó jelentőségű hivatalhoz jutott, mely a gazdaközönség régi óhaját, a gazdaérdekvédelmet, a gazda kamarát valósította meg. A Kamara szervezeti felé pite tőségé­ben korát messze meghaladó vívmá­nya a gazdatársadalomnak, paritásos alapon és a szociális elvek figyelembe-, vételével átfogó, minden gazdatársa­dalmi oszLályt magában ölelő szervet teremtett, mely a falu nincstelen mun­kásától kezdve, a nagybirtokos osztá­lyig egyenlő jog és kötelezettség alap­ján irányíthatja saját sorsát. Sokan a gazdatársadalomban még ma sem tudják mily rendkívüli je­lentőségű a Kamara munkája és azt, hogy a Kamara kizárólag az ő érdek­védelmi szervük, ahova minden ügyes­­hajós dolgukkal fordulhatnak és for­­dulniok is kell. Sokszor hangoztatott álláspontunk az, hogy a Kamara csak akkor fogja tudni beváltani a hozzáfű­zött reményeket, ha szervei jól működ­nek. A Kisalföld gazdatársadalmának a visszacsatolt részen élő tagjai az el­­mult politikai elnyomás alatt meg­szokták a szervezkedést és az abban rejlő erőt, megértik ennek nagy jelen-> tőségét és élettel, tartalommal telítik megg ezen keretet, mert ezzel lesznek nagyok és jutnak előre céljaik eléré­sére. A Kamara élén álló vezetők puritán jelleme, munkakedve, alkotni vágyása, olyan biztosíték azokra a magyar gaz­dákra, akik a harcban már eddig is keménnyé edződtek, hogy váll-váll mellett és kitartóan haladhatnak velük egy szebb és jobb magyar jövendő felé. Két nappal a felszabadulás ünnepe után, azaz november 8-án tartja meg ezen gazdaérdekvédelmi szerv ez idei rendes őszi közgyűlését. Ez a nap épp úgy felszabadulási ünnepe a hazatért magyar gazdatársadalomnak, mint fel­szabadulás napja az egész magyar tár­sadalomnak. Az a tudat, hogy nem áll többé védtelenül és irányítás nélkül a magyar gazda és nem kell félnie at­tól, hogy a hatóságok nem hallgatják meg panaszaikat, van otthona,, van taJ nácsadója és van képviselete, meg­nyugvást jelenthet rájuk. Ennek a dokumentálása jegyeébeni fog lefolyni a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara november 8-án tartandó őszi rendes közgyűlése. Háromezerötszáz gyümölcsfát kaptak ajándékba az ógyallai leventék Feszty István ógyallai földbirtokos az ógyallai járás levente-egyesülete ré­szére., minden egyes leventének, egy­­egy gyümölcsfát ajándékozott. Három­ezerötszáz levente részesült az aján­dékban a felszabadulás örömünnep'ére, azzal az utasítással, hogy november 6-án, a felszabadulás napján mind­egyik ültesse el otthon a fát. kertjé­ben. Ezzel a nagy ajándékkal egy­részt a jelszabadulásnak akart azaján­­dékozó maradandó emléket állítani, másrészt az ifjúságot a gyümölcsfának szeretetére is megakarta tanítani * így is leikébe oltani a természet iránti szerctetet. A leventeparancsnokság há­lás köszönetét fejezte ki az ajándékozót földbirtokosnak. Felszabadulásunk évfordulójának megünneplése

Next

/
Oldalképek
Tartalom