Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-11-04 / 44. szám
Lapunk mai száma a jövő heli budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam 44. szám Szombat, 1939. november 4. Alapította: néha! TUBA JÁNOS. — POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FCLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. A Felvidéken és Kárpátalján tartandó országgyűlési képviselő választások Mindenki szavazó, akinek a megszállás alatt szavazójoga volt Harminchét képviselői választ a visszacsatolt terület Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, 1 élévre § Pengő, negyedévre 2.51 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. Felszabadulásunk évfordulója Komárom, — november 3. Egy éve annák a felejthetetlen lörtérel■u napnak, amikor Magyarország Kormányzója fehér lován bevonult a vitéz honvédcsapatok élén Komárom ősi falai közé, hogy a felszabadulás öröméitől megiltasult lakosság örömrivalgása között újra birtokába vegye a húsz év óla idegen impérium alatt szenveded várost. A magyar igazság győzelme volt a felszabadulás, mely egy régi magyar várost •mell ki a megpróbáltatások poklából s új élet kapuját tárta fel előtte a soha el lem feledett, de mindig visszavágyott drága magyar hazában. Az édes magyar hazában, amely a legsúlyosabb időkben is •lelő karokkal várta vissza hűséges fiait p amely húsz éven át siratta elrabolt gyermekeit. • Amit az emberi gonoszság Trianonban kiagyalt és embertelen kegyetlenséggel végrehajtott, azl a müncheni négyhatalmi konferencia és a bécsi döntőbíróság Ítélete megsemmisítene és olyan halalmfas rést ütött ezen a egyoldalú békediklátumón, ami Csehszlovákia összeomlását idézte elő s nekünk, akiket mostoha sorsunk ebbe az erőszakosan létrehozod államba sodort, meghozta a szabadulás óráját. Mennyi megaláztatásban volt részünk ebben az államban s milyen súlyos megpróbáltatás jutod osztályrészül b magyarságnak, amelynek nemzetiségét kellett lépten-nyomon megvédelmezni a hatalom erőszakosságaival szemben. Egy nálánál alacsonyabb kultúrájú nép hatalmaskodott fölötte, amely meg akarta semmisíteni a magyarság kulturális birtokállományát, át akarta alakítani szellemét, meg akarta métetyezni lelkét, ki akarta ölni abból a nemzed öntudatot és el akarta tépni azl a természetes szent köteléket, amely a csonka haza testvéreivel elszakíthatatlan erővel kapcsolta öszsze. Folytonos lelki felszültségbeii kellett élnünk ez idegen uralom alad, rettenetes izgalmak közepette s lia a magyar igazságba vetett törhetetlen hitünk nem kölcsönzött volna erőt küzdelmeinkhez, talán összeroppantunk volna a szenvedések súlya alatt. De a magyarok Istene másként döntőd. Az a fáradhatatlan munka, melyet a magyar kormányok állandóan kifejtettek a külföldön a magyar igazság teljes érvényesülése érdekében s az a meghátrálást nem ismerő küzdelem, melyet a magyar kisebbség vezérei folytattak hosszú éveken át úgy a csehszlovák parlamentben, mint a külföldi összeköttetések útján, végre is meghozta a maga gyümölcsét. A szolgasorsban sinylődő magyarságra felvirradt a szabadság hajnala és visszatért hazájába. Nem tudja azt megérteni, csak az, aki velünk együtt élt a szomorú sorsközösségben, hogy mit jelented az a kemény húsz év, melyben ki kellett tartanunk másodrendű polgári minőségben és tűrnünk kellett a sok igazságtalanságot és jogtalanságot. I)e aki itt ette a kisebbségi sors keserű kenyerét s aki meg nemalkudott, mindvégig gerincesen állt a helyén, az tudatában van annak, hogy mit* jelented november C-ika. Nem tekintve azokat az ünnepi külsőségeket, amelyek a boldogságban kitárult szívekből kiáradó őszinte örömnek voltak spontán kifejezői, ez a történelmi dátum a felszabadult magyarság - feltámadását jelenti, mely újabb, jobb életei, biztosabb és boldogabb jövőt mutat s új perspektívákat nyit meg minden igaz magyar előtt. Ha most, a nagy nap fordulóján lelki szemeink előtt megetet enedik az a gyö-A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter három törvényjavaslatot nyújtott be a képvkelőházban. I. Az egyik a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról szól s lényege az, hogy a vidéki törvényhatóságokban egy évvel meghosszabbítja azoknak a törvényhatósági tagoknak és póttagoknak megbízatását, akiknek tagsága a fennálló szabályok értelmében az év december 31-ével megszűnne. Ezzel a rendelkezéssel tehát elmaradnak a folyó évben esedékes törvényhatósági választások. Erre azért van szükség, mert a felvidéki területeken alakított és a felvidéki területekkel kiegészített vármegyékben ezidőszerint még nem lehetne törvényhatósági választásokat tartani, viszont kivá-i natos, hogy mint eddig, a jövőben is egyszerre történjék meg a vidéki törvényhatósági bizottságok újjáalakítása. II. A belügyminiszter által benyújtott második törvényjavaslat a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken tartandó országgyűlési képviselő válás ztássál kapcsolatban szükséges törvényhozási rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint a vissza-Komárom város örökké emlékezetes felszabadulásának s az anyországhoz való visszatérésének évfordulóját méltómódon fogja megünnepelni városunk közönsége. Az évforduló napjának előestéjén, vasárnap, november 5-éii a Jókai Egyesület rendez emlékünnepélyt a többi társadalmi és kulturális egyesületekkel s az Egyesült Magyar Párttal karöltve. Ennek az emlékünnepélynek sorrendje a következő: Délután 5 órakor a Kultúrpalotában: 1. Magyar Hiszekegy, szavalat s ének. A Komáromi Dalegyesület énekkarát vezényli Schmidt Viktor. 2. Megnyitó beszéd, tartja Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke. 3. Kossányi József saját alkalmi költeményét szavalja. 4. Szózat. 5. Ünnepi beszéd, elmondja Hajdú Lukács. A beszéd után a bevonulásról készített viaszlemezt forgatják le. 6. Himnusz. Délután 6 órakor: fáklyás felvonulás a Szent András templomból a Nádor utcánl s a Baross utcán át a kisdunai hídig. Itt megszólaltatják a gr. Teleki Pál miniszterelnök által az Arany János iparos cserkészcsapatnak ajándékozott díszkürtöt, majd a menet tovább megy a thmaparton s a Vársor utcán át a Klapka-térre. Délután 7 órakor emlékező népgyűlés la Klapka-téren. Sorrend: 1. Szózat, énekli a közönség. 2. Megnyitó beszéd és vitéz Jaross Andor miniszter üdvözlése, — mondja Kállav Endre dr., az Egyesült Magyar Párt kerületi elnöke. 3. Vitéz Janyörű kép, mely Komárom szivében azon az örökemlékű napon feltárult, ha felcsendülnek telkünkben azok a drága bíztató szavak, melyek Főméltóságú Kormányzó Urunk ajkáról elhangzottak, ha elénk varázsoljuk a boldogságtól rivalgó tömegeket, melyeknek sorfala közölt virágos uccákon vonultak be magas vendégünkkel az élén derék honvédőink, — bizony mélyen meghatott létekkel gondolunk a felejthetetlen napra, melynél szebbet ez a sokat szenvedett város sohlai nem ért meg. Hálánk és köszönetünk csatolt felvidéki terület 26, a kárpátaljai terü'el pedig 11 országgyűlési képviselőt fog választani. Kassán lajstromos választás lesz, az egyéb területeken azonban a törvényjavaslat szerint csak e,gyéni kerületek lesznek, tekintettel arra, hogy ezeken a területeken lajstromos kerületek alakítása ezidőszerint akadályokba ütközik. A választójogosultság tekintetében általában a rendes szabályok az irányadók, de a törvényjavaslat ezektől a rendelkezésektől függetlenül megadja a választójogot azoknak is, akik a viszszacsalolt területeken az állami főhalalom megváltozását megelőzően legutoljára tartott nemzetgyűlési képviselőválasztások időpontjában az akkor hatályban volt jogszabályok szerint választójogot gyakorol hittak. III. A belügyminiszternek harmadik törvényjavaslata a filmügyekre vonatkozó kérdések szabályozása tárgyában kötött magyar-német egyezmény becikkelyezésére vonatkozik. Ez az egyezmény a szellemi és kulturális együttműködésre vonatkozó magyar-német egyezmény folyamányaként köttetett meg és lényege az, hogy biztosítani kívánja a két állam között a filmkérdésekben az együttműködést. ross Andor miniszter ünnepi beszéde. 4. Határozati javaslat november G-ikának kötelező városi ünneppé emelése iránt, előterjeszti Fülöp Zsigmond v. polgármester. 5. Himnusz, énekli a közönség. Este fél 9 órakor: társas vacsora a Központi szálló nagytermében. A vacsorajegy ára 1,50 pengő. (A rendezőség idejében való jelentkezést kér, mert a nagy érdeklődés miatt a társasvacsora rendezőségének nem könnyű a dolga. Pontosan kell tudnia, hány jelentkező lesz s kik a jelentkezők.) November (i-ika, hétfő, városi ünnep lesz a felszabadulás emlékére. A polgármester plakátokon intézett felhívást a város közönségéhez ,hogy a házakat lobogózzák fel. 9 ólakor az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteletek lesznek, az üzletek zárva tartandók, hivatalos órák sem lesznek. Délelőtt 10 órakor Komárom városának törvényhatósági bizottsága díszközgyűlést tart a városháza nagytermében. A díszközgyűlésen határozatiíag kimondják, hogy a jövőben november 6-ika városi ünnep lesz Komáromban. Nagy Nándor főispán megnyitóbeszédet mond. A díszközgyűlés keretében leplezik le a Kormányzó úr arcképét, amelyet Glalz Oszkár festőművész készített s amelyet a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ajándékozott a városnak. A leleplező beszédet Lestár István dr., prépost-plébános tartja. azoknak, akik Komáromnak megszerezték ezt a napot s akik a felszabadulást^ előkészítették számunkra! Atyai gondoskodásukat és munkájukat azzal viszonozzuk, hogy midama kötelességünket, melyet a haza és nemzet elénk szab. becsületesen teljesítjük és értük a legnagyobb áldozatra is készek vagyunk! Legyen boldog a haza, hogy Komárom is boldog legyen! A nap pedig legyen örök ünnepnapja városunknak s tanítson bennünket hűségre, odaadásra és áldozatikészségre nemzetünk és hazánk iránt! Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara közgyűlésének margójára Komárom város központi fekvésénél fogva és a magyar föld ni ívelésügyi kormányzat megértéséből egy olyan átfogó jelentőségű hivatalhoz jutott, mely a gazdaközönség régi óhaját, a gazdaérdekvédelmet, a gazda kamarát valósította meg. A Kamara szervezeti felé pite tőségében korát messze meghaladó vívmánya a gazdatársadalomnak, paritásos alapon és a szociális elvek figyelembe-, vételével átfogó, minden gazdatársadalmi oszLályt magában ölelő szervet teremtett, mely a falu nincstelen munkásától kezdve, a nagybirtokos osztályig egyenlő jog és kötelezettség alapján irányíthatja saját sorsát. Sokan a gazdatársadalomban még ma sem tudják mily rendkívüli jelentőségű a Kamara munkája és azt, hogy a Kamara kizárólag az ő érdekvédelmi szervük, ahova minden ügyeshajós dolgukkal fordulhatnak és fordulniok is kell. Sokszor hangoztatott álláspontunk az, hogy a Kamara csak akkor fogja tudni beváltani a hozzáfűzött reményeket, ha szervei jól működnek. A Kisalföld gazdatársadalmának a visszacsatolt részen élő tagjai az elmult politikai elnyomás alatt megszokták a szervezkedést és az abban rejlő erőt, megértik ennek nagy jelen-> tőségét és élettel, tartalommal telítik megg ezen keretet, mert ezzel lesznek nagyok és jutnak előre céljaik elérésére. A Kamara élén álló vezetők puritán jelleme, munkakedve, alkotni vágyása, olyan biztosíték azokra a magyar gazdákra, akik a harcban már eddig is keménnyé edződtek, hogy váll-váll mellett és kitartóan haladhatnak velük egy szebb és jobb magyar jövendő felé. Két nappal a felszabadulás ünnepe után, azaz november 8-án tartja meg ezen gazdaérdekvédelmi szerv ez idei rendes őszi közgyűlését. Ez a nap épp úgy felszabadulási ünnepe a hazatért magyar gazdatársadalomnak, mint felszabadulás napja az egész magyar társadalomnak. Az a tudat, hogy nem áll többé védtelenül és irányítás nélkül a magyar gazda és nem kell félnie attól, hogy a hatóságok nem hallgatják meg panaszaikat, van otthona,, van taJ nácsadója és van képviselete, megnyugvást jelenthet rájuk. Ennek a dokumentálása jegyeébeni fog lefolyni a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara november 8-án tartandó őszi rendes közgyűlése. Háromezerötszáz gyümölcsfát kaptak ajándékba az ógyallai leventék Feszty István ógyallai földbirtokos az ógyallai járás levente-egyesülete részére., minden egyes leventének, egyegy gyümölcsfát ajándékozott. Háromezerötszáz levente részesült az ajándékban a felszabadulás örömünnep'ére, azzal az utasítással, hogy november 6-án, a felszabadulás napján mindegyik ültesse el otthon a fát. kertjében. Ezzel a nagy ajándékkal egyrészt a jelszabadulásnak akart azajándékozó maradandó emléket állítani, másrészt az ifjúságot a gyümölcsfának szeretetére is megakarta tanítani * így is leikébe oltani a természet iránti szerctetet. A leventeparancsnokság hálás köszönetét fejezte ki az ajándékozót földbirtokosnak. Felszabadulásunk évfordulójának megünneplése
