Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1939-09-16 / 37. szám

Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Haivanadik évfolyam 37. szám Szombat/1939. szeptember 16. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. _ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP - Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a Magyar Élet Pártja ülésén hatalmas beszédben nyilatkozott a politikai helyzetről és az európai eseményekről A miniszterelnök szilárd öntudattal és félreértést nemtűrő han­gon határolta körül Magyarország jelenlegi európai helyzetét Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. A lengyelországi harcok A német vezérkar legutolsó jelentése A véderőparancsnokság közli: A német keleti hadsereg déli cso­portja átlépte a lemberg—lublini or­szágutat. A K u t n o körül bezárt s kétségbeesetten védekező lengyel csa­patok délkelet felé megkísérelt áttö­rése sikertelen maradt. A Visztulától keletre a német csapatok észak, kelet és délkelet fe­lől közelednek Prag a varsói elő­városhoz. Az ellenség kelet felé irá­nyuló áltörési kísérleteit meghiúsí­tottuk. A B re s t - L i to w s k erődítménye ellen harcbavelett csapatok észak fe­lől behatoltak az erődövbe. Az erődö­ket részben felrobbantották. Az el­lenség a fellegvárat megszállva tartja. G d y n i a német kézben van. Itt ten­geri haderők eredményesen avatkoz­tak be. A légihaderő a kedvezőtlen időjá­rás ellenére eredményesen támadta a vasútvonalakat és pályaudvarokat s Kulimnál alacsony támadásokkal tá­mogatta a hadsereget. A lembergi csata. -A Lengyel Távirati Iroda jelentése szerint az ellenség L e m b e r g irá­nyában támadást kezdett, melyet a lengyelek visszavertek. A németek tíz­­harcikocsit, egy páncélos gépkocsit és tizenegy motoroskocsit hagytak a harc színhelyén. A lengyel légelhárító tüzérség több ellenséges repülőgépet lelőtt. Ki kell emelni a lakosság hősi­es magatartását. Moszkvai jelentés szerint Lem­berg katonai pontjait a német légi­flotta állandó bombázás alatt tartja. Miután a lengyelek Lembergben nem gondoskodtak semmiféle légvédelmi tüzérségről, a pusztulás nagy. A Snyatin lengyel határállomás szin­tén állandó támadásoknak van ki­téve, a pályaudvart a német repülők bombái elpusztították, a vasúti köz­lekedés megszakadt. A lengyel vezérkar jelentése. (Varsó.) Az ellenséges repülők folytatják igen élénk tevékenységüket s többek közölt Dulsnot, V1 odzimied és Radzivillivot bombázták. R a v a­­ru s k a környékén Debica-Kre­­nevska közelében a mi repülőink eredménnyel bombázlak egy ellensé­ges páncélos osztagot. Két ellenséges repülőgépet lelőttünk. Sóival ki vi­dékén német csapatok átlépték a len­gyel-német határt. A mi különítmé­nyünk tartja a bralowicai erdő nyugati peremét. Varsó környékén általában járőrharcok vannak, Vola külvá­ros ellen indított nagyobb támadások széles fronton meghiúsultak a gya­logság és gépfegyverek fellépésének hatása alatt. Egy harcikocsi, több páncélosgépkocsi és egy ágyú ke­zünkre jutott. Az ellenség halottakban és sebesültekben jelentős veszteséget szenvedett. A lengyel kormány Zaleszczykiban. Bukarestből érkezett jelentés sze­rint a lengyel kormány tagjainak nagy része Zaleszczykiben tar­tózkodik és a Lengyelországban akk­reditált külföldi diplomáciai képvise­lők is ott vannak. — szeptember 15. A Magyar Élet Pártja szeptember 13-án Vay László báró elnöklésével ülést tartott, melyen Teleki Pál gróf miniszterelnök nagyhatású beszédet mondott. A miniszterelnök nagy fi­gyelemmel hallgatott beszédében töb­bek között a következőket mondotta: — Mindenekelőtt azt kivánom le­szögezni — mondotta a miniszterel­nök, — hogy külpolitikánknak az az iránya, melyet állandóan követünk, amelyet az új országgyűlés összese­sekor Magyarország Kormányzója az országgyűlés kél Házának tagjaihoz intézett beszédében világosan újra ki­jelölt s amelyet cselekedeteinkben az­óta is alkalmazunk, nem változott. (Nagy laps és éljenzés.) De ugyanígy le kívánom szögezni azt is, hogy nem változott a belpolitikai irány és nem változtak n belpolitikai célkitűzések sem, amelyeket következetesen szol­gálni és végrehajtani kívánunk. — örülök, hogy a nemzet megtar­totta nyugalmát és azt az egységet, amely ma és az elvárható nehéz idők­ben illő és szükséges. Nyugalmunk­kal és komolyságunkkal, amely fő­városunkban, városainkban, falvaink­­ban, az egész nemzetben megnyilvá­nult, tiszteletet vívtunk ki mindenütt a világon. — A nagy magyar sorskérdésekben minden magyar egyformán gondolko­­kodik. Komolyak az idők is s egy nemzet, amely alig heverte ki a húsz év előtti teljes összeroppanást, nehéz földrajzi helyzetében nem bocsátkoz­­halik kalandokba. Nem csapongtat­­halja képzeletét senki kalandos terve­ken. Sohasem vollunk kalandorok, de ha azok is lellünk volna, sohase let­tünk volna jó kalandorok. (Éljenzés és taps.)- Azzal, amit már bevezetőben mondottam, tudniillik, hogy a külpo­litikai irány azonos maradt, mindent megmondottam, amit mondani kell és lehetséges. Azok, akiknek kézében információk összefutnak, kell- hogy vállalják a történelmi felelősséget és higyjétek el, ezt a történelmi felelős­­get, amely rendkívül nagy, át is érez­zük. De kell, hogy kérjék azok, akik ma a véletlen folytán vezető helyen állanak, a nemzet bizalmát és kell, hogy bírják is. Én érzem ezt a bizal­mat. (Lelkes éljenzés és taps.) Talán az idők nehézsége az, liQgy jobban ér­zem, mint bármikor, de meg kell, hogy mondjam itt a színetek előtt azt, hogy meghatóban érzem. (Újra kitö­rő nagy éljenzés és taps.) »CSAK MAGYAR ÉRDEKE­KET SZOLGÁLUNK« — Nem szükséges mondanom, hogy csak a nemzet érdekeit szolgáljuk, de hangsúlyozottan mondhatom, hogy csak magyar érdekeket szolgálunk. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) És magyar politikái csinálunk. Hogy milyen célkitűzések, milyen baráti kapcsolatok alapján intézzük a ma­gyar külpolitikát, azt az egymásután következő kormányok azonos külpoli­tikai programjai, nyilatkozatai, tettei, a külállamokkal való kapcsolatai vi­lágosan kifejezik. A részletekben ter­mészetesen mindaz, amit teszünk, ke­vés kézben kell hogy összpontosuljon. Tudom, vannak konkolyhintők is, akik mindenféle híreket terjesztenek baráti államokkal, vagy más államok­kal való kapcsolatokat illetőleg és más téren is. Kérem, ne hallgassatok rá­juk. Amit mondottunk, jól van Lin­dáivá és mindenféle memde-mondá­­nak felülni, az ország romlására ve­zet. NYUGODT TERMELŐMUNKÁT. — A mi politikánk ebben a pillá­ban a nyugodt munka politikája. Né­metországnak is, de általában a had­viselő feleknek az az érdeke, hogy a Dunamcdencében béke legyen és folyjék a nyugodt termelő munka. — Ennél-' az országnak erősnek kell lennie, sőt pillanalrói-pillanalra erő­södnie kell. A kormány megteszi a magáét, hogy ezt lehetővé tegye. Bár az ország közhangulata nyugodt — mondhatom, bámulatosan és dicséret­­reméltóam nyugodt —,, mégis tettünk bizonyos intézkedéseket a kivételes hatalommal kapcsolatban. Ezeknek meg nem hozataláért talán megróha­tok lettünk volna. Csak a magyar kö­zönség nyugalma s az a bizalom, amelyet a magyar közönségbe vetünk, tette lehetővé, hogy csak annyi in­tézkedést tegyünk, amennyit tettünk. Az országgyűlés teendőiről beszélt ezután a miniszterelnök. — Az országgyűlést akkor hívták össze, amikor még senkisem sejtette, hogy a nagy háború addigra megkez­dődik. Hallatszottak hangok, hogy az országgyűlést napoljuk el. Sem al­kotmányos érzésem, sem a nemzet iránti bizalmam, sem az országgyűlés tagjaiba vetett bizalmam és hitem nem engedi, hogy az országgyűlést most elnapoljuk, hanem úgy tartom, hogy működjék és dolgozzék úgy és annyira, amennyire a jelen körülmé­nyek között lehel. Egyet szeretnék le­szögezni, mert a sajtóban ellenkező hangokat is vettem észre: hogy mi­lyen munkatempót fog követni az or­szággyűlés. Tempóról, nyolcórás ülé­sekről nem lehet szó akkor, amikor mi, akik a külpolitikát figyeljük, s akiknek rengeteg másféle dolgot is kell ezenkívül végeznünk, úgy igény­be vagyunk véve, hogy az elmúlt két­­három hétben perceink alig voltak néha. Minden törekvésein az lesz, hogy a nemzeti összefogásnak megfe­lelően nyugodt és méltóságteljes tár­gyalást biztosítsak. Nem kényszer­­rendszabállyal vagy oktrojjal, hanem egyedül barátságos és konciliáns mó­don próbálom ezt elérni, úgy mint a mai időkben magyar emberhez méltó. Arra kérem a pártot is, hogy az idők­nek megfelelően legyen konciliáns. — Remélem, hogy az országgyűlés hű kifejezője lesz az ország nyugalmának és a maga munkájával is hozzá fosg járulni, hogy példát mutasson, óriási dolog lenne, ha a parlament a tör­Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik .minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. vény javaslatokat, köztük nehéz és bo­nyolultakat nyugodt és méltóságteljes munkával tudná tárgyalni ezekbeaiaz időkben. Ez felemelő lenne a nem­zetre, amely belőle hitet, bizalmat és büszkeségei merítene, kifelé minden­felé pedig megbecsülést és talán bi­zonyos báimikilol kellene a nemzet iránt. »MAGYAROK VAGYUNK, EGYEK VAGYUNK« — Pártközi. értekezletet is hívtam össze, hogy az ellenzéki pártok veze­tőivel barátságosan és megértőén megbeszéljem ezt. Már igen sok el­lenzéki képviselő részéről tapasztal­tam vagy hallottam azt a megértést, hogy ebben a pillanatban magyarok vagyunk, egyek vagyunk és egy ügyet szolgálunk. Én is ezt a felfogást tar­tom mindenkivel szemben, aki ilyen felfogást vall. — Ez vonatkozik minden törvényja­vaslatra is. Én a földbirtokpolitikai javaslat törvényre emelését életbevá­góan fontosnak tartom. Én tehát és a kormány tagjai is mindent megte­szünk, hogy nyugodtan tető alá tud­juk hozni AZ UJ KÖLTSÉGVETÉS A SZIGORÚ TAKARÉKOSSÁG JEGYÉBEN KÉSZÜLT. A miniszterelnök ismertette ezután, hogy milyen javaslatokat fog tárgyal­ni a Ház. így a mezőgazdasági munj kások özvegyeinek biztosításáról szó­ló javaslatot, egyéb javaslatokat pe­dig a következő hét elején, így a föld­birtokpolitikai javaslatot is. A bel­ügyminiszter az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról, a gümőkór és nemi betegségek elleni védekezésről és a közegészségügyi törvények mó­dosításáról szóló, a pénzügyminiszter a társulati adóról szóló javaslatot nyújtja be — az utóbbi a költség­­vetéssel egyidejűleg — ezenkívül há­rom adóügyekre vonatkozó magyar­román egyezményt. A kereskedelmi tárca részéről benyújtandó javasla­tok: a kereskedelem képesítéshez kö­téséről, a kereskedők személyzetéről, a kereskedelmi testületekről és ezek országos központjáról, a keresztény felekezetek vallási kegytárgyairól, a vasárnapi munkaszünetről, az üzleti záróráról, a mértékekről, a robbanó­anyag és lőpor egyedáruságról, a hir­detések közzétételéről és a magánal­kalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló javaslatot. A külügyminiszter a javaslatok egész so­rát terjeszti be, így több nemzetközi egyezményről, a felvidéki és kárpátal­jai területek visszacsatolásával kap­csolatos nemzetközi kérdések szabá­lyozásáról szóló javaslatokat. A költségvetést a bekövetkezett ese­mények miatt valószínűen csak ok­tóber 1—5. közöli terjeszti be a pénz­ügyminiszter. A megtakarításokat na­gyon komolyan át kell gondolni. A csökkentéseket ma bizonnyal min­denki megérti, mert ha valaha, ma értjük meg, hogy hadseregei kellett felállítanunk: s a sietség, amellyel cse­lekedtünk. nem volt ok nélkül való. Másrészről pénzünket készen kell tar­tani, nem szabad olyan tartalékokhoz nyúlni, amelyek felhasználása az or­szág kárára lehet. — Megmondtam mindazt — fejezte be szavait a miniszterelnök —, ami politikánk irányát megszabja s ami­hez a cselekvéseket mindnyájunknak alkalmaznunk kell és alkalmazzuk is. Bízom a nemzet erejében, önérzeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom