Komáromi Lapok, 1939 (60. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-07 / 1. szám
Lapunk mai száma a jövő heti budapesti rádióműsort hozza Hatvanadik évfolyam 1. szám Szómból, 1939. január 7 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP — Főszerkesztő: GAÁL GYULA Dr. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMONI) és SZOMBATHY VIKTOR. 1,400.000 kai. hold kerül kiosztásra A földbirtokreform javaslata szerint évenként százezer holdat juttatnak a kisembereknek. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor ucca 29. Megjelenik minden szombaton. Kéziratokat nem adunk vissza. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetés: Egész évre 10 Pengő, félévre 5 Pengő, negyedévre 2.50 Pengő. Egyes példány 0.20 Pengő. m Uj magyar életet 1 Komárom, — január 6. Van-e magyar ember ebben a hazában, aki ne kívánna új magyar életet? Erre a kérdésre azt felelhetjük, hogy aki Magyarországnak megerősödését, továbbfejlődését és virágzását akarja, annak leikéből habozás nélkül tör elő a kívánság: Új magyar életet! Olyan magyar életet, amely a nemzet jövőjét biztosítja, amely a magyar erőket törhetetlen egységben fogja össze s (amely a magyar nemzet minden fiának nagyobb darab kenyeret ad s olyan biztos életlehetőséget nyújt, amely az ősi föld minden magyarját elválaszthatatlanul kapcsolja össze hazájával, fajával, nemzetével. Új magyar életei, mely önérzettel, büszkeséggel, élniakarással, tettrckészséggel, áldozatot nem ismerő odaadással telíti meg a lelkeket s amelynek éltető levegőjében újult erővel indul meg a legáldollabb, a legszentebb munka a nemzet fentmaradásáért és hatalmassá tételéért. Vitéz Imrétíy Béla miniszterelnök nagyszerű elgondolása az új magyar éleiről hatalmas visszhangra talált azon a zászlóbontó nagygyűlésen, amelyet Vízkereszt napján tartottak, s amelyen a miniszterelnök programbeszédét tízezrekre rúgó közönség fogadta a legnagyobb lelkesedéssel, spontán elhatározással tevén tanúságot amellett az ország megmentésére irányuló államférfim elgondolás mellett, mely végső céljában Nagy Magyarország megteremtését tűzte ki feladatául. A miniszterelnök abból indult ki, hogy elkerülhetetlenül szükséges minél szélesebb alapokra helyezni azt a gyökeres jobboldali magyar nemzeti reformpolitikát, amelyet a Nemzeti Egység Pártja képvisel és szolgál s amelynek megvalósítása céljából egyesíteni kell azokat az elemeket is, amelyek a pártnak keretén kívül állanak, vagy emeljek egyáltalában nem tartoznak pártokhoz. Ezzel szétesel)!) alapot és nagy obb stabilitást nyer az a magyar kormányzati 'politika, amelyet Imrédy képvisel s amely eszmének megvalósítását állította. A kibontott zászlóra azokat az eszmei célkitűzéseket írt; föl a kormány elnöke, amelyek a jobboldali reformpolitikának jellemző vonásai s amelyek közöli ott ragyog az új magyar élet minden feltétele, minden biztosítéka, s ezek között a nemzet egysége, öntudatosítása, egyenlősége, egyakarnia s egy célra való törekvése, amelyek a nemzet életében vezéreszmék s amelyeknek önzetlen szolgálata magyar kötél« ;ség. Ez a magasabb eszmei síkra helyezett reform - politika nem tűrheti az előjogokat, amelyeket a születés ad egyeseknek, nem tűrheti a nemzeten be l üt oszt ályokra való tagozódást és a széthúzást, a határozatlanságot, a felforgatásra irányuló türervo*. a fegyelmezetlenséget, de r.ugküvcteli a nemzet odaadó szolgálatúi, a faj és nemzet védelmét mindazokkal szemben, akik nem tudlak évszázadokon át beleilleszkedni a magyar nemzet életébe s akik távol élnek a magyar nemzeti lés lektől, megköveteli a szociális igazságkeresést, a katonai fegyelmet, a A Nemzeti Egység Pártja csütörtöki ülésén terjesztette elő Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter a kishaszonbérletek alapításáról szóló javaslatot, mely főbb vonásaiban a következő rendelkezésekből áll. A nagybirtokosok szántóterülete a békeszerződések folytán 21.4 százalékról 28-ra emelkedett, ugyanakkor a háború előtti 66 százaléknyi kisbirtokterülel a csonka hazában 5.5 százalékra esett. A mai Magyarországon a birtokelosztás egészségtelen. A telepítési törvény megalkotása óta kb. 66.000 kát. hold került kiosztásra és 12.000 magyar család kapott ezáltal biztos megélhetést. 1920. és 1930. között a törpebirtokosok száma 150.000-re emelkedett. Világos, hogy az eredmény nem elégséges és a telepítés ütemét nagy mértékben kell fokozni. 100.000 hold a kisembereknek — A kisbériéti előadói javaslat elrendeli, hogy a földmívelésügyi minisztérium évente legalább 100.000 katasztrális bold földel legyen köteles kisbérietek alapításával, vagy telepítés alakjában kisemberek kezére juttatni. Ez a terület, ha mérnökök és szakértők megfelelő számban állnak rendelkezésre, szaporítható lesz. Az előadói javaslat kötelezi a földmívelésügyi minisztert, hogy két év alatt szerves tervezetet dolgozzon ki, amely tekintetbe veszi az egyes vidékek népsűrűségi viszonyait, a földnélküli munkások létszámát és így állapítja meg, hogy az egyes vidékeken mekkora terület az, amely kishaszonbérletek vagy kisbirtokok alakjában biztosítható és megállapítja, mekkora az a birtokmaximum, amely megtartható. A különböző birtokok felhasználásának sorrendje Elsősorban a parlagon heverő földek kerülnek sorra. Aki a földjét két éven keresztül parlagon hagyta, felhívás nélkül azonnal felhasználtuk kisbérietek megalakítására. kisemberek sorsával való törődést, a közéleti tisztességet, a törhetetlen hűsége'. Meg kell tanulnunk az egyszerűsége!, melynek lelki és testi külső megnyit . ámítását kifejezésre kell jutiainmik. öntudatos nacionalista társadalom felépítése képezze a nemzet feladatát, melyből az egységes új Magyarország Mákul ki, melyben új étet fog virulni. Gyökeres reformra szorul a brtokelosztás kérdése, ami a földreformmal van szoros összefüggésben s amely azt követeti, hogy a föld a nemzetalkotó elemek kezében legyen s minél több ember legyen a maga — A második kategóriába a zsidók tulajdonában levő birtokok tartoznak. Ezt a részt legjobb volna a zsidótörvénybe magába bevenni, olyanképpen, hogy meg kell szüntetni a zsidók számára a földszerzési lehetőséget és ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy azoknak a zsidóknak a birtokai, akik 1911 július Le ulán vásároltak földet, a birtok nagyságára való tekintet nélkül teljes mértékben igénybevehetők legyenek a földreform céljaira, — Ezután elsősorban az 5000 kát. holdnál nagyobb birtokok kerülnek sorra és ezeknek a fél területén lehet kisbirlokokat alkotni. Az 1500—5000 holdig terjedő birtokok területéből egyharmad-rész használható fel, majd a 500—1500 holdig terjedő összefüggő területen lévő birtokok, amelyek zsidó, nyilvános számadásra kötelezed vállalat, abszentista idegen állampolgár, alapítvány, vagy hitbizomány tulajdonában vaunak, s ezeknek egynegyed része vehető mentesül az igénybevétel alól. Azok a birtokok, amelyeknél 500—1500 holdig terjedő összefüggő birtokok egyötöd része hasznosítható. A középbirtokoknál figyelemmel kell lenni a családvédelmi szempontokra is. Amenynyiben több mint három gyermeke van a középbirtokosnak, minden gyermek után 200—200 hold mentesül az igénybevétel alól. Azok a birtokok, amelyek 15 kát. hold szánlóra legalább egy állandó gazdasági alkalmazottat tartanak, egy kategóriával kedvezőbb helyzetbe kerülnek. — Gondoskodás történik a gazdálkodás ellenőrzéséről, mert nem engedhető meg, hogy a termelés színvonala csökkenjen. Érvényesül az a rendelkezés, hogy a szorgalmas és derék kishaszonbéalők tulajdonul szerezhessék meg bizonyos év eltelte után az általuk bérelt területet. — Előbb következik a bérbeadott, mint a házi kezelésben lévő birtok és előbb a külterjes, mint a belterjes gazdálkodású. A bérleteknél tehetővé teszik, hogy vagy az egész területet igénybe vegyék, vagy 33 százalékát. A iBiriBBII gazdája, minél többen érezzék a felelősséget a nemzettel szemben. A miniszterelnöknek az egész országban visszhangot keltő nagyhatású beszéde rámutatott a szociális igazság megértésére, a magyar munkás érdekeinek hathatós védelmére, melyből következik, hogy munkát és munkaalkalmat kell szerezni a népnek s az őt megillető elbánásban kell részesíteni a magyar munkást. Ila konkrét javaslattal nem is lépett a közönség elé, azok az eszmék, melyeket ismertetett, az ország nagyobbik felében egyhangú támogatásra találnak és most bérben lévő birtokoknál tehetővé kívánják tenni, hogy itt is érvényesüljön a 33 százalék igénybevétele. Ha a bérleti szerződést tizenkét évnél hosszabb időre kötötték, ennek elmúlása után bemutatandó a földmívelésügyi miniszternek. Kik vásárolhatnak földel? — Az előadói javaslat intézkedik arról, miképpen lehet földet vásárolni. Elsősorban megtiltja, hogy zsidó Magyarországon földet vehessen, kivéve, ha 600 négyzelöl területet házhelynek, ipar-, gyár- vágj' fürdőtelep részére vásárol meg és az iparkamarától bizonylatokkal rendelkezik. Külföldi állampolgár csak a földmívelésügyi minisztérium engedélyével vásárolhat földet. A nyilvános számadásra kötelezett vállalat is, akkor is csak parcellázásra, gyár, vagy ipartelep létesítésére. Nyugdíjalap vásárolhat földet, de köteles legalább felét kishaszon bérletbe adni. Megengedik, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földet erdőtelepítés re vásároljanak. A földmívelésügyi kormányzatnak joga van arra, hogy az elővásárlás gyakorlása nélkül is megtagadjon minden fölvásárlást. 1,400.000 katasztrális hold kerül kiosztásra A miniszter rámutatott arrat hogy összesen 3.581.000 hold birtokból a javaslat szerint 1.269.000 hold vehető igénybe. A 70.000 hold közbirtokossági, úrbéri birtokot levonva, legalább 1.200.000 kát. hold jut kishaszonbérletek alakjában az arra rászoruló magyar emberek kezébe. A javaslat lehetőséget nyújt, hogy a bérben levő birtokoknál 15 százalék helyeit 33 százalék vétessék igénybe, ami szintén 200.000 kát. holdat jelent, így összesen lAOO.OOO kát. hold föld jut kiosztásra. Olyan nagyarányú földbirtokpolitikai tevékenységről van szó, amely égjük napról a másikra nem valósítható meg, hanem fokozatosan oldja meg a kérdést. meg vagy unk arról győződve, hagy a kibontott zászló alá műiden magyar, aki nemzetével és hazájával szemben felelősséget érez, felsorakozik és vállvelett erővel, erős akarattal kapcsolódik bele abba a nemzeti munkába, amely egy új étet hajnalát fctentl. Aki lelkében, szivében hordozza a boldog magyar jövendő gondolatát s aki ennek megteremtésében készen áll a munkára, az az új magyar életnek lelkes előmozdítójti s a nagy magyar, keresztény erkölcsi alapon nyugvó megújhodásnak boldog részese lesz. ,
