Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-04-02 / 14. szám
1938- április 2. KOMÁROMI LAPOK 3. oldal. Komárom a XIX. század végén Szijj Ferenc dr. előadása a Jókai Egyesületben. A Jókai Egyesület keddi vitaestjei mind nagyobb népszerűségnek s így erős látogatottságnak örvendenek. Különféle kérdések kerülnek megbeszélésre ezeken az esteken, s a véleménykicserélés egészséges lehetősége sok egyéni megvilágítást ad a felmerült kérdéseknek. E héten Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke ült az előadóasztalhoz s igen érdekes témát fejtegetett: Komárom életét, viszonyait s helyzetét a mait század végén. Az ilyen s hasonló kérdések minden komáromi embert érdekelnek s az a körülmény, hogy Szijj Ferenc dr., mint a város egyik vezetőembere s gyermekkorától komáromi lakos, alapos ispierője a város 'életének, — még érdekesebbé tette a színes, tartalmas előadást, amely különben egy nagyobb munkának részlete volt. Bevezetőben megemlítette azok nevét, akik Komárom múltjával rendszeresen s irodalmikig foglalkoztak- Takács Sándor, Magyari Sulpici Gyulay Rudolf, Alapy Gyula dr., Rovács Albin, Baranyay József dr., Ivánfy Géza. Majd elmondotta, hogy a kilencvenes évekről kíván beszélni: a kilencvenes esztendő Komárom fejlődésének mélypontja volt. Ezután az idő után lett a város várossá tulajdonképpen s fejlődésének csúcspontját a háborút megelőző esztendőkben érte el. Mert nemcsak az teszi a várost várossá, — fejtette ki az előadó, — hogy alapokmányai, alapító s szabadalmi levelei vannak, hanem mindenekelőtt az, milyen a gazdasági, műveltségi, társadalmi, egészségügyi berendezése, milyen s 'hány iskolája van, van-e kórháza, vízvezetéke, villanya, gáza, milyen a társadalmi felépítése, milyenek vagyoni s forgalmi viszonyai. Komáromnak ilyetén lendületesebb fejlődése csak a világháborút megelőző huszonöt esztendőre vezethető viszsza. Majd néhány szóval megemlékezett a napóleoni, a negyvennyolcas idők Komáromjáról s arról, hogy milyennek látta Jókai Mór szülővárosát, amikor a kilencvenes években, hosszú távoliét után egyszer hazalátogatott. A város elmaradt volt, viziutjai a vasútvonal miatt másodrangúvá süllyedtek, hátráltatta a kifejlődést sokáig az állandó (híd s a kellő vasúti összeköttetés hiánya, legfőképpen azonban az erődöv, amely szorító gyűrűként vette körül a várost s csak három kapun engedte beáramlani a vidéket. Foglalkozott a város intézményeivel, érdekes statisztikát olvasott föl az előadó s bemutatta a város külső képét is. Sok érdekességet mondott el a város múltjáról, felépítéséről, így sok régi kérdésre is megadta a feleletet. Bármint volt is azonban a helyzet, az idegenre kedvező benyomást tett a város s akik itt telepedtek le, szívesen megmaradtak komáromi lakosoknak. Szijj Ferenc dr. a város mélypontját, stagnálását ismertette s magyarázatokat (keresett és talált erre a köldöknéző; stagnálásra. Kitűnő S tartalmas előadását élénk vita követte, amelyben Fülöp Zsigmond, Kállay Endre dr., ifj. Mohácsy János dr., Hiarmos Károly, Borka Géza dr., Szombathy Viktor, Baranyay József dr. s még többen vettek részt. Az előadásból lapunk részeletekt is fog közölni, azért az elmondottak részletesebb ismertetésére nem térünk ki. molor- KeréhpároK vezérképviselete: Hoffmann Simon Komám® Az összes modellek raktáron. Komárom, — április 1. Az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt április 3.-ára, vasárnap délelőtt fél 11 órára nagygyűlést tűzött ki Érsekújvár városában. A nagygyűlésre az egész Kisalföld és Mátyusföld magyarsága lelkesen készülődött, hogy hitet tegyen nemzethűsége mellett és felemelje tiltakozó szavát azok ellen, akik kisebbségi nehéz sorsában törvényes jogait vonakodnak részére kiszolgáltatni. A nagy gyűlést azonban nem lehet megtartani, mert a csehszlovák kormány azt betiltotta s így az érsekújvári manif esztáciős párt gyűlés elmarad. A prágai kormány valamennyi gyűlést betiltotta. A országos pártvezetőség illetékes helyen tiltakozást jelentett be a kormány betiltó rendelkezése ellen, mert a gyűlésekre a közigazgatási hatóságok már korábban megadták az engedélyt és így a közigazgatási jogszokással ellenkezik azok betiltása és a megadott engedélyeknek az utolsó pillanatban történt visszavonása. Fülöp Zsigmond ünneplése Múlt számunkban megemlékeztünk arról, hogy Komáromnak s Szlovákiának egyik legkitűnőbb, legmunkásabb magyar fia, Fülöp Zsigmond most töl- | tötte be hatvanadik életévét. Méltat- j tűk működését, ismertettük életútját, j példaképül állítva Fülöp Zsigmondot j a szlovákiai magyarság elé. És noha ; a puritán jellemű Fülöp Zsigmond minden ünnepeltetést elhárított magától, még sem tudta megakadályozni, hogy barátai s tisztelői ne keressék fel jókívánataikkal s hogy mindazok az intézmények, egyesületek, amelyeknél vezetőszerepet visz, ne emlékezzenek meg erről a nevezetes évfordulóról, ragaszkodásuknak őszinte megnyilvánulásaival. A Dalegyesület múlt vasárnapi közgyűlésén ifj. Nagy János köszöntötte meleg szavakkal. Vasárnap estepedig, a Dalegyesület nagytermében, százhúsz terítékes közvacsorát rendezett a Dalegyesület, elnöke tiszteletére. A közvacsorán társadalmi és felekezeti különbség nélkül megjelent Komárom számottevő magyarsága s lelkesen ünnepelte Fülöp Zsigmondot, Az üdvözlőbeszédek során Kovách Tihamér a Dalegyesület nevében beszélt, Galambos Zoltán református lelkész a református egyház, Lestár István dr. plébános, szentszéki tanácsos a római katolikus egyházközség, Baltazár János evang. lelkész az evangélikus egyházközség, Nádor Ernő világi elnök az izraelita egyházközség nevében szólott. Szijj Ferenc dr. a Jókai Egyesület részéről, Kállay Endre dr. az Egyesült Magyar Pártok részéről, Czibor Géza az Iparoskor, Szombathy Viktor a SzMKE és a Komáromi Lapok szerkesztősége s kiadóhivatala, ifj. Mohácsy János dr. a Református Ifjúsági Egyesület s a komáromi fiatalság, Lóránd Mihály a Komáromi Football Club, Söröss István a Református Első Énekkar részéről üdvözölte Fülöp Zsigmondot, végül Füssy Kálmán szenátor mondott lendületes köszöntőbeszédet. A Dalegyesület működő kara, Schmidt Viktor karnagy vezénylésével, magyar dalokat énekelt művészien, az ünnepelt tiszteletére. Fülöp Zsigmond meghatóban, külön-külön mondva köszöne- j tét a szónokoknak, válaszolt s kifejtette, hogy minden közéleti munkás ! csak úgy tud megállni a helyén, hajó és lelkes segítőtársai vannak. Az ünneplő társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt. * Hétfőn este a református tanítóképző Int szel növendékei. Telek}7 Mihály karnagy vezetésével, szép szerenádot adtak Fülöp Zsigmondnak Tolnai uccai lakásán, majd Nagy Sándor igazgató, a tanári kar élén üdvözölte a' magyarságához s hitéhez hű embert, akit példaképül állított az ifjúság elé. Fülöp Zsigmond keresetlen szavakban köszönte meg az ünneplést s biztosította a megjelent intézetet arról, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is mindent megtesz az intézet fejlesztése érdekében. * Szerdán délután félöt órakor a Komáromi önsegélyző Hiíelszövdtklezet (Népbank) igazgatósága és felügyelőbizottsága tartott együttes ülést, hogy Fülöp Zsigmondot, mint az intézet sok év óta működő, kitűnő igazgatóját köszöntse. Bartha János ny. pénzügyigazgató, elnök, üdvözölte Fülöp Zsigmondot s méltatta azokat az érdemeket^ amelyeket a jubiláns, mint az in. tézet igazgatója, a háború utáni sú- I lyos gazdasági időkben az intézet megmentése és megerősítése érdekében tett. Indítványára az együttes ülés az igazgató kiváló működéséért hálás köszönetét mondott s az igazgató hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvbe foglalta. A felügyelőbizottság nevében Czéh István bizottsági elnök fejezte ki külön elismerését, majd Dosztál Jakab alelnök köszönte meg azt, hogy az iparosság érdekében annyit tett az ünnepelt az intézet keretén belül. * Szerdán délután öt órakor a református egyház presbitériuma és diakónus! testületé tartott együttes ülést a kollégium nagytermében. Megjelent a Protestáns Jótékony Nőegylet, a református első énekkar , a gazdaének!bar, a Ref. Ifj. Egyesület, a Ref. Leánykor vezetősége és számos kiküldötte is. A XXV. zsoltár eléneklése után Galambos Zoltán lelkész imádkozott, majd a lelkész nagyszabású, szépen felépített beszédet mondott, Fülöp Zsigmondot, mint az egyház hű fiat mutatva be. Isten csodálatos erejét s működését jellemezte az egyház élén munkálkodó főgondnok odaadó és áldozatos munkásságában. Fülöp Zsigmond őszinte köszönettel válaszolt, megköszönve az egyházi intézményeknek s az egyház kebelében alakult testületeknek a megjelenést, szeretetik kifejezését s kérte továbbra is őszinte támogatásukat. * Itt említjük meg, hogy az ünnepeltet ez alkalomból barátai és tisztelői közül Szlovákia minden részéből igen sokan keresték fel s levélben és táviratban fejezték ki meleg üdvözletüket és jókivánataikat. m t® a es a; « ■ u m n a es h m a m te m a a m s m m m m a a A komáromi Járási Áll. Ipariársuiat Xli. évi rendes közgyűlése Március 27-én d. e. tartotta a Járási Ipartársulat XII. évi rendes közgyűlését Czibor Géza ipart, elnök elnöklete mellett. A közgyűlésen az iparhatóságot S o 11 é z Pál közig, főbiztos képviselte. A mintaszerű egyetértésben lefolyt közgyűlés elfogadta és jóváhagyta az 1937. évi zárszámadásokat és megállapította az 1938. évi költségvetést 98.960.90 Ké-ban. Az önálló alapítványt képviselő volt ipartestületi székház, mint célvagy on költségelőirányzatát az 1938. évre a közgyűlés 43.000 Kc-ban állapította meg. Az alapszabályok érceimében kisorsolták a választmány rendes és póttagjainak 7S részét. A kisorsolt választmányi tagokat Bircsák Károly h. elnök javaslatára egyhangúlag újra megválasztotta a közgyűlés. A közgyűlés örömmel vette tudomásul Czibor Géza elnök jelentését, amely gazdag munkáról számolt be. Az elmúlt évben az ipartársulat megalakította és törvényes alapokra helyezte a szakosztályokat. Hét szakosztály fejt ki működést a társulat kebelében és pedig: faipari szakosztály, elnöke Ba- 1 o g h Miklós, helyettese Kernenszky József; fémipari szakosztály, elnöke Dosztál Gyula, helyettese Blumen stein Herman; borbély-fodrász szakosztály, elnöke Marth György, helyettes Wieisz Izsó; hentes-mészáros szakosztály, elnöke Galgóczy József, helyettese Adamek József; szabó-szűcs-kalapos szakosztály, elnöke Horváth Erazmus, helyettese M ó r o c z Zoltán; bőripari szakosztály, elnöke B e n k ő Lajos, helyettese C z ir ó k Béla; építőipari szakosztály, elnöke Langsádl Gyula, helyettese Ackermann Sebő. Szociális téren Is nagyméretű segélyező munkát végzett a társulat, amennyiben 87 tagjának nyújtott természetbeni és készpénzsegélyt, pótolni akarván a még mindig vajúdó önálló keresettel bírók szociális biztosítását. Iparfejlesztő és kulturális téren is sok hasznosat végzett a társulat. Rendezett iparfejlesztő tanfolyamot a hentesek és férfiszabók részére. A tél folyamán pedig hat kultúrelőadást rendezett az iparoskörrel karöltve. Nem érdektelen megemlíteni1, hogy az ipartársulatban 1937. dec. 31-én 1722 ipar volt képviselve 1446 taggal. A bejelentett segédek száma 437 és a tanviszonyban lévő tanoncok száma 574 volt. Felszabadult az év folyamán 131 tanonc. Az ipartársulatból kiváltak a fogtechnikusok, akik önálló szakgrémiumot létesítettek Pozsony székhellyel. Az elmúlt időszakban végzett sok hasznos munkáért az évi rendes közgyűlés köszönettel adózott a vezetőségnek. BUDAPESTI I ÍZ TK Zl VÁS ? április 29 — május 9. 18C0 kiállító. 7 kUlfödi állam hivatalos részvételével. TELEVÍZIÓ! R-pülőgépkiállíiás, divatbemutató, rádicüze etközveiités rö id és hosszú huúámon, építőipari tőzsde, kongresszusok, stb., stb. Nagyarányú utazási kedvezmény Csehszlovákiában33 /0, Magyarországon 50°'0 Érvényes mindkét országban: Budapestre IV. *9 töl V. 9-ig, visszafelé IV. Í9-ÍŐI V. S 9-ig. Vízummentes határátlépés. Vásárígazoloány egyenként 30 Ke ér kapható a Ceckotloven ko-Madarská Obchodná Kora óra ö szes megbizoííjánál, a Cedok fiókoknál és kirendelt-é esméi, valamint Komáromban Ivánfy Géza főszerkesztőnél, Járási Kereskedelmi Grémiumnál és Járási Általános Iparién ulatnál. «MnMKtwwn» - a Sürgősen I eladó! Hálószobabútor, edények, gáz® lib hely és különféle háztartási | cikk elköltözés miatt. Kiscsapé utca 1 6 Megtekinthető d. u. 3—5®ig. íj
