Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-19 / 8. szám
1938. február 19. KOMAROMI LAPOK 3. oldaL mai becsületeset, igazai s jogosat kíván a magyarság. Nekünk, magya-. rokiiak, nagy erőnk, bogy mindig s. mindenben igazunk van! A nagyvonalú beszédet hatalmas tetszésnyilvánítás kísérte s Jaross Andort a megjelentek percekig melegen ünnepelték. GÜRTLER BESZÉDE. DÉNES DR. A következő szónok Gürtler Dénes dr., tartomány gyűlési képviselő volt, aki bevezetőül a garámvölgyi magyarság üdvözletét tolmácsolta a csallóközieknek. Vázolta a kisebbségi magyarság parlamenti és tartományi képviselőinek súlyos feladatait s beszámolt a tartománygyűlés munkájáról. Felsorolta azokat a követeléseket, amelyeket a tartomány gyűlés magyar képviselői állítottak fel a tartománygyűlés elé: követelték, hogy a magyarság szám arányának megfelelőleg töltsék be az állásokat a hivatalokban, iskolákban, kórházaknál, tanári karban s a tanfelügyelőségeknél. A magyarság árván van ellátva a morvaországiakhoz s a csehországiakhoz képest: az Elba és a Morva szabályozásánál sokkal fontosabb a magyarság számára a Duna, Tisza, Garam, Ipoly s más folyók rendbehozatala. Kívánja azt is a magyarság minden képviselője, hogy a parcellázott földet az őslakos magyaroknak adják s ne a telepeseknek. Követelik, hogy a dohány és paprikatermesztési engedélyeket is a régi gazdák kapják meg. Küzdenek a magyar mezőgazdasági cselédség jobb helyzetéért, az elhanyagolt utak javításáért, a közegészségügy jobbításáért. — Mikor a kisebbségi jogokat követeljük — mondotta Gürtler dr. —, akkor ránkfogják, hogy államellenesek vagyunk, noha csak igazságunkért küzdünk. Sootus Viator és Granatier Antal is elismerte, hogy a magyarság helyzetén még sok segíteni, javítani való van. Az állam ellenesség vádját visszautasítjuk: a magyar ember mindig becsületesen, nyíltan küzdött, de harcul jogaiért, amelyek megillelik. Ilyen harca a magyar kisebbségnek az iskolakérdés is: ezer és ezer magyar gyerek jár kisebbségi szlovák iskolába, ahol egyébként alig van néhol nyolc-tíz szlovák gyermek. Bűnt követnénk el, ha az elneinzelietlenítés ellen szót nem emelnénk! Végül összetartásra, egymás iránti szeretelre buzdította a megjelenteket. A beszédet nagy tetszés fogadta. FÜSSY KÁLMÁN SZENÁTOR BESZÉDE. Füssy Kálmán szenátor emelkedett ezután szólásra s a kisebbségi magyarság sérelmeiről szólott. A sérelmek nem javultak, hanem rosszabbodtak. Ki kell venni minden magyar embernek részét a nemzelmentő munkából, —* hangsúlyozta Füssy Kálmán — fel kell ébreszteni a magyarság öntudatát s közös akaratra hozni. A nemzeti gondolat gyökerét minél mélyebbre kell ereszteni, s a vállvetett munkánál nem szabad beszélni vallási, társadalmi, vagy vagyoni különbségekről. Csehországban s Morvaországban nagy a jólét, sok a munka: ezt akarjuk mi Szlovákia számára is s különösen a magyarság számára. Küzdenünk kell az elnemzetietlenítés ellen s bíznunk egy szebb s jobb jövőben, amely a szlovákiai magyarság számára jön el. A népszerű szenátor lelkes beszédét nagy tapssal fogadták. Olcsón eladó a város központjában egy 3 szoba és mellékhelyiségekből álló kis földszintes ház Érdeklődni lehet: Feinsinger építész Zilina, címen. a mosás nem Jár többé veszödséggel és nem fogsz bosszankodni a rosszul mosott ruhán, ha RÁDIÓN mosószert használsz. RÁDIÓN majdnem egyedül elvégzi a munkát, alaposan mos, a mellett kíméletesen, mert mindenféle dörzsölés és kefélés nélkül, pusztán kifőzéssel kioldja a szennyel a szövedékből. RÁDIÓN KIRÁLY JÓZSEF ELNÖKI JELENTÉSE A JÁRÁSI VÁLASZTMÁNY MŰKÖDÉSÉRŐL. Füssy szenátor után Király József esperesplébános, járási elnök és járási választmányi tag szólott, aki a következő beszédben számolt be az elmúlt év munkájáról: — Az önkormányzati testületeknek nevezett s jelenleg működő járási választmányunk és képviselőtestületünk 1935 október 9-iki alakuló gyűlése óta vezeti és irányítja a komáromi járás ügyeit. Az 1927. évi 125. sz. törvény írja elő a járási képviseleteknek és választmányoknak megalakítását, megválasztását és működési körét. Á magyar mindig törvénytisztelő volt s az is marad, mégis meg kell állapítanunk s ezt már az elmúlt évek tapasztalata alapján is mondhatjuk, hogy az önkormányzati testületeket megszervező és azok megválasztását, megalakítását kimondó jelzett törvény születési hibában szenved. Masaryk Tamás azt írja a Világforradalom c. művében (120. fejezet): »Az önrendelkezés és aránylagos képviselet a demokrácia követelményei«. Kérdem: hol van itl az aránylagosság és önrendelkezés teljes megvalósulása, amikor a komáromi járásban az elmúlt — 1935. évi — választások alkalmával az egyesült pártjainkra szavazó cca 13.000 magyar polgártársunk, tehát a magyar szavazóknak jóval több, mini a felét a járási választmány 8 tagja közül csak kelten képviselhetjük? A magyar szavazatoknak több mint a felét magunkénak mondhatjuk és valóban a választmányban a 8 közül csak 2 tagság, a képviseletben a 24 közül csak 7 tagság a mienk. Mindez onnan eredt, hogy a törvény szülői gondoskodtak arról, hogy a kinevezett tagok beiktatásával ne kapják meg a választók az őket megillető s a Masaryk által is hirdetett aránylagosságot. Ez az oka annak, hogy nemcsak kívülről, de mi magunk, kik évek óta képviseljük a járás közönségét, belülről is azt érezzük, hogy itt valóban nem lehet szó teljes önrendelkezésről, teljes aránylagosságról és így nem teljesültek e téren sem a demokrácia követelményei. — Mégis mikor vállaltuk azt, hogy a jelzett testületekben a törvény megengedte keretek közi képviseljük népünket, igaz becsületes magyar lclkiismeretvizsgálás után tettük azt, mert éreztük, hogy olt kell lennünk, ahol népünk ügyeit intézik és minden erőnket összefogva, az igazság átütő fáklyáját magasan tartva, minden egyes esetben fel kell emelnünk szavunkat, amely jogot, igazságot követel, törvényt tisztel, de tiltakozik is, ha méltánytalanságot lát. Érezzük, hogy egy összefüggő, a vér erejével összeforrott magyar családról van szó s a járás magyar közönségének képviselője a járás magyar testének szívét, de szavát is jelenti. Féltve kell őrt állanunk őseink hitének, előttünk annyira értékes és szinte életünket jelentő magyar nyelvünknek védelmében, mert tudjuk: Nyelvében él a nemzet! Erős elhatározással állunk őrt 13.000 választónk, sőt még ezen túl Is a járásunk 6G.100 lakosából a népszámlálás szerint is 53.154 magyar testvérünk érdekei mellett, még azokért is harcolva, akik nem az egyesült magyar családban keresték érdekeik védelmét, hanem népbontó, nemzetrontó eszmék szolgálatában állva és a nemzet egyetemes érdekeivel nem törődő pártokra adták le oly sokat jelentő szavazataikat. — A járási választmánynak és képviseletnek az idézett törvény szabja meg hatáskörét. Ezek szerint négyféle a működési köre: gazdasági, kisegítő (vagyis végrehajtó), a közigazgatási bíráskodás terére vonatkozó és tanácsadási (vagyis kezdeményezési) hatáskör. — Már nem egyszer leszögeztük nyilvánosan is abbeli megállapításunkat, hogy a járási félönkormányzati testületeink egész működési köre majdnem kizárólagosan gazdasági hatáskörre szükül. Hacsak az elmúlt év 11 választmányi gyűlésére tekintünk, látjuk, hogy ott leginkább a községek költségvetéseit, évi számadásait, kisebb-nagyobb jóváhagyást igén}-lő községi tárgyi, vagy személyi ügyeit terjesztik elő felülvizsgálás és jóváhagyás céljából. Ezen felügyeleti munkálkodáson túl is van a járásnak gazdasági ténykedése, amikor a járás kultúrális, szociális, gazdasági céljaira költségvetést állít össze, s az ennek alapján adóban behajtott összeget az egyes igényeknek megfelelően szétosztja. E pontnál van talán őrtállásunkra legnagyobb szükség. Mert amikor a járás közel 2 milliós költségvetéssel dolgozik, s amikor a járási pótadó évről-évre növekszik, mert hisz másból fedezni a költségvetési hiányt nem képes, mivel más hasznolhajtó vállalata, vagy 'beruházása nincsen, joga és kötelessége is a járás közönségének, hogy tudomással is bírjon arról, hogy mire megy az egyre több gondot jelentő verejtékes munkájából beszedett 45, illetve immár llOo/o-os járási pótadó. — Amikor a járás szükségleteit öszszeállítjuk, amikor a költségvetés tételeit vizsgáljuk, látjuk, hogy valóban sokirányú a szükség. Tudjuk, hogy támogatni kell a községeket a vicinális utak javításában, az iskolákat a felszerelések beszerzésében, a nélkülöző szegény munkásságot, az éhező és rongyos kis iskolás nemzedéket nyomora enyhítésében, de tudjuk azt is, hogy a jótékonyságban, a segélyezésben is meg van a határ, mert ha megfontolatlanul rakjuk a terhet, nemcsak az adózó, de még az igavonó is kidől s akkor pedig mindkettő végveszélybe jut. Az fáj sokszor e közös munkánkban, hogy az egyes osztályok érdekeit képviselő pártok kiküldöttei nem akarják megérteni, hogy csak a közös megértés, a mindent szemelőtt tartó okos körültekintés szolgálhat ily közös ügyekben is a nép javára. Többször kell szavunkat felemelnünk szertelen nagy összegekről szóló indítvány hallatára és hangsúlyoznunk, hogy ha tönkre tesszük adóterhekkel az adófizetőt, akkor nem lesz honnan adót szednünk. Sajnos, sokszor érezzük, hogy kisebb-; ségben vagyunk és komoly érvelésünk is a pusztába kiáltó szó. Ily esetben, amikor mint legutóbb is történt, bog}- a költségvetést s ezzel egyben az adóalapot is felemeli a járás képviseletének többsége, nem lehet más kötelességünk, mint ismét csak hűséges őrtállóként arra ügyelni, hogy a megszavazott összegek legalább is aránylagosau a lakosság érdekei t szolgálják. Ehelyütt is leszögezzük, hogy az 1937. év folyamán összeállított 1,760.370 Ke költségvetés összegéből a lakosság aránya szerint, a 82.9°/o-os magyarságot megillető összegnek, vagyis 1,460.800 Ke összegnek magyar célokat, magyar érdekeket kell szolgálnia. Ha már meg van szavazva, akkor követeljük és kívánjuk, hogy akár a kultúrális, az iskolai segélyezéseknél, akár az elhullott állatok után járó támogatásnál, akár az utak javításánál, akár szociális segélyezéseknél, ösztöndíjaknál, intézmények, egyesületek segélyezésénél az említett 83 százalékos arányszám az itteni magyarság részére és javára betartassák, mert ugyanity arányban, hanem nagyobban viseli a járás lakossága az adózás terhét is. — Szerény képet nyújtottam a tisztelt Közgyűlésnek a járási testületek s ott magyar népünk kiküldötteinek működéséről. Befejezésül arra kérem Testvéreimet, hogy mindezek megfontolása után otthon a bogárhátú kis kunyhókban is világosítsák fel a munkástestvéreket, a barázdát járó gazda testvért, a kenyérért egyre több harcot vívó iparos testvért, az intelligenciát, mindenkit, hogy nyelvi, kultúrális, gazdasági, szociális munkálkodásunk csak úgy lehet eredményes, lia egyszer már felébred a magyar és érzi, hogy egy családnak a tagja, hogy egy szívet, egy lelket, egy nyelvet, magyar szívet, magyar nyelvet, magyar lelket adott neki az Isten és ezzel a magyar nyelvvel, ezzel a magyar szívvel, magyar lélekkel kell bizonyítania minden magyarnak azt, hogy méltó az ősi keresztény magyar rögnek birtoklására s ennek erejével tudja megmenteni a magyar jövőt és igaz keresztény magyar becsületessége mellett, minden társadalmi és vallásbeli különbségtől eltekintve, testvért látva a magyarban, összefogva minden ügyben remélheti keresztény és magyar imádsága gyümölcsét, hogy, megadja az Isten az itteni népnek a szebb és boldogabb magyar jövendőt. A tartalmas jelentést a közgyűlés elismeréssel vette tudomásul és Király József iránti szeretetének meleg tapsokban adott kifejezést. DERFINYÁK GUSZTÁV BESZÁMOLÓJA. Der fi nyák Gusztáv főtitkár a keresztény szakszervezet üdvös és nagy előhaladást mutató munkájáról számolt be. Az elmúlt esztendő a magyar keresztény munkásság öntudatra ébredésének ideje volt, különösen a falusi földmunkások sorakoztak nagy tömegben a keresztény szakszervezet zászlaja alá, mert belátták, hogy gazdasági és anyagi érdekük itt jobban van képviselve. Nagyszabású kultúrtevékenységet is folytatott a keresztény szakszervezeti munkásság,araö lynek munkásságára s összetartására nagy megnyugvással lehet tekinteni. A jelentést a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta. A beszédeket s a beszámolókat nagy figyelemmel hallgatták mindvégig a megjelentek, akik a beszédek alatt gyakran adlak tetszésüknek lelkes kifejezést. A szónokoknak Fülöp Zsigmond járási elnök köszönte meg szives szavakkal megjelenésüket s felszólalásaikat és biztosította a párt törvényhozóit és képviselőit arról, hogy a komáromi járási pártszervezet magyarsága teljes bizalommal viseltetik működésük iránt s hálásan köszöni az érdekében tett fáradozásokat. gyorsan segít a végtagok és a* izületi fájdalmaknál, tejfájásnál és meghűléseknél. Legyen biza- IommataTogal iránt. Egy kísérlet meggyőzi Számtalan orvosi elismerés. Az összes gyógyszertárakban Ke 12-es27'N)árbankanható
