Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-19 / 8. szám
Lapunk mai Ötvenkilencedik évfolyam a fövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza 8. szám Szombat. 1938 február 19* faross Andor nagyhorderejű nyilatkozata bel- és külpolitikai kérdésekben Füssy Kálmán szenátor, Gürtler Dénes dr. tartománygyűlési képviselő és Király József járási vál. tag beszédei. Az Egyesült Párt komáromi járási pártszervezetének közgyűlése. Moszkvai üzenet Komárom, február 18. A külpolitikában a váratlan fordulatok kergetik egymást, úgyszólván valamennyi napra jut a szenzációból s az újságolvasó egyik elképedésből a másikba esik, amikor a lapokból a meglepetésekről értesül. A romániai zavaros politikaszülte Gogakormány hirtelen bukása bizonyos szorongó érzések nyomása alól szabadította fel a világot, amely már olyan rémképeket kezdett látni, amelyek a világkatasztrófa elháríthatatlan veszedelmét festették a falra. Nem kisebb meglepetést kellett Schussnigg ausztriai szövetségi kancellárnak berchtesgádeni látogatása, amelynek meszszire menő következményeiben Ausztria függetlenségének megszűnését látják a politika mindentludó bölcsei és jósai. Bár Hitler kancellár újból elismerte Ausztria függetlenségét, azonban mindazok, akik éveken át abból élték, hogy látszólag Ausztria függetlenségét védték s ezen a címen Németországot állandóan támadták, meg vannak győződve arról, hogy a nagy feltűnést kellő találkozáson folytatott tárgyalások Ausztria sorsát megpecsételték. A szenzáció megdöbbentő erejével hatott a Moszkvából érkezett ama hír, amely arról adott közlést, hogy Sztálin politikájában szintén fordulat állott be, amennyiben a moszkvai véreskezű diktátor újra a világforradalom szükségességét hirdeti és arra hívja fel a szovjetet: vegye föl az összeköttetést a világ proletáriátusával abból a célból, hogy olyan erőssé váljék, hogy az egész világon megvédelmezhesse a szocializmus tanait. A Pravda c. hivatalos szovjetlap tette közzé azt a levelet, amelyet Sztálin egyik elvtársához intézett s amelyben meglepetésszerűen újra állást foglal a világforradalom mellett s kikcrülhetellcnnek tartja a katonai konfliktust a szovjetunió és a burzsoáországok között. Azt írja levelében, hogy elsőrendű szükségszerűség a vörös hadseregnek, a vörös flottának és a vörös légiiiaderőnek kiépítése, hogy Szovjetoroszország lakosságát az állandó mozgósítás állapotában tartsák meg, mert örökké lehet tartani a külföldi támadásoktól. A szovjet korlátlan hatalmú ura ebben a levelében Szovjetoroszország bel- és külpolitikájának új programját állapította meg, amely újabb korszakot jelent az orosz nép számára. A legutóbbi években Sztálin »rendel teremtett« a tanácsi köztársaságban, az állam bolsevizálásának legfőbb vezéralakjait egymásután végeztette ki a moszkvai kényúr, a politikai monstrepörök ercdinényeképen a hadsereg és politikai élet vezetői kerültek a bitófára vagy a gépfegyverek elé, mindenki gyanús volt a diktátor előtt s mindenkit az állam közellenségének tartott, akiről feltételezhette, hogy önkényes cselekedeteit és elrettentő véres módszereit zsarnoki elnyomásnak minősíti s esetleg az általa inaugurált rémuralom megszüntetésére törekedik. A »rend« biztosítása után visszatért az eredeti célra: a világforradalom megszervezésére, amelynek kirobbantására kell törekedni, hogy a marxi-elméletek valóra váljanak. Sztálin új üzenete éles viszhangot keltett Európában s különösen azokat az országokat találta kínosan az Komárom, február 18. Február 17-én, csütörtökön délelőtt tartotta az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt komáromi járási pártszervezete évi rendes közgyűlését a Dózsa-féle Vigadó nagytermében, amelyet a párt tagjai teljesen megtöltöttek. A nagyszabású gyűlésen, melyet F ü 1 ö p Zsigmond járási pártelnök vezetett, a járás pártszervezetei nagyszámú küldöttséggel képviseltették magukat, amelynek soraiban a komáromi, örsujfalusi, csallóközaranyosi, keszegfalusi, inegyercsi, gútai, szímői, kamocsai, ekeli, bogvai, alsó- és felsőgelléri, laki, tanyi, nagymegyeri, nemesócsai, ekecsi, kolozsnémai, füssi, csicsói, nagykeszi szervezetek képviselői foglaltak helyet. Megjelentek a közgyűlésen J aross Andor nemzetgyűlési képviselő, orsz. pártelnök, Füssy Kálmán szenátor, Gürtler Dénes dr. tartgy. képviselő, Király József járási pártszervezet! elnök, jár. választmányi tag, akik a közgyűlés szónokai voltak, továbbá Kállay Endre dr., id. Kollányi Miklós, Czibor Géza, Kürthy Benő orsz. pártvezetőségi tagok, Kristóf Sándor országos pártigazgató, Bödők Sándor, Vörös Ede, Szövő Kálmán jár. képv. testületi tagok, Lestár István dr., Csery István, Csepy Béla, Czike Dénes, Bangha Dezső dr., ifj. Mohácsy János dr., Baranyay József dr., Balogh Miklós, Langschádl Lajos, Mórocz Lajos, Vörös Zsigmond, — Derfinyák Gusztáv s Kalitza Sándor kér. főtitkárok és a párt több más vezető tagja. Fülöp Zsigmond járási pártelnök meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlés tagjait és a megjelent törvényhozókat s tartományi és járási képviselőket, majd megnyitó beszédében tömör foglalatban vázolta fel a magyar új program, amelyek szövetségi viszonyban vannak a szovjettel s amelyek eddig mindig tudlak találni mentséget azokra a szörnyűségekre, amelyek Oroszországban napirenden vannak. Franciaország közvéleménye idegesen foglalkozik Sztálin levelével, a cseh sajtó is kimerítően tárgyalja a nagy szövetséges újabb programját s inindakét állam közvéleménye megegyezik abban, hogy a világ tervbevetl forradalmosítása igen nagy veszedelmet rejt magában, amelyet el kell hárítani még idejében. Sztálin üzenete a komintem újabb és fokozottabb beavatkozását jelenti be minden állam ügyeibe, ami arra fog vezetni, hogy valamennyi kommunista nemzeti kisebbség küzdelmes életét. Bámutatott arra, hogy a komáromi járást súlyos természeti csapások látogatták meg, a magyar nép nagy kárt szenvedett, de a hivatalos fórumok igen szűkkeblűén viselkedtek vele szemben. A válságos gazdasági helyzet mellett sem politikai, sem kulturális helyzetében nem állott be változás, az államhatalom a kisebbségi magyarságnak panaszait és sérelmeit nem orvosolta, noha a február 18-iki kormánynyilatkozat erre nézve bíztató ígéretet adott. Nem kíván a magyar kisebbség kiváltságos kegyel, csak azt akarja elérni, hogy a Csehszlovákia által a kisebbségi szerződésekben elvállalt s az alkotmányban és törvényekben minden polgára számára biztosított jogok az ittélő magyarság részére is teljes mértékben kiszolgáltassanak, hogy a magyar nemzeti kisebbség megtalálja boldogulásának feltételeit, jövőjének és nemzeti 'fejlődésének biztosítékát. A jog, törvény és igazság alapján folyik a küzdelem, melyet a magyar kisebbség az egyesült párt vezetőivel együtt létéért és fenmaradásáért folytat egyesült erővel, egységben, egy akarattal. JAROSS ANDOR BESZÉDE. Az általános helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után J aross Andor, az egyesült párt országos elnöke emelkedett szólásra s tartotta meg mindvégig feszült figyelemmel hallgatott tartalmas beszédét, melyben az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. — Az a munka — mondotta többek között Jaross Andor —, amelyet az év elején a szervezeti életben elindítottunk, nem ok nélkül való. Azt célozzuk ezzel, hogy minden egyes párt fokozottabb mértékben fogja folytatni romboló munkáját azokban az államokban, amelyekben még ezek után megtűrik. De nemcsak azok az államok kerültek most kínos helyzetbe, amelyek szövetséget tartanak fenn Oroszországgal, hanem a kommunisták is nagy zavarban vannak, hogy ezentúl újra a régi jelszó és a végső cél érdekében kell dolgozniuk. Az utóbbi időben a kommunisták programjából valahogyan kikapcsolták a forradalmat. A francia népfront azért tudott csak létrejönni, mert a világforradalom gondolatát kihagyta a programból. Amit azért kellett megtennie, mert különben nem lett volna járásnak meg legyen sajátos politikai közvéleménye, e járási taggyűléseken keresztül akarunk súlyt adni a járási képviselőtestület munkájának. A járási képviselőtestületi szervek fontossága évről-évre növekszik. — A csehszlovák politikai élet — folytatta ezután — még most sem foglalkozik mással, mint Beránnak, az agrárpárt elnökének újévi megnyilatkozásával. Ez a megnyilatkozás arra vall, hogy a csehszlovák köztársaság mai összetételében nem tudja megvalósítani azt a programmot, amelyben kimondja, hogy Csehszlovákia nemzeti állam. A csehszlovák nemzeti birtokállományt akarták előtérbe he, lyezni s Berán az első, aki kimondja, hogy helytelen politika az, amikor csakis egy nemzettesttel akarnak megoldani állami feladatot. A csehet a német, a szlovákot a magyar probléma érdekli legjobban s Szlovákia társadalmi és nemzetiségi rendje kedvéért a magyar problémát kell elsősorban megoldani. — Berán kimondta, hogy csak az illető nemzet többségi képviseletével tudják a kisebbségi kérdést megoldani. A cseh ember szemszögéből nézve, valóban politikai csalódást jelent egy ilyen nyilatkozat: a cseh ember nem igen számol azzal, hogy az állam sok nemzetiségből van összetéve. A sokféle itteni nép megbékülésétől, harmonikus egyensúlyától függ az állam jóléte, sorsa. Az igazság nem kisajátítható fogalom, hanem csak akkor érték, ha mindenkivel szemben egyformán engedjük érvékormányképes. A csehszlovákiai kommunista párt is többször fclkínálkozott a kormánynak, amit nem tehetett volna meg, ha még mindig a forradalom mellett harcol. Ezek most egyelőre tétován tekinlgclnek Moszkva felé és várják az újabb ukázt, hogy mint és hogyan értelmezzék az üzenetet, amely schogysem akar tetszeni azoknak a szalonkomiministáknak, akik a nagyhangú jelszavak hirdetéséből nem tudtak kifogyni ugyan, de a végső konzekvenciák levonásától remegtek. Sztálin üzenete a legjobban azokat a híveit izgatja, akik az elvek propagálásából éltek és virultak, de a világforradalom programját nent vették komolyan.
