Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-02-05 / 6. szám
4. oldal KOMÁROMI LAPOK 1938. febfuár 5. Goga szelleme kísért... A Prágai Magyar Hírlap egyik multheti vezércikkében a romániai zsidóüldözéssel foglalkozva nagyon talátóan matatott rá, hogy ime mit eredményezett Romániában a zsidóság egy jelentékeny részének azon opporlunus magatartása, amellyel az államfordulat után sietett megtagadni azt a nemzetet, amelyhez való tartozását pedig azelőtt nem szűnt eléggé hangoztatni és tényekkel dokumentálni. így tette magát Erdélyen a zsidóság önkezűleg magára maradottá, társatlanná és ezáltal az elfogult sovinizmus áldozatává. Mindezek megfontolására hívta fel a cikk a zsidóságot, mert ami tegnap Németországban, ma Romániában, az holnap és holnapután másutt ütheti fel a fejét. Ez a jóslás — úgy látszik már kezd is beválni. És pedig itt kezd. a végeken. Innen a szomszédos Érsekújvárból, a Slovensky Juh szerkesztőségéből röppentek fel a próbaballonok, hogy megállapítsák, merről, hogyan is fúj a szél. Ezért a P. M. II.-val éppen ellentétes álláspontra helyezkedve azt teszik a kísérleti cikkek kifogás tárgyává, hogy a zsidók nem elég jó szlovákok. A romániai emigránsok befogadása elleni — valljuk meg — teljesen jogos tiltakozásuk báránybőrébe bújva az itteni zsidóságnak is ötöst adnak magaviseletből. Nem elég meggyőző nekik dr. Reisz tartománygyűlési képviselő lierosztrátoszi kijelentése, sem aMasaryk szoborbizottság ülésén elhangzott — részben illetékes, részben illetéktelen — megnyilatkozások, ők mindezek őszinteségében tamáskodnak. — meri a zsidók még mindig magyarul, vagy németül beszélnek, sőt — Uram bocsá’ — in agyar vagy német újságot olvasnak. Nyilvánosan! Mi egyéb ez. mint tüntető dokumentálása annak, hogy »ime, mi mások vagyunk, mi inéin tartozunk a többi közé!« Tehát már ill tartunk. Evés közben megjött az étvágy. Már nem elég nem magyarnak, vagy nem németnek lenni, hanem tessék sürgősen asszimilálódni! Húsz év alatt! Nem éppen szerény kívánság azoktól, akik ezer év alatt sem asszimilálódtak, mert nem is kívánta ezt tőlük senki. Ha nem tudnak héberül — mondja a S. J. — beszéljenek szlovákul! Istenkém, de ha szlovákul sem tudnak? Tanuljanak meg! Vagyis aki egy hosszú életen át nem tudta megtanulni saját nemzeti nyelvét a hébert, az most vén napjaira, öreg fejjel, de sürgősen sajátítson el egy nehéz, nyelvének idegen beszédet. Mert ha erre képtelen, úgy államszempontból nem is megbízható és nem várhatjuk tőle, hogy »az általa képviselt tőke veszélyes időkben az állam rendelkezésére álljon.« Itthon vagyunk. Romániában is ilyenformán kezdődött, — az »általuk képviselt tőke« miatti irigységgel. De mégsem tulajdonítanánk az esetnek fontosságot, mert bármily autentikus legyen is a S. J. tájékozottsága, mégsem hisszük, hogy cikkei »felülről sügalmazottak« legyenek, ezért nem is foglalkzotunk volna az esettel, ha nem szerepelne benne egy olyan fontos momentum, mely könnyen félremagyarázásra vezethet, sőt alkotmányunk egyik fontos pillérének megingatására is alkalmas lehet. A három zsidócikk közül az egyiket aláírta a szerzője, aki pedig — a név után ítélve — nem más, mint a a komáromi járásbíróság vezető bírája. Cikkéből kétségtelenül kiolvasható, hogy amit írt, azt komolyan gondolta is. Ez pedig semmi esetre sem alkalmas arra, hogy egy bírótól feltétlenül megkívánt elfogulatlanság tekintetében megnyugtassa az igazságszolgáltatásért hozzá forduló kisebbséget. Nemcsak a zsidót, hanem a magyart is, mert ha a bíró úrnak nem elég megbízható az a zsidó, aki csak lolvassa a magyar újságot, hogy lehetne szíve szerinti maga a magyar? Mi. akiket évszázadok kényeztettek el bíróságaink pártatlanságával, aggódva gondolunk még a lehetőségére is annak, hogy bár képzelt, félremagyarázott okunk legyen a bíróságokba vetett hitünk megtánlorodására. Éppen ezért rendkívül veszélyesnek tartjuk. ha az igazság papjai a mindenki által tisztelt bírói szentélyből a politika sáros mesgyéjére tántorodnak. Nem fontos, hogy az a bíró valóban elfogult is legyen, ha egyszer megingott benne a jogkereső közönség bizalma, azt helyrebillenteni többé aligha lehet. Az államtekintélyét bíróságainak tekintélye erősíti a legjobban. Az a biró tehát, aki ezt a tekintélyt röpke politikai sikerek, hangulatos, divatos jelszavak kedvéért kockára teszi, többet árt az államnak, mint az a szegény felvidéki öreg zsidó, aki a vasúton magyar nyelvű újságot mer olvasni. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt komáromi pártszervezetének városi gazdasági bizottsága február 4-én id. K óllá ny i Miklós elnöklete mellett ülést tartott, melyen a város 1938. évi költségvetésével foglalkozott. Az elnök a költségvetést részletesen kidolgozott, alapos jelentésben ismertette a bizottság előtt és úgy a szükségleti, mint a fedezeti rovatok tételeinél szakszerű észrevételeket tett. A bizottság az elnök megállapításait magáévá tette és leszögezte, hogy a város szükségletei az előző évekhez képest jelentékenyen emelkedtek, amit igazol a kormány biztosság azon intézkedése is. hogy a szükségletbe 1,704.124 Ké-val többet állított be. mint az 1936. évben mutatkozó kiadás, a fedezetnél pedig 697.227 Kcval kevesebb, mint az 1936. évi hozam volt. Ennek a két tételnek 2,401.351 Kc-t kitevő összege nemcsak fedezi a 200 és lOO'V'o-os pótadóknak levonásával kimutatott 2,214.3445 Ke hiányt, hanem 187.006 Kc-vel még fölözi is azt. Ezen maradványösszegből s az adósságok és kamatok törlesztésére vonatkozó, a D. XII. fejezetnél meghagyott 815.212 Kc-ból. tehát összesen 1,002.248 Kc-ból a város 12,218.280 Kc-t kitevő tartozásainak kamatai, törlesztési részletei minden fennakadás nélkül rendezhetők lennének. A bizottság nevében F ü 1 ö p Zsigmond járási pártelnök mondott a minden részletében lelkiismeretes gondossággal, alapos megfontoltsággal és szakértelemmel kidolgozott ismertetésért meleg köszönetét Kollányi Miklós biz. elnöknek, akinek e kérdésben az adózó polgárság érdekeinek szigorú szemelőLt tartásával megalkotón felfogását a bizottság egyhangúan magáévá tette és jelentését tudomásul vette. A költségvetéshez még hozzászólt Broczky István alelnök, majd a bizottság Kállay Endre dr. pártelnök indítványára egyhangúan kimondotta, hogy a költségvetés tetemesen felemelt szükségleteire nézve a Ilalaváes Alojzia nyug. ógyallai tanítónő csaknem gyilkos merénylet áldozata lett. Halavács Alojzia pénzére s néhány ékszerére régóta szemet vetett Kenderesi Sándor ógyallai legény, aki az alkalmat várta, hogy kirabolja az idős asszonyt. Addig ólálkodott Halavács Alojzia lakása körül, amíg ki nem szimatolta azt, hogy a tanítónő cselédlánya templomija megy s így szabad az út a rablás számára. Alkonyati időben átmászott a magas kerítésfalon, a nyitva felejtett fáskamrában letette a kabátját, hogy jobban tudjon mozogni, aztán fejszét kerített s becsengetett a házba. A csengetés után elbújt egy oszlop mögé, hogy alkalmas pillanatban, ha ajtót nyit ineki a tanítónő, előugorhasson s leüthesse áldozatát. A tanítónő azonban, saját szeren-Mi megvagyunk győződve arról, hogy a bíró úr mint eddig, úgy ezután is meg tudja őrizni tárgyilagosságát a bírói székben. Garancia erre az a bátor felszólalása, mellyel védelmére mert kelni egyik szoborbizotlsági ülésen a Klapka szobornak. De mégis aggódunk, hogy annak a zsidó peres félnek, aki legközelebb pert veszít nála, nehéz lesz megmagyarázni, hogy valóban azért vesztette el a perét, mert nem volt igaza. Az igazságszolgáltatás tárgyilagosságába vetett mélységes és rendjthetetlen bizalmunk kényszerítetl berniünket mindezek megírására, ha mindjárt előmozdítottuk is ezáltal a bíró város illetékes hivatalában a párt vezetősége részletes felvilágosítást fog kérni s erről később tájékoztatni fogja a bizottságot. D e r f i n y á k Gusztáv főtitkár. Reicher Miklós titkár felszólalása után Kristóf Sándor pártigazgató tett jelentést a párt vezetőségének a város ügyeiben történt ismételt eljárásáról és ifj. dr. Mohácsy János ügyésznek e vonatkozásban kifejtett önzetlen munkálkodásáról, akinek fáradozásaiért a bizottság jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A jelentés tudomásulvétele után több kisebb ügyet intézett el a bizottság, melynek tagjai mindvégig élénk érdeklődést tanúsítottak a tárgysorozat iránt. Hodzso Milán 60 éves Hodzsa Milán dr. miniszterelnök február 1-én töltötte be életének hatvanadik évét, amely alkalommal a koalíciós kormánypártok orgánumai nagy elismeréssel emlékeztek meg a kormányelnök pályafutásáról. Ünnepi cikkekben méltatták politikai és államférfim működését s kiemelték azokat az érdemeket, amelyeket a Csehszlovák köztársaság létrehozásában és fejlődésének előmozdításában kifejtett tevékenységével szerzett. Benes dr. köztársasági elnök meleghangú kézirattal üdvözölte s a köztársasági agrárpárt, valamint a minisztertanács és a csehszlovák politikai körök szerencsekivánataikkal keresték föl a gyengélkedése miatt visszavonult miniszterelnököt. Komáromban a csehszlovák köztársasági párt február 1-én, kedden este 7 órakor a régi vármegyeháza emeleti nagytermében a miniszterelnök tiszteletére ünnepélyt rendezett, melyen a katonai és polgári hatóságok képviselői s az agrárpárt tagjai nagy számban vettek részt. Az ünnepélyen Csömör István agrárpárti képviselő tartott beszédet, Tromler Erzsébet cséjére, nem nyitott ajtót, mert a rabló rosszul csengetett. A tanítónő s a cselédlány ugyanis megbeszéllek egy csengetési módot s Kenderesi nem úgy csengetett. Közben a lány hazaérkezett s nyitva találva a fáskamrái, becsukta! Vele együtt a legény kabátját is. Kendercsi látta ezl, idegesen mozogni kezdett s elárulta magát. A cselédlány odament, kérdőre vonta, mit keres az udvaron. A legény azt válaszolta, hogy tolvajokat látott az udvaron, azért jött be. Másnap a fáskamrában megtalálták a legény télikabáljál s feljelentették Kenderesit a csendőrségen. Kenderesit letartóztatták, bevallotta, hogy le akarta ütni a tanítónőt s ki akarta fosztani. Hétfő, a dráma és a szerencsés szí nigazgató A legszerencsésebb színigazgató, akit eddig ismertünk, pedig jó so- Izat ismertünk, Földes Dézsa, a most nálunk szereplő színtársulat igazgatója, akinek a kezében a levegő is arannyá válik. A színészet történetében a hétfői nap a legszerencsétlenebb napok közé tartozik. Szombat, vasárnap a közönség kimutatta magát »zsebileg és testileg« fáradt és hétfőn nem igen megy szórakozni. Ilyenkor a vidéki színházak üresek. S>ok igazgató hétfőn nem is tart előadásfí, vagy olyan alacsony helyárakkal, hogy arra már a közönségnek tényleg meg kell mozdulnia. Azonkívül a vidéki színházak műsorán a dráma szintén szerencsétlen dolog, meri szívesebben nézik mag a leglehetetlenebb operettet az emberek, mint az okos, szép drámát. Szóval a hétfő és a dráma két olyan szerencsétlen dolog, amelyből eyy is eléggé lesújthat ja a társulatot. És ime, a merész Földes Dezső most hétjön drámái mert előadalni. Az eredmény: telt ház. Igaz, hogy hétfőn volt a miniszterelnök 60-dik születésnapjának előestéje, a hatalmas drámát díszelőadásképpen hozta színre a direktor és erre megtelt a nézőtér. De nem a szokásos színházlátogatókkal. Láttunk ott olyan arcokat, amelyek eddig nem voltak láthatók <a magyar színházban és biztosan nem is fogjuk többet ott látni őket. Igen soknak a látogatása nem a magyar színészeinek szólt, hanem pártpolitikai megnyilatkozás volt. Tatán sokan meg sem értették a magyar előadást. Nem hisszük, hogy •azok, akik felé ez a demonstrációs gesztus szól. he gondolnának valami mosolygósat magukban egynémelyek lázas »gerinces« igyekezetétől. Milyen szép volna, ha ugyanezek az arcok feltűnnének akkor is, amikor nem pártpolitikai hűséget, hanem egyszerűen magyar összetartozást magyar érzést, kulturszeretetet kellene bizonyítani. Amikor meggy6- ' ződésből keresi fel a »színházrajongó a színházat, vagy belső szükségből áll a magyar művelődés szolgálatába s nem azért, hogy tüntetőleg megmulassa magát a felen voltak között I a hivatalok vezetői előtt s ebből bizonytalan módon tőkét kanyaritson magának a jövőre. Az egész dologból a szerencsés igazgató került ki győztesen: hétfőn drámával is tudott telt házat csinálni. Színigazgatók, ezt csináljátok 'hóna! HANGOS MOZI Charlie Chan a cirkuszban Bemutató vasárnap, február 6-án. 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel! Charlie Chan (Warner Öland) a kínai mesterdetektív hatalmas cirkuszfilmjét csak vasárnap mutatja be a Modern mozi. Az izgalmas detektívtörténet teletűzdelve cirkuszatrakciókkal táblás házat vonz, ezért ajánlatos jegyekről elővételben gondoskodni. A pótfilm hangos híradó. A császár kémnője Orczy bárónő regénye után. Sibylle Schmitz és Karl Ludvig Diehl. Orczy báróné regénye egy valódi kémtörténetet göngyölít fel Bécs és Varsó színhellyel. Karl Hartl avatott kézzel nyúlt a témához és a legjobb szereplőket osztotta he: Sibylle Schmitz, Karl Ludwig Diehl, Friedl Czepa, Inge List, Anton Edtliofer és Fritz Rasp, akik mind hozzájárulnak a nagyszabású, érdekfeszítő kémregény sikeréhez. A bemutató hétfőn és kedden, általános érdeklődésre tart számot. Az orvos asszonya Robert Taylor és Barbara Stanwyck. A Metro kimagasló slágerfilmje: Robert Taylor, Barbara Stanwyck és Jean Herholttál a főszerepben »Az orvos asszonya«. A tudományos expedíció veszélyes feladatai bogozódnak össze a szerelmi történetben, melyet szerdán és csütörtökön mutat be a Modern mozi. Jön: Zarali Leander, az új svéd csillag nagyfilmje: Üj élet felé. úr előléptetését. Az Egyesüli Párt a város 1938. évi költségvetéséről pedig ünnepi ódái szavalt. w Gyilkolni akart Ogyallán egy elvetemült legény Nem jól csengetett a rabló s ez volt a tanítónő szerencséje^
