Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-01-29 / 5. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK Megszüntették Magyarország pénzügyi ellenőrzését. — január 28. A csehszlovákiai magyar kaiolikusok a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson. A csehszlovákiai magyar zarándo­kok szervezésével megbízott Pfeiffer Miklós dr., kassai székesegyházi ka­nonok, mint a szervező bizottság el­nöke, továbbá a szervezés magyar ta­gozatú bizottsága december hó folya­mán lemondott. Azok az elvi nehézsé­gek, amelyek a bizottságot lemondás­ra kényszerítették, az elmúlt napok­ban megoldást nyertek. A kongresz­­szus ügyeinek további vezetésével a Püspöki Kar és a kongresszus cseh­szlovákiai intézőbizottsága Meggyesi Sándor rozsnyói ig. tanítót bízta meg. A kongresszus tájékoztatója, ami rész­letes tájékoztatást nyújt az utazás költ­ségeiről, az elszállásolás módozatai­ról, a közeli napokban jelenik meg. Ezt a tájékoztatót megfelelő példány­­számban a plébániai hivatalok kapják meg, ahol az érdeklődők vagy a már jelentkezettek díjtalanul megkaphat­ják. A kongresszusra jelentkezni le­het minden .plébániai hivatalon és köz­vetlenül Meggyesi Sándor ig. tanító­nál, Rozsnyón. Útbaigazítást és min­dennemű felvilágosítást ugyancsak az utóbbi cím ad. Pozsonyban a Katoli­kus Akció irodája (Prímás tér 1. II. emelet) d. e. 10—12, d. u. 3—6-ig fogad el jelentkezéseket és ad útbaiga­zítást. Az Eucharisztikus Világkong­resszusra Budapestre utazó csehszlo­vákiai magyarok száma nincsen kor­látozva s így megbán a lehetőség arra, hogy minél nagyobb i. számban ve­hessenek részt azon a szlomkiai ma­gyarok is. Az Eucharisztikus Világ­kongresszusra 1938. február 15-ig le­het jelentkezni: Meggysi Sándor ig. tanító, Rozsnyó címen. Biztosítási és járadék-ügyekben a Központi társadalmi biztosító intézethez küldött beadványokban mindig feltüntetendő a biziosíloil tagsági igazolványának a száma is. A prágai központi társadalmi bizto­sító intézel ezúlon is figyelmezteti tagjait, járadékosait, s mindazon sze­mélyeket, testületeket, intézményeket és hivatalokat, amelyek aggkor- cs rokkantság esetére való biztosítási, vagy járadék ügyekben hozzáfordul­nak, hogy beadványaikban (kérvénye­ikben, jelentéseikben) feltétlenül és mindig tüntessék fel a biztosított tag vezeték- és keresztneve mellett a szo­ciális bzitosíiás céljaira kiadott tag­sági igazolvány számát is. Oly kivé­teles esetekben, amikor a levélíró nem tudja az igazolvány számát, feltétle­nül szükséges, hogy a tagnak leg­alább pontos születési adatail (a szü­letés helyét, évét, hónapját és napját) adja meg. Ha ugyanis a beadványban nincs megadva a biztosítóit tagsági igazolványának a száma, s nincsenek feltüntetve pontos születési adatai sem, s emiatt nem lehet megállapítani, hogy a beadvány melyik biztosítottra, vagy járadékosra vonatkozik, a beadvány el sem intézhető. Figyelembe veendő, hogy a központi társadalmi biztosító intézet eddig több mint 4 és fél miihó egyén igényét tartja nyilván, akik kö­zül sok biztosítottnak vezeték-, sőt keresztneve is egyező, s így csupán a tagsági igazolvány számp s a (pontos születési adatok alapján állapítható meg, hogy melyik biztosítottról, vagy járadékosról van szó. A központi társadalmi biztosító in­tézet ezért felkér mindenkit, aki agg­kor és rokkantság esetére való biz­tosítása alapján valamely szolgáltatás folyósítása iránt kérvényt nyújt be, vagy egyes tagok biztosítása, illetve igénye tekintetében információi kér, hogy ezt a figyelmeztetést tartsa min­dig szem előtt, s aszerint járjon el. — Dr. Airy megérdemelte a neki állított szobrot. Ő fedezte fel azt a szert, mely megszabadított 12 millió embert reumás és ischiaszos fájdal­maitól. Az ismert »Anker Pain-Expel­­ler« bedörzsölések sok kétségbeesett­nek adták vissza életkedvét. A népszövetség tanácsa január hó 27-én tartott ülésén tárgyalta a pénz­ügyi bizottságnak Magyarországra vo­natkozó jelentését és ezzel kapcsolat­ban a következő határozatot fogad­ták el: A tanács tudomásul veszi a pénz­ügyi bizottságnak Magyarországra vo­natkozó jelentését és a Magyarország képviselője által tett kijelentéseket. A tanács őszinte szerencsckivánatait A Prot. Nőegylet teaestje A komáromi jótékony egyesületek az utóbbi években családias jellegű teaeslélyeket rendeznek, amelyek igen szép eredménnyel járnak. Eltekinte­nek a fényes, toalettektől pompázó bá­láktól, amelyek a résztvevőknek nagy kiadásokat okoznak s amelyeknek ren­dezése igen jelentékeny költséget emészt fel a kitűzött jótékony cél rovására. A nemes gondolkozású társadalom igen szivesen keresi fel ezeket az estélyeket, amelyek vonzóerejüket éppen családi­as jellegük közvetlenségének és ked­ves hangulatának köszönhetik. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet is, felbuzdulva a többi azo­noscélú humánus egyesület példáján, vasárnap, január 23-án nagysikerű teaestélyt rendezett a Dózsa-féle Vi­gadó emeleti termeiben, ahova a város magyar társadalmának szinét-javát egy begy üj lölte. Az estély egyike volt az. idei szezon legsikerültebbjeinek s azok, akik azon resztvettek, felejthetetlenül kedves emlékekkel lettek gazdagab­bak. A Vigadó, hatalmas termében kö­röskörül elhelyezett asztalok körül már este 6 órakor megteltek a helyek s az illatos tea felszolgálása után a megjeleni fiatalság éjfélig tartó tánc­ban vett részt, inelv tömör kolonnék­­ban mindvégig a legjobb kedvvel folyt. A közönségnek külön büffé is rendel­kezésre állott, az italokat a vendéglős szolgálta fel. A jótékonycélra több ne­­messzívű egyleti tag tortát és bort ajándékozott, amelyeket kisorsoltak. A megjelent közönség igaz öröm­mel időzött a teaestén, meri ott szere­tetteljes fogadtatásban és figyelmes ki­szolgálásban, az ifjúságnak pedig vi­dám szórakozásban volt része. Dicsé­ret és elismerés érte a Prot. Jót. Nő­egylet jeles vezetőségének és tisztika­rának, mely P'tP Kovdch Elemérné elnökkel az élén, ezúttal is önzetlen odaadással fáradozott az .est sikerén, ami teljes mértékben jelentkezett is. Az est tiszta jövedelme a szegények segélyezésére lesz fordítva. A sajtó és az egyesületek A megállapítás Szlovákiában álta­­talános: a vidéki magyar sajtó úgy­szólván közös álláspontra helyezke­dik a helyi egyesületekkel való viszo­nyában. Forgatva a vidéki sajtó lap­jait, akár a lévai, akár az újvári, vagy a losonci helyi lapot nézegetjük, mindenütt .eszmecserék folynak a he­lyi egyesületekkel, mert ugylátszik, az a vád, hogy a sajtó nem foglal­kozik eléggé az egyesületek munkájá­val s keveslik a propagandát... Lo­soncon például szókimondva állapí­tották meg, hogy az egyesületeknek nincsen okuk panaszra, hogy a sajtó nem ismerteti keltőképpen az egyesü­letek. intézmények, stb. munkáját. A losonci lap szerint például nem az újság érdeke, hanem az egyesületeké, hogy az egyesületi működés az újság­ba bekerüljön s azért az egyesületek legjobban teszik, ha beszámolóikat maguk küldik be kis közlemény alak­jában a szerkesztőségbe. A szerkesz­tőség feladata elbírálni aztán, hogy milyen terjedelemben, milyen alak­ban, vagy módon kerülnek közzé ezek a híradások. A sajtó képviselői nem tudják magukat négy-ötfelé megosz­fejezte ki Magyarországnak, hogy az elmúlt évek súlyos gazdasági és pénz­ügyi helyzete ellenére is kérésziül tu­dott vergődni a válságon. Magyar­­ország pénzügyi ellenőrzését meg­szüntetik. így Tyler népszövetségi pénzügyi ellenőrt, aki 1931 október 31-től mű­ködik Magyarországon, ez év március 31-én felmentik ténykedésétől. A bu­dapesti Nemzeti Bankot tehát márci­us 31-től a nemzetközi fórum nem fogja ellenőrizni. tani ,különösen farsang idejében, hogy mindenütt ott legyenek s valljuk is be, a sajtó képviselőinek nem leg­első feladata az, hogy egyesületek bel­ső életéről tájékoztassa közönségét. S ha néha, tárgyilagos szemmel, olyat lát meg a sajtó képviselője,, ami nem tetszik az egyesületnek,. az rendszerint neheztelést von maga után: Ez a ne­heztelés akkor is bekövetkezik, ami­kor a sajtó tárgyilagos akar maradni s e színvonalon mozogva nem dicsér agyba-főbe minden nyilvános megmoz­dulást. (És még arról is lehetne szó­lam, hogy néha a sajtó küzd a verti­kálisan felfelé emelhető dicsérőjelzők új változataiért...) Komáromban is azt a rendszert kellene behozni, hogy minden egyesület nevezzen ki sajtó­­referenst, akinek kötelessége az egye­led megmozdulásokról tájékoztatni a sajtót. így aztán megszűnnek a pana­szok. A szerkesztőség sem anyagilag, sem fizikailag nem képes annyi he­lyen képviseltetni magát, ahány ren­dezés egy idényben lefolyik. Nagyon helyes volna, ha az egyesületek a ren­dezésekkel kapcsolatosan nemcsak elő­zetes reklám cikkekkel halmoznák el a lapokat, hanem a rendezés után is elküldenek kommünikéiket. — ez alatt semmiesetre sem a köszönetnyil­vánítást értjük, amelyért fizetni kell. de sem a dicséretek szuperlativuszai­­nak halmozását, — és segítenének a sajtó túlságosan elfoglalt munkásának. Ennélfogva nem lenne annyi tömeges megsértődés. A sajtó szívesen áll a nagyközönség rendelkezésére, tájékoz­tatására. Azonban a nagyközönség is támogassa valamennyire a sajtót; ne­­csak elvár jon, hanem adjon is... így aztán szilárd a társadalmi kapocs a sajtó s az egyesületek között. — Betanítóit rendőrfcutya fogadta a légyotton. Két lévai munkanélküli fiatalember a mull hét egyik estéjén 11 óra tájban légyottra ment a do­hánybeváltó mögötti újtelepnek az ál­lomás felé eső részére. Azonban a várva-várt nő nem volt pontos és a fiatalemberek türelmetlenül sétálgat­tak, minden gyanút elkerülendően a házsorokon kívül. Váratlanul az állo­más felől egy kutya rohant rájuk, majd utána két férfi, akik nemhogy iparkodtak volna a két fiatalembert kellemetlen helyzetéből megszabadí­tani, de inkább a kutyának segítet­tek. A két fiatalember széttépett ru­hával, több kutyaharapással és ütle­gelés nyomaival szabadult meg a kel­lemetlen helyzetből. Állítólag széntol­vajoknak nézték őket. Ismeretlen let­tesek ellen megtették a bűnvádi fel­jelentést. — A Komáromi Jótékony Nőcgylel legközelebbi teaestje február hó 5-én, szombaton 5—11 óráig fog tartani a Tr.omler-szálló különtermében. (Múlt­kori számunkban január 6-át közöl­tünk, ez a terminus időközben meg­változott.) A Jótékony Nőegylet ren­dezősége nagy szeretettel várja a kö­zönséget. Meghívók nincsenek! — Az emberek elveszítik minden életkedvüket, mert sokat, szenvednek reuma, ischias ideg és fejfájásban. A kétségbeesésre pedig semmi ok nincs, hiszen hány szenvedő vissza­nyerte »Togal« által egészségét. Togal Önnek is segíteni fog. Egy kísérlet meggyőzi. Minden gyógyszertárban kapható. A nagyközönség panaszkönyve Tiszteli Szerkesztőség! Mivel ügy hallottam, hogy a velem megtörtént eset már többször előfor­dult, hát azért teszem szóvá, külön­ben csak magamban bosszankodnék, de így, nyilvánosságra hozván á dol­got, talán az arra illetékesek nagyobb gonddal kezelik az ügyet. Vasárnap délután színházba indultam többed­­magammal. Szűcs László neves opera­énekest akartuk meghallgatni a »Mo­soly országa« című Lehár operettbén. A nézőtéren aztán kitűnt, hogy a mi székeinket kétszer eladták, vagyis két­szer adtak ki rá jegyet. Bosszankodva vettük ezt tudomásul és mivel a nagy művészt okvetlenül meg akartuk hall­gatni, hát beletörődtünk sorsunkba és pólszékekre ültünk. A helyünk nem volt valami prima, tekintettel, hogy fölemelt helyárakat fizettünk. Ha a kétszeri jegyeladás tévedés, akkor is bosszantó, ha pedig szándékos, akkor még jobban bosszantja azokat, akik ilyen jegyeket kaptak. A vasárnap délutáni előadást az is zavarta, hogy a siketnéma intézet tanulóit a széksor rok mellé engedték be és a mozgás nem egyszer zavarta az előadást. Több figyelmet kérünk a rendezőségtől még akkor is, ha nem szerepel vendég a színpadon. Soraink szives közlését kérvén, ma­radtunk a tek. szerkesztőségnek kész szolgái több szín házba járó. Az „útonálló“ pozsonyi kapu. Igen tiszteli Szerkesztő Ur! Kérem, szíveskedjék helyet adni néhány köz­érdekű soromnak, amely azok érde­kében szól, akiket sorsuk Komárom­ba a pozsonyi kapun keresztül hoz be. Csaknem minden nap jövök-me­­gyek a pozsonyi kapun keresztül autóval, néha kocsival s meg kell állapítanom, hogy a közlekedési le­hetőségek itten egyre botrányosab­bak lesznek. Nem tudom, milyen ér­dek vezeti a várost abban, hogy a Pozsony felől érkező idegenekuiek a legelőnytelenebb arcát mutassa és a legbarátságtalanabb üdvözletét Tol­mácsolja«: de való, hogy a pozso­nyi kapu tája olyan gödrös, olyan ve­szélyes emberre, állatra és járműre, mintha nem is Délszlovákia főváro­sában, hanem a csilizközi cigányput­riknál járnánk. Már magában véve az a körülmény, hogy az országút síne­ken át vezet, ahol nincsen sorom­pó s a lehervonat váratlan időközök­ben bukkan föl, — ez elég arra, hogy a gyanútlan utasok életveszélynek le­gyenek kitéve. De erre a sorompó nélküli vasulisin-csoporlra rádupláz az a sok gödör, buta kanyar, figyel­meztető jel nélkül tekergő országút, minden akadályával, amely végül ten­gelytörésre vezet. Ennek alapos és sürgős javítását kéri egy adófizető. 1938. január 29. Milyen lesz a Legényegylet bálja? A komáromi farsangi szezonnak mindig kiemelkedő eseménye szokott lenni a Kát. Legényegylet reprezen­tációs táncestélye. A utóbbi években megrendezett nagyskierű és ötletekben gazdag le­gényegyleti bálok meglehetősen nagy gond elé állították most az egyesület vezetőségét, hogy az idei bálját mi­lyen keretek között rendezzék meg. A rendezőbizottság a nap-okban tar­tott ülésén — engedve a közóhajnak — egyhangúlag úgy döntött, hogy a február 27-én rendezendő bálját »Magyar bál« címmel és jelleggel rendezi meg. A magyar bál sikere érdekében már megkezdődtek az előkészületek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom