Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-31 / 53. szám
ötvenkilencedik évfolyam rádióműsort hozza Szómba!, 1938. december 31 Új év - új hii Komárom, — december 30. A haldokló év utolsó óráiban búesút mondunk a letűnő esztendőnek és reménykedő lélekkel köszöntjük az eljövendő újévet, amely az ismeretlenség ködös homályából kezd kibontakozni. Az elmúlt év a szinte végcnelküii izgalmak éve volt, telve olyan eseményekkel, amelyek a legtöbb esetben váratlan meglepetésül szolgállak, bár a történések egymásutánjában meg volt az okozati összefüggés és a történelmi fejlődés is. Feszült idegességben köszöntött reánk az újév, ez az idegesség nemcsak egy es országok életében volt állandó, hanem annak hatása messze országokra kiterjedt s habár az események színhelye Európa, sőt közelebbről Középeurópa volt, az egész világon nagy izgalmakat vallottak ki. Ausztriának Németországhoz való vérnélküli csatolása, a szudétanéinetek által lakott csehországi területeknek a néinetbirodalomba történt bekebelezése, Csehszlovákia lengyellakta területének Lengyelországhoz és a magyar Felvidéknek az Anyaországhoz való visszacsatolása olyan nagyhorderejű történelmi események, amelyek nemcsak új korszakot nyitottak Középeurópa történetében, hanem a különböző érdekelt nemzetek felszabadulását és a testvérnemzetekkel egyesülését is előmozdították. Reánk, felszabadított magyarokra, különösen nagy jelentőséggel bírnak ezek az események, mert minket húsz, szenvedésekkel teljes év után szabadított ki egy olyan hatalom fojtogató karmaiból, amely végső céljául az elnemzelieUenítést tűzte ki s amely a magyarságot végpusztulásra ítélte. Bár a trianoni békediklátum következtében Cseh-Sztovákiába bebelezett magyarság minden rendelkezésére álló eszközzel törekedett ellenségeivel szemben nemzeti és faji jogait megvédeni, csak reitendes harcok árán sikerült megtartani magát abban a tengerben, amely állandó elnyeléssel fenyegette. Már Cseh-Szlovákia megalakulásakor kimondották a halálos Ítéletei ncmzclüukrc s a kétévtizedes küzdelem ennek az itételnek végrehajtása ellen folyt, anynyival is inkább, meri ellenfeleink nem váltogatták az eszközöket gonosz szándékuk tervszerű és céltudatos elérésére. Felszabadulásunk nagyszerű történelmi lénye egy új. boldogabb korszaknak, termékenyebb életnek kilátásait nyitotta meg előliünk, újra szabad ország szabad gyermekei leüünk, akik bekapcsolódunk drága hazánk neinzctépílö munkájába s Okik örökre áldjuk azokat, akik feltámadásunkat előmozdították s akik! megmentettek bennünket a pusztulás-/ tél, Az örök bála érzésével tekintünk főméltóságú Kormányzó Urunkra s n magyar kormány tagjaira, akik szívós kitartással, bölcs előrelátással s törhetetlen hittel készítették elő a felszabadulás útja" és italával vagyunk eltelve nagy tekintélyű szövetségesünk: Németország és Olaszország iránt, melynek vezetőt a sorsdöntő időkben mellénk állottak és érdekünkben döntöttek. Nekünk csak az öröui és hála szava jöhet ajkunkra, ha visszagondolunk a letűnő esztendőre s bár fájdalommal emlékezünk meg azokról a Jaross miniszter Komáromban Megalakult az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga nyilvánítás kisérle. Az Egyesüli Keresztény Nemzeti Liga komáromi osztálya Beírtál Iván főispán bejelentése után kimondotta megalakulását s megalakította tisztikarát. Elnök lett: Bar-Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga csütörtökön délelőtt tartotta komáromi osztályának alakuló ütését. Az ülést Bariul Iván komárommegyei főispán nyitotta meg. Bartal Iván bevezető szavaiban üdvözölte a megjelenteket, rámutatva az osztály alakulásának különös jelentőségére. Majd dr. T jrzsay-Biber Gyula, a Liga országos ügyvezető elnöke szólalt föl. Tolmácsolta gróf Teleki Pál kultuszminiszternek, a Liga elnökének üdvözletét, hangsúlyozta, hogy a küszöbön áll|ó új korszak új kötelességeket ró a magyarságra s megújhodott szvitemet kíván. E meyújhodásban az út it a felvidéki magyarság jelölte ki. I)r. Viczián István alelnök, ny. államtitkár ismertette a Liga célkitűzéseit, múltját s jövő feladatait. Ezekután Jaross Andor miniszter emelkedett szólásra. Jaross Andor többek között a következőket mondotta: — Mi, akik új magyar közéletet akarunk: ellene vagyunk minden egyletesdinek. A Keresztény Nemzeti Ligára azonban mégis nagy szükség van, mert amíg nem lesz tökéletes egység a nemzet, a közéleti törekvések, az állam |s a magyar érdekek között, addig szükség van olyan célzatos társadalmi munkára, amely az egység felé vezet. Társadalmunk mai állapota hasonlít ahhoz az épülethez, amelyből hiányzik a fenntartó vast raver zszerkezet. Ezeket a traverzeket akarjuk most beépíteni és erősíteni. A pilléreket a magyarság csak a saját maga műhelyében tudja kikovácsolni. Az ehhez való erőt a keresztény magyar lelkiségből merítjük. Szükségünk van erős keresztény lélekre, öntudatos magyar gerincre. Ma, amikor a kormány is ezt akarja, ne csodálkozzék senki azon, ha e célok érdekében a szokottnál gyökeresebb eszközökhöz nyúl. Bátran teheti ezt a kormány, mert a felelősséget vállalja is érte. A kormánynak ezzel a munkájával a Liga céljai is teljesedésükhöz közelednek. A felvidéki magyarság előtt ez a célkitűzés nem új, mert a kisebbségi sorsban önkéntelenül alakult ki s húsz évig ezzel a célkitűzéssel élt. Ezzel a szellemmel tudta társadalmi s politikai egységét kialakítani. A felvidéki magyarság húsz éven át megacélozódott erejét, megujhodott szellemét az egyetemes magyar célok szolgálatába állítja. Jaross Andor beszédét nagy tetszés* Példátlan agitáció folyik Nyitrán Magyarország ellen A naavsuránvi szlovákok feavveres tüntetése A magyar kormány magyarázatot kért Prágától a területünkön folyó szlovák izgatásért tál Iván főispán, társelnök: Nagy Nándor, ügyvezető elnök: dr. Baranyay Dezső, alelnök: Schubert Tódor, Szontágh Zoltán, titkár: Csizy István, pénztáros: Gyalókay Miklós főjegyző: Végh Kálmán. Az ülést Bartal Iván főispán zárószavai fejezték be. A résztvevők a Központi Szálló különtermében közebéden vettek részt. — december 30. December 24-én az éjféli mise után Nagysurány községnek szlovák lakossága tömegben az ottani csendőrőrs elé vonult és a községnek Csehszlovákiához való visszacsatolását követelte. Amikor a tömeg fellépése fenyegetővé vált, a csendőrörs azt szétoszlatta./ Másnap, karácsony első ünnepén, a délelőtti misé után a szlovák lakosság újból tömeggé alakulva, de ez alkalommal már botokkal és késekkel felfegyverkezve vonult a csendőrőrs elé. A csendőrörs a tömeg támadó feliépével szemben és rendkívül szorongatott helyzetében kénytelen volt fegyverét használni. Ennek következtében, sajnos, egy személy meghalt, többen pedig megsebesültek. A fenti tényállással kapcsolatban illetékes helyen a következőket jelentették ki: Mindenekelőtt meg kell állapítani,/ hogy egész december 24-éig vér nélkül sikerült a rendet és nyugalmak Nagysurány ban fenntartani, a következő napon azonban a község szlovák lakossága fegyveresen támadt neki az ottani magyar karhatalmi közegeknek. I A sajnálatos esemény annak az agitációnak az eredménye, amelyet amint az megállapítható volt, Nyitráról irányítanak és amely agitáció arra irányul, hogy Nagysurány községei csatolják viszsza Csehországhoz. Szükséges megemlíteni, hogy a nagysurányihoz hasonló agitáció volt észlelhető Hornját községben is, de olt sikerült azt vérontás nélkül elintézni. Az agitáció fennállásának bizonyítására szolgáló röplapok az illetékes magyar helyek kezében vannak. Ugyancsak nem jó szolgálatot tesznek a magyar-szlovák viszonynak azok a szlovák vezető férfiak, akik a pozsonyi és a besztercebányai rádión keresztül még tegnap is azt hirdették, hogy: »Igazuk van a komjátiaknak, a surányiaknak, akik minden erejükkel az anyaországhoz való visszatérésért küzdenek.« A magyar kormány legutóbb is kézzelfogható tanúbizonyságát adta annak, hogy jó viszonyban kíván élni szlovák szomszédjával és ezért a magyar kormányt egész különös módon és kínosan érinti a Nyitráról irányított állandó provokáció, amely, úgylátszik, a jó szomszédi viszony megzavarását tűzte ki céljául. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A budapesti csehszlovák ügyvivő szerdán délelőtt felkereste a külügyminiszter állandó helyettesét és több folyó üggyel kapcsolatban felemlítette az ismretes nagysurányi esetet. Vörnle dr. követ utalt az ügyben tegnap kiadott közleményre, amelyben máris megnyilvánult, hogy menynyire sajnálatosnak tartják az illetékes magyar körök az esetet. A külügyminiszter állandó helyettese ama biztos reményének adott kifejezési, hogy ez nem fog megismétlődni, amennyiben a határmenti lakosságot kívülről nem izgatják. Illetékes helyen a fentiekhez hozzáfűzik, hogy a magyar kormány diplomáciai úton magyarázatot kért a prágai kormánytól azért a veszedelmes izgatásért, amelyet magas állású szlovák politikusok írásban és a rádió igénybevételével magyar területen megindítottak. testvéreinkről, akik Európa különböző államaiban szenvednek még rabszolgaságban, mégis a szabadság legszentebb érzése fogja el szivünket a történelmi változásra, mert nemzeti jövőnket biztosítva látjuk. £s amilyen örömmel emlékezünk felszabadulásunkra, olyan reménykedéssel tekintünk a jövő elé, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nemzet ősi ereje, ösztönös akarata és ezer év viharában megaeélosodolt szívóssága egy szebb és boldogabb korszaknak képezi megrendílhelellen fundamentumát, melyet meg nem őrölhet az idő, meg nem gyengíthet az ellen intrikája, a belső torzsalkodás, mert az áll sziklaszilárdan s amint egy évezred viharait kiállta, ki fogja állani egy másik évezred megpróbáltatásait is, — ha netalán ez volna osztályrészünk is. Hitünket megerősíti az a tudat, hogy minden magyarnak rá kell ébrednie arra, hogy Magyarország életérdeke azt követeli valamennyi fiától, hogy minden szellemi és anyagi erőt a nemzet szolgálatába állítsunk, mert csak így érhetjük el, hogy a még idegen államok elnyomása alatt élő véreink felszabadulnak és a régi történelmi Magyarország halárai visszaállíttatnak. Ezzel a törhetetlen hittel várjuk az új év felvirradlát s ezzel a gondolattal kívánunk boldog újévet minden magyar testvérünknek!
