Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-12-10 / 50. szám

8. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 10. A ó d i ó k, összes típusok, kerékpárok, író és varró­gépek, gramafonok, slágerlemezek és az összes cikkek nagy raktára Mórocz Péter 248 Nádor utca 15. műszaki. Telefon 44. és villany Villanyfelszerelési vállalat. Javító műhely. Többet nyertünk, mint magunk hisszük (Folyt, és Jvége) A népiség elvén az a faj győz, mely szapora és így van expanzív ereje. A statisztika megmutatja jelen pillanat­ban kilátásainkat. Sajnos, kevés re­ményt nyújt. De a reményt okos faji politikával alá lehet támasztani. Ab­ból a rengeteg írásból, mely e témáról szól, kikristályosodott kettő: 1. a családokra teher avagy szapo­rodás és azt lehetőleg korlátozzák. Az okok közül egynéhány. Ma öreg­ségre, betegségre, gyógykezelésre, mun­kaképtelenségre a társadalom nagy része biztosítva van. Azelőtt ezen es­hetőségekre egyedüli remény a gyer­mek volt. Rá áldozták a megtakarított pénzt, ma ezt a biztosítók gyűjtik ösz­­sze. A sok gyermek által úgy látszik a család életszínvonala alább száll, az elszegényedés fenyegeti. Ha ez látszó­lag és ideiglenesen így van is, de akár­hogyan vizsgálom is, mégis csak téve­dés úgy az egyes családokra, mint a népiségekre. A végén a tömeg feszítő erő, a nyomorúság edző, munkára ser­kentő erő: a szaporaságé az élet, a meddőségé a halál. Az egykék több vagyont, de keve­sebb életerőt, élniakarást örökölnek, elpusztulnak és helyüket a tömeg fog­lalja el. Nagyon közelben látok pél­dákat. A 200 holdas az egykéből nem tud életerős embert nevelni, még az sem, aki a 200 holdat megtartja, míg a másik csupán munkából 5 gyerme­ket a legmagasabb szellemi és erköl­csi erővel bocsájt ki az életbe. 2. A fajiság, népiség szaporodása, irányítása állami feladat és azt a magyar állam mai formájában ineg oldhatja sikeresen. Az elmúlt idők, századok kegyetlen török harcaiban csakugyan nem erő­södhetett a magyar faj, de ennél sok­kal kevesebbet hánytorgatott, mégis százszorosán nagyobb hiba, hogy az elmúlt évszázadban, amely a fa% ji, nemzeti ébredés korszaka min­den népre, a magyar királyságnak, mint legfőbb hatalomnaks azután a magyar kormánynak nem volt a magyar fajt segítő, erősítő politi­kája. A mi ébredésünk vérbe fűlt és utána inajd 2 évtizeden cseh beamterek jár­mát nyögte. Ebben a száz évben, amikor a pán­szlávizmus szerveinek a Sokol-nak, az O c h r a n a-nak sikerült az egész világot a magyar elnyomással meghó­dítani, akkor mi mindenütt tért veszí­tettünk a nemzetiségi agitációval szem­ben. Erdélyben az elnémult harangok, a Felvidéken az eltótosodott falvak és magyar nevek hirdették pusztulásun­kat. A két legfőbb hatalom mellett a társadalmat sem lehetett öntudat­ra ébreszteni, a magyar faji ügynek nem voltak mecénásai, teljes letargiá­ban nézte a magyar paraszt, a magyar szolgabíró, a tanító és pap és jegyző küzdelmét ott a végeken, a Vág és Nyitra völgyében a Tátra alján, az Ipoly stb. mellett. Elismerem, nem tisztán e három számba vett tényező: a királyság, a kormány és társadalom okai pusztu­lásunknak. Természeti tényezők, tör­vények is akadályaink voltak. Természeli törvénynek látszik, hogy a népek expansiv ereje északról délre irányul és a hegyről a völgy­be. Ez nálunk is érvényesült. Nem vá­gyódtunk északra és a hegyekre. Már olyan eszme is fölvetődött annak ide­jén, hogy a magyar birtokost kötelez­zék, birtokának, vagyonának egy ré­szének erdőkbe való befektetésére. El­képzelhető, hogy ez erős faji politika lett volna és Tisza-D arányi köréből származik. Nem sikerült, de nem raj­tunk múlt. A felvidék orvosi karához szólunk és felhívjuk figyelmét a következőkre: A magyar balneológia másfél évtizeddel: ezelőtt egy páratlan értékkel gyarapodott. A Nagy-Alföldön, Jászkarajenőn felfedezték a világ legtöményebb glaubersós gyógyvizét. A máris hatalmas orvosi irodalommal rendel­kező gyógyvíz bevonult az orvosi gyakorlatba és a gyomor-bél-rendszer, az epeutak, az epehólyag megbetegedések, általában az anyagcsere, kiváltképen az ártalmatlan fogyó­kúrák szuverén, természetes gyógytényezője lett. Elképzelhető okok megakadályozták, hogy ez a forrásvíz a Felvidéken is megfeleljen áldásos hivatásának, hiszen feleslegessé tette a hasonló typusu vizek, sók használatát, sőt a külföldi forrásokhoz, fürdőkre való kúra­kiutazást is, a vele Itthon tartott ivókúra. A kitermelésre alakult vállalat a legmodernebb és leghygiénikusabb berendezés mellett palackozza ezt a forrásvizet, a Mira glaubersós gyógyvizet, úgyhogy természetes tulajdonságait tökéletesen megőrzi. Amint lehetséges, azonnal felkeressük a Felvidék orvosait, de addig is szívesen küldünk ismertetőt, minta­vizet, hogy az Alföld gyógykincsét, annak páratlan gyógyhatását személyes tapasztalat alapján is megismerhessék. A Mira gyógyforrások központi irodája, Budapest, V., Tükör-u 5. Ebben az egész száz évben a ma­gyar terjeszkedő, feszítő erő csak egy irányban érvényesült, kezdetben min­den támogatás nélkül, bámulatos erő­vel és sikerrel. Ez is délre Szerém-, Verőce-, Pozsga őserdeibe, lapályaira. Egész magyar falvak keletkeztek ott, szinte észrevétlen a Bácskából, So­mogyiról, Baranyából, Zalából beván­dorolt magyarokból. Ezeket is Tisza, Darányi és Tiszának immár Szobról nyert titkára Klebersberg, továbbá Ko­márom nagy püspöke Antal Gábor vette észre. Itt csak dicséretreméltó a társadalom megmozdulása. A Julián egyesület felkereste őket iskolával, templommal, pénzzel, jótanáccsal. Mi lelt 20 év óta ezekkel a magyar rokkát? Azzal a 10.000 beiskolázott magyar tanítóval? Talán a népi elv-' töl segítve útnak indul ismét Ju­lián is még nem hiába? Jellemző az akkori időkre! Mikor a Sokol már a Felvidéken, Slavoniá­­ban stb. Amerikában kiképzett és on­nan hazaküldött agitátorokkal árasz­totta el a Kárpátok vidékét és világgá kürtölte a magyar elnyomást, akkor itt e földön, annak a Juliántól első­nek kibocsátott 17 tanítónak, szerve­zőnek, nevelőnek, csupán mert ma­gyarul akarták tanítani a magyart, a legnagyobb terrorral kellett megküz­denie, valóságos martiromságot szen­vedni. Három heti fönnállás után 1904 szeptember 21-én már rám gyújtot­ták a vukovári magyar iskolát. És jött a többi! Tíz évre rá a serajevói merénylet és utána a világégés. ! I KOMÁROM. Húsz év után hát mégis visszajössz öreg Komárom, szép, szülőhazám, Sohsem hitiem, hogy álmom valóra váljon, Hogy álmehetek még a Nagy-Dunán. Vaj megtalálom-e a régi várban, Hol a katonapap harsány] latin szóval A keresztvizet hintette rám. Megvan-e még a Megyercsi-utca, A Rozália, a Ráctemető? Most is csuszkáinak még a lányok, Mitől a lépcső korlátján oly sima lett a kő? Szól-e még a Szent András vén harangja, Kongatja-e az estimát, Levett kalappal kopott küszöbét öreg magyarok hányszor lépik át? S űrnapján, ha kivonul a század A banda szól és mosolyog az ég, Ágaskodó fehérfarkú lovát A generális táncoltatja még? Egzámen után apák és anyák Hová viszik a diákokat, Betérnek-e a Dlóssy-bollba S elfogy-e a sok habos falat? Esti alkonypírban a kanyargó Vág Ringatja-e még a csónakot, Ráhajtó füzek selymes ága Elfogdossa az ezüsthabot? Megvan-e még a Jókai padja Az árnyas hűvös várfokon S a kőszűz kőkeblét nem zúzta széjjel A honfibú a bástya tornyokon? Vén Dunaháton ősz vízimolnár örli-c a liszt fehér havát, Parázsló tűzön víg nótaszó mellett Fő-e a halászlé odaát? Kakukfű ékes, illatos réten Áll-e még a csárda: Recsali, Boros kancsóval, mámoros fővel Kurjongat-e benne valaki? Húsz év után hát mégis visszajössz öreg Komárom, szép szülőhazám, Forró imámat meghallgatta Isten És átmehetek még a Nagy-Dunán... i Ecker Klára. Ha azt nézzük, hogy mit vesztettünk ebben a világégésben és mit nyertünk vissza ma, akkor 'nyílt szemmel a kö­vetkezőket állapítjuk meg. Akkor nemcsak az ország két­harmadát vesztettük el, hanem teljes erkölcsi integritá­sunkat, létjogosultságunkat. Legyő­zőink elhitték, hogy a mi őrjöngő na­­ciönalismusunk elnyomta nemzetisé­geinket és ellensége minden népi sza­badságnak. Valóban magának a nemzeti érzés­nek (nacionalizmusnak) sőt magá­nak a nemzetnek is csak úgy van létjogosultsága az egész emberiség szempontjából: ha az a szabadság hordozója. 1 Ez a mi létünk erkölcsi alapja. Ezt sikerült ellenségeinknek ideig-óráig, húsz évig elrabolni. Sajnos, ebben az őrületben nem bonthattuk ki előttük Bethlen, Bocskay, Thököly, Rákóczi zászlóját: »Pro patrie et pro liber­tate!« Hiába tártuk volna elébük Széchenyi útmutatását, mellyel a mi nemzeti öntudatunk védő és honszer­ző eszközei, határai és céljai örök idő­re szabvák: Egyéni és nemzeti sajátosságunk,, erényeink, erőink kifejtése útján szolgáljuk az egész emberiség bol­dogulását. Ha akkor többet vesztettünk, mint első időkben láttuk, ma többet nyer­tünk, mint egy millió lelket és 12.40Q □ km földet. Ma visszanyertük erkölcsi integri­tásunkat. ) Ez az a kohézió, mint Jaross Andor mondja, mely körül kiépül Szent Ist­ván birodalma. Ezt hirdette félszá­zadon Kossuth. Ezt nem értették meg a Habsburgok. Ez volt a vesztük és a mi veszteségünk. Magyar testvérek! Én már éltem elnyomott, üldözött magyarok között, részese voltam sorsuknak. Itt tanul­tam meg ennek a szónak értelmét: magyar testvér. Mi sokat nyertünk veletek, többet, mint hiszitek és még többet remélünk, várunk tőletek. Utazóbőröndök, aktatáskák, férfi és női fchémeniück, mindennemű kötött] áruk nagy választékban Krauszv&amu cégnél, Komárom, Baross u. 6. sz. Épitővállalkozók és közszállítóki Építészek, mérnökök, építő- és kőműves­­mesterek, szakiparosok! Minden vállalkozói munkaalkalomról: építkezésről, közmunkákról és köz­­szállításról, valamint a magánépít­kezésekről, elsőnek ad hírt a 60-ik évfolyamába lépő TÁLULEOZÚE LAPJA amely közli az összes hivatalos ver­senytárgyalási kiírásokat, azok ered­ményeit és a munkák odaítéléseit. Tartalmas, aktuális szakcikkek, friss tudósítások, érdekes szakrovatok! Minden előfizető ingyen kapja az „ÉPÍTŐIPARI ANYAGÁRTÁBLÁZAT" és az 429 „ÉPÍTŐIPARI SZEMLE" című szakmellékteteket Kérjen még ma mutatványszámot a Vállalkozók Lapja kiadóhivatalától: Budapest, VI, Teréz-körut 56. Tel. 112-069 Felvidékieknek előfizetési, hirdetési dilainkhól nagy engedményt nyúltunk 1 csokoládé at9"J,frz^[b

Next

/
Oldalképek
Tartalom