Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-12-10 / 50. szám
8. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. december 10. A ó d i ó k, összes típusok, kerékpárok, író és varrógépek, gramafonok, slágerlemezek és az összes cikkek nagy raktára Mórocz Péter 248 Nádor utca 15. műszaki. Telefon 44. és villany Villanyfelszerelési vállalat. Javító műhely. Többet nyertünk, mint magunk hisszük (Folyt, és Jvége) A népiség elvén az a faj győz, mely szapora és így van expanzív ereje. A statisztika megmutatja jelen pillanatban kilátásainkat. Sajnos, kevés reményt nyújt. De a reményt okos faji politikával alá lehet támasztani. Abból a rengeteg írásból, mely e témáról szól, kikristályosodott kettő: 1. a családokra teher avagy szaporodás és azt lehetőleg korlátozzák. Az okok közül egynéhány. Ma öregségre, betegségre, gyógykezelésre, munkaképtelenségre a társadalom nagy része biztosítva van. Azelőtt ezen eshetőségekre egyedüli remény a gyermek volt. Rá áldozták a megtakarított pénzt, ma ezt a biztosítók gyűjtik öszsze. A sok gyermek által úgy látszik a család életszínvonala alább száll, az elszegényedés fenyegeti. Ha ez látszólag és ideiglenesen így van is, de akárhogyan vizsgálom is, mégis csak tévedés úgy az egyes családokra, mint a népiségekre. A végén a tömeg feszítő erő, a nyomorúság edző, munkára serkentő erő: a szaporaságé az élet, a meddőségé a halál. Az egykék több vagyont, de kevesebb életerőt, élniakarást örökölnek, elpusztulnak és helyüket a tömeg foglalja el. Nagyon közelben látok példákat. A 200 holdas az egykéből nem tud életerős embert nevelni, még az sem, aki a 200 holdat megtartja, míg a másik csupán munkából 5 gyermeket a legmagasabb szellemi és erkölcsi erővel bocsájt ki az életbe. 2. A fajiság, népiség szaporodása, irányítása állami feladat és azt a magyar állam mai formájában ineg oldhatja sikeresen. Az elmúlt idők, századok kegyetlen török harcaiban csakugyan nem erősödhetett a magyar faj, de ennél sokkal kevesebbet hánytorgatott, mégis százszorosán nagyobb hiba, hogy az elmúlt évszázadban, amely a fa% ji, nemzeti ébredés korszaka minden népre, a magyar királyságnak, mint legfőbb hatalomnaks azután a magyar kormánynak nem volt a magyar fajt segítő, erősítő politikája. A mi ébredésünk vérbe fűlt és utána inajd 2 évtizeden cseh beamterek jármát nyögte. Ebben a száz évben, amikor a pánszlávizmus szerveinek a Sokol-nak, az O c h r a n a-nak sikerült az egész világot a magyar elnyomással meghódítani, akkor mi mindenütt tért veszítettünk a nemzetiségi agitációval szemben. Erdélyben az elnémult harangok, a Felvidéken az eltótosodott falvak és magyar nevek hirdették pusztulásunkat. A két legfőbb hatalom mellett a társadalmat sem lehetett öntudatra ébreszteni, a magyar faji ügynek nem voltak mecénásai, teljes letargiában nézte a magyar paraszt, a magyar szolgabíró, a tanító és pap és jegyző küzdelmét ott a végeken, a Vág és Nyitra völgyében a Tátra alján, az Ipoly stb. mellett. Elismerem, nem tisztán e három számba vett tényező: a királyság, a kormány és társadalom okai pusztulásunknak. Természeti tényezők, törvények is akadályaink voltak. Természeli törvénynek látszik, hogy a népek expansiv ereje északról délre irányul és a hegyről a völgybe. Ez nálunk is érvényesült. Nem vágyódtunk északra és a hegyekre. Már olyan eszme is fölvetődött annak idején, hogy a magyar birtokost kötelezzék, birtokának, vagyonának egy részének erdőkbe való befektetésére. Elképzelhető, hogy ez erős faji politika lett volna és Tisza-D arányi köréből származik. Nem sikerült, de nem rajtunk múlt. A felvidék orvosi karához szólunk és felhívjuk figyelmét a következőkre: A magyar balneológia másfél évtizeddel: ezelőtt egy páratlan értékkel gyarapodott. A Nagy-Alföldön, Jászkarajenőn felfedezték a világ legtöményebb glaubersós gyógyvizét. A máris hatalmas orvosi irodalommal rendelkező gyógyvíz bevonult az orvosi gyakorlatba és a gyomor-bél-rendszer, az epeutak, az epehólyag megbetegedések, általában az anyagcsere, kiváltképen az ártalmatlan fogyókúrák szuverén, természetes gyógytényezője lett. Elképzelhető okok megakadályozták, hogy ez a forrásvíz a Felvidéken is megfeleljen áldásos hivatásának, hiszen feleslegessé tette a hasonló typusu vizek, sók használatát, sőt a külföldi forrásokhoz, fürdőkre való kúrakiutazást is, a vele Itthon tartott ivókúra. A kitermelésre alakult vállalat a legmodernebb és leghygiénikusabb berendezés mellett palackozza ezt a forrásvizet, a Mira glaubersós gyógyvizet, úgyhogy természetes tulajdonságait tökéletesen megőrzi. Amint lehetséges, azonnal felkeressük a Felvidék orvosait, de addig is szívesen küldünk ismertetőt, mintavizet, hogy az Alföld gyógykincsét, annak páratlan gyógyhatását személyes tapasztalat alapján is megismerhessék. A Mira gyógyforrások központi irodája, Budapest, V., Tükör-u 5. Ebben az egész száz évben a magyar terjeszkedő, feszítő erő csak egy irányban érvényesült, kezdetben minden támogatás nélkül, bámulatos erővel és sikerrel. Ez is délre Szerém-, Verőce-, Pozsga őserdeibe, lapályaira. Egész magyar falvak keletkeztek ott, szinte észrevétlen a Bácskából, Somogyiról, Baranyából, Zalából bevándorolt magyarokból. Ezeket is Tisza, Darányi és Tiszának immár Szobról nyert titkára Klebersberg, továbbá Komárom nagy püspöke Antal Gábor vette észre. Itt csak dicséretreméltó a társadalom megmozdulása. A Julián egyesület felkereste őket iskolával, templommal, pénzzel, jótanáccsal. Mi lelt 20 év óta ezekkel a magyar rokkát? Azzal a 10.000 beiskolázott magyar tanítóval? Talán a népi elv-' töl segítve útnak indul ismét Julián is még nem hiába? Jellemző az akkori időkre! Mikor a Sokol már a Felvidéken, Slavoniában stb. Amerikában kiképzett és onnan hazaküldött agitátorokkal árasztotta el a Kárpátok vidékét és világgá kürtölte a magyar elnyomást, akkor itt e földön, annak a Juliántól elsőnek kibocsátott 17 tanítónak, szervezőnek, nevelőnek, csupán mert magyarul akarták tanítani a magyart, a legnagyobb terrorral kellett megküzdenie, valóságos martiromságot szenvedni. Három heti fönnállás után 1904 szeptember 21-én már rám gyújtották a vukovári magyar iskolát. És jött a többi! Tíz évre rá a serajevói merénylet és utána a világégés. ! I KOMÁROM. Húsz év után hát mégis visszajössz öreg Komárom, szép, szülőhazám, Sohsem hitiem, hogy álmom valóra váljon, Hogy álmehetek még a Nagy-Dunán. Vaj megtalálom-e a régi várban, Hol a katonapap harsány] latin szóval A keresztvizet hintette rám. Megvan-e még a Megyercsi-utca, A Rozália, a Ráctemető? Most is csuszkáinak még a lányok, Mitől a lépcső korlátján oly sima lett a kő? Szól-e még a Szent András vén harangja, Kongatja-e az estimát, Levett kalappal kopott küszöbét öreg magyarok hányszor lépik át? S űrnapján, ha kivonul a század A banda szól és mosolyog az ég, Ágaskodó fehérfarkú lovát A generális táncoltatja még? Egzámen után apák és anyák Hová viszik a diákokat, Betérnek-e a Dlóssy-bollba S elfogy-e a sok habos falat? Esti alkonypírban a kanyargó Vág Ringatja-e még a csónakot, Ráhajtó füzek selymes ága Elfogdossa az ezüsthabot? Megvan-e még a Jókai padja Az árnyas hűvös várfokon S a kőszűz kőkeblét nem zúzta széjjel A honfibú a bástya tornyokon? Vén Dunaháton ősz vízimolnár örli-c a liszt fehér havát, Parázsló tűzön víg nótaszó mellett Fő-e a halászlé odaát? Kakukfű ékes, illatos réten Áll-e még a csárda: Recsali, Boros kancsóval, mámoros fővel Kurjongat-e benne valaki? Húsz év után hát mégis visszajössz öreg Komárom, szép szülőhazám, Forró imámat meghallgatta Isten És átmehetek még a Nagy-Dunán... i Ecker Klára. Ha azt nézzük, hogy mit vesztettünk ebben a világégésben és mit nyertünk vissza ma, akkor 'nyílt szemmel a következőket állapítjuk meg. Akkor nemcsak az ország kétharmadát vesztettük el, hanem teljes erkölcsi integritásunkat, létjogosultságunkat. Legyőzőink elhitték, hogy a mi őrjöngő naciönalismusunk elnyomta nemzetiségeinket és ellensége minden népi szabadságnak. Valóban magának a nemzeti érzésnek (nacionalizmusnak) sőt magának a nemzetnek is csak úgy van létjogosultsága az egész emberiség szempontjából: ha az a szabadság hordozója. 1 Ez a mi létünk erkölcsi alapja. Ezt sikerült ellenségeinknek ideig-óráig, húsz évig elrabolni. Sajnos, ebben az őrületben nem bonthattuk ki előttük Bethlen, Bocskay, Thököly, Rákóczi zászlóját: »Pro patrie et pro libertate!« Hiába tártuk volna elébük Széchenyi útmutatását, mellyel a mi nemzeti öntudatunk védő és honszerző eszközei, határai és céljai örök időre szabvák: Egyéni és nemzeti sajátosságunk,, erényeink, erőink kifejtése útján szolgáljuk az egész emberiség boldogulását. Ha akkor többet vesztettünk, mint első időkben láttuk, ma többet nyertünk, mint egy millió lelket és 12.40Q □ km földet. Ma visszanyertük erkölcsi integritásunkat. ) Ez az a kohézió, mint Jaross Andor mondja, mely körül kiépül Szent István birodalma. Ezt hirdette félszázadon Kossuth. Ezt nem értették meg a Habsburgok. Ez volt a vesztük és a mi veszteségünk. Magyar testvérek! Én már éltem elnyomott, üldözött magyarok között, részese voltam sorsuknak. Itt tanultam meg ennek a szónak értelmét: magyar testvér. Mi sokat nyertünk veletek, többet, mint hiszitek és még többet remélünk, várunk tőletek. Utazóbőröndök, aktatáskák, férfi és női fchémeniück, mindennemű kötött] áruk nagy választékban Krauszv&amu cégnél, Komárom, Baross u. 6. sz. Épitővállalkozók és közszállítóki Építészek, mérnökök, építő- és kőművesmesterek, szakiparosok! Minden vállalkozói munkaalkalomról: építkezésről, közmunkákról és közszállításról, valamint a magánépítkezésekről, elsőnek ad hírt a 60-ik évfolyamába lépő TÁLULEOZÚE LAPJA amely közli az összes hivatalos versenytárgyalási kiírásokat, azok eredményeit és a munkák odaítéléseit. Tartalmas, aktuális szakcikkek, friss tudósítások, érdekes szakrovatok! Minden előfizető ingyen kapja az „ÉPÍTŐIPARI ANYAGÁRTÁBLÁZAT" és az 429 „ÉPÍTŐIPARI SZEMLE" című szakmellékteteket Kérjen még ma mutatványszámot a Vállalkozók Lapja kiadóhivatalától: Budapest, VI, Teréz-körut 56. Tel. 112-069 Felvidékieknek előfizetési, hirdetési dilainkhól nagy engedményt nyúltunk 1 csokoládé at9"J,frz^[b
